Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)

1936-11-25 / 274. szám

Este 9-+ől hajnali 4* óráig az angol világlap szerkesztőségében az ©ire ímesn él 148 éves újság, ahol 150 belsőmunkatárs ir, hat darab villamos Írógép önti a hireket — s ahol csak három riporter van, ezek is őszülő szelidarcu emberek LONDON, november 24. A Times a Printing House Square-en van, a Blackfriarsban. Csendes, komor városrész. Az épület, melyben a világ legtekintélye­sebb napilapja készül, szürke, ódon ház s inkább nvultszázadbeli kollégiumnak, vagy kórháznak látszik. Itt, ezen a helyen készül­tek az első példányok. 1785 jnnuár elsején látott napvilágot a Times őse, a ,,The Uni­versal Register“ és 1788 első napján mutat­kozott be a világnak: a Times. Azóta száz­negyvennyolc esztendő telt el s a Timesnél alig változott valami. Virá ■rag es mosol Este ugv kilenc óra körül járhat az idő, amikor belépünk a Times épületének kes­keny, barnára fényezett kapuján. Hihetetlen csend van. öreg portás jön elénk s miután kellőképen igazoltuk magunkat, különböző levelekkel, Írásokkal bizony! lőttük, hogy illetékesek látogatásunkat jóváhagyták, vég­re bebocsát. Keskeny csigalépcső vezet fel az emeletre, néhány pillanatig ténfergőnk, majd elibénk jön egy igen rokonszcn\es, kedves gentleman, a Times menedzsere, aki az öreg portás jóvoltából értesült érkezé­sünkről. Most mosolyok következnek, felejt­hetetlen angol mosolyok... A menedzser mo­solyog, a szembejövőik mosolyognak, szo­bákba nyitunk be, bocsánatot kérünk, ami­ért zavarunk, válasz: mosoly, a felejthetet­len angol mosoly. Itt, ehben az épületben most ezekben az órákban egy lap készül: a Times. Minden sora súllyal bir, távoli orszá­gok kormányfői, politikusai másnap, vagy harmadnap reggel kezükbe veszik s nem minden szemrebbenés nélkül regisztrálják: mit ir a Times. Most készülnek e sorok ... s akik írják, mosolyognak s szekfüt tűznek a gomblyukukba .. j Tíz vonalon: a kontinens beszél... Az emeletek hosszú folyosóin kétoldalt szobák sorakoznak, a munkatársak szobái: szép, tapétázott szobák, finom szőnyeg, vá­zában virág s a kandallóban fahasábok izza­nak. Az ur, aki ezekben a szobákban ül, rendszerint az idősebb nemzedékhez tarto- wik, a munkatársak nagyrésze 30—40 éve szolgálja a Timest. A folyosó végén van a nagy tanácskozóterem, hosszú, faragott, barna asztal, nincsen bevonva zöld posztó­val. közepén kis terítő s óriási kristályvázá- ban friss virág ... Most másik folyosóra fordulunk ki, itt már valamivel élénke-bb az élet. Telefonfül­kék sorakoznak egymás mellett Tiz fülke. Telefonoslányok, fejükön hallgatóval, most a kontinenst veszik. A Times külföldi tudó­sitói adják a hiTeket: Paris, Berlin, Hága, tiz vonal, mind a tiz beszél, tiz ország hír­anyaga fut be most ide a Trmeshez, a Prin­ting House Square-re. — Halló, halló kis­asszony, vegye csak! — mondja Prága, Stock­holm és Genf — tehát ez történt ma este 9 óráig bezárólag a világban, yes ... ha va­lami van, természetesen még jelentkezünk..^ A fülkékkel szemben van a „Type room“, a villamos irógépszoba. Hat darab villamos Írógép önti a hireket. A Press Association, a Reuter jelenti ... — kopogják a gépek és öntik a végnélküli papírszalagot. A szom­széd szobában négy úgynevezett „foreign editor“ ül, ezek a külföldi anyag szerkesz­tői. Középen van a riporterszoba, a nagy Times egyetlen riporter-szobája. Most hár­man ülnek benn. Három őszülő, szelidarcu ember, az egyik könyökvédőt visel, a másik szeanellenzőt. Csodálkozunk. Három ripor­ter? Mire megtudjuk: a Timesnek igen sok riportere van, de ezek most otthon vannak a lakásukon, a város különböző pontjain. Állandó összeköttetésben vannak kerületük rendőrségével, tűzoltóságával, síb. ök most otthon ülnek és őrzik, figyelik a kerületet, ha valami történik, kiszaladnak s telefonon leadják a szerkesztőségnek. Persze csak igy lehetséges, hiszen London óriási, másként organizálva ez el sem képzelhető. Külön ri­portere van a North Westnek, külön South Eastnak, Dél-Kensingtonnak és a Whitecha- pelnek. Egyébként a Timesnek százötven belső munkatársa van. A külső? Erre nem tudnak választ adni. Mindenütt van. Kenyá­ban és Manillában és azt hiszem, ha a dzsun­gelben két kolibrinek nézeteltérése támad 1937 Medizinal Index I-II. 8C0 lap Lei 230'— Taschenbuch d. 2 herapie 19-6 Lei 230'— LEP AGE-nAl, cluj Postán utánvéttel. — Kérje az u] orvoskünyvek ingyen jegyzékét &0P egymással, arról is Times. azonnal értesül a 160 nyomdász a nyomdában Most a kis régi tápusu liften lemegyünk a nyomdába. Óriási nyomda, 160 nyomdász dolgozik itt. Végigjárunk a termeken, szőke angol nyomdászok, feltürt ingujjban, sugár­zik róluk a nyugalom, a kiegyensúlyozott­ság. Angol nyomdászok, gentleman-nyomdá­szok. Fiityörésznek. A mennyezetről min­den fajta vascsövek függnek alá, kis vas­I dobozszerű alkotmány siklik automatikusan ide-oda: ezekkel küldik fel a nyomdászok a levonatokat a korrektoroknak. Hatvan kor­rektor ül egy szobában, kis asztaloknál, előt­tük zöldernyős lámpa, egyik a kéziratot ol­vassa hangosan, a másik a levonatot nézi. Egy pont, egy vessző, ennyi hibát sem enge­délyez a Times. A nagy órára pillantunk: 11 óra 26 perc van. Éles fütty, megindul a rotációs: „The Times goesto press“ — mondja kisérőm. Hét gép indul egyszerre. Kinyomtatják a Times első példányait. A rendes idő 11 óra 25 perc. Ma a látogató miatt — egy percet késett a Times. Az első kiadás háromnegyedtizen- kettőkor kerül ki, ezt Skóciába viszik, öt­venezer példány megy Skóciába, a második kiadás London környékére megy, a harma­dik szerte az országba, a negyedik London­ba. Félkettőkor jelenik meg a londoni rik­kancs a Times előtt, de három óra előtt tilos az utcán árusítani a lapot. A legutolsó kiadás négy órakor jelenik meg, ez a „Late London Edition“, ’1 Á iloya! Edition... Van azután még egy kiadása a Timesnek, remek, hófehér papírra nyomják, ha lehet, még gondosabban, mint a többi példányt: ez a királyi család számára készül. Olyan, mint a bársony és vakilóan fehér, sarkában felül a felírás: „Royal Edition“. A Times elnöke és főrészvényese: Major the hon. G. E. Astor M. P. (országgyűlési képviselő). Másik főrészvényese John Wal­ter, a Times alapítójának egyik leszárma­zottja. Kitekintünk az udvarra. Nagy zöld autó robog a Times első példányaival, Skóciába mennek. Az autó oldalán az angol cimer, a hires brit oroszlán, középen a felirat: )rDieu et mon Droit“. Viszik a példányokat az earlőknek, a peercknek, reggeli lovaglás és illatos pipa­dohány mellé: szervírozzák a Timest. A példányszám aráylag kicsi, 250 ezer példányban jelenik meg, de ennek a 250 ezer példánynak a tekintélye aztán annál súlyosabb. Már hajnalodik, a Blackfriarsben itt-ott jön csak szembe velünk egy-egv álmos lon­doni polgár. Szitál az eső .. . Ezt gondoljuk: ime £T Times . . . Ipolyi Magda. BENJAmiNO GIGLI LEGNAGYOBB FILMJE: AVE ÍTJÁRIA Csütörtöktől a Capitolban 1 Előadások: 3, 5, 7 és 9 órakor. 500 millió Sej alaptőkéjű kis- ****** iparos és kiskereskedő hitelintézet alakul Romániában 1 BUCUREŞTI, november 24­jA kisiparosok és kiskereskedők hitelintézetének felállítására vonatkozó törvényjavaslat legkésőbb csütörtökig, f. hó 26-ig elkészül. Az intézet Bucu­reşti központtal 500 millió lej alaptőkével alakul és fiókokat állít fel a vá­rosokban. Egyéni kölcsönökön kivül iparos és kereskedő egyesületeknek is hitelt fog nyújtani. Az állam 200 millió lejt jegyez a kibocsátandó részvé­nyekből. Az alaptőke többi részét szakmabeliek és bankok jegyzik. Hetvenhét év ufén Madách Imre elfutod ölök pihenőjére ALSÓSZTREGOVÁ, november 24. Hetvenkét esztendő telt el azóta, ami­óta Az ember tragédiája világhírű ma­gyar szerzőjét, Madách Imrét az alsó- sztregovai családi sírboltban eltemették. Nyugvóhelye körül az utóbbi években bajok keletkeztek. A felfakadó viz ugyanis elöntötte a Madách-sirboltot. A talajvíz előtörése folytonosan erő­sebb lett, úgyhogy tavasszal a Madách- kriptában a koporsók már állandóan vizben voltak. Félni lehetett, hogy az öreg koporsók összeomlanak és a ben­nük porladó emberi tetemek megsem­misülnek. Ily körülmények között az illetékes hatóságok, a rokonság kérel­mére, az ősi sírbolt kiürítését rendelték el. A kripta szomszédságában sirkamrát állítottak fel és exhumálás után a Ma* dách-család koporsóit ide helyezték el. így került Madách Imre második sír­jába. ^ ' Az alsósztregovai temető pusztulásá­nak hírére a Kisfaludy Társaság már régebben akciót kezdett, hogy Madách Imre részére diszes mauzóleumot emel­jenek. A kegyeletes tervet a csehszlovák hatóságok is megértéssel fogadták. Minthogy a Madách-mauzoleum halot­taskamrája már teljesen elkészült, a ha­tóságok úgy rendelkeztek, hogy a költői család ideiglenes sírboltban pihenő tete­meit a haiottaskamrába szállítsák át. Az exhumálás most megtörtént és igy Ma­dách Imre hetvenkét esztendő után el­jutott — örök pihenőjére. összes versei, uj ki­adás. Lei 231. Bib- liapa piron, 1013 oldal, amatőr kart. kötés, íel'es kiadás Lepage-nál, Cluj. Postán utánvéttel. Régi mijiőscgü cl u pia ma láia Porter sör mindenütt kapható I 9 FŐRAKTÁR: COltViN '1 F.LEFON: 4-92 1 ÉSMAGÚKATÓ mmmmm NAGY m LAPJAINKBÓL „CSÍKI LAPOK“ MiercureaXTuc: önkén­telenül felvetődik a kérdés: szükség van-e egyáltalán az iskolák közötti nézeteltérésre? A felelet csak „nem“ lehet. Ennek a nemnek csak értelme van. Nagy és mély értelme az, hogy a szülők törvényben biztosított szabad- iskoláztatási jogát tisztelni kell. Ne ígérges­sen, csalogasson s ha igy nem megy bírsá­goljon, fenyegessen az állami iskolai igaz­gató, vagy tanító, hanem hagyja a székely szülőt a maga választotta utón menni. En­gedje abba az iskolába a gyermekét, ame­lyikbe be akarja íratni. Ha ez igy lesz, pedig igy kellene lennie, hisz törvény biztosítja a jogokat, akkor nem lesz áöami iskola elleni izgatási vád. Akkor befolyásmentesen fogja érvényesíteni akaratát és választ iskolát a szülő. „DÉLI HÍRLAP“ Timisoara: Nincs semmi indoka tehát annak, hogy a román pártok végnélkül folytassák mai harcaikat. Ha ez a harc tompulna vagy éppen a királyi szó- fl zat hatása alatt megszűnne, akkor kevesebb alkalom nyílnék arra is, hogy egymás ellen rajtunk keresztül ütközzenek meg, hogy a kisebbségi élet tegyen ennek a vak párthábo- runak átvonuló területe. „KRASSÓSZÖRÉNYI LAPOK“ Lugoj: Napról-napra élesedő 'vita harci lármája ve­ri fel magyar kisebbségi életünk sajtóber­keit. A vita során egyik-másik újság már kü­lön magas mérő'écet állít annak megállapí­tására, kik a jó magyarok s lassanként olyan aprólékos részletekre kiterjedő meg­határozása alakul ki a jó magyarság feltéte­leinek, amely dicsőség re válnék bármely vigjátékbeli szoba tudósnak. Ebből az áldat­lan és nagyon kis alapra épitett testvérharc­ból kétféle embernek lehet csak haszna: a magyarságon kívülállóknak, főként a ma­gyarság pusztulását sürgetőknek és talán a magas mérőléc felépítőinek: Ezzel a mérő­léccel nem építeni fognak, hanem szétrom­bolni a magyarság legalább kifelé látszóla­gos egységét. így jobb lesz? „MAGYAR LAPOK“ Oradea (,A közös munka“): Valami láthatatlan szakadék tá­tong a mi életünkben a: emberek és a fel­adatok között. Kül-dnösen a gazdasági pro­blémák világában okoz sok bajt ez a sza­kadék. mert sehogysem tudunk hozzáfogni az áthidalásához. Ha már nem munkatábor- bon, ami talán nehézségekbe ütközik, az if­júságnak azonban mindenképen vállalkoz­nia, jelentkeznie kellene feladatok elvégzé­sére s követelnie kellene a közös munkát, hogy megismerkedhessék annak feltételeivel és körülményeivel. Amit a cserkészek kicsi­ben tesznek, azt az egész magyar ifjúságnak az élet minden pontján követnie kell. Ezzel nemcsak a nemzetnek tesznek nagy szolgá­latot, hanem legelőbb a maguk nagy lelki válságán segítenek. „NAPLÓ“ Oradea: Kétségtelen, hogy a sajtóéletnek számos kinövése akadt, amelye­ket a gondos kertész kezével kellett volna eltüntetne Az uj sajtótörvény javaslat drákói szigorúsággal nemcsak a sajtó fattyu-hajíá- sait, hanem a hivatása magaslatán álló új­ságírást exisztenciájában és gyökerében ve­szélyezteti. Külön sérelmes a kisebbségi új­ságírás teljes negligálása, amelyet hisszük, még idejében repar ál ni fognak. „SZÉKELY NÉP“ Sft.-Gheorghe: A sza­badkai jogi fakultás egyik tanára feltünést- keltő és a lakosság minden rétege által ro- konszenvvel fogadott beszédben tört lánd­zsát a magyar tisztviselők fokozott alkalma­zása mellett. Rámutatott arra, hogy a szerb intelligencia együtt nőtt fel és dolgozott a magyar értelmiséggel. Együtt munkálkodtak a város és az ország erősítéséért, 'virágzá­sáért. Miért kell az utódoknak ellenséges­kedni egymással, holott az igazság azt pa­rancsolja, hogy a kenyérkereső pályákon minden ifjú megkapja támaszát a közület- től. Az igazság és a méltányosság útja csak szorosabbá teszi a kapcsolatot az állam és a kisebbség között, amelyet most mestersé­ges önzéssel és ridegséggel a többség igyek­szik kisajátítani, - - ‘

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents