Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)

1936-11-22 / 272. szám

a 3d BLEB N 7 ßK 1936 Bér 2 7. A héi világpolitikái«! Külpolitikai események „N-uLla dies sine linca". A h »■ l egyel len napja sem mult e.L külpolitikai szenzációk nélkül. Süt, hogy az érdeklődés ne csök­kenjen, ezek. a szenzációk, lva lehet egymás­után fokozódtak jelentőségükben. Kezdődött azzal, hogy a ni inelek lerázták magukról n versa illési szerződés utolsó, csak szerződé­sileg védett kötelezettségeit is a folyamhajó­zási szerverénitásukat korlátozó hékeszerző- dési záradék további el nem ismerésével. Folytatódott azzal, hogy Eden határozott ajánlatot küldött Grandi nagykövettel Rómá­ba Anglia és Olaszország Földközi-tengeri hatalmi érdekelnek pontos elhatárolására. Az indítványra adott válaszról még semmit sem tu chink. Következett a német—olasz lé- pés, mely szerint a két hatalom elismeri Franco tábornok nemzeti fölkelő kormá­nyát. Majd bonrbaképen csapott be a Né­metország és Japán között létrejött barát­sági szerződés hire, mely minden cáfolatok ellenére, általános meggyőződés szerint, ka­tonai szerződésnek is tekinthető. És végül következett Franco tábornok bejelentése Barcelona kikötői blokádjáról, mely a hét összes vitás kérdései között a legközvetle­nebb és legsúlyosabb veszélyt jelenti Európa békéjére. Minthogy i>edóg e sorok a hét idolsó napján íródtak, lehet, hogy megjele­nésükig újabb külpolitikai szenzáció teszi próbára az európai ember idegeit, melyek­nek legjobb védekezése az ásandó ingerlés ellen talán a teljes közömbösség volna. A haj csak az, hogy a nagy diplomáciai já­tékot miások folytatják, de a veszély a nagy tömegek bőrére megy, az én, e te és a töb­biek egzisztenciájára és az életére is talán. A barcelonai blocade. Mi sem bizo­nyltja inkább a világesemények katasztrófáiisan veszedelmes össze­szövőd ését, mint az, hogy vwló- ban ilyen veszedelmes kapcsolatok ál tanok fenn köztünk, köziem, teközted, kedves ol­vasó és a között, hogy Franco tábornok va­lóban tengeri vesztegzár alá helyező Barce­lonát. Mert ma Barcelona blokádjának kér­dése az a puskaporos hordó, melyről el le­het mondani, amit valaha egy szellemes francia diplomata mondott a „balkáni pus­kaporos hordóval“ kapcsolatban, hogy bár­melyik járókelő véletlenül eldobott égő ci­garettája a levegőbe röpítheti. Éppen elég, hogy Franco tábornok valamelyik ágyuna- szádja a blokád-hejeJentést el nem fogadó Szovjetoroszország egyik bajóját elsül vessze, hogy orosz részről esefeg hadd tengerészeti megtorlásra kerüljön a sor. Ez a snlyos következmények egész sorozatát vonhatja magia irtán, körtük a Földközi-tangeren meginduló háborút is. De ez csak egyik le­hető veszedelem, esőstől akadnak mások is. Érthető dolog tehát az eseményekkel szem­ben hidegvérét eddig megőrző Londonnak izgalma a baroek>ruai blokád bejelentésével kapcsolatban. Anglia különben is nagyon érzéikeny a más részről végrehajtott tengeri vosztegzárak kérdésében. Mint tengeri ha­talom, műiden Ilyen esetben fontos érdékeit látja veszélyeztetve, de azonkívül is legna­gyobb éréi!yel vigyáz arra, hogy ne teremt­sen precedensei egy a nemzetközi szabályok­nak meg nem felelő blokád elismerésével. A Franco által tervezett lépés pedig megle­hetősen bizonytalan nemzetközi jogi alapon áll. Franco tábornok kormányát eddág a hatalmak Uikiyomó többsége nem ismerte el, arra való joga tehát, hogy idegen hatal­mak hajóit bármelyik kikötőnek elérésében megakadályozza, nagyiban vitatható. De a spanyol eseményekkel kapcsolatban annyi nemzetközi szabályt sértettek már meg, hogy nem volna meglepő dolog, ha efölött a sza­bálytalanság fölött is szesnethunynának. A dolog kényes oldalát azonban ott kell keres­nünk, hogy Barcelona a Földközi-tengeren van, közel a BalearházigeLekbez és nem messze Gibraltártól, ahol a brit tengeri há­túim az utolsó évek tapasztalatai után kü­lönösen érzékeny. És ugyanilyen érzékeny ezen a ponton Franciaország is, mely eddig még re i mii ív kedclt abban, hogy nyugati ha­lára nagyobbik részén kevésbé veszélyes szomszédot nyer egy autonóm, vagy esetleg teljesen független Kataloniában. A baroelo- iiiai kikötő Lilokálása viszont a Katalonia elleni támadást ivezeti lie, ami a Blum-kor- mánynak baloldali nyomás miatt amugyis nehezen fönntartott semlegesség! politikáját még súlyosabb lehorpróbáiKik veti alá. De Barcelona és a Belearksizigeiek egy ellensé­ges hatalom kezében — és Parisban Franco kormányát ellenséges indulata hatalomnak tekintik egyelőre — komolyan veszélyeztet­heti Franciaország gazdasági és főleg kato­nai kapcsolatait az afrikai francia gyarmat­birodalommal is. Ez az utóbbi lehetőség pe­dig um, a fokozott katonai előkészületek idejében, döntő szerepet játszhat a francia külpolitika jövő magatartásában is. További játék a diplomáciai .sakk­táblán. Közben tovább folynak a lépések a nagy diplomáciai sakk­táblán. London és Washington kö­zött állítólag ujalib közeledés jött létre a német—japán megegyezés hírére. London­ból, nagy flottaf elvonul ást jelentenek Anglia legyőzhetetlen né erősített szélsőkeleti hadi- kikötője, Singapore előtt, melyben Anglia, Amerika és Hollandia szélsőkeleti tengeri haderői fognak résztvemvi. A japán hatalmi terjeszkedéstől tartó holland gyarmatbiroda­lom érdekei ezen a területen teljesen azono­sak Anglia és .Amerika érdekeivel. Tovább folynak a diplomáciai látogatások is. Beck lengyel külügyminiszter londoni és Giano olasz külügyminiszter budapesti látogatása után, ezen a héten Schacht dr. német gaz­dasági vezető miniszter látogatott Ankarába és Schmidt osztrák külügyi államtitkár Ber­linbe. Schacht Németország guzdasági dip­lomatája, aki nagy erővel tudja érvényesí­teni Európa keletén, sőt Kisázsiáhan is, hogy NOmetország ezeknek a gazdasági ne­hézségekkel küzdő országoknak a legjobb vásárlója. A jó vásárló pedig sok mindent követelhet az eladóktól, aminek megtagadá­sát az ellentétes érdekeltek csak nehezen meghozható anyagi áldozatokkal tudnák el­érni. Németország például a piaci árnál negyven százalékkal magasabb árat ajánlott föl Török or szagnak az általa olyan terüle­teken termelt gyapotért, amelyeknek a tö­rökök eddig semmi hasznát nem vették. Az árat a németek kon tin gént álási alapon, a törököknek szükséges iparcikkek szállításá­val fizetnek. Ezzel az ajánlattal többirány- ban érhet el eredményt Berlin. Mindenek­előtt nj ufctf nyit erősen gátolt ipari kivitele számára, azután bizonyos fokig függetleníti magát az angol gyarmatok gyapottermelésé­től, kiszoríthatja a török piacról a szállított áruk arányában az angol és francia iparcik­keket és végül bizonyos ellenszolgáltatáso­kat is remélhet külpolitikai téren. A jugoszláv orientáció. Ugyanez a német gazdasági diplomácia pró­bál érvényesülni Délkelet-Európa más területein is. Jugoszláviában például félmilliáTd dinárra emelte a német birodalom a bevásárlandó mezőgazdasági termic nyék összegéi. Ugyanakkor hatmillió márkát engedélyezett azoknak a német tu­ristáknak, akik jugoszláv fürdőkre és üdü­lőhelyekre rándulnnk ki. A németekkel egy­idejűleg Olaszország is teljes erővel veszi igényi>e a gazdasági diplomácia eszközeit. Mussolini belement például abba, hogy Ju­goszlávia számára az eddigi olasz beviteli kontingenst negyvenöt százalékkal emeljék, amit a nehéz viszonyok között élő jugoszláv gazdasági körök, szinte nem is remiéit aján­dékképen, a legboldogabban fogadtak. Ez a hangulat természetesen nagyban elősegíti az Olaszország és Jugoszlávia közötti barát­ságos kapcsolótok kifejlődését, ami,vei kap­csolatiján az olasz sajtó erősen hangsúlyoz­za, hogy „az indiai ut nem vezet az Adrián keresztül, ezt a tengert tehát olaszok és ju- goszlávok számára kell fenntartani." Nem nehéz kitalálni, hogy a célzás milyen címre irányul. Külpolitikai körökben Olaszországé magatartását Jugoszláviával szemben bizo­nyos fokig válasznak is tekintik Edward királynak a dalmát partokon lett tartós nyári látogatására. Belgrád pedig, mint sze­rencsés harmadik, választás előtt áll most London és Róma között. Az olasz szívélyes­ségre és gazdaságii előzékenységre hasonló előzékenységgel válaszol. Az angol uralkodó­házzal családi kapcsolatban álló Pál régens- herceg azonban ugyanakkor heteket tőit Angliában és szó van arról, hogy közelebb­ről Sztöjadinovics miniszterelnök és kül­ügyminiszter is Angliába látogat. Belgrád I alighanem egyik irányban sem kötötte le még magát, hanem a hidakat minden irány­ban kiépítve, a további fejleményekre vár. Egy angol—olasz megegyezés a Földközi- tengeren lehetővé tenné számára, hogy kap­csolatait mindkét irányban megszilárdítsa. Ennek természetesen Jugoszlávia másárányu kapcsolataira is befolyása volna, ami már más kérdéseket érint. * Egyelőre azonban a spanyol polgárhábo­rúval kapcsolatos európai válság mindeze­ket a kérdéseket háttérbe szorítja. Ma Bar­celona a nemzetközli helyzet csomópontja és Franco tábornok további lépéseitől függ, hogy az én, a te, a mi jövő sorsunk itt, Európa keleti részének valamelyik legeldu­gottabb pontján is hogyan alakul. —s a iiüSCtllii BUCUREŞTI, november 21. A görögkeleti papság országos koaigresz- szust tartott Iasi-ban, melyen Iamandi kul­tuszminiszter is felszólalt. Iamandi a k sebb- ségi egyházakra is kitért beszédél>en. Han­goztatta, hogy a román állam nacionalista alapon nyugszik s ugyanakkor felekezetibe s fajra való tekintet nélkül szabadságot biz­tosit polgárainak. — Az alkotmány megszentelte a román nép türelmét — mondotta — s a kisebbségi vallásszabadságot is magában foglalja. Ezt a szabadságot egyedül csak a felekezeti jel­leg uralhatja, nem kerülhet sor másfajta beavatkozásra a vallás álarca alatt. Az állam felső érdeke igaz és parancsoló hitet kivan minden f ától. A bitért minden áldozatra és lojalitásra készek vagyunk — fejezte be Ia­mandi miniszter a kisebbségekre vonatkozó nyilatkozatát. FŐFÁJÁS ROSSZULLÉT, IDEGESSÉG, HY­POCHONDRIAS ÁLLAPOTOK gyakran a leg­rövidebb idő aíaitt megszűnnek, ha bélmüködé- sünket reggelenként fél pohár természetes FERENC JÓZSEF keserüvizzel rendben tartjuk. Orvosok ajánlják. A kairói rendőrség főnöke A világ ffleggyülöítebb“ embere Becsbe BÉGS, november 21. Megérkezett az osztrák fővárosba Thomas Wendworth Russell basa, a kairói rendőrség főnöke, aki arról neve­zetes, hogy ő a világ egyik legjobban gyűlölt embere. Mint a kábítószercsem­pészek ellen küzdő genfi nemzetközi hi­vatal vezetője, de úgy is mint kairói rendőrfőnök, kitartóan és sikeresen üldözte a csempészeket, amivel el is ért annyit, hogy az utóbbi években tizenegy merényletet kíséreltek meg ellene. Rus­érkezeti sell basa ezek hatása alatt Európában elsőnek követte az amerikai példát és magán testőrséggel vette magát körül. Testőrei vele utaztak most is, mikor az angol fővárosból Bécsbe érkezett. Úgy látszik azonban, hogy az állandó életve­szedelem és hivatásának izgalmai ki­kezdték Russell basa idegeit, mert az új­ságírók előtt csak a minap jelentette ki, hogy közelebbről visszavonul mes térsé­gétől. EPILEPSZIÁBAN SZENVEDŐK A világhírű amerikai „Donhide" a bóc*d Wagner- Jaurogg klinika véleménye szerint az epilepszia összes olyan eseteiben is hasz­nált hol minden más kezelés eredménytelen maradt. Postán 200 lej utánvéttel megrendelhető Császár gyógyszertár, Bucureşti, Galea Vic­toriei 124. HALL* NEWYORKBAN sokan mulatnak jelenleg a „National Geogra­phic Muigazine“ cimü földrajzi szaíkLap egyik visszaérkezett példányán. Ennek a lapnak ugyanis Halié Szelaisszié négus is előfizetője volt. A Geographic Magazine az első föld­rajzi lapja Amerikának és így éppen régisé­ge miatt, úgy látszik, adminisztrációja kissé hiányos, mert a négus helyváltoztatása ról nem ve it tudomást, hanem szorgalmasan Ad­dis- Abebába kü dözgelte a kp példányait. A Geographic Magazine példányai azonban leg­utóbb sorra visszaérkeztek és csak a hivata­los címke jelezte rajtuk, hogy a négus —* elutazott. AMERIKA száz százalékos Amerika csap felénk ab­ból a kis hírből, amely a newyersey-i fegyház legutóbbi diszlakomájáról szólt. A lakomát dr. Franck Moove rendezte és azt akarta bebizonyítani, hogy az idők során a hajdani amerikai fegyen- cckböl igen magas állású urak váltak. A vacsorán többek között résztvett egy I hajdani newjersey-i fegyenc, aki jelen- leg egy nagy newyorki bank igazgatója, egy másik iskolaigazgatóvá küzdötte fel magát, mig a vendégek legnagyobb ré­sze az amerikai kereskedelmi életben ért el tetemes sikereket. SZATMÁRON a börtön foglyait kivezényelték a sporttelep­re, hogy hozzák rendbe a futballpályát. Az egyik fogoly, Vasile Koran, aki fogságba ju­tása előtt kitűnő atléta volt, elérkezettnek látta a pillanaíot a szökésre. A fogházőrök csak a sporttd'ep két bejáratára vigyáztak, mert a pályát úgyis három méter magas ke­rítés vette körül, amelyen senkisem ugorha­tóit átt. Vas le Horan azonban nem hiába volt atléta, hamarosan ráébredt a menekülés lehetőségére: felkapott egy rúdugráshoz hasz­nálatos bambuszrudat és a következő pilla­natban már átrepü l a háromméteres kerítés I fölött. A fogházőrök, akiknek az egész teret meg kellett kerülniük, hiába próbálták ül­dözőbe venni a foglyot. aki sporttudisát ügyesen használta fel a fegyházból való meg­szökésre. CSEHSZLOVÁKIÁBAN rendeletet adtak ki. hogy valamennyi község hitessen diófákat. mert a dió ültetése nem­csak népélelmezési szempontból fontos, ha­nem a fájára is igen nagy szükség van, kü­lönösen a repidőgépkészitési iparban. .4 ren­delet felszólítja a községeket, hogy megtakarí­tott tartalékjaikból mindenütt diójaligeteket lé­tesítsenek és az országutakat is lehetőleg ez­zel a hasznos fává! szegélyezzék. A diófaül­tetés mindenesetre hasznos program és a ma­gánosok legtöbbször azért nem ültetnek n<t- gyobbszabésu diófát, mert a diófa rendkívül lossan nő és oly sokára hoz termést, hogy a befektetett tőke benne igen lassan kamato­zik. CHICAGÓBAN a Franklin-park egyik éjszakai mu’oltóhelyé: nagy band'ca támadta meg. A tánchelyiség- ben a támadás időpontjában körülbelül száz pár táncolt. A gangszterek gépfegyverrel voltaik felfegyverkezve és mivel a vendégek közötti 3. rendőrség egyik' titkos ágense is ott volt, aki rá'.őtt a betörő banditákra, a banditák egyszerűen működésbe hozták a gépfegyvert és kaszaäni kezdték valet a tán- colókat. Az első gépfegyverszaiag négy ven­déget és egy pincért halálosan, megsebesített, I mig az egyik banditát a titkos rendőr lőtite ■ le. A harcban egy másik bandita is meghalt, I miközben társai a rosszul sikerült támadás 1 után egyszerűen megszöktek a teát szinhe- I IyérőH. PÁNFJOROV: ÉG A VOLGA Uj orosz regény. 360 lap. Fűzve 99 lej, köt­ve Lei 150 LEPAGE-nál, Cluj. Postán után­véttel, Kérjen Pantheon újdonság-jegyzéket,

Next

/
Thumbnails
Contents