Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)
1936-11-21 / 271. szám
TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. ízám, — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiok 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BART HA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente S40 lej. — Magyarországra-: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel ;öbbLVII. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM. SZOMBAT 1936 NOVEMBER 21 Újra v haros időt jelez a külpolitikai barométer sigila Hiem íürné arcelona zár alá vételéi fiz angol kormány tudatta Franco táf az ostromzárai. Francia hírek szerű így háborús lépésnek tekinti yik hajója már bombázta is Barcelonát. — Angol Lancia intézkedésekről tárgyalnak ostromzár esetére Hitler kancellár §céi órán ái iárgyali Schmidé Guidőval A külpolitikai barometer megint erősen viharos időt jelez. A viharfelhők a spanyol polgárháborúval kapcsolatban vonultak a láthatárra, holott egy ideig úgy látszott, hogy ezt a veszedelmet az európai diplomácia valamennyire el tudta szigetelni. Franco tábornok kormányzatának tegnapelőtt lóriéul elismerése Olaszország és Németország által magában még nem jelentett volna veszedelmes összeütközési lehetőséget. Nem zárta ugyanis ki a nagyhatalmak ellentéteit egymással szemben Ietompitő londoni semlegesség! szinpad működését. Most azonban olyan ajabb lépés történt Franco tábornok részéről, mely összeomlással fenyegeti az egész ;emiegességi játékot. A spanyol ellenforradalom vezetője ugyanis értesítést küldött az érdekelt államok számára, hogy Barcelona kikötője ellen osiromzárat rendelt el és ezért figyelmezteti a külföldi államokat, hogy a katalán főváros kikötőjébe ne küldjék hajóikat. Az ostromzár elrendelése elsősorban a szovjetoroszok ellen irányul, akik főleg Barcelonán át látják el mindenféle békés és háborús felszereléssel a spanyol baloldalt. Nagyban érinti azonban Angl'át és Francia- országot is, melyeknek hajózása érzékeny kárt szenvedhet a barcelonai ostromzárral, de érinti az angolokat különösen abból a szempontból, hogy London, mint elsősorban tengeri hatalom, minden ostrom zár-esetet precedensnek tekint, amellyel szemben kíméletlenül érvényesíti Anglia jogait. Hónapok előtt a madridi kormány akarta ostrom- zár alá venni a felkelők kezében lévő kikötőket, de Anglia tiltakozására föl kellett ezt a tervét adnia. Az ostromzár jogosságát ugyanis pontos feltételektől teszi függővé a nemzetközi jog, mindenekelőtt attól, hogy az ostromzárcló hatalom elegendő tengert erő fölött rendelkezik-e az elzárás tényleges végrehajtására. Ez a spanyol kormány esetében nem volt igy és Londonban azt hiszik, hogy Franco tábornok esetében is ugyanaz a helyzet. Amellett angol szempontból felvetődik a kérdés, hogy Franco tábornoknak Anglia által el nem Lsmert kormánya jogo- § sulinak tekinthető-e Ilyen lépés végrehajtására. A Reuter-ügynökség ennek megfelelői eg úgy foglalja össze az angol hivatalos körök álláspontját, hogy Franco tábornok tanácsa, mely a külföldi hajóktól azt kivánja, hogy Barcelonát elkerüljék, nem fogadható el. Az angol kormány ezért sürgős üzenetet küldött Franco tábornoknak, hogy minden további lépés előtt jelölje meg Barcelona körzetében azokat a semleges körzeteket, ahol a külföldi hajók továbbra is fenntarthatják forgalmukat a szárazfölddel. Ehhez a kívánságához feltétlenül ragaszkod k, mert különben a kikötő bombázását háborús lépésnek tekintené. Az angol kormány üzenete, araeny- u.vire az első hírekből meg lehet ítélni, any- !.y:-t jelent, hogy Franco tábornok háborús lépéseibe nem akar beleavatkozni, a barcelonai kikötő bombázása ellen sem lép föl, ellenben a külföldi érdekeket is érintő ostromzár jogosságát nem ismeri el. A helyzet ilyen kiéleződését angol politikai körök általában nagyon veszélyesnek tartják. A spanyol polgárháborúnak ez a fordulata, londoni felfogás szerint, most már jóval többet jelent, mint a két küzdőiéi harcát. Az ostromzár elrendelését semmiesetre sem fogják elismerni a szovjetoroszok. Tartanak attól Ls, hogy a Blum-kormány az ujahb fordulattal szemben nem tud ellenállni a baloldal nyomásának és kénytelen lesz feladni a spanyol eseményekkel szemben eddig megőrzött semlegességét. Végül pedig tegnap elterjedt Londonban az a hir is, hogy Németország készül kilépni a semleges államok közül. Ilyen körülmények között angol politikai körökben a fenyegető veszedelem elhárítására komolyan tárgyalták az indítványt, hogy a semlegesség! bizottságban képviselt hatalmak közös nyomással kényszeritsék a spanyol ellenfeleket a polgárháború beszüntetésére. A spanyol eseményekkel fenyegető közvetlen veszedelem háttérbe szortíja a német- japán megegyezés kérdését, mely a nagyhatalmak külügyminisztériumait továbbra is meglehetős izgalomban tartja. Parisban azt hiszik, hogy ez a lépés Anglia újabb közeledését fogja eredményezni FranciaországVEZEBCm \A szép őszi napsütésben felhőző hatása van, ha Hoare, a világháborúról beszélve, nem tud vigasztalóbbat mondani nekünk, csak ezt: nem lehetetlen, hogy a közeljövőben elkerüljük a világháborút. Méltányolnunk illik, ha Hoare megrágja szavait. Elvégre az olasz-etióp háború kellős közepében volt külügyminiszter és megbukott) mikor Lavallal együtt béketerwel állott elő, melyet akkor szégyenteljes engedékenységnek mondottak Olaszország iránt, holott, amit fölkínáltak, Mussolini felfogása szerint sem volt elegendő, jogosan, hiszen egy kis fölajánlott vidék helyett óriási birodalmat szerezhetett meg kitartással és merészséggel, az európai közélet hanyatlása közepette a világháborútól való félelemben. Hoare azóta újra miniszter lett és beutazta nemrég a Földközi-tengeri medence angol állomásait: bölcsen tudja, minő erős, miig készülődő, mily elszánt Itália, mely nem akar többé fogoly lenni a maga vizein, még kevésbé akar hullámaiba fulladni. Szóval, mielőtt egy terjedelmes vélemény szerint a jövendő tory miniszterelnök lesz\ számot vet vele, mi a mostani háború, micsoda most az európai helyzett milyen tervek szegeződnek most a jövendő köd-szemeibe és minő kockázatokat kell mérlegelni. Csak annyit mer ezek után mondani: nem lehetetlen, hogy a világháborút elkerüljük. Valaki az államvezetők sorából egy szikrával bátrabb a hrt- táridők dolgában — nem tudom, hogy ki, elfeledtem, nem csoda, mert emberek, szavak, események villámgg or sasággal cikáznak el figyelmünk előtt — még kevesebbet ígér határozatlanságában: 1937-ben még nem lesz háború. Nyilván, mert Anglia még nem készült el addigra fegyverkezésiével és talán a német birodalmi politika is elgondolkozik egg-két esztendeig. Lesújtó ez a szűkmarkúság. Fájdalmas, lwgy a veszedelmet, a feszültséget, a lehetőséget érezzük folyton. Boriink minden likacsán keresztül, elménk minden hajlatában. A levegőben, olvasmányainkban, utcán, nyilvános helyeken, az embertársak szemében, vagy szavában mást se érzünk és tudunk. Homályos félsz mindenütt és hogy nem apró-cseprő tettekben nyilvánul az iszony a jövőtől, azért van, mert senki, az üzérkedő se, a birtokló se, a nincstelen se tudja, lehet-e, hogyan lehet, érdemes-e eleve védekezni egy általános pusztulás ellen? Igen, nap-nap után háborút olvasunk és látjuk, hogy az elszigetelt polgárháború is végnélkül húzódik borzasztó kitartással és a megsemmisítés borzasztó alaposságával. A szaporodó vészliirek ezt a véres spanyol katlant körüldongják szakadatlanul s Németország fölszabadítja folyamait a békeszerződés rendelkezéseitől és ezzel Eden takonikus válasza szerint a versaillesi okmányból már semmi sincs életben. Marseilleben óriási robbanás a hadiszer gyárban, látszik, hogy a megfeszített munka már szétveti a biztonság fékeit is. Japán és Németország katonai szövetségét már nem tagadják. épp akkor nem, mikor a szovjet németeket lefog, Berlin oroszokat őrizet alá helyez és a háborúra ingerlő haragszomrádot fokozzák egyformán. A délszláv miniszterelnök fennen mondja: Erős és jól felszerelt hadsereg készen áll. Halni kell önkezétől miniszternek, mert a háborús romantika fölfedezte múltjának hősi szépiáit. Vezérkari értekezletek, marsaUi látogatók, ifjak és nők harci szolgálatra nevelése napirenden. Sanghaira és Madridra hivatkozva mondják, a háború nem is olyan borzasztó, mint hirdetik, városok nem pusztulnak pillanat alatt és a gáz nem irt ki vidékeket. Kezdenek nem félni 0 háborútól. Kezdenek sóvárogni utána.... szépen, sorjába, benne leszünk a háborús őrületben. Egy éve, hogy hallottuk ezt a meghatározást: Európa tébolydához hasonlít. Csak a mosolygó Roosevelt hajókázik a pánamerikai közgyűlésre. hoz, melynek a szovjetoroszokhoz való vb szonyát is jobban fogják ezután méltányolni Londonban. Sőt, egy erősehb angol-amerikai közeledésről Ls szó van a japán aktivitással szemben, melynek kínai lépéseit Washington újabban különös nyugtalansággal figyeli. Berlinben Schmidt osztrák külügyi államtitkár tárgyal a német birodalom vezető egyéniségeivel. Tegnap Hitler fogadta őt kétórás kihallgatáson, majd hosszas megbeszéléseket folytatott Neurath báró külügyminiszterrel Ls. Neurath báró a Schmidt tiszteletére adott tegnapi vacsorán a tárgyalások céljának a két ország politikai és gazdasági együttműködésének kiméiyílését jelölte meg, amire Schmidt államtitkár válaszában látogatását a két állam közös népiség alapján való együvétartozása kifejezésének nevezte. A külpolitika eseményei közé tartozik, hogy az angol kormány a volt locamói egyezményben résztvev ő hatalmakhoz tegnap újabb jegyzéket küldött, mely a locarnói egyezmény helyettesítésére szánt uj nyugati egyezmény tervvel áll kapcsolatban. Ny&gîaîan a francia safté PÁRIS, november 20. A francia kamara külügyi bizottsága a tegnap tanácskozásra ült össze, bogy megvitassa a tennivalókat, ha a spanyol nemzeti flotta zár alá venné Barcelona kikötőjét. Megállapitást nyert, hogy jelen pillanatban a barcelonai kikötőben egyetlen francia hajó sem horgionyoz. További rendeletig egy francia cirkáló és az Albatros torpedóromboló még a spanyol partok közelében marad. PÁRIS, november 20. A francia sajtóban nyugtalanságot keltett a közös német—olasz lépés, mellyel Franco tábornok nemzeti kormányát a két állam elismerte. Általában úgy hiszik, hogy ha Katalánia elszakad az anyaországtól, a Földközi-tengeren veszedelmes súrlódások lesznek. PÁRIS, november 20. Perpiguanon át érkezett jelentések szerint csütörtökön éjszaka a nemzetiek Canaria nevű cirkálója erősen lőtte Barcelona kikötőjét. A tengeren heves vihar volt s az orkán tulharsogta az ágyúzás zaját, úgyhogy Barcelona lakói úgyszólván nem is hallottak semmit az ágyutüzből. Hir szerint Barcelona kikötőjét a lövedékek helyenként erősen megrongálták. LONDON, no verőibe r 20. Az angol kereskedelmi hajózási társaságok Franco tábornok felszólítását figyelembevéve elrendelték hajóiknak, hogy hagyják el Barcelona kikötőjét. A Barcelonában tartózkodó angol hadihajók utasítást kaipfak, hogy vegyék fel fedélzetükre a kikötővárosban levő összes angol alattvalókat, amint q zendülők bombázni kezdik Barcelonát. (Folytatása a 8-ik oldalon.) A déli részek kivételével, ahol a légnyomás csökkeni iog, az ország többi részeiben emelkedő irányzatot mutat. Délen többnyire felhős, északon derülő felhőzet, szél dél és délkelet felől, ami különösen északon lesz erős, enyhe hömérsékletemelkedés után előbb északon, majd másutt is hidegre fordul az idő. Köd és fagy északon. ’S». 1936 november 19-én. (Rádor) Berlin 175 Amszterdam 235, Newyork 435, Loudoi 212.650, Páris 2023, Milano 2292l/a, Prága 15.39, Budapest 85,75, Belgrád 10, Bucureşti 325, Varsó 81.75, Brüsszel 135.750.
