Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)

1936-11-26 / 275. szám

Ar Igazságos hót trónszónvegóneh romantikus för'énete Visszakerüld Mátyás király BUDAPEST, november 25. A nagy magyar reneszánsz-fejedelem sze­rette a pompát. Termés:-rt löl való hajlandó­ságból is, de meg el is tanulta a drága, fé­nyes holmikba való gyönyörködést kedvelt talliánjaitól. Az olasz asszonyról nem is szólva, aki csókjával együtt lopta a puritán Hunyadi-vérbe a káprá/.at. a fantázia, a mű­vészet szépségének gyönyörűségét. Már csak Beatrix kedvéért is egyre gyűjtötte a kincses drágaságokat Mátyás király. Suk egyéb díszes érték mellett két pom­pázatos aranybrokát trónxzönyege is volt a királynak. Remekművű olasz munka mind a kettő. Az Amo-panti városban készültek, a kék egű Firenzében, amellyel élénk össze­köttetésben állott akkoriban Mátyás birodal­ma. A Mediciek városának szövőmesterei a világ legszebb brokátjait szőtték súlyos aranyszálból és Firenze kalmárai szív esen göngyöllek kötegbe a virágos mintájú merev anyagot, hogy csengő aranyakért messzi or­szágokba küldjék az aranyfonálból szőtt áloimszőnyegeket. így jutott Mátyás udvarába a két brokát­szőnyeg. Egyenesen a magyar király számá­ra készültek: az uralkodó hollós címerét fonták körül a szőnyegek ornamensei. Az. egyik szőnyeggel budai palotájának trónszékét kárpitozta Mátyás, a másikat mindig magával hordozta gyakori utazásain, hogy akár Visegrádon, akár Nagyszombat­ban, Székesfehérvárott vagy Bécs városában fogadja a követségeket: trónszéke díszt ne nélkülözzön. SzédvalasztfóiIsEí a kél leslvérsrtóirsyeg A király halála után az örökösök kezén .szétválasztódott a két testvérszőnyeg. Corvin Jánoshoz került az egyik, Beatrixhez a má­sik. Mind a ketten elajándékozták kincsüket — talán azért, hogy a pompázatos aranv- brokát láttára eszükbe ne jusson a szőnyeg párjának birtokosa .. . Corvin János az uralma alá tartozó or­szágrész derék szerzeteseinek, a bosnyák franciskánusoknak ajándékozta az ő szőnye­gét. Az özvegy királyné pedig a kincshal­mozó Bakács prímást örvendeztette meg a magáéval, mert abban az időben még jó­barátjának tudta a prímást. A „foinicai kazaila“ Hosszú évszázadok teltek el ezután. A kró­nika nem szólt többé Mátyás hires trón- kárpitjairól. Sokszáz év múlva a közigazgatás fedezte fel az egyik szőnyeget, a tudomány a mási­kat. De a nagy véletlen játszott bele mind a két esetbe, v Kállay Béni, a nagy Balkán-szakértő ne­véhez fűződik az első trónkárpit „felfede- zése“. A későbbi pénzügyminiszter, akinek Bosznia és Hercegovina nyugati civilizáció­jukat köszönhették, már fiatal korában nagy karriert csinált. Andrássy Gyula fedezte fel nagyszerű képességeit és a kiegyezés után belgrádi főkonzullá nevezte ki a huszon­nyolc éves fiatalembert Kállay Béni egy napot töltött a bosnyák Ferencrendi barátok foiniciai kolostorában és* az ódon épület minden zeg-zugát alapo­san átnézte. így talált rá a kolostor pincé­jének egy szuette ládájában a hollós Gorvin- cimerrel díszített aranybrokátra. A becses kincstől eleinte nem akartak megválni a barátok, — akik fel vagdalták miseruhának — de évek múlva, amikor ko­lostoruk restaurálására pénzre volt szüksé­gük: Kállay Béni mégis megvásárolhatta tő­lük Mátyás király trónkárpitját. A törté­nelmi ereklyét nyomban felajánlotta Ferenc Józsefnek, aki elrendelte, hogy azt a budai várkápoluában helyezzék el. Ezt a trónkárpitot „foiniciai kazula“ né­ven tartja számon azóta a történelem és a művészettörténet. A galgóci kárpit A második trónkárpitot kevésbé regényes körülmények között találta meg Fraknói püspök, a nagy histórikus. Bakács prímás leszármazottainak, az Er- dődy grófoknak galgóci levéltárában folyta­tott történelmi kutatásokat Fraknói Vilmos, amikor a kastélyban feltűnt neki egy cso­dálatosan szép aranybrokát, amelyet Bakács prímás címere díszített. Akkor már ismere­tes volt a foiniciai kazula és a historikus­nak szemet szúrt, hogy a galgóci brokát kelméje, ornamentikája pontosan azonos a bosnyák francis’kánusoknál lelt trónkárpit anyagával és diszitményeivel. Éppen csak a hollós címert helyettesíti a prímás címere. Alaposabb vizsgálódás után kiderült, hogy a Bakács-címert nem szőtték be eredetileg a kelmébe, hanem csak utóbb varrták rá nagy ügyesen, úgy hogy felületes szemlélet­re alig lehet észrevenni a különbséget. Ami­kor eltávolították az utóbb rávarrt idegen anyagot: alóla előkerült Mátyás címere. így került meg a második trónszőnyeg, amelyet „galgóci kárpit“ néven könyvelt el a tudomány. Az illetékes magyar köröknek régi vágya, hogy a galgóci kárpit az Erdődv grófoktól a magyar állam birtokába kerüljön és a tör- ténelmi ereklyét megillető helyre jusson. Megszerzése persze elsősorban pénzkérdést jelentett és anyagi fedezet hiányában nem volt megoldható. A galgóci trónsző nyög alapja sima arany, a figurákat fodros aranyból szőtték és zöld szállal keretezték. A szőnyeg kompozíciója két részre oszlik: nz alsó részben kockás mozaik-padlón d'szes edény á^l, amelyből virágfüzérek nyúlnak fel a felső részbe és körülfonják az olt elhelyezett koszorút, amelynek közepére helyezték el a cimert. A ta’pas díszedényt egy ehe rubin-fej és kétol­dalt két sasimodár disziti. A brokáton egyéb­ként a XV. századbeli firenzei ismerős mo­tívumai szerepelnek, ami bizonyság arra, hogy a szőnyeg Firenzében készült. Gcrevich professzor nyilatkozata Magyarországon utoljára IV. Károly ko­ronázásán szerepelt a galgóci kárpit. Az. iin- ne|>ségre az Erdődv grófok kölcsönözték ki a birtokukban levő történelmi ereklyét. Az- ótu kastélyukban őrzik. Most aztán hír szerint végleg Magyaror­szágba kerül Mátyás király hires t’rónkár- pitja. A fáma szerint egy angol cég vásá­rolta meg az. Erdödy grófoktól és ettől az angol cégtől csere utján jut magyar kézbe. A FORRÖ ÉGÖV BETEGSÉGEINÉL, külö­nösen vérhasnál és olyan gyomorbetegségek ese­tén, amelyek vál ólázza! együtt lépnek fci, a ter- mérzeies FERENC JÓZSEF kcserüvjz szerfelett értékes hatást fejt ki-. Orvosok ajánlják. Vezetőséget választott a Treisraune-i or­vosi kamara. Sl’t.-Gheorghe-iről jelentik: A Trei scaune-megyei orvosi kamara ma tar­totta meg a megyei főorvosi hivatal helyi­ségében vezetöbizottsági választását. A ka­mara 55 tagja közül 35 jelent meg és a kö­vetkező bizottságot választotta meg: dr. Fo­golyén Kristóf kórházi főorvos, dr. Cretu Miron szenátor, dr. Dudutz Zoltán Sfantu- Gheorghe-i városi főorvos, dr. Kovács Lajos Tg.-Săcoesc-i városi főorvos és dr. Benke János. Póttagnak dr. Stanciu Vasile polgár- mestert választották meg. lem vesz részi a felérői! viiában a (leiKizeii-payaizipáfi CLUJ, november 25. A Patria Bucuresti-i jelentése szerint a nemzeti-parasztpárt parlamenti cso­portja Costaehescu volt miniszter elnöklete alatt tegnap megbeszélést tartott, mehjen elhatározták, hogy a felirati vita során a kamarában Madgearu, Cali- nescu és Ghelmegeanu, a szenátusban pedig Costaehescu, Potarca és Gafencu fognak felszólalni. Az ülés végén azonban meglepetésre a következő jelentést adták ki: „A nemzeti-paraszt párt parlamenti csoportja úgy döntött, hogy nem vesz részt a felirati vitában. A kamarában és szenátusban mindössze egy nyilat­kozatot fognak felolvasni.“ A szovjetnek: ma mái* mindenki gyanús VARSÓ, november 25. A szovjet alkotmányozó kongresszust november 25. napjáról 1937 január 15. j napjára halasztották. A halasztás indo- « káról ellenétes hirek keringenek Mosz- 1 kvában. Hir szerint nem a vidéki végre­hajtó bizottságok kérték a halasztást, melynek oka az, hogy a GPU értesülése szerint a szovjet delegátusok sorában igen sok ellenzéki található. Egov bel­ügyi népbiztos elrendelte a kiküldöttek álláspontjának kipuhatolását s el van szánva arra is, hogy kicserélteti a gya­nús delegátusokat. earn: szabad merényletei effeö- 'vetni es sajtó“ szabadság élten“ A nemzeti parasztpárt Gorj-megyei ta­gozatának kongresszusán V. Madgearu az uj sajtótörvényre vonatkozóan a kö­vetkezőket mondta: •— A Tatarescu-kormány mindent megtesz, hogy a látszat csalóka játékai­val megtévessze a közvéleményt. Ismer­jük el, hogy a cenzura utján többé- kevésbé sikerült is. Azonban a cenzúrán is átcsúszhatok az igazságnak legalább morzsája s ezért a miniszterelnök a saj­tó megfojtását tervezi. Mi, azonban mindezek ellenére is, a szabadság hivei maradunk. Csupán kezességet kérünk, mely becsületünket megvédi a sajtóapa­csok támadásaival szemben. E tekintet­ben egy demokratikus és alkotmányos államnak valóban ügyelnie kell arra, hogy megakadályozza a sajtó utján el­követett felelősségtelenségeket. Ez azon­ban még nem hatalmazhatja fel a kor­mányt arra, hogy merényletet kövessen el a sajtószabadság ellen. Ez az alkot­mány és demokrácia-ellenes támadás azonban nem lep meg minket, — jelen­tette ki Madgearu. — Nem lep meg kü­lönösen azért, mert egy olyan párt ré­széről jön, amely már aláaknázta az ál­lam alapját és amelynek csak a „liberá­lis párt“ cégfelirata van meg. A kor­mány különben a cinizmusból kormány­zási elvet kovácsolt^ annál is kevésbé lepnek meg minket e támadások. NŐI DIVATLAPOK a teli szezonra (ruha, kabát, kosztüm) már hatalmas válaszokban kaphatók az Ellenzik könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. SBKSBBBBfinss^mamszamBam SZABII: TABUI TAFFETTAS O'AFr-SEI.YMEK) Természetes és mesterséges selymek valódi lall- selymek a GALLIA-bau találhatók l — Cluj, Str. General Neculcea 2. (Iíenner-palota) Brasov, fc»3biu, Piaţa Libertăţii Nr. 3. Str. Reg. Maria 7. fSzaba^Bágtór fRti7.nori (Hett ■ HALLÓI HELYZET Lepage-nál, Cluj. Postán utánvéttel II. kiadás í®6"— Lei. Richmond virginiai város temrueföőre éjszakai kőrútján érdekes jelenségre bukkant. Feltűnt neki. hogy a John Marshell amerikai szövetségi biró sírboltja rendkívüli módon megrongáló­dott és a sírbolt ajtaja is nyitva van. A sír­bolt tüzetes átkutatása után kitűnt, hogy azt évek hosszú során át szeszraktárnak használták a szeszcsempészek és a sir még mindig tele volt whiskis üvegekkel. A Irot- rányos sirgyalázás nagy felháborodást kel­tett a sajtóban. A többi amerikai városok is felülvizsgálták a temetői kripták állapo­tát, amiből kiderült, hogy a szeszcsempé­szeknek majdnem minden amerikai város­ban voltak kriptái szeszraktáraik, ahonnan a csempészetet a legnagyobb lelki nyuga­lommal folytatták. Az ínyencség verhetetlen mesterei mindenesetre a fran­ciák, akikre nagyon rávall az utóbb; kis ka­rakter elemzés, amely abból akarja megálla­pítani kinek-kinek a jeliemét, hogy milyen sajtot szeret. A statisztika szerint a Livarot- sajt kedvelői rendkívül eleven szellem- ké­pességűik, akik mindig uj és u j tervi kei for­ralnak. A Camambert a művészek kedvelik a legjobban, a kalandos természetű emberek kedvenee a Roquefort, arnig a juhturó és a kecsketurú barátai hűségesek és ragaszkodó természetűek. Sajnos, ez a humoros izü ka- raktcrológia nálunk kevéssé alkalmazható, mert a nálunk kedvelt sajtokról nem készí­tettek statisztikát a franca Ínyencek. Pedig igazán kiváncsiak volnánk, hegy a kvargli, az eidami, vagy a pusztadőri sajt kedvelői milyen jellemvonásokkal tündökölnek. Hollywood kitünően mulat mostanában a Filmsztárok nyilatkozatain, akik egymás után jelenük ki, hogy cseppet sincsenek megelégedve önma­gukkal a vásznon. Mima Loy kijelentette, hogy még az életkedve is elpárolgott, mikor önmagát először filmen meglátta, mert azt hitte, hogy' szerepéből uj változatot csinál­tak egy más nővel, aki nem ő. Paul Muni kijelentette, hogy' a finom árnyalatok ezrei nyomtalanul els.kkadnak a filmvásznon, Barbara Stanwyck pedig azt mondotta, hogy mintha egy bajbajutott hajó ködkürtjét hal­laná a saját hangja helyett a filmről. Bar­bara Stanwycknek fogalma sincs róla, hogy borzalmas hangja mellett miért szeretik az emberek és kijelentette, hogy tisztelői he­lyében ő bizony nem küldene magamagának egyetlen hódoló levelet sem. ARANYERES BÁNT ÁLMÁKNÁL ÉS VÉR- KERINGÉSI ZAVAROKNÁL, különöse nagy- é vágya és kényelmes életmódhoz szokom /gyé­nek, a természetes FERENC JÓZSEr keserüvizet eSy pohárnyi napi adagokban kissé feimelegi-ve használják. Orvosok a-ján.ják. Elevenen elégett két gy ermek. Targoviste- ről jelentik: Urseiu községben Sincola S. há­romesztendős kisleány', mialatt szülei magá­ra hagyták a lakásban, a kályha mellett ját­szadozott. Ruhája lángralobbant az áttüzese- dett kályhától és a kisleány halálra égett, még mielőtt felfedezték volna a szerencsét­lenséget. — Hasonló eset történt Moroeni községben, ahol Ion Burdulea kisfiú esett a lángok martalékául. Anatole France írásai ideiglenes árleszál­lításban. Szent Klára kútja 32 lej, Barátom könyve 32 lej, Crainquebille 32 lej, A sovány kandúr 32 lej, Egy' színésznő története 32 lej, Fehér kövön 40 lej. Kaphatók rövid ideig az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre postafordultával szál­lítunk. * Tantálon romáméi! Cherestesiu: 100 újságcikk alapján románul a felnőtt nyelvtana. Gyors és biztos mód­szer. Teljes anyag 150 lej. Két részbe gyütj- ve részenként 75 lej. Kapható az ELLENZÉK könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre kapják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents