Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)

1936-11-22 / 272. szám

bllbnzék 1936 noréab'ér 22. WBnmsMBBmaűü / 5 lámpa fényénél. DÍJMENTES ismertetőt kül­dünk: Bucu- ■ resti, L, Str. Regala 11. Ciuj : Memoran- Bj dului 13, Timisoara, IV.,!, C, Bratianu 33. g| gELVlCCYüjTg iWBMSBaBBi m&­Bétyegujdotoságok Svájc. A svájci repülő-posta dijainak meg­változtatása miatt ideiglenesen z repülőbé- iyeget az uj értékekkel1 nyomtak felüli. Az 1932. évben megjelent- leszerelési emlékibé- lyegek közül a 20 és 90 centes (Michel 257, 258. sz.) repülőbélyegeket látták el uj érté­kekkel. 10 cent a 20 centesen piros- r ózsaszi n 30 cent ia 90 centesen kék 60 cent a 90 centesen kék December i--én jelenik meg Svájcban az 1936. évi „Pro Juventuet“ bélyegso-rozat. Amint 1933. évtől kezdve minden évben, úgy az idei Pro Juventure sor is a svájci népvi­seleteket mutatja be. Az eltérés az előző évekkel szemben az lesz, hogy mig eddig a sorozat három legkisebb értéke volt a nép­viseleti] sor, mig a legmagasabb érték vala­melyik elhunyt svájci tudós arckéjét ábrá­zolta, addig a mosííiani sorozatnál ez éppen fordítva van. Az egyes értékek a következők: j + 5 cent zöld (Georges Nagali) i o—(- 5 cent ibolya (Neuenberg Kanton) 204-5 -cent piros (Schwyz Kanton) 30+10 cent kék (Zűri eh Kanton). Nemei bélycgsorozaíoK leszállttól! âralsoa 540—543 Gyarmat emiléksor 38.— 554—555 Schiller emléksor 4.— 565—568 Saar gebiet emi éksor 20.— 569—570 Hősök napja sor 12.— 571—57 2 Berufweftttkaimpf 8— 573—575 Bach, Handefl 1 5-— 580—583 Vasút jubileum 2 5-— 5 8 4—5 8 5 Hitler ifjúság 18.—­586—587 Nürnberg ptártnap 4-— 598—599 Müncheni emlléksor 4-— 603 Lufthansa ICP — 604—605 Benz, Daimler 5 — 608 Guericke emtlékbélyeg 4-— 609—616 Olimpiai emléksor 617—620 Városkongresszus 621 Braunes Band block 622—623 Hamburgi kongresszus 624—631 Olimpia Block 632—633 Nürnberg emléksor Az összes aj ári'ott sorozatok teljes sorok. Concordia bélyegház, Cluj Str. Memoranduri 2. WMMKHBMBBBBHBMW— --------­130— j8.— 130.— 10.— 260.— 6— «MMRBQi litzmettiíii iewci 1936. november hó. Az emberi test ápolása- a modern kozmetika fejlődését nagyban előmozdította. A fevendula- és rozmaringvirágos idők óta, mint minden, úgy a testápolószerek is nagyban tökéletesedtek. Akárcsak a) színházi rovnaffin-ak a színdarabokat és színházi életet, a divat rovatnak pedig a di­vat fejlődését és változását illetőleg, ugyanúgy a kozmtfíkai rovafrniaik részletesen és szaksze­rűen kell foglalkoznia a bőrápoló- és illatszerek ismertetésével, hogy üymódon az olvasóközön­ségnek értékes tanácsokkal szolgáljon. A kozmetikai tanácsok nagy lelkiismeretessé­get igényelnek, menu mig helytelen krl ika szín­darabról, divatról- legfeljebb utólagos bosszúságot okozhat, addig nem helytálló és nem szakszerű kozmetikai tanácsok az egészségre hatnak ki ár­talmasán. Még nem & olyan régen a fodrász az arcun­kon mosószappamit; haboztuitott fé-őriri keresz­tül, igyekezve a borotva használata előtt a- szőr­zetei-1 valamennyire megpuhitani. így sem kerül­hettük el egy-két vércsepp kibuggystnásájt a szőr­tüsző kipattanása nyomán. Az ujpbban forgásomban levő borotvaszappa­nok és krémek ai szőrzetet valamivel jobban pu- hi'ják — főképpen lúgos tarfóa'fcnuk áltóaíj, de az arcbőr természetes zs'Jrosságának -a rovására. Te­hát, am-g egyfelől ezek a szfaipptamféleségek a szőrzetet könnyebben puhítják, másfelől ugyan­olyan atránybpn a bőr természetes zsírosságát ki­lúgozzák. Mai, amikor a lugmenites vegyianyag fel van találva, — ami a szőrzet keménységét okozó ke- ratin-nak különben h kitűnő oldószere —, közel kilencvenkilenc százalékban sikerült aj könnyű, gyors és fájdalommentes borotválkozás problé­máját megoldani. A lugmenteg anyagokkal ké­szült és egy újonnan felfedezett speciális anyagot magáiban foglaló szappanokká valló szőrzetpuhi- tác, a legkeményebb szakái bál sem tarthat kéft percnél tovább. Ennek előnyei, hogy ilyen rö­vid idő elhitt a természetes zsira-lékot nem^ ta­gozzuk ki és ezáltal a bőr rán-cosodásiátak d e jót vesszük... És nem megvetendő, hogy legalább 15 perccel tovább pihenhetünk reggel áz ágyban. A lúg- és sza-ppamme-ntes vegyaanypgot nem­csak a Sorotvtai-szappannál, hanem ai hajápoló­szereknél is és igy speciálisán ai hajshtmponnál ALDEH1DES KÖLNIVÍZ ÚJDONSÁG AZ 4ima3>eíla diserétuj, szép illat. Nem mindennapi. - Nem mindé nkin érezhetír. Kesernyés illat, tehát a legújabb divat. i-awandef Waéer^La vasi dlnla Eau de Cologne friss üde illat A tő­kéié es illathüség!! Kaphatók mindenütt!!! Forgalomba hozza „ADÄ“ import. MifidenfiM gy(5z a „Primer03* atolérhetetlan min3- sége ál ai, m«rt a Primeros antíszeptikoa és több évi próba által megállapított használhatósága készítmény. Az egészséges „Primeros'-ban a osodái finomság él bebizonyított bizalom egyesül. its szolgálatába állította a kozmeikai tudomány. Külföldön már régóm. forgaáomb&n van ilyen anyaggal készült hajshampon. Szándékosan írtam, hogy van, mivel az illető nem-et gyár minden országna csak egy cégnek szá lítja a talalmanya- > amelynjek összetétele és előállitátf módja- terme-, szetesen a legnagyobb titokban Van tartva Az igy készült sh-a-m pennák előnyét nem kell magya­rázni, elég, ha csak annyit írunk róla, hogy tag* és szappanmentes! Még röviden az újabb és hasábokon át hirde­tett kölnivizekről. Laikus ember észre sem veszi milyen váltó-, záson ment át oak az utóbb- évek, hogy úgy mondjam: il-'atdiva'jai, — mert -z álltait is úgy változik., mint aj ruha, soţ mondhatni a ruha- dmictri változik az illat is. Emlékezzünk a levendula illatú biedermayer korra! Abban »z időben a mj divatos illatokat túl merészeknek tartották volna, akárcsak a de- coitaget. Ezeket ez uj illatokat a parfőmvegyészjet egy régóta ismert szerves vegyületnek, az aldehydek- nek aiz íllatkompoz’ic'ókba való bevitelével1 érte el. Az ald-ahyd a*z az anyag, amely ai parfőm- kam pozícióban a divatos karakterű megadja és az í+en illatok értéke annál becsesebb, mert hogy mely aildehydek milyen adagolásokban, mi­lyen állatcsoportoknál használhatók fel, ma még !gen kevés külföldi gyárnak féltve őrzött titka, A jobb illaitzzerkeresbedők ma mar tudják, melyek íz aldehydes illatok. Ilyen például s vi­lághírű Chane? 5., amely azonban csak parfőm- ként van forgalomban és kizárólag a- jobban szö- tuáltlaik részére hozzáférhető. Ma már a parfő- mök hefyetP a parfőmjrozott kölnik uralkodnak, mert m/jg a parfőm csak az il'-atosinás szerepét tölti bei, addig az Eau de cologne ezen fell® h+ giénikuo célt is szolgál és ai parfőmnél jóval ol­csóbb lévén, szerényebb anyagi viszonyok között élők -is megszerezhetik. A '■W’ságotsa.n, llefixált és iHaltukat) a testen normális időtiartamon culmenő- leg megtartó kölnivizek a kifinomodott ízléssel ellentétben ártanak és ezek már divatjukat is múlták. A levendula illat ismét nagy dévait le't. Közeledünk a biedermayer divathoz. Dr. Cs. L. parfumőr vegyészmérnök. KERTÉSZ AHHÁLY DOLGOZNI JÄR RECENY. í 3 KuZLEMENY. Amint megebédeltek, Sári azonnal átment szobá­jába, hogy egy keveset szundikáljon, ha már estére mulatnia keli. Ezt az alkalmat sietve használta ki a vezérigazgató ur és dióhéjban elmesélte feleségének találkozását Berkes Öméltóságával és egész beszélge­tésüket, tervüket. Az anyát a hir egész felvillanyozta s most már egyszerre nagy kedve lett neki is az esti szórakozásra. Azonnal hozzá is látott esti toilettjének összeállításához, még pedig olyan gonddal, mint még soha. Eközben Berkes István is előkészítette fiát az esti találkozásra. — Milyen kicsi is a világ — vezette be diploma­tikusan a beszélgetést ebéd közben. — Képzeld csak, az imént lent vagyok a hallban s egyszerre csak az egyik pesti jó barátomat pillantom meg... — Ki az? — kérdezte Sándor unottan. — Az Egyesült Acélművek vezérigazgatója . . . Igen kiváló ember. Közgazdasági szaktekintély... ök is e szállodában tanyáznak ... — ök? ... — csodálkozott Sándor. — Az előbb csupán egyről beszéltél.. . — Igen — mondta az elnökigazgató minden je­lentőség nélkül. — Csak tőle tudtam meg, hogy nem egyedül jött. A családja is vele van... Roppant meg­örültünk egymásnak s megbeszéltük, hogy este a bár­ban találkozunk. .. — A bárban? — kérdezte a fiú gyanakodva. — Tekintve, hogy esős idő van, ezt a helyet ta­láltuk a legalkalmasabbnak — magyarázta Berkes István. — És kikből áll a barátod családja? — firtatta Sándor. — Hogy őszinte legyek, ezt nem is kérdeztem... Különben majd meglátjuk estére... — Ha ugyan én! is ott leszek... — jelentette ki a fiú. — Miért ne lennél? — lepődött meg az idősebb Berkes. — Egyszerűen, mert semmi kedvet nem érzek az ismerkedéshez . .. Ehhez hangulat kell, papa. Nekem pedig, amint jól tudod, egyáltalán nincs hangulatom a szórakozásokhoz. Azt lehet erőszakolni — vélekedett az apa. — Én nem tudok komédiázni. .. Arra még csak vállalkoztam, hogy négy hétig veled csavargók szer­teszét Európában, hogy ne taiálkozhassam Sárikával, de az nem volt a megállapodásunkban, hogy idege­nekkel ismeretségeket kössek és bárokba járjak mu­latni! — Nem is jutott volna eszembe ilyesmit kivánni tőled, de a jelen eset kivételt képez. Nem zárkózha­tunk el előle.. Egyik régi jó barátomról és család­járól van szó ... A legdurvább tapintatlanság lenne, ha visszautasitanók a közeledésüket... Mert hiszen, éppen rád való tekintéttel, nem én kezdeményeztem; ezt a dolgot, hanem a barátom ötlete volt... És ha már igy történt, hát te se makacskodjál... — De hiszen nagyon jól tudod, papa, milyen lelkiállapotbari vagyok — próbált Sándor ellenkezni — Nagyon jól tudom s éppen ez indított arra, hogy elfogadjam a meghívást. Mert csak a javadra szolgálhat egy kis szórakozás. Ezzel még nem követsz el semmiféle hűtlenséget az ellen a kisasszony ellen. — Nem is erről van szó, papa. — Akkor meg igazán nem értelek. Egyébként most már nem lehet változtatni a dolgon. Legföljebb, ha nem jól érzed magad a társaságunkban, majd ke­resel valami kifogást és otthagysz bennünket. — De éppen ezt akarnám elkerülni. Mert, sze­rintem, ez még nagyobb tapintatlanság lenne. — Vállalom a felelősséget! — Rendben van — vont vállat Sándor. — Hát akkor számitok reád. Abban maradunk, hogy este tiz óra körül találkozunk a bárban ... — Ott leszek — Ígérte a fiú. — Most mi a programod? — tudakolta az el­nökigazgató ur, befejezve az étkezést. — Felmegyek a szobámba olvasni, aztán alszom egyet. — Ezt okosan teszed. Legalább frissen fogod érezni magadat estére — nevetett Berkes István. — Nos, szervusz, a viszontlátásra! Csak el ne feled­kezz az esti találkozásról. — Megígértem, papa, tehát ott is leszek. A vi­szontlátásra. Sándor eltávozott. Berkes István hosszan nézett fia után. — Na, — mosolygott befelé — ma este meglát­juk, milyen erős az a romantikus szerelem! TIZENHARMADIK FEJEZET Még tiz óra sem volt, amikor Berkes elnökigaz­gató ur fiával együtt beült a bárba. Az apa ugyanis a biztonság kedvéért már délután fiához csatlakozott s többé nem is távozott el mellőle. Vele uzsonnázott, vele vacsorázott s vacsora után azonnal biztatni kezdte fiát: — Nos, induljunk! — mondotta s felállt. — A feketét majd a bárban isszuk meg. Sándor látta, hogy hiábavaló lenne a további vo­nakodás, ezért hát követte apját. A bárban még alig lézengett egy-két ember s a zenészek is csak most kezdtek elhelyezkedni a pódiumon. — Nagyon korán jöttünk — jegyezte meg a fiú. — Legalább jó helyet kapunk — mondotta az apja s körülnézve, kiszemelt egy nagyobb asztalt. — Talán odaülhetnénk — mutatott a kiválasztott asz-, talra s odatartott. Sándor kedvetlenül kullogott utána, aztán apjá­val együtt letelepedett. Berkes elnökigazgató ur azonnal italt rendelt, hogy felhangolja kissé fiát, mert arca ugyancsak el­árulta, hogy mennyire nem szivesen időzik itt. Mialatt iszogattak, lassan szállingózni kezdtek a vendégek, férfiak, nők, vegyesen, mire a jazz-band játszani kezdett. Az idősebb Berkes szeme most már állandóan a bejáraton függött, ahonnan a Földes családot várta. Földesék azonban egyre késtek, aminek oka az asszony volt, aki igen nagy gonddal öltözködött. Sári már rég elkészült, amikor anyja még a fűzőjével baj­lódott. — Én nem várlak titeket — mondotta végül is türelmetlenül a lány. Majd odalent találkozunk .. . És választ sem várva, elsietett. Ment egyenesen a bárba. Valami megnevezhetetlen érzés hajtotta, űzte, Ha már kénytelen e nyilvános helyen megjelenni, — határozta el magát — minden eddiginél szenvedélye­sebben veti magát a mulatásba . . . Ma már a negye­dik napja volt távol attól a helytől, ahol Sándorral olyan boldog, mámoritó perceket töltött s ma sokkal jobban érezte az elszakadás okozta fájdalmakat, mint eddig. Tompítani akarta tehát e fájdalmat. Narkoti­kumot keresett a szórakozásban. Még attól a gondo­lattól sem riadt vissza, hogy — ha másként nem zsib­bad el lelke — a sárga földig leigya magát! A zsúfolásig megtelt, zajtól, zenétől zsibongó bár ajtajában azonban kissé zavartan állott meg s mi­előtt belépett volna körülnézett. Berkes elnökigazgató ur, aki állandóan az ajtóra figyelt, mert számítása szerint most már minden pil­lanatban meg kellett Földeséknek érkezniük, — egy­szerre elhalványodott, megragadta fia karját s hör­gésszerű hang tört ki belőle: (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents