Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)
1936-11-03 / 255. szám
ARA 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaca Unirii 9. «zám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. LVII. ÉVFOLYAM, 25 5. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS KEDD Előfizetés árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, éven.: 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, evence 4* pengő A többi külföldi államokba csak a portókülöabözetcd .............. ................... ..............■—sm—m 1936 NOVEMBER 3. ÜegyeJffííslfié ©mines' eioíli SejAetfie Síi UStsssoSSnâ Olaszoysză^!! fk&ilp©Í5állkáját as ■■ ii-■»MiTnwwry-^P ..Fegyveres béke keH“ „Véget kelt egyszer már vetni a wilsoni elveket hangoztató diplomácia konvencionális );/i Népszövetség vagy megujhódik, vagy eltűnik“. — Angol hazugságainak jogok elismerése az olasz jogok elismerése árán Irakban angolellenes forradalom folyt íe A külpolitika tegnapi eseménye Mussolini Milanóban tartott nagy beszéde volt, melyet negyedmillió e hí bér példátlan lelkesedéssel hallgatott végig. A Duce szokott erélyes modorával, határozott kijelentésekbe robbanó mondatokkal fejtette ki Olaszország külpolitikáját. Az erélyes kijelentések, a határozottan kimondott és tudatosan elhallgatott dolgok mögött azonban beavatott szem észreveheti az okos diplomatát, akit erős temperamentuma is csak akkor tud elragadni, ha ez kitűzött céljainak megfelel. Beszédét azzal kezdte, hogy le akarja szögezni a fasiszta Olaszország kapcsolatait a többi országokhoz. Ezt megelőzőleg azonban a napirenden lévő általános diplomáciai jelszavakkal számolt le olasz szempontból. „Mert véget kell egyszer már vetni — mondta — a wilsoni elveket hangoztató háború utáni diplomácia konvencionális hazugságainak“. Ilyen hazugság — folytatta Mussolini — a leszerelés, mely nem volt, nincs és nem is lesz és ilyen hazugság az Oszthatatlan béke is. A biztonsági szerződésekről kijelentette, hogy férfias nép nem teszi le sorsát más népek kezébe, hanem ő maga gondoskodik a biztonságról. Különösen feltűnést keit Mussolini beszédében, amit a Népszövetségről mondott. Gyilkos gúnnyal foglalkozott a genfi intézménynyel, melynek szemére vetette, hogy az abesz- sainiai háború alatt az olasz anyákat és gyermekeket ki akarta éheztetni. „A Népszövetség vagy megujhódik. vagy eltűnik — mondta Mussolini — de Olaszországot igazán nem érinti, ha végképen el is tűnik. Békepolitikát a Népszövetség nélkül is lehet csinálni“. Mussolininek a genfi intézmény ellen tett kijelentései annál feltűnőbben hatnak, mert a két nap előtt elhangzott angol trónbeszéd Anglia külpolitikáját újra szorosan a nép- szövetségi elvekhez .szögezte le. Olaszországnak Angliához való viszonya volt különben is az, amire külpolitikai körök leginkább vártak felvilágosítást a milánói beszédtől. Emellett különösen érdekelte a külpolitikai közvéleményt Mussolininek Németországgal, Franciaországgal, a dunai kérdésekkel és a szovjet birodalommal szemben elfoglalandó álláspontja. A Duce diplomáciai céljai szerint rövidefoben-hcsszebban foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Az erélyes és határozott kijelentések itt sem hiányoztak, de minden erélyességök mellett sem zárták el egyik ponton 9em a további fejlődés útját Angliával szemben hangoztatta, bőgj' Olaszország kész tiszteletben tartani a brit birodalom földközitengeri érdekeit, mert tud ja, hogy a Földközi-tenger az angol világhatalom nélkülözhetetlen irtja gyarmatai felé. Viszont a maga részéről is megköveteli, hogy Anglia Olaszországnak a földközitengeri partokhoz való jogét tiszteleiben tartsa. „Mert mi itthon vagyunk a Földközi-tengeren“ — tette hozzá kijelentéseihez a Duce. Franc iaország- gal szemben hivatkozott az 1931-es meg egyezésre, mely, úgy látszott, hogy tartós barátságot hoz olaszok és franciák közölt. Páris azonban csatlakozott a népszövetségi szankciós politikához. „Ma az a helyzet, hegy a franciák velünk szemben várakozó álláspontra helyezkednek, ezt tesszük mi is“. Németországról rendkívül barátságos hangon beszélt Mussolini. Akik azonban felvilágosítást vártak beszédétől a német—olasz megegyezés részleteire, ezt a felvilágosítást nem kapták meg. A Népszövetségről, a leszerelésről és az oszthatatlan békéről tett gúnyos kijelentései azonban minden bizonnyal a németekkel létrejött megegyezés alapján történtek. A szovjet birodalommal nem sokat foglalkozott, ellenben éles szavakkal fordult a bolsevizmus ellen, mellyel Európában először az olasz fasizmus számolt le. Fontos részt szentelt beszédében a dunai kérdésnek és ennek keretében feltűnő melegséggel foglalkozott Magyarországgal, mely nélkül — jelentette ki erélyes hangon — a Du na völgy kérdését megoldani nem lehet. Az olasz nép csodálattal adózik a magyar népnek — tette hozzá kijelentéseihez Mussolini — s a két ország közötti barátság a közeljövőben ragyogó módon fog megnyilvánulni. Ugyancsak a dunai kérdéssel kapcsolatban tett igen érdekes és feltünéstkeltő kijelentést Olaszország Jugoszláviához való viszonyáról is. „A Jugoszlávia felé irányuló barátságos kapcsolatainknak politikai és erkölcsi alapjai már megvannak“ — mondta emelt hangon a Duce. Mussolini ez a kijelentése annál feltűnőbb, mert közismert dolog, hogy Rómának Bucuresti-bez való kapcsolatai is igen barátságosnak mondhatók. Mussolini beszédét, melyet az óriási tömeg állandó, zugó helyesléssel kisért, a következő mondattal fejezte be: „Béke, de fegyveres btkel“ A nap külpolitikai eseményei között különösen lekötik az érdeklődést az amerikai elnökválasztásról és az iraki államcsínyről érkező hírek. Az amerikai szövetséges államok holnap választják meg elnökválasztó kiküldötteiket, amivel egyúttal a választási harc sorsa felett is döntenek. A Roosevelt eddigi elnök és a Landon köztársasági jelölt közötti harc esélyeiről még mindig nem lehet világos képet alkotni. Külpolitikailag Landon megválasztása a teljes elzárkózást jelentené Európától, inig Rooseveltben kétségtelenül bizonyos hajlandóság él arra, hogy a nemzetközi politika nagy kérdéseinek megoldásában közreműködjék. Az iraki államcsínyről mind bizonyosabbá válik, bőgj’ angolellenes jellegű. Az angolbarát volt külügyminiszter a bagdadi angol követségen keresett mendéket a forradamárok elől, akik az eddigi hadügyminisztert lefejeztették. Londonban azt hiszik, hogy Anglia a helyzetnek ezt a változását nem fogja szó nélkül tűrni. Komoly fejtörést okoz azonban az angol külügyi hivatalnak, hogy az általa nemrég felszabadított mandatárius állam ügyeibe milyen módon tudjon újra beleavatkozni. 250 eiar ember űdwőzis a A milánói Dómdénen már bárom óra előtt hatalmas nép tömeg gyűlt össze és az emelvényen megjelentek a kormány csaknem valamennyi tagja és a hatóságok képviselői. Négy óm tájban mintegy 250.000 főnyi tömeg vártá a Duóét, aki legutóljára hat évvel ezelőtt szólt Milánó lakosságához. A Duce pontosan négy órakor jelent meg a diszemelvényen, Starace, a fasiszta párt főtitkára, gróf Ciano külügyminiszter és Alghieri propaganda ügyi miniszter kíséretében. A tömeg szűnni nem akaró éljenzéssel és ütemes Duce, Duce kiáltással fogadta a miniszterelnököt, aki az olasz császárság kikiáltása óta elsőizben tett látogatást Milánóban. „Senfrf sem aka leszerelni Négy óra három perckor kürtjei lel adták tudtad, hogy Mussolini szólam készül. A hatalmas tömeg a kürtjei elhangzása után siri csendben figyelt a tizennégy méter magas emelvény felé, amelyen a miniszterelnök a következőket mondta: Milánói feketeingesek! Meri beszédemben le akarom szögezni ci fasiszta Olaszországnak a többi európai államokhoz való viszonyát és kapcsolatát. Politikai nevelésetek megengedi, hogy kifejtsem előttetek mindazokat a problémákat, mélyeket parlamenti üléseken és demokratikus banketteken szoktak megvitatni. Aki tisztán akar látni, annak „tabula rasa'^nak kell tekintenie Európát. El kell törölni az illnzió- kat. Ezen illúziók egyike a leszerelés. Senki sem akar leszerelni. Nem is lehetséges az együttes leszerelés. Amíg a Genfben összegyülekezett diplomaták léggömböket fújnak, hogy azokból politikai hegyeket építsenek, a politikai hegyekből nevetséges kis egérke születik, mely aztán az eljárások labirintusában pusztul el. Az egész világ nyugtalanul várja, hogy mi lesz a léggömbökből, mi fasiszták azonban megszoktuk, hogy a történeti valóságokat hidegvérrel vizsgáljuk. A második az eggüttes biztonság elve. Együttes biztonság sosem volt, soha sincs és sohasem lesz. Mi férfias nép vagyunk, amely bizonytalanságokra nem hajlandó sorsát építeni. Az oszthatatlan béke sem valósul meg soha. A Népszövetség vagy megujhódik, vagy elvész. Minthogy megujhodrri nem képes, tehát számunkra bátran elveszhet. Nem felejtjük el, hogy a Népszövetség ördögi módon akarta kiéheztetni ctsszonyairúzat és gyermekeinket és ostrom alá venni az olasz nemzetet. Ez nem sikerült. Az olasz nép tudatában vem erejének és egységének, képes és hajlandó harcolni 52 állam ellen is. A Népszövetség minden tiltakozása ellenére a négus császársága több, mint hatott. Ha Franciaország velünk szemben várakozó álláspontra helyezkedik, mi is ugyanezt tesz- szük. Svájccal való kapcsolataink kitűnőek. A július 15-iki egyezmény korszakalkotó Ausztria életében. Megnyugtathatom azokat, akik ezt az egyezményt rosszul kommentálták, hogy én már június 5-én ismertem az egyezmény pontjait és helyeseltem azokat, mert ezek megerősítik Ausztria függetlenségét. Az olasz nép Magyarország iránt teljes elismeréssel adózik, mert a magyarok bátrak és áldozatkészek voltak. A két ország közti barátság a közeljövőben ragyogó módon fog megnyilvánulni. A Jugoszlávia és Olaszország közötti viszony megjavult és megvan rá a mód, hogy politikailag. szociálisan és gazdaságilag együtt mü köd jenek. Németország kifejezésre juttatta Olaszország iránti barátságát. Legutóbb Berlinben fontos problémák megoldása tekintetében jutottunk megegyezésre. Olaszország elismeri Anglia Földközi-tengeri érdekeit és tudatában van annak, hogy politikai szempontból ez rendkívül fontos számára. Viszont Olaszország is megköveteli Angliától, hogy Földközi-tengeri partjaihoz tudó jogát tiszteletben tartsa. Olaszország programja a következő fasiszta esztendőkre: béke mindenkivel. A Duce számit Milánó népére és számit az egész olasz népre, hogy a császárság ereje, jóléte, hatalma és dicsősége megvalósuljon. zmncmFS® Uetartóztntt&k: Képi Pált A mssirar hatóságok kérik a letartóztatott kiadatásét BUDAPEST, november 2. A Züricher Zeitung szombati száma azt a feltűnést keltő hirt közli, hogy pontosan Tisza István meggyilkolásának évfordulóján Zürichben letartóztatták az álnéven Svájcban tartózkodó Kéri Pál, volt magyar hírlapírót, akinek Tisza meggyilkolásában cselekvő része. volt. Kéri letartóztatása a véletlennek volt köszönhető. Egy Zürichben lakó kommunista feljelentést tett egy nála huzamosabb idő óta lakó kommunista ellen, aki a svájci vörös segélymozgalomnak volt a vezetője és aki állítólag tőle 600 frankot ellopott és azzal ismeretlen helyre távozott. A rendőrség a feljelentés után razziát tartott az egész országban és a razzia során letartóztatták Kéri Pált is, aki álnéven tartózkodott Svájcban és alcit néhány évvel ezelőtt a köztársasági kormány az ország területéről kiutasított. A vizsgálat megállapitottaí hogy. Kéri Pál hamis útlevéllel a Komintern és Kun Béla megbízásából élt Svájcban, hogy ottan a vörös segély ürügye alatt Európában a kommunista mozgalmat újjászervezze. Kéri Pál letartóztatása Magyarországon nagy feltűnést keltett és minthogy a magyar kormány a Tisza-gyilkosság után ellene körözö- levelrt adott ki, lehet, hogy Magyarországnak kiadják.
