Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)

1936-11-21 / 271. szám

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. ízám, — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiok 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BART HA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente S40 lej. — Magyarországra-: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel ;öbb­LVII. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM. SZOMBAT 1936 NOVEMBER 21 Újra v haros időt jelez a külpolitikai barométer sigila Hiem íürné arcelona zár alá vételéi fiz angol kormány tudatta Franco táf az ostromzárai. Francia hírek szerű így háborús lépésnek tekinti yik hajója már bombázta is Barcelonát. — Angol Lancia intézkedésekről tárgyalnak ostromzár esetére Hitler kancellár §céi órán ái iárgyali Schmidé Guidőval A külpolitikai barometer megint erősen viharos időt jelez. A viharfelhők a spanyol polgárháborúval kapcsolatban vonultak a lát­határra, holott egy ideig úgy látszott, hogy ezt a veszedelmet az európai diplomácia va­lamennyire el tudta szigetelni. Franco tábor­nok kormányzatának tegnapelőtt lóriéul el­ismerése Olaszország és Németország által magában még nem jelentett volna veszedel­mes összeütközési lehetőséget. Nem zárta ugyanis ki a nagyhatalmak ellentéteit egy­mással szemben Ietompitő londoni semleges­ség! szinpad működését. Most azonban olyan ajabb lépés történt Franco tábornok részé­ről, mely összeomlással fenyegeti az egész ;emiegességi játékot. A spanyol ellenforra­dalom vezetője ugyanis értesítést küldött az érdekelt államok számára, hogy Barcelona kikötője ellen osiromzárat rendelt el és ezért figyelmezteti a külföldi államokat, hogy a katalán főváros kikötőjébe ne küldjék hajói­kat. Az ostromzár elrendelése elsősorban a szovjetoroszok ellen irányul, akik főleg Bar­celonán át látják el mindenféle békés és háborús felszereléssel a spanyol baloldalt. Nagyban érinti azonban Angl'át és Francia- országot is, melyeknek hajózása érzékeny kárt szenvedhet a barcelonai ostromzárral, de érinti az angolokat különösen abból a szempontból, hogy London, mint elsősorban tengeri hatalom, minden ostrom zár-esetet precedensnek tekint, amellyel szemben kí­méletlenül érvényesíti Anglia jogait. Hóna­pok előtt a madridi kormány akarta ostrom- zár alá venni a felkelők kezében lévő kikö­tőket, de Anglia tiltakozására föl kellett ezt a tervét adnia. Az ostromzár jogosságát ugyanis pontos feltételektől teszi függővé a nemzetközi jog, mindenekelőtt attól, hogy az ostromzárcló hatalom elegendő tengert erő fölött rendelkezik-e az elzárás tényleges végrehajtására. Ez a spanyol kormány ese­tében nem volt igy és Londonban azt hiszik, hogy Franco tábornok esetében is ugyanaz a helyzet. Amellett angol szempontból fel­vetődik a kérdés, hogy Franco tábornoknak Anglia által el nem Lsmert kormánya jogo- § sulinak tekinthető-e Ilyen lépés végrehajtá­sára. A Reuter-ügynökség ennek megfelelői eg úgy foglalja össze az angol hivatalos körök álláspontját, hogy Franco tábornok tanácsa, mely a külföldi hajóktól azt kivánja, hogy Barcelonát elkerüljék, nem fogadható el. Az angol kormány ezért sürgős üzenetet küldött Franco tábornoknak, hogy minden további lépés előtt jelölje meg Barcelona körzeté­ben azokat a semleges körzeteket, ahol a külföldi hajók továbbra is fenntarthatják forgalmukat a szárazfölddel. Ehhez a kíván­ságához feltétlenül ragaszkod k, mert külön­ben a kikötő bombázását háborús lépésnek tekintené. Az angol kormány üzenete, araeny- u.vire az első hírekből meg lehet ítélni, any- !.y:-t jelent, hogy Franco tábornok háborús lépéseibe nem akar beleavatkozni, a barce­lonai kikötő bombázása ellen sem lép föl, ellenben a külföldi érdekeket is érintő ost­romzár jogosságát nem ismeri el. A helyzet ilyen kiéleződését angol politi­kai körök általában nagyon veszélyesnek tartják. A spanyol polgárháborúnak ez a fordulata, londoni felfogás szerint, most már jóval többet jelent, mint a két küzdőiéi har­cát. Az ostromzár elrendelését semmiesetre sem fogják elismerni a szovjetoroszok. Tar­tanak attól Ls, hogy a Blum-kormány az ujahb fordulattal szemben nem tud ellen­állni a baloldal nyomásának és kénytelen lesz feladni a spanyol eseményekkel szem­ben eddig megőrzött semlegességét. Végül pedig tegnap elterjedt Londonban az a hir is, hogy Németország készül kilépni a sem­leges államok közül. Ilyen körülmények kö­zött angol politikai körökben a fenyegető veszedelem elhárítására komolyan tárgyal­ták az indítványt, hogy a semlegesség! bi­zottságban képviselt hatalmak közös nyo­mással kényszeritsék a spanyol ellenfeleket a polgárháború beszüntetésére. A spanyol eseményekkel fenyegető köz­vetlen veszedelem háttérbe szortíja a német- japán megegyezés kérdését, mely a nagy­hatalmak külügyminisztériumait továbbra is meglehetős izgalomban tartja. Parisban azt hiszik, hogy ez a lépés Anglia újabb kö­zeledését fogja eredményezni Franciaország­VEZEBCm \A szép őszi napsütésben felhőző hatása van, ha Hoare, a világháborúról beszélve, nem tud vigasztalóbbat mondani nekünk, csak ezt: nem lehetetlen, hogy a közeljövő­ben elkerüljük a világháborút. Méltányol­nunk illik, ha Hoare megrágja szavait. El­végre az olasz-etióp háború kellős közepé­ben volt külügyminiszter és megbukott) mi­kor Lavallal együtt béketerwel állott elő, melyet akkor szégyenteljes engedékenység­nek mondottak Olaszország iránt, holott, amit fölkínáltak, Mussolini felfogása szerint sem volt elegendő, jogosan, hiszen egy kis fölajánlott vidék helyett óriási birodalmat szerezhetett meg kitartással és merészséggel, az európai közélet hanyatlása közepette a világháborútól való félelemben. Hoare azóta újra miniszter lett és beutazta nemrég a Földközi-tengeri medence angol állomásait: bölcsen tudja, minő erős, miig készülődő, mily elszánt Itália, mely nem akar többé fogoly lenni a maga vizein, még kevésbé akar hullámaiba fulladni. Szóval, mielőtt egy terjedelmes vélemény szerint a jövendő tory miniszterelnök lesz\ számot vet vele, mi a mostani háború, micsoda most az eu­rópai helyzett milyen tervek szegeződnek most a jövendő köd-szemeibe és minő koc­kázatokat kell mérlegelni. Csak annyit mer ezek után mondani: nem lehetetlen, hogy a világháborút elkerüljük. Valaki az államve­zetők sorából egy szikrával bátrabb a hrt- táridők dolgában — nem tudom, hogy ki, elfeledtem, nem csoda, mert emberek, sza­vak, események villámgg or sasággal cikáz­nak el figyelmünk előtt — még kevesebbet ígér határozatlanságában: 1937-ben még nem lesz háború. Nyilván, mert Anglia még nem készült el addigra fegyverkezésiével és talán a német birodalmi politika is elgon­dolkozik egg-két esztendeig. Lesújtó ez a szűkmarkúság. Fájdalmas, lwgy a veszedelmet, a feszültséget, a lehető­séget érezzük folyton. Boriink minden lika­csán keresztül, elménk minden hajlatában. A levegőben, olvasmányainkban, utcán, nyil­vános helyeken, az embertársak szemében, vagy szavában mást se érzünk és tudunk. Homályos félsz mindenütt és hogy nem ap­ró-cseprő tettekben nyilvánul az iszony a jövőtől, azért van, mert senki, az üzérkedő se, a birtokló se, a nincstelen se tudja, le­het-e, hogyan lehet, érdemes-e eleve véde­kezni egy általános pusztulás ellen? Igen, nap-nap után háborút olvasunk és látjuk, hogy az elszigetelt polgárháború is végnél­kül húzódik borzasztó kitartással és a meg­semmisítés borzasztó alaposságával. A sza­porodó vészliirek ezt a véres spanyol kat­lant körüldongják szakadatlanul s Németor­szág fölszabadítja folyamait a békeszerződés rendelkezéseitől és ezzel Eden takonikus vá­lasza szerint a versaillesi okmányból már semmi sincs életben. Marseilleben óriási rob­banás a hadiszer gyárban, látszik, hogy a megfeszített munka már szétveti a biztonság fékeit is. Japán és Németország katonai szö­vetségét már nem tagadják. épp akkor nem, mikor a szovjet németeket lefog, Berlin oroszokat őrizet alá helyez és a háborúra ingerlő haragszomrádot fokozzák egyfor­mán. A délszláv miniszterelnök fennen mondja: Erős és jól felszerelt hadsereg ké­szen áll. Halni kell önkezétől miniszternek, mert a háborús romantika fölfedezte múlt­jának hősi szépiáit. Vezérkari értekezletek, marsaUi látogatók, ifjak és nők harci szol­gálatra nevelése napirenden. Sanghaira és Madridra hivatkozva mondják, a háború nem is olyan borzasztó, mint hirdetik, vá­rosok nem pusztulnak pillanat alatt és a gáz nem irt ki vidékeket. Kezdenek nem fél­ni 0 háborútól. Kezdenek sóvárogni utána.... szépen, sorjába, benne leszünk a háborús őrületben. Egy éve, hogy hallottuk ezt a meghatározást: Európa tébolydához hason­lít. Csak a mosolygó Roosevelt hajókázik a pánamerikai közgyűlésre. hoz, melynek a szovjetoroszokhoz való vb szonyát is jobban fogják ezután méltányolni Londonban. Sőt, egy erősehb angol-amerikai közeledésről Ls szó van a japán aktivitással szemben, melynek kínai lépéseit Washing­ton újabban különös nyugtalansággal figyeli. Berlinben Schmidt osztrák külügyi állam­titkár tárgyal a német birodalom vezető egyé­niségeivel. Tegnap Hitler fogadta őt kétórás kihallgatáson, majd hosszas megbeszéléseket folytatott Neurath báró külügyminiszterrel Ls. Neurath báró a Schmidt tiszteletére adott tegnapi vacsorán a tárgyalások céljának a két ország politikai és gazdasági együttmű­ködésének kiméiyílését jelölte meg, amire Schmidt államtitkár válaszában látogatását a két állam közös népiség alapján való együvétartozása kifejezésének nevezte. A külpolitika eseményei közé tartozik, hogy az angol kormány a volt locamói egyezményben résztvev ő hatalmakhoz tegnap újabb jegyzéket küldött, mely a locarnói egyezmény helyettesítésére szánt uj nyugati egyezmény tervvel áll kapcsolatban. Ny&gîaîan a francia safté PÁRIS, november 20. A francia ka­mara külügyi bizottsága a tegnap ta­nácskozásra ült össze, bogy megvitassa a tennivalókat, ha a spanyol nemzeti flotta zár alá venné Barcelona kikötő­jét. Megállapitást nyert, hogy jelen pil­lanatban a barcelonai kikötőben egyet­len francia hajó sem horgionyoz. To­vábbi rendeletig egy francia cirkáló és az Albatros torpedóromboló még a spa­nyol partok közelében marad. PÁRIS, november 20. A francia sajtó­ban nyugtalanságot keltett a közös né­met—olasz lépés, mellyel Franco tábor­nok nemzeti kormányát a két állam el­ismerte. Általában úgy hiszik, hogy ha Katalánia elszakad az anyaországtól, a Földközi-tengeren veszedelmes súrlódá­sok lesznek. PÁRIS, november 20. Perpiguanon át érkezett jelentések szerint csütörtökön éjszaka a nemzetiek Canaria nevű cir­kálója erősen lőtte Barcelona kikötőjét. A tengeren heves vihar volt s az orkán tulharsogta az ágyúzás zaját, úgyhogy Barcelona lakói úgyszólván nem is hal­lottak semmit az ágyutüzből. Hir szerint Barcelona kikötőjét a lövedékek helyen­ként erősen megrongálták. LONDON, no verőibe r 20. Az angol keres­kedelmi hajózási társaságok Franco tábor­nok felszólítását figyelembevéve elrendelték hajóiknak, hogy hagyják el Barcelona kikö­tőjét. A Barcelonában tartózkodó angol ha­dihajók utasítást kaipfak, hogy vegyék fel fedélzetükre a kikötővárosban levő összes angol alattvalókat, amint q zendülők bom­bázni kezdik Barcelonát. (Folytatása a 8-ik oldalon.) A déli részek kivételével, ahol a lég­nyomás csökkeni iog, az ország többi részeiben emelkedő irányzatot mutat. Délen többnyire felhős, északon derü­lő felhőzet, szél dél és délkelet felől, ami különösen északon lesz erős, eny­he hömérsékletemelkedés után előbb északon, majd másutt is hidegre for­dul az idő. Köd és fagy északon. ’S». 1936 november 19-én. (Rádor) Berlin 175 Amszterdam 235, Newyork 435, Loudoi 212.650, Páris 2023, Milano 2292l/a, Prága 15.39, Budapest 85,75, Belgrád 10, Bucureşti 325, Varsó 81.75, Brüsszel 135.750.

Next

/
Thumbnails
Contents