Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)
1936-11-21 / 271. szám
IBLLBN Z 6K T93% mmrmmbcr 21. Karcok, harcok, arcok járásbíróság. Sürgés- f orgás. .4 folyosókon ól ónk diskurzus. Tanuk, ívullók ós vádlottak, ügyvédek és érdeklődök fiutalok, öregek, nők, férfiak, városiak és falusiak vegyesen. .4r egész olyan. mint egy nagy tarka eleven kép. A s infoltok élnek és beszélnek. Mindegyiknek i«i!t valami mondanivalója. És mindegyiknek, akár alperes, akár felperes - igaza van. Ellenkezőjéről sem lebeszélni, sem meggyőzni nem lehet. Értelme sem lenne. A hangulat élőnk. Még akkor sem tompul, ha (i teremszolga beszólit valakit a biró elé. Sines drukk és nines félelem. Első fok. Mi történhetik? Nyertes vagy vesztes, mindenképen fetebbez. Ez itt szokássá vált. Mintha a következő igazságadó fórum kimondottan emiatt létezne. Milyen érdekes lenne valamilyen különleges szerkezettel átvilágítani az itt ténfergő emberek agyát: látni a gondolatokat, az érzelmeket és figyelni a grafikont, amint le és fel szaladgál, hogy híven lerajzolhassa a csirketolvajok, váltóba- misitók, részletnemfizetök és verekedők belső életét. Megszólít egg falusi asszony: — Az ur is perel? — Nem. — Hát? .4; urat perlik. — Nem. Fiskális az ur? — Nem. — Hát akkor mi a jófenét csinál itt? Nem tud ennél nagyobb szórakozást találni? Bezzeg ér itt állok már reggel óta, hogy bészó- lilsanak, feladtak tanúnak, de vájjon mikor gyón már rám a sor.- Milyen ügyben? Ezt éppen úgy tudom, mint az ur. Majd csak megmondják. De egy bizonyos: én nem láttam és nem hallottam semmit. Elhiszem neki. i TÖRVÉNYSZÉK. Egy emelettel feljebb. Itt már nem olyan a hangulat. .4 folyosókon halkabban beszélgetnek. .4 közönség is „válogatottabbÁllandóan félig ünnepélyesek az arcok. A kilátás sem a legragyogóbb. A fogda rácsai elég kihívóan néznek vissza a folyosó ablakaira. A várakozók összesugnak-bugnak. A bírák talárban. Az ügyvédek komolyak és szűkszavúak. ,4r ajtókra kiirt szereplők idegesek. Vájjon mi lesz? — Nem én írtam alá a: ő nevét. Hazudik. Meg nem tenném egy millióért. És itt csak vacak ötvenezerről van szó. — Csalárd bukás? Ugyan kérem! Hogy ■'chei ilyesmiről beszélni is. Én mindenkinek mindent tisztességesen bevallottam. Elvált feleségem bosszúja. Esküszöm ügyvéd ur. Mi? Már maga sem hiszi? Becsületszavamra. — Nem akartam megölni, dehogy is akartam. Egy légynek sem ártottam soha életem,- hcn. Ő akart engem megszűrni. Aztán csak éppen hogy nem hagytam magam. Ittas is voltam. Nagyságos biró ur, bocsássanak meg, két gyermekem és beteg feleségem várják, hogy hazamenjek már. És ehhez hasonlók. A lépcsőkön lefelé alig látni vidám embert. Egy csomó remény megtört, egy csomó bizakodás széjjehmáiott. Egy asszony rohan le mellettem és eszelősen kiabálja: — Végzek magammal! Megölöm magam! Ártatlanul igy meghurcolni egy szerencsétien özvegyet! Nem élem túl! És kiszalad az utcára. Kacagnivaló de (Télben rosszul ebédeltem gj emiatt. g Kár volt. Este a moziban láttam őnagyságát. A „sze- 1 re-ncsétlen özvegy“ mellett egy egészen jól- vevelt férfi ült. Megkönnyebbültem. És haragudtam magamra, mert nem gondoltam arra, hogy az öngyilkosságnak sok válfaja van. TÁBLA. Itt már egészen komoly, sőt komor a csend. Kevesen vannak. A közönség ilt rendszerint csak statisztál. Idáig csak a „kiválasztottak“ jutnak. A folyosók üresek. De aki mégis erre jár, annak a torkában lüktet a szive. Néhány terembe benyitok. Polgári ügy. Bűnügy. Érdekes és érdektelen ügyek. Érdektelen? Ilyen is van? Hiszen mindenki ügye ö>nös szempontból nézve a. legszenzációsabb lás legrendkiviMbb. Sőt. Csak az o ügye érdekes, minden más unalmas. .4; egyik tárgyalószobában leülök a pádra. Épp a védő beszél. A vád tarthatatlan. A házasságtörő nem a nő volt, hanem a férfi. A férfi, aki kélcszakáll hírében áll. Mellém ül egy jóltáplált hölgy. — Ön is érdekelt? — kérdi suttogva. A fejemet lógatom. — Talán szintén tanú? — Nem.- Én az vagyok. Az imént hallgattak ki. ' kor nem tetszett bent lenni? — Nem. — Kár. Gyilkolt a földért! Husánggal verte aggon A csendörség őrizetbe fflgWßS vette a gyilkost ZALAU, november 20. Pusens Vasile 19 éves Bocsa küzség- beli (Snitt j-megye) legény, a korcsmából hazaidé menet, késő este találkozott Margine loan (j() éves gazdával, aki régi haragosa volt a Puscas-családnak. A feszüli viszony oka egy évek elölt történt föld vásár volt, majd az ezt követő végeérhetetlen pereskedés, amellyel kapcsolatban a két család tagjai már nem egyszer össze is verekedtek. A fiatal Pnscas és az öreg Margine találkozása most is tetllegcsségre vezetett. A verekedés hevében Pnscas Vasile az utmenti kerítésből kirántott egy hatalmas karót és úgy fejbevágta vele Margine leant, hogy a hatvanéves öregember nyomban szörnyethalt. A legény ezután elmenekült, az utmenti árokban hagyva áldozata holttestét, melyet a Margine-család tagjai találtak meg hajnal felé, mikor az. öregembert keresni kezdték. Pnscas Vasrlet másnap a csendőrök letartóztatták és a Zalau-i ügyészségre kisérték. 'Pp* fuMLlVCtí fULCUltá Kiütéses tífusz Cpaiova környékén BUCUREŞTI, november 20. 1 az Universul jelentése szerint — egy Craiova közelében Romaneşti község- j meghalt. Szigorú egészségügyi rendsza- ben kiütéses tifuszbelegség ütött ki. öt j bályokat léptettek éleibe a betegség ter- beteget kórházba vittek, akik közül — 1 jedésének megakadályozására. Hárommillió leinek megítélő 100 ezer pengőt öröhoig íííHos Ilona szobalánya BUDAPEST, november 20. A budapesti riporterek éberségét jellemzi az a hir, hogy a magyar főváros majdnem minden napilapjában feltűnő helyen közölték Titkos Ilona szobalányának nagy szerencséjét. A művésznő szobalánya Körmendy Henczel Mária százezer pengőt örökölt. A riporterek egész hada kereste fel a szerencsés örököst, akiről kiderült, hogy állami tanítónő volt, aki, amidőn férjhezment, egy- összegbe kérte a végkielégítését. Amikor férje egy félév elteltével meghalt, Körmendy Henczel Mária előbb házvezetőnőnek, majd szobalánynak ment el. Most hogy megkapta a százezer pengőt, úgy döntött, hogy egyelőre megmarad jelen (luj-i i<J©Ic®zi bizorfiság egy hava msinlcájánalí eredménye CLUJ, november 20. Amióta az időközi bizottságok vezetik az egyes városok közigazgatási ügyeit, a nyilvánosság képviselői nem vehetnek részt a tanácsüléseken s nem igen értesülhetnek a polgárokat közvetlen közelről érintő ügyek elintézéséről. Ennek a nyilvános ellenőrzésnek hiányát igyekeznek pótolni országrészünk nagyobb városai által kiadott úgynevezett hivatalos lapok, melyek ugyan kissé megkésve és szűkszavúan, de mégis csak közük a legfontosabb tanács.! határozatokat. A Cluj város kiadásában megjelenő hivatalos lap, a „Buletinul Oficial“ legutóbbi száma egész sereg tanácsi határozatról ad birt, melyek közül kiemeljük a következőket: Köteßezte a városi tanács az autóbusztársaságot, hogy a forgalmat hosszabbítsa meg a Lunga és Maramures-utca keresztezéséig. Elutasította a rendőrk vesz túrának azt a kérését, hogy a ‘ pénzbüntetést szabadságvesztéssel megváltott elítélteket a városa munkatelepen helyezze el. Folyósította a város lakosságának gáztámadás ellesni védekezésre felhasználandó és a költségvetésben erre a célra felvett 600.000 lerjt. A Someseni-i városnegyed lakóinak kérésére hozzájárult ahb-oz, hogy a telep lakói a városi homokbányából saját fuvarukon homokot hordhassanak a telep utcáinak rendezéséhez. — Én is őszintén sajnálom. — Tetszik tudni, én megmondtam, amit tudok. Ez egy roppant érdekes férfi. Nálam is próbált. Rettenetes egy ember. — Próbáit? — Ühüm. — Noés? Az a nß, aki írl'kcli a mi nösd-get és ismeri eny szép teint varázserejét, az csakis a „D’Ar;:y* pudert használja, melynek csodálatos összetétele van. A , D’Argy' puder a .Toutes les Flours, Taifun“ és .Cheratnour* parfömükkel van átitatva és azt a men.elenést l.iztositja, amit csak nagyvilági hölgyön észlelni, aki a tinóm és disztingvált dolgokhoz van hozzászokva. Dapgy legi állásában, de később visszavonul. — Csendet akarok és békességet, mást semmit, — mondotta Körmendy Hen- ezel Mária. íme: szobalány, aki százezer pengőt örökölt, nem vágyódik autó és luxusutazások, drága ruhák és modern élet után... csak békességet, nyugalmat és... elmenni az emberek elöl. Hogy azonban ezt megtehesse, százezer pengőt kellett örökölnie. A gyakran visszatérő fejfájás és SZÉDÜLÉS sok esetben megszűnik, ha a beteg naponként reggel éhgyomorra és este lefekvés előtt egy félpohár természetes FERENC JÓZSEF keserű vizet iszik. Orvotok ajánlják. Több román polgár felhívására utasította a telefontársaságot és a vízvezetékek igazgatóságát, hogy a földalatti aknákat boritó vaslemezek idegen nyelvű feliratait cseréljék ki. Elhatározta, hogy a látványos előadások után a várost megillető egy lejes illetéket a látványossági adóval egyidejűleg a pénz- ügyigazgatóságinál szedjék be. Utasította a közigazgatási osztályt, hogy egy városi mezőrendőri osztály felállítására vonatkozóan tegyen előterjesztést és készítsen szabátlyren- delctet. Elhatározta, hogy az Automobillá cégtől 585.000 lej értékben egy öntözőkocsit vásárol. Az Iris-telep lakóinak kérésére utasította a vízvezeték igazgatóságát, hogy a telep csatornázását hajtsa végre, I. Ferenczy az Igazság és Kimondom nevű magyar újságok szerkesztőjének kérésére 1000 lej segélyt utalt ki a román-magyar közeledés élősegitése érdekében. Megállapította a korcsolyapálya beléptidijait a következő évben: felnőtteknek 9, gyermekeknek 6, nézőknek pedig szintén 6 lej a beléptidij. Az állandó belépést biztosító jegy a nappali órákra 100, a nappali és esti órákra löO lej. Korcsolyaőrzési díj havonta 60 lej. Ez eket a határozatokat emeli tűk ki a határozatok halmazából, amelyeket a tanács október 13., 15., 20., 23., 27., 30. és november 5-ttkS ülésein hozott. — Hát semmi. Az asszony mindig a sarkában volt. — Ezt is megmondta az elnök urnák? — Dehogy. Csak azt, hogy próbált. Szegény. Megbünhőd-ött, mert csak próbált. Ezért vallottak ellene. (j. }.) A HÁZIASSZONY A MAi Lex IKONA NEDVESSÉGMÉRŐ KÉSZÍTÉSE. A gémormak nevezett növény dugóhuzó- szerüen csavarodó termését ráerősitjuk egy kis deszkalapra a tövénél fogva. Megnedve- sités után a gémorr csavarodott vége kinvii- lik és koraiakban elmozdul. Ezt az elmozdulást megjelöljük, azután a gémorrt kiszárítjuk gyufalángnál és a legszárazabb helyzetet is megjelöljük. Uyanódon a deszkám helyezett papírlapon fokbeosztást kapunk. Most, ha a szobában tartjuk a kis készüléket, a gémorr termésének helyzetéből következtethetünk a levegő nedvességtartalmára. * ÁGYNEMŰ SZELLŐZTETÉSE. Ágyneműt sohase szellőztessünk napra téve, mert a toll a naptól merev lesz és könnyen törik. Sokkal tanácsosabb borús, de száraz napokon kirakni az ágyneműt a szabad levegőre és alaposan kiporolni. RÉGI CSIPKE FEHÉRÍTÉSE. Finom régi csipkét, ha az állástól már nagyon megsárgult, a legjobban úgy tisztíthatjuk és világosíthatjuk meg, ha egy be- főttesüvegbe vízben oldott szappanpelyhet öntünk, beletesszük a csipkét, az üveget bekötözzük s vízzel telt fazékba állítva, jól kifőzzük. * BURGONYAPÜRÉ sokkal jobb izü lesz, ha egy csipetnyi sütőport is keverünk hozzá. ALMAHÁMOZÁS. Almát úgy hámozhatunk, mint a hajába főtt burgonyát, akkor, ha néhány pillanatra nagyon meleg vízbe mártjuk, majd utána újból néhány pillanatra egészen forró vízbe tesszük. így nagyon könnyen és szépen hámozhatjuk és semmi sem vész kárba belőle. * PAMUT ELŐKEZELÉSE. Kötőpamutot, mielőtt felgombolyítanánk, tegyük öt percre forró vízbe. Azután egy kis pálcikával kiemeljük és óvatosan felakasztjuk száradni. Az igy kezelt pamut nem ugrik össze mosáskor. * MÁRTÁS CSOMÓSSÁGA. Könnyen segíthetünk a bajon, ha a mártás összecsomósodik. Habverővel jól átverjük, igy újra egészen sima és kifogástalan lesz. * BÁRSONY KALAPOT. HA MEG ÁZIK, sosem szabad letörülni, csalc lerázzuk róla az esőcseppeket és megszáritjuk. Ha már teljesen száraz, lehetőleg bársonydarabkával szála mentén átsimitjuk. Olcsó iesz — a narancs. CONSTANTA, november 20. Kelet felől félmillió darab mandarin érkezett hajón a kikötőbe. Az első küldemény az idei bőséges mandarinszüret folytán nagy riadalmat keltett a piacon. Áz ár érzékenyen esett. Edison fia — államtitkár WASHINGTON, november 20. Roosevelt elnök Carles Edisont, a nagy feltaláló fiát tengerészeti államtitkárrá nevezte ki.
