Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)

1936-11-27 / 276. szám

,v ' ' •«MWawr «fVWIW* MPW'y^'^yiPiTWWi« lyi ELLENZŐK mwmmm *wv*mva Szerkesztik: DR. VERESS ENDRE és MÁTRÁI JÁNOS. Kinevezték a mesterek és segédek képesítő vizsgabizottságát A bizottságban gyengén u&nnak képviselve a kisebbségek Kelmefestők: Ga Ilea Virgin, Czink Glieor- ghe, Mandula Eduard, P-nte» Petru, Gergely France. IV. Bőripar. Szűcsök: Popa Valér, Farcas Andrei, Luca Teodor, Muresan Mihai, Dordai Traian. Szőrmések: Popper Ervin, Bcsa Joan, Báthori Gavril, Baraian Petre, Matusan Gheorghe. V. Nyomdaipar: Nyonidász.ok, betűszedők: Iliesu Justin, G'nili Gheorghe, Ursu Liviu, Chisu Patriciu. Lupea Joan. Könyvkötészet: Iiiesu Justin, Cristorean Joan, Kiv loan, Peter Stefan, Dézsi Ludovic. f-'ényképészek: Valean Joan, Bordán Eu­VCLUJ. november 16. Ismere*Kís, hogy az uj ipartörvény értel­mében a mestereknek ás segédeknek képc- siftö s*»-zsgát keli teamok. A munkaügyi mi­nisztérium most áthlitotta össze a cluji vizs- gáztató bizottságok névsorát és az idevonat­kozó értesítést lékükké a munkaügyi fel­ügyelőséghez. A névsorban nincs még min­den iparág képviselve, mert az előterjeszté­sek minden szakmában még nem történtek meg. A névsor a következő: I. csoport. Fémipar: Vasesztergályosok: Dnagos Traian mérnök, Okeanu Vic:or, Bugtasiu Jos f, Stan Yasile. Dicu Gheorghe. Kovácsok: Pop Aurél mérnök, Pop Vasile, Lorencz Alexandru, Mester Nicolae, Oltean Francisc. Bádogosok: Pintea Dumitru mérnök. Mar- cu Aurái, Crisan Joan, Csordás Mihael, Müklós Ottó. Lakatosok: Baur Octavian mérnök, Chise j Sofron, Gazdac Teodor, Huluban Teodor, j Kinizsi Stefan. Mechanikusok és gépkezelők: Damian Dá­vid mérnök, Alecuciu Pehe, Túrok Kál­mán, Frank Rudolf mérnök, Popa Joan. Robbanó-motor kezelők: Danciu Aurél mérnök, Buráján Petru, Fóri Lajos, Stoico- vici Titus, Turtureanu Romulus. Műszerészek: Domsa Alexandru mérnök, Martea Gheorghe, Fuchs Gheorghe, Desme- rean Dumitru, Muresan Gheorghe. Szerszámkészítők és késesek: Craciunas Virgil mérnök, Neme, Joan, Fried Joan, Zsidó József, Tibulca Constantán. Kazinkészitők. Bucur Octavian mérnök, Isaála Joan, Santa Mihail, Cenan Florea, Pén­tek Zsigmond. Vas- é® fémöntők. Bucur Octavian mér­nök, Hartopeanu Dumitru, Lapusan Nicolae, Jurga Dumriru, Knobloch Mihály. Elektromos forrasztok: Pop Aurél mér­nök, Moldovan Joan, Enachescu Alexandru, Martiriu s Mihail, Dénes Adalbert. Órások és ékszerészek. Cracunas Virgil mérnök, Grünwald Jakab, Schlezák Fran­cisc, Oancea Joan. IT. Faipar. Asztalosok. Ciontea Viclor mérnök, Mo- rariu Joan, Gheorean Gheorghe, Alexandru Dumitru, Coroian Stefan. Ácsok. Saivan Virgil mérnök. Sigh i art a Alexandru, Bocos Joan, Lepistean Joan, Ba­logh Béla. Bútorasztalosok, fényezők: Oltean Vasüe, Puiu Joan, Stoica Nicolae, Bobcic.ha Ma­radié, Zsdó Grigore. Faesztergályosok, míntaasztalosok: Ol­tean Vasile, Costea Vasiile, Stianszky Géza, Popa Gheorghe, Kk>, Andrei. Kocsikészitők, kerekesek: Suciu Gavrilla, Muresan Joan, Muntean Victor, Morar Joan, Darjea Teodor. Fafaragók, szobrászok. Terghete Traian, Servatius Eugen, Cioca Traian. '. III. Ruházati ipar. FérfLszabók. Muntean Mihail, Jelmerean Juriu, Aöudean Octavian, Turbu? Gheorghe, O ros Joan. Nőiszabók: Baritiu Victoria, Petricas Au­rél, Bolbocean Gheorghe, Engber Rozália, Borguda Irima. Nőikalap készítők: Bariliu Victoria, Var­lam Ida, Creoian Clarisa, Ivoscanu Siliza. Kárpitosok és papleníkészitők. Florian Traian, Macavei Constantin, Orbán Adal­bert, Suciu Gavril'ta, Nemes Alexandru. Sapkakészitők: Muntean Mihai, Crisitea Vasile, Bresan Stefan, Crsan Josif, Alhu Stefan. Himzőipar: Remes Petru, Cos ma Joan, Bartha Francisc, Roch Petru, Váradi Marga- rettéu gen, Elorescu Constantin, Miskovszky Ste­fan. VI. Építőipar. Ttglakészitők: S mon Emil mérnök, Ter- kál Stefan, Costin Teodor, Breda Árpád, Bréda Paul. Kályhnkészitők: Simon Emil, Bugnariu Pau , Balassi Stefan, Moldovan Gheorghe, Végh Eugen. Villanyszeré ők: Metes Nistor, mérnök, Com.in Joan, Tamás Francsc, Dávid Joan mérnök, Pojţi Dumitru mérnök. Mészárosok: 'Pofán Pável, Chiorean lvan, Zcrm Augustin, Balica Joan, Caitos Josif. Sütőipar: Dr. Dragulescu Coriolan, Dro- tovean Petru, Sasaira n Mattéi, Marian Joan, Brassói Alexandru. Cukrászipar: Husanski Horia, Capusan Gheorghe, Epme Ilié Alexa, G riti Colo- man, Biiai Adalbert. Vendéglőipar: Dr. Vlad Petre, Maniu Gavril, Brauros Pavel, Coma Gurgoriu, Varga Adalbert. Szappankésziiők: Dr. Popescu Ovidiu, Sa. ban Septimiu, Dcac Edmond, Fischer Adal­bert. Borbély- és fodrászipar: Dr. Hossu Ste­fan, Târziu Tivadar, Mussa Juliu, Rosca AuróL Rood Nicolae. É Pgiii?iü©űísaK a furdal Kisiparosod i vágtihldl rendetlenség és a maim vágatási űlfaU minit TURDA, november 26. Turda luisiparosai már évek óta sürgetik városi tanács illetékeseit, hogy a már öt ív óta felemelt vágatási dijak ellenértékéként a vágóhíd hűtő kamráját helyezzék használ­ható állapotba, mert a jelenlegi állapotában hasznavehetetlen. A perzselő hely is borzal­masan fest. mert majdnem térdigérö sárbon és állati piszokban gázol olt mindaz, kinek dolga akad. Pedig ennek a perzseltnek a megoldása nagyon egyszerű dolog lenne, an­nál is inkább, mivel Turdán o földgáz kéz­nél van és azt felhasználva, a legmodernebb és a legpraktikusabb készüléket állíthatnák fel a husiparosok részére. Végül pedig a vá- góhidhoz vezető ut kijavítását sürgetik a hudporosok. már csak azért is. mert tőllük megkívánják, hogy jó és tiszta kocsikkal közlekedjenek. Ezt az utcát akkor bontották fel, amikor a gázcsöveket lerakták, de azóta sem jutott eszébe senkinek, hogy helyre­hozzák. A turdai husiparosok a vágatási dijak túl mert hasonló városokban, mint például Mé­diás, feltűnően alacsonyabb árak mellett vág­ják az állatokat. A turdpi vágatási dijuk a városok arányához viszonyítva még a clu- jiaknál is nagyobbak. Szemléltetés képpen és Médiással összehasonlítva, ill közöljük a vágatási árakat: Turda: ökör 432 lej. tehén 310 lej. Médiás: 140 lej. Turda: növendék 172. Médiás: 110 lej. Szopó 86 lej — 53 lej. Juh 23 tej — 20 lej. Bárány / / lej — S lej. Turdán a disznók is öt kategóriába vannak osztályozva, mig más városokban ez sincs bevezetve. .4 sertés vágatási dija 30 kg.-ig 35 lej, 30—60-ig 61 lej. 60— 100-ig 112 lej, 100 — 150-ig 172, 150-től felfelé 25i lej. Malac: 11 lej. Reméljük, hogy a tanács a husiparosok sé­relmeit rövidesen orvosolni fogja, mert a turdai egyébként jókorban lévő vágóhíd ezt megérdemli. Pénzhiányról pedig igazán nem lehet szó, mert éppen elég bőven folynak be a vágatási dijak, amiket a törvény rendelke­zése értelmében úgyis csak állategészségügyi magasságát is kifogásolják, annál is inkább, > esetekben szabad felhasználni. k. magyar főváros töb : ipara« bevezeiie a niBinersisz klauzoszí BUDAPEST, november 23. Az uj magyar iparit örvény végrehajtásá­val kapcsolatban Budapest polgármestere érdekes határozatot hozost az egyes ipar­ágakra kiterjesztendő „zárt- létszám“ ügye­ben. A határozat rámutat arra, hogy az ipar- ügyi miniszter rendelettel jelölte iki azokat •az iparágakat, amelyek gyakorlására kiad­ható., iparengedélyek számát előre meg le­het határozni. Eddig csak a kéményseprők, állásközvetítők, az összes zsibárus, a bérko­csis, a bérauitó'i, hordár és temetkezési vál­lalat; iparosak gyakorlásáról szóló szabály­rendeletek határozták meg a kiadható ipar­engedélyek számát. A polgármester most át­irattal fordult a kereskedelmi' és iparkama­rához és az érdekelt szakmai ipartestületek­hez és közölt'?, hogy amennyiben az uj ipar­törvényben megjelölt iparok gyakorlására vonatkozó korlátozások életbeléptetését az egészségtelen verseny meggátlása céljából szükségesnek tarlják, kész arra, hogy a szó­ban forgó korlátozások hatályba léptetése céljából szabályrendeletet terjesszen a köz- ; gyűlés elé. Ebből a szempontból a szóbajö- j hető iparok a .következők: A fogadó, vendéglős, kávéházi, fogműves, ; robbanószerek készítésével és kereskedésével j foglalkozó, az állati hullák feldolgozásával fog­lalkozó, féregirtó, küldöncvállalatok, fegy­verek eladásával foglalkozó, menetjegyiro­dai, kölcsönhöz vetítő, ügynökségi és végül a vagyonőrző vállalati iparok. A polgármester kijelentette a kereskedelme és iparkamara elnökének, nyilatkozzék, kí­vánja-e a kiadható iparengedélyek számát a szabályrendeletben 'megállapítani,, ha pedig nem, szükségesnek iart-e olyan intézkedést, mely az iparengedélyek kiadását attól te­szi függővé, vájjon fennálil-e a szüksége an­nak, hogy azokon felül, akik a fent felso- '‘rolc ipart már gyakorolják, másutt is kap­hassanak iparengedélyt. OLVOSÓINK FIGYELMÉBE ! Tudo­mására hozzuk olvasóinknak, hogy az Ellenzék szerkesztőségében (Moţilor 4 szám alatt) hetenként kétszer, hétfőn és szomaton délután 5—7=ig mindenféle adóügyben díjtalan szakszerű felvilá­gosításokat és tanácsokat adunk. FERFISZAPDK FIGYELMÉBE- Ab ívié szezon divatlapjai már nagy választékba» kaphatók az Ellenzék könyvosztályáhaa, (Juj, Pi-afa Unirii. Vidékre utánvéttel i* iuuuuui szállítunk. Hogy kell megalaítitfana a? ipari szsnJikáíuioka^ CLUJ, november 23. A : ransyilvárnai magyar iparosság vezetői löbhizben leszögezték már, hogy az iparos- társadalom megszervezését csak szindikátusi alapon lehet eredményesen keresztülvinni. Ez a munkaterve az összes munkakamarák- nak, mere az iparosok szakmai alapon va- j ló megtervezése olyan gazdasági előnyökkel ! jár, amelyeket ki nem hasznaim vétkes : könnyelműség. Hála a figyelmeztető szavak- j nak, úgy Cujon, mine az egész országban 1 megindult a sz ndíkátusi ailapon való szervez- I kedés. I A szindikátus bejegyzése az 1924. évi tör­vény' értelmében a törvényszéknél lehetsé­ge>. A bejegyzés .1 törvényszékhez intézett kér­vény alapján történik. A kérvényt a szindi­kátus hét alapító tagjának kell aláírna. Hei­néi több aláirás szerepe hét a kérvényen, de keve.ebb .semmiesetre sem. A kérvényhez csatolni kell: az alapszabá­lyoknak az állam nyelvén irotl é; vagy köz­jegyző által, vagy pedig az illetékes törvény­szék jegyzői irodája által h relesitett három példányát. Ezt, valamint az. alapítási felté­teleket és az alapítási jegyzőkönyvet legke­vesebb húsz tagnak keil aláirnia. Ezeken ki- vül, nem h lelesitve, három példányban csa­tolni kell a kérvényhez egy táblázatot, amelyben feltüntetik a vezetőséget, a fel­ügyelő bizottságot, valamint az összes tagok nevét 69 tisztségét. A kérvény a. szindikátusi törvény, illetve a bélyegtörvény alapján bélyegmentes és bé- lyegmentesek az emlitent mellékletek -s. A törvény értelmében az alapszabályokat a Monitorul Oficia ban és valamelyik hefybeli lapban meg kell hirdetni. Az ipari sz ndi;kárusok nagy mértékben könnyítik meg az iparosok szakmai kérdései­nek letárgyaiásáf, megkönnyítik az ügyvitelt a vidéki iparosok részére és lehetővé teszik a szorosabb együttműködést a mumkahama- rákkal. Az alapszabályok mintáit be lehet szerez­ni az illetékes törvényszék jegyzői hivata­lainál, ahö! egyébként az összes szükséges iratok mintáit a már előbb bejegyzett Szan­di kátusok iratai alapján megkaphatják. * I A bőrgyárak szemérmetlenül emelik az árakat. A cipésziparosok között nagy az el- j keveredés, mert a bőrgyáraik a talpbőr árát újból felemelték. Ez az áremelés nem keve­sebb, mint hetvenöt százalékos. Egy eszten­dő lefolyása alatt az áremelkedés immár százharminc százalékos. A mult esztendő októberében az elsőrendű talpbőr kilója més 115 lejbe került. 1936 áprilisában a bőrgyá­rak a talpbőr minőségét másodosztályúvá csökkentették, azonban az árát mégis fel­emelték és pedig kilónkint 165 lejre. Mos! újabb áremelés következett és a talpbőr árát kilónkint felemelték 221 lejre, amel­lett ujíból csökkentették ® minőségét. A bőrgyáraknak ezt az eljárását sem az élőál­latok, sem pedig a nyersbőrök árával nem i lehe: megindokolni. A bőrgyárak munkásai- j nak a bére sem emelkedett olyan százalék- j ban. 'amely szükségképpen maga után von- ! ná a talp-bőr árának emelését. Szükségesnek ! mutaítkozik, hogy a hatóságok figyelme er- I re a körülményre is kiterjedjen és feltétlenül í maximálni kell tehát a ta'pbőr árát is. I MEG AKARNAK TERHELNI MINDEN 1 IPARÁGAT FORGALMI ADÓVAL? A ! pénzügyminisztériumban uj rendeletterveze­ten dolgoznak és hir szerint forgalmi adó fizetésére akarják kötelezni valamennyi ipar­ágat. Az uj tervezet szerint csak az a kis­I iparos nem fizetne forgalmi adót, aki mérték után és megrendelésre dolgozik és aki áru­ját a közvetítő kereskedelem kikapcsolása nélkül hozza forgalomba, még pedig oly­képpen, hogy egyetlen dudás} hely van. A pénzügyminiszter azzal számol, hogy a for­galmi adónak ilyen kiterjesztése esetén 40c millió lej adótöbblet folyna be Az lehetsé­ges is, valószínű azonban, hogy a forgalmi adó minden iparágra váló kiterjesztése a kézműipar összeomlását vonja maga után.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents