Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)
1936-11-20 / 270. szám
xrC'BwrBR 1936 aovémÖer 20. Országosan MrttzMt ieggencet kfia el a ihimirn rcsttnü Három rendőr hr ivaros fogása csakhamar a rendőrség kéziére jutott. Chelan loan közrendőr ugyanis véletlenül tudomást szerzett iróla, hogy a szökött fegyenc a Niou FiUipescu-utca 98. szám alatti házban van*. Segítségül hívta két társát és meglepetéssze- rüen behatolt a megjelölt házba, ahol valóban megtalálták és letartóztatták Takács Mihályt. TARGU-MUiRES, november 19. Országosan körözött szökött fegyenc, Takács Mihály betörő került rendőrkézre Tar- gu-Muresen. Takács ez év április 10-én szökött meg az Aiud-i fegyliázból, majd Sighi- soarara ment, ahol hónapokon át mint napszámom kereste kenyerét. Néhány nappal ezelőtt érkezett Targu-Muresre, ahol azonban elismerő levelek EZREI, a világ minden tájékáról BIZONYÍTJÁK A TOCAL KIVÁLÓSÁGÁT minden más hasonló készítményekkel szemben A KLINIKÁK és orvosok tömege elismeri a TOGAL hatékonyságát a REÜMA, HULÉS stb. gyógyítása terén. TOGAL több mint „csak“ csillapitószer. A REUMÁT és a NEURALGIÁT gyógyítja és óvja a GRIPPÉTÖI, I II a praktikus csomagolás, LJJa kis aluminiumdoboz, 3 tablettával. Elegendő, hogy megszabadítsa a migréntől neuralgiátúl és a fejfájástól. Ezt a csomagolást jutányosán 10 leiért kaphatja meg. Helyzetjelentés a román pártok egymásközötti békéjéről Lesz -e raenszeli összefogás? Grí go re Fiííp esett: Averescu: G. Bratissnu: lorges: A nép nem lehet a politikusok zsákmánya Ostromállapottal, cenzúrával nem lehet a lelkeket ösz- szekapcsolni A kormánypártnak kellene elsősorban tudomásul venni a legfelsőbb óhajt Nem utasíthatjuk vissza a királyi óhajt Va*da t Álljunk a trón mellé lanton: Nem lehet szó összefogásról Mihatache Nem válaszolt semmit BUCUREŞTI, november 19. Politikai körökben kíváncsian várják, hogy a pártvezéreid miként teljesitik, őfelsége óhaját az összes románok összefogására vonatkozóan. A parlamentet megnyitó legfelsőbb kézirat az ellenzéki pártok és a kormány közötti viszony javításának szükségességét hangoztatja s a páTtok sietnek kifejteni erre vonatkozó álláspontjaikat lapjaikban. Grigore Filipescu, a konzervatív párt elnöke ,.A király szava“ címmel kővetkezőket irja az Epoca-ban: ,jEzekben a nehéz órákban nem fecsérelhetjük erőnket belpolitikai harcokra s mindent mozgósítani kell örökségünk védelmére. Népem nevében kérem, hallják és hallgassák meg szavaimat“, őfelsége szavai felrázták politikusaink lelki isimé rétét. Valóban a nép óhaját tolmácsolták. Személyesen láttam, mi történt Parisban Tituiescu elejtése alkalmával. Külföldre vitték a belpolitikái vitákat, minek következményét nyomban megállapíthatjuk, ha szó van Franciaországról. Megfelelő időben történt az uralkodó felhívása. A jó, türelmes, okos nép nem érdemli meg, hogy politikusok zsákmánya legyen. Averescu marsall lapja, az îndreptarea, Őfelsége szavait következőként kommentálja: — Tekintetbe vesszük az uralkodó felhívását ebben a nehéz órában. A felhívás és a jó, nagy románok válasza közé azonban éket ver az a rendszer, mely közel három éven át törvények nélkül diktatúra felé tart s ellenségeskedést támaszt Ostromállapottal, cenzúrával s vezető politikusok elleni támadásokkal nem lehet szó az összes lelkek egybekapcsolásáról. Nem lehet tömörülni oly emberek körül, kik a román nép legtekintélyesebb vezéreit támadják. A pártok készek minden áldozatra nacionalista védelem céljából. Hajlandók áldozatot hozni a Mégis megkérdjük: Miért nem fognak össze legalább a nacionalisták? Miért nem találjuk őket közös harci fronton? Miért nem hallgatják meg az uralkodó hazafias szavait legalább a nacionalisták? Vaida a Curamtulnak adott nyilatkozatában természetesnek tartja a mai körülmények között a nemzeti szolidaritás szükségességének hangoztatását. A jóhiszemű politikusok — mondja — mind a trón mellé kell álljanak. lunian véleménye szerint mindenekelőtt erkölcsi alapot kell létesíteni az összefogásra, ennek pedig elengedhetetlen feltétele az uj választások kiírása. lunian nem tartja lehetségesnek az együttműködést a jelenlegi kormánnyal. Mihalache nem adott határozott választ a Curentul kérdésére. A nemzeti-parasztpárt vezetősége adja meg a választ a legfelső felhívásra. Végül Argetodanu volt miniszter, az agrárpárt elnöke, készséggel volna hajlandó teljesíteni az uralkodó óhaját. A Viitorul — a liberális párt hivatalosai — parancsnak tekinti a legfelsőbb királyi óhajt s a következőket irja: — A jelenlegi helyzetben egy kötelességük van a románoknak: őfelsége mellé kell állniiak, hogy minden nehézséggel szemben az erőt biztosítsák hazafiságukkal. A légkör kedvező erre a célra. Ezrelc és ezrei« kiséráélc időssé utfára Jr. Hirschler lézsefei CLUJ, november 19. Dr. Hirschler József holttestét tegnapelőtt este szállították át a Szent Mihály templomba s a® éjszaka felravatalozták s tegnap megindult ravatalához a búcsú- járás a most már örök nyugvóra tért teremtő embernek. A délszaki növényekkel körülvett ravatal a templom szentélyében áll. A szentélyt gyászlepel borítja, két oldalán kandeláberek, közbül a már leszögezett fekete érckoporsó, rajta a prelátusi süveg. A ravatal mellett két koszorú és egy vörös szekfücsokor. A fehér koszorú a Mariánumi növendékek végső tisztelgése. A ravataltól jobbra és balra a Mariánum növendékei felváltva imádkoztak este 6 óráig az elhunyt lelki- üdvéért. A kora délelőtti óráktól késő estig valóságos búcsú járóhely volt Hirschler József ravatala. A város apraja, nagyja társadalom, felekezeti és nemzeti különbség nélkül kereste fel, hogy búcsút mondjon a nagyszerű főpapnak, az alkotó embernek és a város érdemes polgárának. Tegnap este 6 órakor Márton Áron h. plébános beszentelte a holttestet és a beszentelés után a Mariánum növendékeinek helyét átvette az AuguszteumI leányiskola, utána a katolikus elemi iskola, utána ismét a Mariánum, majd a Leányklub, Héja Albert, a Hölgykongregáció, Ferencz A. segédlelkész, a Szociális Misszió és az Oltáregyesület, Veres Gábor, a Rózsafüzértársulat, Ferencz A. segédlelkész, a Kolping legényegylet, Bálint József népszövetségi igazgató, a Népszövetség, dir. BaJásy Imre esperes, végül %11—11-ig a Katolikus Kör tagjai Kende János tanár vezetése alatt vonultak fel a ravatalhoz és tartottak őrséget, 11 órakor bezárták a templomot s ma reggel 6 órakor, mikor ismét megnyíltak a templom ajtajai, újból elkezdődött a hívek zarándoklása a tes^»lomba. A gyász lepellel bevont templombejáró előtt százával tolonganak az emberek és olvasták a gyászjelentéseket, melyeket a család, az egyházközség választmánya, az esperesi kerület és a Mariánum adtak ki Amig a templomban Vorbuchner Adolf püspök a gyászszertartást nagy segédlettel elvégezte és Márton Áron helyettes plébános az egyháizközség nevében búcsút vett az elhunyttól, a templom előtt felsorakoztak a Katolikus Legényegylet, a katolikus elemi és középiskolák növendékei, a Katolikus Kör, az egyház- község képviselőtestülete, a különböző testületek, a Szociális testvérek, Szent- ferencrendi nővérek. A Szent Mihály templom harangjainak zúgása közben a fekete érckoporsót rátették a gyászkocsira. Kihozták a koszorúkat, ráhelyezték a koszorús kocsira és megindult a menet a temető felé. A gyászkocsi előtt haladt a papság, a kocsi után a család tagjai, az egyházközség választmánya, az Oltáregylet, a Hölgykongregáció, a Katolikus Misszió és a Rózsafüzér társulat tagjai, utána pedig a gyászoló tömeg beláthatatlan sokasága. A gyászmenet megkerülte a templomot s a temetési menet felvonulása alatt végső tiszteletük jeléül lehúzták rollóikat az összes üzletek. A menetben resztvettek az összes felekezetek főpapjai, városunkban levő ösz- szes konzulátusok vezetői és tagja is. A temetőben három gyászbeszéd hangzott el. Merza Gyula az egyházközség választmánya, gróf Bethlen Györgvné a Nőszövetség és a Katolikus Misszió, dr. Xantus János pedig a Mariánum és a katolikus iskolák nevében búcsúzott üa a kaszárnyák áréi az állam ssesis füzedé meg Negyvenmillió tejes kölcsönt ciitcir ielvemni C város hadsereg érdekében s ki akarják mélyíteni a jelenlegi szövetségeket. Mégsem lehet kívánni, hogy közepes tehetségek előtt a tekintély meghajoljon. A diktatúra nem az összefogást, de a román állam szétesését szolgálja. Gheorghe Bratianu külföldön tartózkodik. Lapja, a Mişcarea, hosszabb cikkben ad választ őfelsége felhívására. — A kül- és belpolitikai helyzet — irja a lap — egységet és összetartást követel, ma inkább, mint valaha. Nincs román, aki ezt ne akarja, mert egyedül igy lehet legyőzni a nehézségeket. A szó azonban nem elég, ha nines megvalósítva. Az uralkodó beszéde után a kormánypártban — mely példát kellene mutasson — a parlamenti tisztujitás körül harcot, intrikát tapasztalhattunk, A kormánypárt az első, mely nem veszi a legfelsőbb óhajt tudomásul.Iorga következőként válaszol a felhívásra: — Minden igazi tehetség örömmel dolgozik együtt egy másíik tehetséggel. Köny- nyen megtalálhatják erre a formát, búr- mely pártban vannak. Az uralkodó tudja, hogy ezek hol tartózkodnak. Nem utasíthatjuk vissza a legfelsőbb királyi óhajt. A jobboldal részéről a Porunca Vremii szólal meg s a következőket irja: — Nehéz, lehetetlen az összefogás megvalósítása. Hogyan lehetnének a nacionalisták és kommunisták egy táborban annak dacára, hogy, ária, vér kering ereikben?, GLUJ, noivember 19. Országrészünk városai közül a mi városunk a legszegényebb. Költségvetésünket évről-évre nehezebb reálisain összeállítani, mert a terhek egyre szaporodnak, a bevételek pedig folyton csökkennek. Amilyen arányban emelkednek a közterhek, olyan arányban esik vissza a polgárok teherviselő képessége. A városnak újabb és újabb állami kötelezettségeket sóznak a nyakába s ilyen körülmények között valóságos művészet a város háztartását úgy vezetni, hogy nagyobb zökkenő no következzen be. A jelenlegi városvezetőségnek nagy gondot ad a mu'Mak hibáinak és könnyelműségeinek a rendezése. Évről-évre nehezebb a helyzet s mast már múlhatatlan egy nagyobb kölcsön igénybevétele. A város tanácsa kénytelen foglalkozni azzal a tervvel^ hogy a fennálló különböző adósságok általános rendezése érdekében egg nagyobb kölcsönt vegyenek fel. A városi számvevőség kimutatása szerint körülbelül 40 millió lejt tenne ki ez az összeg és a tanács előzetes tanácskozásokat folytatott a postatakarék pénztárral egy 40 millió lejes városi kölcsön érdekében, amelyet 30 év alatt fizetne ki. A tanács előbb-utóbb kénytelen lesz ezt a kölcsönt igénybe venni, ha nem sikerül a városi adósságok rendelésére más megoldást találni. Vannak jelek azonban, amelyek azt sejtetik, hogy ennek a kölcsönnek igénybevételére nem lesz szükség. A helyzet ugyanis az, hogy a város tulajdonát képező kaszárnyák a incmzetvédelmi törvény alapján a hadügynünisztérrum tulajdonába mentek át. A hadügyi kincstár a ! kaszárnyákért megváltási összeget még nem fizetett. A közelmúltban a hadügyminisztérium és a városi mérnöki hivatal tagjaiból álló vegyes bizottság felbecsülte a kaszárnyák értékét. Jövő hó folyamán a városi tanács képviseletében bizottság utazik Bucu- restibe, hogy a hadügyminisztérium képviselőjével a megváltási összeg végleges megállapítása és annak megtérítése érdekében tárgyalásokat folytasson. Ha ezek a tárgyalások eredménnyel járnak, akkor a város olyan hatalmas összeget fog kapni, hogy kölcsön igénybevételére nem lesz szükség. Lehet azonban az is, hogy a postatakarékpénztár képviselőjével olyan megállapodást fognak létrehozni, hogy a felveendő kölcsön ellenértékeképen lekötik a hadügyi kincstártól járó megváltási összeget.
