Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)
1936-11-19 / 269. szám
V TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal; Cluj, Calea Moţilor 4. Fíókkiadóhivatal és kőnyvosztály; Piaţa Unirii 9. *záro% — Tel efon szám: 109. — Levéld m: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetés frak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönböze ttel több bbb3bew3 «wMwmxrac'.jK Trarstm t-z;; LVII. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM. CSÜTÖRTÖK 1936 NOVEMBER 19.  íöibsécjsí sajrfé h^vesesi tfáiBi&dja Djuvara torvényjervezedéi 1 „ Mit szólnának az ügyvédek, vagy az orvosok, ha a legfelsőbb szakmai tanácsban nem ők ülnének“ — írja a Porunca Vremii. - „Nem szabad szolgahaddá sülyesz- teni az újságírókat“. =» A liberálisok A csoportjának sem tetszik a javaslat \ §§Hf€icr€i ¥cá€l(iiflüi)€ vcszih a siaHifl újságírást Az a sajtótörvény-tervezet, amelyet Djuvara igazságügyminiszter közölt az illetékes fórumokkal, az egész vonalon a legnagyobb meglepetést, sőt megdöbbenést keltette. Nem beszélte arról az igazságtalanságról, amely a Romániai Népkisebbségi Ujságirószervezetet érte azzal, hogy mig a többi román ujságirószervezeteket az előzetes törvénytervezet elismeri, ugyanakkor a Romániai Népkisebbségi Szervezetről szót sem említ, román körökben is általános elégedetlenséggel fogadták Djuvara törvénytervezetét. Előrelátható — mint azt a román lapok megjegyzései is bizonyítják — hogy az uj sajtótörvénytervezetet erős kritika kiséri. Kérdés, hogy ezeknek a kritikáknak meg- lesz-e a kellő eredménye. Egy bizonyos: az alkotmányban biztosított vélemény- és sajtószabadság minden jogot megad úgy többséginek, mint kisebbséginek, hogy a benyújtott törvénytervezetet kritikai pergőtűz alá vegye. M #§§!£§ párfoh 0 Sa|ft}SZ0DadSág€l1 BUCUREŞTI, november 18. Politikai körökben a sajtóreform tervezetével foglalkoznak. Az ellenzéki pártok igen nagy fontosságot tulajdonítanak a javaslatnak, — írja a Curentul — megállapítják, hogy a hivatalos tervezet hiányos, ami nélkülözhetetlenné teszi módosítását. A nemzeti-parasztpárt speciális bizottságot küldött ki a reformra vonatkozó összes tervek tanulmányozására s oly szöveget fogalmaz, mely alkalmas lesz a sajtószabadság legszélesebb körű biztosítására. A gheorghisták és junianisták szintén önálló terven dolgoznak. Ugyanez a helyzet az ujságiró- szervezetek sorában is, melyek külön javaslatot adnak át a kormánynak. Ami ezekután a liberális pártot illeti, — a Curentul jelentése szerint, — valószinü, hogy a hivatalos tervezetet a „H“ csoport is megtámadja, miután ellentétben van a párt Rosetti által megszabott hagyományos szabadelvű sajtópolitikájával. A kormány egyébként felhatalmazást adott Inculet helyettes miniszterelnöknek, hogy adja a tervezetet az újságíró szövetségeknek. Kormánypárti körükben valószínűnek tartják, hogy Diu- vara igazságügyminiszter a sajtó szövetségek módosító indítványait figyelemre méltatja. Tiltakoznak a román sajtószervezetek A Capitala jelentése szerint a Bucu- resti-i sajtószövetségek megkapták már a sajtóreform hivatalos szövegét. A szövetségek külön bizottságot küldtek ki a javaslat átvizsgálására s a lap úgy értesül, hogy Djuvara igazságügyminiszter tervezete ellen foglaltak állási s elhatározták, hogy teljes erővel harcolnak, nehogy törvényerőre emelkeclhessék a hivatalos javaslat. Tiltakozásuknak rövidesen határozott formát adnak. „Túlsók a megszoritás‘í Az Epoca hosszabb cikkben foglalkozik Djuvara igazságügyim nisz'ter tervével s annak a reménynek ad kifejezést, hogy elegendő időt adnak a fontos tervezet letár- gyalására. Addig is — Írja a lap — az újságírók megtetszik észrevételeiket és indítványaikat s nem kételkedünk abban, hogy a jóhiszemű kifogásokat a kormány figyelemre méltatja. A hivatalos szöveg első átolvasásakor nyilvánvaló, hogy veszélyt jelent a sajtószabadságra. Sok a megszorítás. A szabadsággal való visszaélés nem oly veszélyes, mint a megszorítás, mely elnémitással fokozódhat. Helyesebb lenne, ha világosabban határolnánk körül a személyi felelősségnek kérdését s teljesen hatályon kivül helyeznék azokat a rendelkezéseket, melyek az újságok ellenőrző tevékenységét akarják megszüntetni. Szigorú szakaszokról van szó. Aki vádol, bizonyítson. Ennyi is elég, hogy tisztában legyünk a törvény céljával. A javaslat oly rendelkezéseket tartalmaz, melyek az újságírók üldözésére bármikor alkalmasak. Az 58. szakasz a belső rend elleni kihágásról szól s ez a megfogalmazás hiányos. Reméljük, hogy résen lesznek az újságírók s a fojtogató törvénytervezet ellen mozgalmat indítanak. A kormánynak valószínűleg az a célja, hogy a cenzúrát állandósítsa. Jobboldali bírálat Ä jobboldali pártokat sem elégíti ki Dju!orga Miklós legújabb cselekedete többet érdemel, mint rendes politikai hírben való megemlítést'. Jelentőség\ét és értelmét a meleg köszönet és megértő elismerés szavaival illik megkaszoruznunk. Nemes, szép, bátor cselekedet. Kegyelmet mer kérni a kisebbségi sajtó munkásainak, pedig nyilván erős hangulat van ellenük; elég az uj sajtójavaslatra mutatni, mely törvénnyé válva, köny- nyü lehetőséget ad a kisebbségi hirlapirás elnémitására, sőt megsemmisülésére. És kegyelmet kér elsősorban fíoska Mártonnak, ami szerfölött népszerűtlen dolog. De lorga Miklós, akinek miniszterelnöksége idején kezdték gyártani a sajtó porokét, jól tudja, hogy a politikai jog és az éles légkörben a legtárgyilagosabb Ítélkezés sem egyezik pontosan a jogeszménnyel, viszont a legjobb hiszemü kisebbségi köziró, hirtelen dolgozó hírszerző, óhcetatlanul is bajba kerülhet elvi láz, vagy akaratlan tévedés miatt, lorga Miklós, az államférfiu nem dobta _ cl az ujságirótollat, ezért jobban ismeri, mint az alaki jogász, a mesterségtől el nem választható kockázatot is ismeri, sőt a kisebbségek iránt soha meg nem ingott jogi, politikai és emberi jóakaratában képes mentséget látni a kisebbségi jogvédelem tragikus összeütközéseire és veszélyeire. lorga Miklós számon tartja lelkiismeretesen, a vergődő kisebbségi tudományt is. A legnagyobb tudós — még a politika sem zavarta meg köteles tárgyilagosságát s anyagi pontosságát —- ismeri a tudásra leső veszedelmeket, a politikát, túlzásoktól megszállott kutatók elfogultságát. Jói tudja, hogy az ösrégész ártatlan álmokat kerget és messzi ködlö ezredévekbe pillantva, valójában képtelen is jelentékeny napipolitikát űzni, nincs kétsége, hogy Roska Márton tiszta becsülettel és kitűnő munkával szolgálta tudományát, mely nemzetközi. Hallgatag bizonyítékot kapott larga Miklós a hadbíróság viszonylag szelíd ítéletében. A nagy tudós azonban független az esetlegektől és jogpolitikai mellékletektől. Ő a tudomány tiszta érdekét nézi, a tudományos toll korlátlan szabadságát a tárgyi valóság és tanító érdek sírjain, minden egyébtől eltekintve is határozottan ment volna embermentő utján, mert egy igazi nagy tudós igazi jó szivének elviselhetetlen tudat, hogy tudományos viszályok, politikai beszüremlések, hátteres és dugott értelmezések miatt romba döntsék egy hosszú élet érdemes munkáját és kenyértelenné tegyenek egy szorgalmas közalkalmazottat. Mindegy, hogyan, miért, de szót emel. Büszkén, férfiason, románul, lorga Miklós személye, halhatatlansága biztosit, hogy a bíróság szent és sérthetetlen ítélete s a pörben tiszta forrásokból eredő igaz eszmék bántalma nélkül a tiszta szw és tiszta ész lépett most sorompóba. Köszönet, őszinte és hü magyar köszönet száll most fényesen lorga Miklós felé. Főleg Roska Mártonért, Elsősorban azok részéről, akik már megtették, mielőtt tudták volna, hogy az ő külön bajtársaikért, az újságírókért is kegyelmi síkra készül kiállani. Aminek legfőbb értéke nekünk a közvetett figyelmeztetés, hogy az uj sajtótörvény nem leket a kisebbségi hírlapirodalom selyem- zsinórja. vara igazságügyrniimszter javaslata. — A parlamentet megnyitó legfelsőbb kéz irat — írja a Porunca Vremii — a sajtó' reformot is a tárgyalásra kerülő törvénytervezetek közé sorozza. Úgy látszik, hogy a többség el van szánva a tervezet megszavazására. Véleményünk szerint nem foglalkoztak eleget a javaslattal. A sajtószövetségek lakonikus tiltakozásai és néhány újságcikk után az igazságügyminisz tér kész arra, hogy véglegesen megszüntesse a sajtó- szabadságot s szolgahaddá tegye az újságírók táborát a mindenkori kormány számára. A javaslat főhábája az, hogy legfelsőbb sajtótanácsot alakit s ez alá rendeli az újságírókat. Ebben a tanácsban az újságírókon kivül mindeniká helyet foglal. Mát szólnának az ügyvédek, mérnökök, ha ilyen módon alkotnák meg legfelsőbb tanácsaikat? Hiányzik a kiválasztás lehetősége a javaslatból, mely a hozzá nem értés fényes bizonyítéka. Az a benyomás, hogy nem jogász irta a szakaszokat. — A sajtóreform — folytatja a lap — teljes biztosítékot kell hogy nyújtson az irásszabadságnak. Az újságírók szervezkedése során alkalmat kell adni a román elem érvényesülésére, ez ugyanis igen fontos nacionalista misszió. Az igazságügymi- niszter gyámkodása nem jelenthet sajtószabadságot. Az igazságügyminiszter az ösz- szes ügyészségek feje az országban. Nincs közös kapcsolata a sajtóval. Olyan törvényre van szükség, mely az újságírók sorát az oda nem való eleméktől megtisztítja. Miért nem engedi át az igazságügyminiszter a szövetségek vezetését kizárólag a sajtó munkásainak? Több becsületes újságíró van, mint azoknak a politikusoknak száma, akik romlottak. Ezekkel az újságírókkal szemben mi magunk is meg akarjuk tisztítani sorainkat. Ezt a munkát azonban mi akarjuk elvégezni s nem engedhetjük át az ügyészségeiknek s kormányoknak. Megfelelő ujságiirószerve- zettel rendelkezünk, ez kell az élen maradjon. Mit ir a Credinţa A Credinţa vélem) «nye szerint a liberálisoknak okuk van arra, hogy nehezteljenek a sajtóra. A visszaélések leleplezése alkalmával ugyanis — irja a lap — felhívtuk a figyelmet a kulisszák mögött folyó dolgokra s a jobboldali mozgalmakra. A sajtó nem támogatta a liberálisokat: s úgy határoztak, hogy megszorítják a szabadságot s az ellenőrzés jogát. Amit nem érhetett el az ostromállapot és cenzúra, annak megvalósítására van hivatva a sajtó reform. A politikusok örülnek, néhány nap múlva szabadon dolgozhatnak. Természetes volt az úgynevezett áldozatok tiltakozása. Azt hiszik, holnap rájuk kerül a sor s összetartanak. Innen ered a visszahatás ereje s az, hogy az elvi kérdésben nyomban megállapodtak. Meg kell tisztítani a sajtót — ez feltétlenül igaz. De meddig terjedhet ez a tisztító munka? A bűnösök örülnek s a világitó lángok kialusznak. Előbb csökkenő, majd emelkedő légnyomás, váltakozó felhőzet, enyhe északi és északnyugati szél, csökkenő hőmérséklet, csapadék eső formájában a hegyekben és az ország északi ré= szeiben enyhe fagy. 1936 november 17-én. (Rador) Berlin 174.9Ö, Amszterdam 234.85, Newyork 434.87, Lomion 212.550. Paris 202.175, Milano 229.250, Prága 15.40. Budapest 85.75, Belgrad 10, Bucureşti 325, Varsó 81.90, Becs —. Fes Derül? eh! Kom;» a Sisvân Egy komp, amely kilenc földművest szállított a túlsó partra, Zágráb mellett a Szávába fordult. Négyen a vízbe fulladtak.
