Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)

1936-11-17 / 267. szám

n November 27-en Bulgária homnlij lépesre miározza maüót BUCUREŞTI, november 16. A Capitala azt a birt közli, hogy diplomáciai körökben nagyjelentőségű lépésre várnak Bulgária részéről. A bulgăr lépés november 27-én — a neu- illyi béke aláírásának napján — fog megtörténni. Nagy tüntetések várhatók, melyek során a békeszerződés felmondását fogják követelni. Itt a piros! Hol a piros? A Gl'R igazgatóság a ncmdőrséggel kar­öltve két évvel ezelőtt kiirtotta azt a hamis­kártyás szervezett bandát, mely Oradea kör­nyékén nap nap után nyúzta azokat a naiv utasokat, kiket hálójukba sikerült keríte­niük. Nagyon sok áldozatot követelt ez a 8— 10 bagu társaság, kiket, ha befoghattak, a szó szoros értelembe véve, teljesen leko- pasztotlak. A lapok sürgetésére a rendőrség a 1 egere Ívesebb üldözésbe vette ezeket a sipistákat, a GFR pedig bérleteiket elkoboz- tatta és újak kiadását betiltotta. Ezután egy időre tényleg eltűntek a vonalokról a bunda tagjai. De úgy látszik, hogy a szenvedély nem tudóit sokáig pihenni, mert a hamis­kártyások társasága újból mamikéiba lé|>ett és megint megkezdték munkájukat az, Ora­dea Satu-Mare-i. Sall'onta-i vonalakon, sőt újabban már Cluj-úg is lerne né szik cdivek por­tyázásaink közben. Tá jékoz tatásképen kö­zöljük, bogy a főUuiyájuk Oradea n van, pihenőhelyük pedig .Sficuenii és Valea lui Slihaá állomáson. Felhívjuk úgy a GFR igazgatóságának, mint a rendőrségnek a figyelmét ezekre a kártyásokra, hogy szabadítsák meg az utazóközönséget ezektől a zsebmetszőktöl, mert ha nem, újból elhatalmasodnak és egy csomó ember nehezen szerzett keresményét lógják elrabolni csalogató piros kártyájukkal. Olvassa el a Scherlt aroriz üvegw lavö kik könyvecskét. Látni fogja, hogy csak or. alaposan megtisztított bor friss és szép, csak ez bír az egészséges szépség von­zóerejével. Scherk areviz tökéle­tesen megtisztítja a bőrt és az arcot ruganyossá, gyengéddé zsássá teszi. Üvegek á Lei 62,103,16 „300,475 Látogatás két boldog embernél Páger Antal és Komár Juliska minden sikerüknél többre becsülik a boldogságot. — Budapest legnépszerűbb művésze nem szereti a társaságot. — Kulisszatitkok egy szinész-házaspár magánéletéből jelenetben is van valami. ami hozzájárul Págerék boldogságának titkához . . . „Az udvari páholy“ Este megnéztem a Belvárosi Színházban az „Udvari páholy“ előadását. Budapesten ma ez a darab a legnagyobb siker. Azóta már elérte az ötvenedik előadást és még so­káig szerepelni fog a szinház műsorán. Bű­bájos francia operett az „Udvari páholy“. Gsíipkef'inomságu, fülbemászó dalüamu a mu­zsikája. Az előadást nem zenekar kiséri, ha­nem két zongoravirtuóz, akiknek bravúros szereplése cizelláltan hozza ki a zene minden szépségét. Komár Juliska a darab prímádon­Film-sikerek Szünet közben végre színpadi karrierjük­ről is beszélhetek Págerékkel, akik otthonuk­ban szigorúan csak házigazdák maradtak és kitértek azok elől a kérdések elöl, amelyek foglalkozásukra vonatkoztak. A színpad for- I ró atmoszférájában beszédesebbek lesznek. Elmondják, hogy komoly és nehéz munká­ban, telik el az egész napjuk. Ha a színház­ban nincs próbájuk, akkor a filmgyárban vannak elfoglalva. Reggel már nyolc órakor kelnek. Kilenc órakor autón mennek a film­gyárba. ahol sokszor egészen a késő délutáni órákig tart a filmezés. Haloftfáradtan men­nek haza. Talán fél órájuk sincs a pihenésire, múiris indulni kell a színházba, az esti elő­adásra. Nem csoda tehát, ha előadás után azonnal hazasietnek . . . A munka azonban meg is hozta a kellő Izgalmas jeleneiutón Ä p?i t§§áriii|Fi halQSltOfták az orvosiamara iiszfiiaráftaft BlCgfá nájo, a partnere pedig a férje. Színházunk egykori kedvenc színésznője csak előnyére változott meg, mióta elment tőlünk. Ösztö­nös tehetségét mozdulatainak természetes szépségét és báját tökéletesen biztonságossá j tette a színpadi rutin és a rendezői kéz. Ki­vételesen szop színpadi kiejtése pedig csen- gőhanguvá teszi az operett romantikus szö­vegű verseit. Meg is van n méltó jutalma. A közönség éppen ugy ünnepli, mint partne­rét és férjét, Páger Antalt. Ez pedig nagy szó ma Budapesten, ahol népszerűség szem­pontjából Páger a színész világ koronázatlan királya. eredményt. Még most is sláger-darabja a bu­dapesti moziknak a „Havi 200 pengő fix“ ci- mü Páger-film, amely szeptember óta állan­dóan műsoron van. Ezen a héten mutatják be a magyar fővárosban Komiár Juliska uj filmjét, amelyről a sajtó-bemutató kritikusai a lehelő legszebbeket Írták. Túl azonban minden közönség- és sajtó­sikeren, ez a két ember arra büszke, hogy megtalálta a boldog élet titkát. A színházi előadás szünetében is állandóan együtt van­nak és boldogok, ha kitalálják egymás gon­dolatát. Az ügyelő csengője szakítja félbe a beszé’getést. Elbúcsúzom a boldog ember­pártól, akik pillanatok múlva fiatal szerel­meseket elevenítenek meg a színpadon. Tárgyilagosan mondhatom, hogy: élet­hűen . .. Végh József. RÁKOSPALOTA, november hó. Tüneményes müvészkarriert futott be né­hány év alatt Páger Antal, aki ma egyik leg­népszerűbb művésze a magyar fővárosnak. Nevét egyformán hirdetik a mozgószinházak transzparensei és a színházak plakátjai. Bu­dapest minden valamire való üzletében ott láthatjuk a fényképét. Országrészünkből szerződött el Budnpestrc. Itt rövidesen felismerték fényes tehetségét. Sikert sikerre halmozott í’s már beérkezett művész volt, amikor a budapesti Belvárosi Szinházhan először találkozott Komár Julis­kával. akit a mi társulatunknál fedeztek fel a kitűnő szemű szinháizi szakemberek. Az ismeretségből csakhamar szerelem lett. Ma már hagyományos mondás Budapesten az uj színész-szerelmesek számára: ..Ha boldogok akartok lenni, éljetek ugy. mint Págerék!“ Mi a boldogság titka? Páger Antal talán büszkébb erre a boldog­ságra minden művészi sikerénél. Egy alka­lommal a művész-házaspár vendége voltam. A Belvárosi Színház Kígyó-utcai bejáratánál, az „Apostolok“ hires sörözője előtt, találkoz­tunk. Págerék próbára jöttek. Karonfogva, boldogan nevetgélve, ahogyan a Mariit t-re- gényekben képzelik el azokat a házasságokat, amelyek az égben köttetnek . . . Pompás automobil várakozott a színház előtt. Páger maga vezeti nagyszerű kocsiját, amely pillanatok alatt ha záröp italt minket a müvészpár Tormás-utcai villájába. Feliérha- ju, idős uciaaezony jelent meg a csengetésre a lakás bejáratánál. N«gv és meleg szeretet csillogott a szemében, amikor megölelte a fiatalokat. Páger Antal édesanyja látogatta meg ott­h orrában hires fiát és wänden délben már az előszobában várja a házastársokat. A Páger-villa pazar kén jelemmel dicseked­het. Minden bútordarab a tulajdonosok mű­vészi Ízléséről tanúskodik. A berendezés mo­dem, de nem kirívó. Látszik, hogy Páger Antal és felesége a leggondosabb szeretettel rendezkedtek be. — Itt ékünk — egymásnak! — mondja a művész, miután körülvezetefct a lakásban. — És büszkén mondhatom, hogy boldogan élünk! Bebizonyít oftűk. hogy a színészet nem teszi kötelezővé a nap-nap után való dorbé­zolásokat és a „társadalmi“ összejöveteleket. Kipirul az area a benső megelégedéstől, amikor elmondja teóriáját a boldogságról, idéz színész-házasságokat, amelyeket az tett szerencsétlenné, hogy a házastársaik állandó­an „társadalmi“ életet éltek. — Két ember boldogságát elsősorban az teheti tőnkre, ha magánéletükbe állandóan beleszólnak a jóbarátok — állapítja meg meggyőződéssel. — Az is hamis át Ml ás, hogy a színész csak akkor lehet népszerű, ha a szalxididejét állandóan kávéházakban, ven­déglőkben, vagy kaszinókban tölti. Szerintem mindig jobb az, ha a művész magánélete nem nyitott könyv a közönsége előtt, mintha két országra szóló dáridókkal szere: tiszavi- rág-életü népszerűséget. Mialatt ezeket elmondja,, Komár Juliska személyesen ellenőrzi az asztaltarifcést. Mert a fi lm operettek és o Belvárosi Színház nép­szerű sztárja otthon azonnal átalakul jó há­ziasszonnyá, aki maga tálalja ki a levest az ebédnél. Karonfogva vezeti az urát az asz­talhoz és ebben a Végtelenül kedves és finom CLUJ, november 16. A megyei orvoskamara vasárnap dél­előtt 10 órakor a bőrgyógyászati klinika előadótermében dr. Tataru Coriolan or­vosprofesszor elnöklete alatt közgyűlést tartott. Ez volt már a második közgyű­lés, mert áz első közgyűlés a nagyfokú részvétlenség miatt nem volt határozat- képes. Ám ezt a közgyűlést sem lehetett megtartani, mert amikor a tisztikar megújítására került a sor, súlyos ellen­tétek merültek fel afelett, hogy a zsidó orvosokat ki képviselje a vezetőségben. Dr. Goldberger-e, aki eddig is tagja volt a tisztikarnak, vagy pedig dr. Hersko- vits, akit újabban jelöltek. Dr. Tataru Coriolan elnöki megnyitó­jában szemrehányásokkal illette a szö­vetség tagjait, amiatt, hogy saját szak­mabeli ügyeik iráni olyan kevés érdek­lődést tanúsítanak. Szóvátette, hogy a hosszas és. előzetes megbeszélés után el­készített orvosi díjszabást maguk az or­vosok nem tartják be, akadnak olyanok, akik 20—30 lejért rendelnek, sőt már arra is voit példa, hogy orvosi honorá­rium fejében pácienseiktől tojást fogad­tak el. Az elnöki bejelentések után dr. Pop Leonida, a szövetség titkára ismertette a pénztári jelentést, amely szintén nem valami rózsás, mert a ‘szövetség tagjai a tagdijakat nem fizetik rendesen. A pénz­tári jelentés tudomásulvétele után dr. Tataru Coriolan elnök a maga és a tisz­tikar nevében bejelentette lemondását. A bejelentés után a lemondott elnök indítványára dr. Basiota Basil egészség- ügyi felügyelőt kérték fel, hogy a vá­lasztásokat levezesse. A választási elnök közölte, hogy az alapszabályok által elő­irt törvényes időben két jelölő lista is érkezett. Mindkettőnek élén dr. Tataru Coriolan eddigi elnök áll, a második lis­ta azonban nem felel meg a formai kö­vetelményeknek és ezért csak az első je­lölő listát lehet szavazás alá bocsájtani. A bejelentés után a tagok között szé­leskörű vita indult meg. Dr. Heller, dr. Vlad, dr. Leitner, dr. Vidican orvosok, dr. Tataru Coriolan elnök szólaltak lel és egy pillanatban már az volt a hely­zet, hogy a vezetőség román tagjai a je­löléstől vissza is akartak lépni. Később aztán újabb felszólalások eredményeké- pen megváltozott a helyzet, amennyiben elhatározták, hogy uj jelöléseket fognak eszközölni és a tisztujitást a következő vasárnap fogják megtartani. A gyűlésnek délben 12-kor volt vége. A VAKBÉLGYULLADÁS VESZÉLYE ELLE­NI VÉDEKEZÉS egyik h^’ásos módszere abban áll, hogy az ember a beleit hetenként legdább egyszer a természete': FERENC JÓZSEF keserii- vizzcl — reggel éhgyomorra egy pohárral — alaposan kitisztítja. Orvosok aján.ják. S XX. SZAZAD! Mi érdskti legjobban mai «■- nőké? Bruce skót pszichológus a különböző tár­sadalmi osztályokhoz tartozó nők ezreihez körkérdést intézett, milyen dolgok érdekli!c a legjobban a nőket. A válaszok alapján a következő táblázatot állította össze: 1. A férfiak és a házasság. 2. Az egészség és a szépség. 3. A gyerekek. 4. Az élet fenntartásához szükséges pénz. 5. Az öltözködés művészete. 6. A főzés és a háztartás. És o meri fé?fiabct? Ugyanez a skót pszichológus a férfiakat is megkérdezte. A mai férfiakat ezek a dolgok érdeklik a legjobban: 1. A munka és a pénz. 2. A nők. 3. A sport. 4. A politika. 5. A gyerekek. 6. A jó étel. Madarai! tolláról, sztárt csókjáról... Wally Westmore hollywoodi fősminkelő csókjaik hevessége alapján osztályozta a filmsztárokat. Az osztályozásnál a: volt a mérték, hogy az egyes sztárok csókja meny­nyire rontja el a szájsminkelést. A legheve­sebb hollywoodi csókolózó pár Marlene Dietrich ^és Gary Cooper. Minden csók után teljesen újra kell festeni a szájukat. Mae West, Gladys Swarihout, Fred MacMurray viszont a legóvatosabb csókolózók közé tar­tozik. Csókjaik után alig kell egy-két apró javítást eszközölni a sminkelésen.----------— ■iniiimmiiwnni -------­A FÜRGELÁBU. 113 ÉVES AGGASTYÁN 50 KILOMÉTERT GYALOGOLT. Varsóból jelentik: Kielee közelében kórházba szállí­tottak egy öreg féarfit, akit az országúiról szedtek fel teljesen elgyengült állapotban. A kórházban kiderült, hogy a betegnek nin­csen semmi haja, csak nagyon kimerült, mert öt ven kilométert gyalogolt. Életkora 113 év. Teofrl Stankiewiez — így hívják a fürge- lábú aggastyánt — már néhány óra múlva teljesen felfrissült a kórházban és készsége­sen beszélt magáról. Száztizenkárom évével mozgalmas időket élt meg, csoda, hogy ki­bírta. 1863-ban részivett a lengyel szabad - sághareban s az orosz kormány Szibériába száműzte. Ott élt egészen a lengyel állam újjászületéséig. Ekkor veszedelmes kalandok után sikerült hazatérnie és újra letelepedett szülővárosában. Rosszul ment a sora, segélyt akart kérni a kielci hatóságoktól s ezért vá­gott neki az öt ven kilométeres gyalogúinak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents