Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)

1936-11-19 / 269. szám

V TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal; Cluj, Calea Moţilor 4. Fíókkiadóhivatal és kőnyvosztály; Piaţa Unirii 9. *záro% — Tel efon szám: 109. — Levéld m: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetés frak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönböze ttel több bbb3bew3 «wMwmxrac'.jK Trarstm t-z;; LVII. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM. CSÜTÖRTÖK 1936 NOVEMBER 19.  íöibsécjsí sajrfé h^vesesi tfáiBi&dja Djuvara torvényjervezedéi 1 „ Mit szólnának az ügyvédek, vagy az orvosok, ha a legfelsőbb szakmai tanácsban nem ők ülnének“ — írja a Porunca Vremii. - „Nem szabad szolgahaddá sülyesz- teni az újságírókat“. =» A liberálisok A csoportjának sem tetszik a javaslat \ §§Hf€icr€i ¥cá€l(iiflüi)€ vcszih a siaHifl újságírást Az a sajtótörvény-tervezet, amelyet Djuvara igazságügyminiszter közölt az illetékes fórumokkal, az egész vonalon a legnagyobb meglepetést, sőt meg­döbbenést keltette. Nem beszélte arról az igazságtalanságról, amely a Ro­mániai Népkisebbségi Ujságirószervezetet érte azzal, hogy mig a többi román ujságirószervezeteket az előzetes törvénytervezet elismeri, ugyanakkor a Ro­mániai Népkisebbségi Szervezetről szót sem említ, román körökben is álta­lános elégedetlenséggel fogadták Djuvara törvénytervezetét. Előrelátható — mint azt a román lapok megjegyzései is bizonyítják — hogy az uj sajtótör­vénytervezetet erős kritika kiséri. Kérdés, hogy ezeknek a kritikáknak meg- lesz-e a kellő eredménye. Egy bizonyos: az alkotmányban biztosított véle­mény- és sajtószabadság minden jogot megad úgy többséginek, mint kisebb­séginek, hogy a benyújtott törvénytervezetet kritikai pergőtűz alá vegye. M #§§!£§ párfoh 0 Sa|ft}SZ0DadSág€l1 BUCUREŞTI, november 18. Politikai körökben a sajtóreform ter­vezetével foglalkoznak. Az ellenzéki pár­tok igen nagy fontosságot tulajdoníta­nak a javaslatnak, — írja a Curentul — megállapítják, hogy a hivatalos tervezet hiányos, ami nélkülözhetetlenné teszi módosítását. A nemzeti-parasztpárt spe­ciális bizottságot küldött ki a reformra vonatkozó összes tervek tanulmányozá­sára s oly szöveget fogalmaz, mely al­kalmas lesz a sajtószabadság legszéle­sebb körű biztosítására. A gheorghisták és junianisták szintén önálló terven dol­goznak. Ugyanez a helyzet az ujságiró- szervezetek sorában is, melyek külön ja­vaslatot adnak át a kormánynak. Ami ezekután a liberális pártot illeti, — a Curentul jelentése szerint, — valószinü, hogy a hivatalos tervezetet a „H“ cso­port is megtámadja, miután ellentétben van a párt Rosetti által megszabott ha­gyományos szabadelvű sajtópolitikájá­val. A kormány egyébként felhatalma­zást adott Inculet helyettes miniszterel­nöknek, hogy adja a tervezetet az újság­író szövetségeknek. Kormánypárti kö­rükben valószínűnek tartják, hogy Diu- vara igazságügyminiszter a sajtó szövet­ségek módosító indítványait figyelemre méltatja. Tiltakoznak a román sajtószervezetek A Capitala jelentése szerint a Bucu- resti-i sajtószövetségek megkapták már a sajtóreform hivatalos szövegét. A szö­vetségek külön bizottságot küldtek ki a javaslat átvizsgálására s a lap úgy érte­sül, hogy Djuvara igazságügyminiszter tervezete ellen foglaltak állási s elhatá­rozták, hogy teljes erővel harcolnak, ne­hogy törvényerőre emelkeclhessék a hi­vatalos javaslat. Tiltakozásuknak rövi­desen határozott formát adnak. „Túlsók a megszoritás‘í Az Epoca hosszabb cikkben foglalkozik Djuvara igazságügyim nisz'ter tervével s an­nak a reménynek ad kifejezést, hogy ele­gendő időt adnak a fontos tervezet letár- gyalására. Addig is — Írja a lap — az új­ságírók megtetszik észrevételeiket és indít­ványaikat s nem kételkedünk abban, hogy a jóhiszemű kifogásokat a kormány figye­lemre méltatja. A hivatalos szöveg első át­olvasásakor nyilvánvaló, hogy veszélyt jelent a sajtószabadságra. Sok a megszorítás. A szabadsággal való visszaélés nem oly veszé­lyes, mint a megszorítás, mely elnémitással fokozódhat. Helyesebb lenne, ha világosab­ban határolnánk körül a személyi felelős­ségnek kérdését s teljesen hatályon kivül helyeznék azokat a rendelkezéseket, melyek az újságok ellenőrző tevékenységét akarják megszüntetni. Szigorú szakaszokról van szó. Aki vádol, bizonyítson. Ennyi is elég, hogy tisztában legyünk a törvény céljával. A ja­vaslat oly rendelkezéseket tartalmaz, me­lyek az újságírók üldözésére bármikor al­kalmasak. Az 58. szakasz a belső rend el­leni kihágásról szól s ez a megfogalmazás hiányos. Reméljük, hogy résen lesznek az újságírók s a fojtogató törvénytervezet ellen mozgalmat indítanak. A kormánynak való­színűleg az a célja, hogy a cenzúrát állan­dósítsa. Jobboldali bírálat Ä jobboldali pártokat sem elégíti ki Dju­!orga Miklós legújabb cselekedete többet érdemel, mint rendes politikai hírben való megemlítést'. Jelentőség\ét és értelmét a me­leg köszönet és megértő elismerés szavaival illik megkaszoruznunk. Nemes, szép, bátor cselekedet. Kegyelmet mer kérni a kisebbsé­gi sajtó munkásainak, pedig nyilván erős hangulat van ellenük; elég az uj sajtójavas­latra mutatni, mely törvénnyé válva, köny- nyü lehetőséget ad a kisebbségi hirlapirás elnémitására, sőt megsemmisülésére. És ke­gyelmet kér elsősorban fíoska Mártonnak, ami szerfölött népszerűtlen dolog. De lorga Miklós, akinek miniszterelnök­sége idején kezdték gyártani a sajtó porokét, jól tudja, hogy a politikai jog és az éles légkörben a legtárgyilagosabb Ítélkezés sem egyezik pontosan a jogeszménnyel, viszont a legjobb hiszemü kisebbségi köziró, hirte­len dolgozó hírszerző, óhcetatlanul is bajba kerülhet elvi láz, vagy akaratlan tévedés miatt, lorga Miklós, az államférfiu nem dob­ta _ cl az ujságirótollat, ezért jobban ismeri, mint az alaki jogász, a mesterségtől el nem választható kockázatot is ismeri, sőt a ki­sebbségek iránt soha meg nem ingott jogi, politikai és emberi jóakaratában képes ment­séget látni a kisebbségi jogvédelem tragikus összeütközéseire és veszélyeire. lorga Mik­lós számon tartja lelkiismeretesen, a vergő­dő kisebbségi tudományt is. A legnagyobb tudós — még a politika sem zavarta meg köteles tárgyilagosságát s anyagi pontossá­gát —- ismeri a tudásra leső veszedelmeket, a politikát, túlzásoktól megszállott kutatók elfogultságát. Jói tudja, hogy az ösrégész ártatlan álmo­kat kerget és messzi ködlö ezredévekbe pil­lantva, valójában képtelen is jelentékeny na­pipolitikát űzni, nincs kétsége, hogy Roska Márton tiszta becsülettel és kitűnő munká­val szolgálta tudományát, mely nemzetközi. Hallgatag bizonyítékot kapott larga Miklós a hadbíróság viszonylag szelíd ítéletében. A nagy tudós azonban független az esetlegek­től és jogpolitikai mellékletektől. Ő a tudo­mány tiszta érdekét nézi, a tudományos toll korlátlan szabadságát a tárgyi valóság és tanító érdek sírjain, minden egyébtől elte­kintve is határozottan ment volna ember­mentő utján, mert egy igazi nagy tudós igazi jó szivének elviselhetetlen tudat, hogy tudo­mányos viszályok, politikai beszüremlések, hátteres és dugott értelmezések miatt romba döntsék egy hosszú élet érdemes munkáját és kenyértelenné tegyenek egy szorgalmas közalkalmazottat. Mindegy, hogyan, miért, de szót emel. Büszkén, férfiason, románul, lorga Miklós személye, halhatatlansága biz­tosit, hogy a bíróság szent és sérthetetlen ítélete s a pörben tiszta forrásokból eredő igaz eszmék bántalma nélkül a tiszta szw és tiszta ész lépett most sorompóba. Köszö­net, őszinte és hü magyar köszönet száll most fényesen lorga Miklós felé. Főleg Ros­ka Mártonért, Elsősorban azok részéről, akik már megtették, mielőtt tudták volna, hogy az ő külön bajtársaikért, az újságírók­ért is kegyelmi síkra készül kiállani. Ami­nek legfőbb értéke nekünk a közvetett fi­gyelmeztetés, hogy az uj sajtótörvény nem leket a kisebbségi hírlapirodalom selyem- zsinórja. vara igazságügyrniimszter javaslata. — A parlamentet megnyitó legfelsőbb kéz irat — írja a Porunca Vremii — a sajtó' reformot is a tárgyalásra kerülő törvény­tervezetek közé sorozza. Úgy látszik, hogy a többség el van szánva a tervezet megsza­vazására. Véleményünk szerint nem foglal­koztak eleget a javaslattal. A sajtószövet­ségek lakonikus tiltakozásai és néhány új­ságcikk után az igazságügyminisz tér kész arra, hogy véglegesen megszüntesse a sajtó- szabadságot s szolgahaddá tegye az újság­írók táborát a mindenkori kormány szá­mára. A javaslat főhábája az, hogy legfel­sőbb sajtótanácsot alakit s ez alá rendeli az újságírókat. Ebben a tanácsban az újság­írókon kivül mindeniká helyet foglal. Mát szólnának az ügyvédek, mérnökök, ha ilyen módon alkotnák meg legfelsőbb tanácsai­kat? Hiányzik a kiválasztás lehetősége a ja­vaslatból, mely a hozzá nem értés fényes bizonyítéka. Az a benyomás, hogy nem jo­gász irta a szakaszokat. — A sajtóreform — folytatja a lap — teljes biztosítékot kell hogy nyújtson az irásszabadságnak. Az újságírók szervezke­dése során alkalmat kell adni a román elem érvényesülésére, ez ugyanis igen fon­tos nacionalista misszió. Az igazságügymi- niszter gyámkodása nem jelenthet sajtó­szabadságot. Az igazságügyminiszter az ösz- szes ügyészségek feje az országban. Nincs közös kapcsolata a sajtóval. Olyan törvény­re van szükség, mely az újságírók sorát az oda nem való eleméktől megtisztítja. Miért nem engedi át az igazságügyminiszter a szö­vetségek vezetését kizárólag a sajtó munká­sainak? Több becsületes újságíró van, mint azoknak a politikusoknak száma, akik rom­lottak. Ezekkel az újságírókkal szemben mi magunk is meg akarjuk tisztítani sorainkat. Ezt a munkát azonban mi akarjuk elvégez­ni s nem engedhetjük át az ügyészségeiknek s kormányoknak. Megfelelő ujságiirószerve- zettel rendelkezünk, ez kell az élen marad­jon. Mit ir a Credinţa A Credinţa vélem) «nye szerint a liberá­lisoknak okuk van arra, hogy nehezteljenek a sajtóra. A visszaélések leleplezése alkalmá­val ugyanis — irja a lap — felhívtuk a figyel­met a kulisszák mögött folyó dolgokra s a jobboldali mozgalmakra. A sajtó nem támo­gatta a liberálisokat: s úgy határoztak, hogy megszorítják a szabadságot s az ellenőrzés jogát. Amit nem érhetett el az ostromálla­pot és cenzúra, annak megvalósítására van hivatva a sajtó reform. A politikusok örül­nek, néhány nap múlva szabadon dolgozhat­nak. Természetes volt az úgynevezett áldo­zatok tiltakozása. Azt hiszik, holnap rájuk kerül a sor s összetartanak. Innen ered a visszahatás ereje s az, hogy az elvi kérdés­ben nyomban megállapodtak. Meg kell tisz­títani a sajtót — ez feltétlenül igaz. De med­dig terjedhet ez a tisztító munka? A bűnö­sök örülnek s a világitó lángok kialusznak. Előbb csökkenő, majd emelkedő lég­nyomás, váltakozó felhőzet, enyhe északi és északnyugati szél, csökkenő hőmérséklet, csapadék eső formájában a hegyekben és az ország északi ré= szeiben enyhe fagy. 1936 november 17-én. (Rador) Berlin 174.9Ö, Amszterdam 234.85, Newyork 434.87, Lomion 212.550. Paris 202.175, Milano 229.250, Prága 15.40. Budapest 85.75, Bel­grad 10, Bucureşti 325, Varsó 81.90, Becs —. Fes Derül? eh! Kom;» a Sisvân Egy komp, amely kilenc földművest szállított a túlsó partra, Zágráb mellett a Szávába fordult. Négyen a vízbe ful­ladtak.

Next

/
Thumbnails
Contents