Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)

1936-11-15 / 266. szám

193^6 november 15. ELLENZÉK Mi Bodof freier, akiiek zenéSőkifltáj«® másolarfárf ma is megkaiiauS- ják a Süargíl szí igeien járó idegenek Egy hires íelyőirai már í$25 ben megemlékezd a széheBy ezer mesterről BUDAPEST, (november hó.) Az európai idegenforgdkxm középpontéiba itendult ma­gyar főváros az idei tavasszal egy uj es ér­dekes látványossággal szaporodott. A Mar­gitszigeten az egyik legszebb viragkentbert uj csoda várta a százával ás ezrével idetó- dufló idegeitekéi, akik őszinte csodálattól szemlélték egy érdekes és szép alkotmányt e haíSgatcák Bihari édeslbus kesergőinek szi- vetmegkapó dallamait. Most ősszel újra ar­rafelé jártam a csendes sárguló hulló levelek­től^ ha lehet még szebbé varázsolt Margit­szigeten s eszembe jutottak nyáron itt jart külföldi barátaimnak levelei, melyekben sok mindenfele magyar földön szerzett élmé­nyükről számolnak be, de alig van (közöttük egy is, aki ne csodálattal emlékezne vissza arra a csodokutra, mely a nyáron olyan szé­pen gyönyörködtette őket sétáik 'alkalmával. A japán kert. közelében álló uj emlékmű oldalán egy ikiis márványtáblán az alábbi1 fel­írást olvashatjuk: „E kút hü mása Bodor Péter székely ezermester 1820—22-ben épí­tett és 1911-ben felbontott kulijának.“ Ujra- épittője is székely tudós, aki Bodor Péter vá­rosából származott s aki hosszú éveket szen­telt a székely zseni élete és munkája tanul­mányozás ánaik s most Jankó Gyula tanár társaságában Páll Andor mérnök, ny. igaz­gató szívesen beszélgetnek a rekonstruált kút egykori! építőjének csodálatosan kalandos éle­terőd'. Bicskával oltárt és vízimalmot farag egy' székely gyermek Mai napig is ismeretlen apától származott Bodor Péter s valamikor 1778 ikörül szüle- j tett, apja talán református lelkész, mások j szerint azonban egyik környékbeli főúri kas- j iélybon teljesített szolgálatot. A kicsiny gyermek már kora if juságában csodállartos kézügyességével tűnik ki. Édesapja asztalos- mester mellé adja inasnak, ahol alkalma van orra, hogy magát gyakorolja. Titokba dol­gozgatott a munka befejezte után s amikor egyszer a felgyűlt gyaluforgácsoít eLtakaritot- ták, egyszerű bicskával faragott szép oltárt és vízimalmot találtak, melyet a kis székely gyermek, Bodor Péterke készitett. Az ezer- mesteri vággal megáldott gyermek nemsoká­ra búcsút mond az asztaíosmühelynek, óorás- mesterséget tasuili s rövidesen a környékbeli magyar főurak kastélyaiban egyre-másra ő javítja vagy (készüli az idő járását jelző ha- lafenag falióráikat. Ezután külföldre kerűik 1806-han az er­délyi főurak támogatásával a fiatal székely tehetség, aki először a bécsi Po-lytechnikum- ban. tanúi, majd lassan végigjárja a neveze­tesebb auszítriai és németországi városokat, ahol a mérnöki lto dóm ányokbam gyakorolta magát (kilenc esztendeig. Talán még Hollan­diába is eijutott, de már 1815-ben újra ide­haza találjuk, ahol gr. Bethlen Lajos kasté­lyában. dolgozik. Szinte hétről-hétre változ- tailja lakóhelyét s egyik városból a másikba, az egyik főúri kastélyból a leg közelebbibe hívják át a szükséges építészi, mérnöki mun­káik elvégzésére. Nagyon sok templomot, hi­dat, orgonát, utalt épített, de háromévi ván­dordiát után második otthoniban, Targu- Muresen telepszik le s egykori saját feljegy­zése szerint „ötezer rénus forint készpénzt gyűjtöttem össze laranyban, ezüstben és ezen­kívül kétezer rénus forintom van kiadva in­teresre.“ „Kaptam pedig ezeket a pénzeket orgona tsinálásért, vizimes térségért, mecha­nikai, muzsikai és épitési és utcsináló mes­terségért.“ A városi geometru A ferences (barátok piactéri házában telepe­dett le s hamarosan, a város egyik nélkülöz­hetetlen emberévé válik. A legjobb társasá­gok vetekszenek érette s most már van ideje arra, hogy saját kedvére is dolgozzék. Há­ziban állítólag mechanikai erőre berendezett körhintát létesített s ő építette a református várttemplom mai napig is használatban levő, faragott toronyüéposőjét. Nemsokára a vá­ros is alkalmazza mérnökeként s elnyeri az akkor ritka „városi geometra“ címet. Egyik leghíresebb munkája a „Bodor-kid“, mely 34 öl hosszú és 4 öl széles s igy az egész vi­dék és tartomány első nagyobb hídja volt. Nevezetessége, hogy nem használtak fel építé­sénél egyetlen qgy vasszöget sem. Ez a hid egészen a század elejéig használatban volt, A tréfacsinálás súlyos követ­kezménye Ráérő idejében muzsikálással, festegetéssel is foglalkozik Bodor Péter s az örök vidám ember tréfacsinál ásókra is szívesen odaadaja magit. Ez okozta azután életének tragikus alakulásit is, mely végül a híres zenélőkut felépítéséhez vezetdbt. A napoleoni időkben az egész viliágon járvány<szerüen lépett föl a hábaruutáni idők ismert betegsége, a bankó- hamisitás. Állítólag valaki egyszer tréfából azt a megjegyzést tette, hogy sokkal nehe­zebb egy bankóprést megszerkeszteni s azzal valódihoz hasonló pénzt gyártani,, mint a hi­res Bodorfádat megépíteni. A tudós felfede­ző lázával látott neki Bodor Péter a bankó­prés elkészítésének s nehány hét leforgása alattt kételkedő barátjának olyan tízforintos, saját maga által nyomott bankót adományo­zott, hogy annak szája is táltv,amaradt a cso- dilkozásltól. Szegény jószándéku tudomány­szomjas Bodor Péter azonban egy csaló tár­saság tagjainak kezébe került, akik kénysze- ritették, hogy hamis bankóit tovább is nyom­ja. Eilenkező esetben a kezükbe jutott ne­hány példány alapján feljelentéssel fenyeget­ték meg s a bankóhamisitás büntetése ebben az időben a halál volt. Nemsokára azonban elfogták a hamis bankók terjesztőit s a város főbirája, Peielie Vencel 1819 december har- madikán Lakatos Sámuel barátjával együtt vasra ver ve börtönbe vettette Bodor Pétert is. Barátai ekkor sem tagadják meg s közülük elsősorban is Bólyai Farkas, gyakran láto­gatják meg. Mindkét elfogott rab fejére ha­lálos büntetést hoz az Ítélet, de I. Ferenc császár különös kegyelemmel hétévi bör­tönre változtatta át a meghasonlott fogoly büntetését. A Bodor-kut Vizsgálati fogságában készítette el azután a híres zenélőkutat, a városi tanács rendele­tére. 1820 és 22 között még városában si-ny- ilődik vizsgálati fogságban, de itt; sem marad tétlen. Amikor hire juit annalk, hogy a város a piaci elromlott közkutat meg akarja javít­tatni, elkészíti hires zenélőkutja tervét s a városi tanács a vizsgálati foglyot bízza meg a munka elvégeztetésével. A kút a (tűzoltó­ság részére is szolgáltatott vizet s ezért an­nak .alapépítményében helyezték el a tűzoltó szertárt. A vizet a mintegy 300 méternyi tá­volságban levő várhegy alatti forrásból ve­zette el a kúthoz, saját maga által konstruált cserfacsatornákiban. A mintegy 15 méternyi szintkülönbséget használta fel munkája kivi­telezésénél. Mikolai Tóth István táblai kan­cellista előkerült vázlatrajza, szerint a kút te­tején egy Neptun-szobor állott s ez minden huszonnégy órában egyszer megfordult a sa­ját tengelye körűi. A szoborórát egy óramű hajtatta, mely egyben zenélőszerkezetet' is mozgatott. A zenélő szerkezet minden hat órában, tehát naponta négyszer egy rövid daJllt játszott. Maga a szerkezet tulajdonkép­pen egyszerű orgonából állott, melyet az óramű kintornahengerrel hozott működésbe. A hengerre lekottázott dal szegei az orgona- sipok szelepeit a dal kottái] szerint megnyi­tották és elzárták. Az orgonaszerkezet fú­vóit szintén az óramű hozta működésbe. A margitszigeti rekonstrukciót ennek az alap- elvnek a figyelembe vételével szerkesztették meg, de az egyes .alkotórészeiket a mai idő technikai tudományának megfelelően moder­nizálnák. A mosdani kút hat zeneszámot ad elő. Wehner Géza zeneművészeti főiskolai tanár kereste ki ezeket a Nemzeti Muzeum kéziratanyagából, gondosan ügyelve arra, hogy hűségesen visszaadják a XIX. század elejének magyar zenei műveltségét. Az első (két szám ismeretlen szerzőktől származó magyar itánc, a harmadik Bihari hires keser­gője, a negyedik Mohaupt Ágoston magyar nótája, az ötödik Csermák verbunkosa, mig az utolsó a Kodály Zoltán .„Háry János“ operájában is felhasznált s a bécsi Gáchy Isitván i8o2-bő!i származó kottás füzetének legszebb magyar dallama. A rab festő Judás-arcképe 1823-ban átszállítják Bodor Pétert az új­vári börtönbe, ahol később szintén munka­alkalomhoz juit az uj görögkeileti templom freskói megfestésénél. A várkommandáns a német báró, Sosinczky Antal nem jó szemmel nézte a börtönében sínylődő rab városbeli nagy népszerűségét és mindenféle kicsinyes­gyógyszereszetben van haladás! s & orvosi tudományokkal párhuzamosan a gyógyszerészet i» napról napra újabb készítményeket produkál. Minden felfe­dezést felhasznál, hogy az emberiség harcát a betegségekkel szemben sikeresen vívhassa meg. Nem marad meg a régi, elavult módszereknél, hanem újakat keres és talál. A székre­kedés ia komoly betegség. Régente mindenféle „házi szerrel** próbáltak rajta segíteni. Ma rendelkezésünkre áll az ARTIN, ez a valóban modern hashajtó, amely egyesíti magában mindazon tulajdonságokat, amelyekkel a jó hashajtónak ren­delkeznie kell. Artin a gyógyszerészet vívmánya. Ha hashaj­tóra van szüksége, szedjen Artint ! Hatása biztos és enyhe, i belekbe tökéletesen kiüríti. raSSÄSa A DR. WANDER .wmwS ÜZEMEK készítménye kedéssel igyekezett élet-ét és munkáját meg­keseríteni. A itréfáükedvü székely ezermester a szivessógett azzal fizette vissza, hogy az egyik templomi freskóján, melly az utolsó vacsora jelenetét ábrázolja, Judás alakjában az arcot a várikapitány úrról festette meg. A festő-rab előbb sötét zárkát kapott bünteté­sül, amikor a templom;' átogatók Tudás arc­képét felismerték, később arna kényszerit ette kommandánsa, hogy saját maga kaparja ie a Judás-képdt ás fessen más arcot annak he­lyébe. Élete vége felé nehéz viszonyok közé került. Alkoholban keresett vigasz­talást, a börtönből 1827-ben való ki­szabadulása óta tétlenségben éLt városában és kevésszámú megmaradt barátjával érint­kezett csupán. Élete utolsó esztendejében lángol fel még egyszer Bodor Péter alkotó zsenije, amikor az 1848—49. évi harcok so­rán városa megbízza a védelmi intézkedések végzésével. Bodor ekkor „hat álgyukat“ ön­tött. Feltalálja a gyutacsot is, ezt a központi honvédparanosnolk ságnak felajánlja, de egy hirtelen szívroham végez vele 1849 augusztu­sában. Városunk házsongárdi temetőjének egyik ismeretlen, jeltelen sírja alatt aifusz- sza örök álmáit. Sorsában a tudós kutatók a nagy tragikus magyar éldtek sorsát, egy magyar Lionardo da Vinci életét 'siratják. Az 1825-ös „Edinbourg Rewáew“ Bodor Péterről Egyik budapesti napilap riportere a kutat rekonstruáló tudós professzorok nyomán közli az egyik korabeli angol tudósítást, mely Bodor Péternek és városának dicsősé­gét szer te vitte a nagyvilágba: Az Edinbourg Rewiew 1825 júliusi számá­ban érdekes .tudósítás jelent meg. N. O. Ant- honi, a repülő riportereknek egyik őse, fel­fedező utón járt a Duna—Tisza-jközén, amelynek viszonyait előtte már Mr. Brown, Born Inigo báró és Montagu Mária ismertet­ték angol nyelven. N. O. Anthoni cikkében az alábbiakat irta: — Becsben úgy beszélnek a magyarokról, hogy ázsiai módon elmaradottak, mert élhe­tetlenek és nincs hajlamuk a 'technikai tu­dományokhoz. Én lent jártam Tnansziivániá- ban, ahol megismertem a csodálatos székely népet. Valamennyien fúró-faragó ezermeste­rek, született mechanikusok és feltalálók. Láttam egy székely gazdaiegényt, aki olyan ördöngős jármüvet szerkesztett, mely két ke­rékből áll. A masina közepén van; a nyereg- szerű ülés,, ha erre ráül az ember és megr löki magát, úgy szalad, mint a szélvész. De ez még semmi. Megismertem egy negyven év körüli Bodor Péter nevű ezermestert, aki húszéves korában bejárta a transzüvániai mág- náíkastélyokat, azokban órákat, malmokat, különféle gazdasági eszközöké- és gépeket szerkesztett. Csakhamar akkora hire kelt, hogy pár év múlva reábizták egy nagy hid építését. Ez a harmincnégy öl hosszú ás négy öl széles híd a legnépesebb országút forgal­mát bonyolítja ie s arról nevezetes, hogy egyetlen darab vasszeg sincs benne. Később beleépítette szülővárosa temploma tornyába ,a nyolcvan méteres lépcsőt, de közben olyan prés! is szerkesztett, amely tíz forintos ban­kóikat hullat ki magából, ha va.aki rálép a műhely küszöbén lévő láthatatlan nyomó­gombra. A bankó a küszöb alatti présből a pincébe hullott, -—- bár Bodor Péternek nem kellett a pénz, mert minit később kiderült, ő í csak a dicsőségért dolgozott. Érdekes, hogy ilymódon Bodor Péter vendégei — közöttük a városi főbíró is — a furfangos feltaláló cinkostársai lelteik. Szülővárosa főlerén ia leg­utóbbi időkig a vároldalból odavezetett viz- zel telt hűt állott. A kút sülyedni kezdett és a városi magiszilrátus Bodor Pétert bízta meg az uj kút elkészítésével. Ez a székely furó-faragó ember épített is egy háromezer i veder vizet tartalmazó gyüjtőmedencét, kö- \ zépső terraszán hat faragott oszlopon álló, \ tempiomszerü kupola volt, amely belsejében rejtette el annak csodálatos, zenélő szerkeze­tét. A török muzsika hat óránként szólal meg, olyan erős hangon, hogy itizkilométeres körzetiben is tisztán haláoni a hangján. És ma jó száztíz esztendő elmúlta után a Margitszigeten sétálgató angol és más idege­nek ugyanazzal a lelkesedéssel és elismerés­sel adóznak az ismeretlen székely zseni re­konstruál! alkotása előtt, mint tették őseik egy századdal ezelőtt. jy§?> 17. sz. feladvány GuideUi G.-től. (Sötét: Kgi, Bei, Fej; gy: 07 és f4.) összesen j darab. (Világos: Ka.7, V<Í4, Baj és Hha, összesen: 7 darab.) e2, Fej és {3, Világos indul és a második lépésre mattot ad. Az október 4-én közök 14. sz. felalvány (Jár net) megfejtése: i. Bey—e8. Helyesen felették meg és megfejtési verse­nyünkön. 9 pontot értek el: Balogh K., Bartha Gy„ Nyaguly S., Fosztó S., Pameth ö„ Papp M. (pótlólag a 13. számúval). Páska G. (Cluj); Csipkés Z. (Kovaszna); Gaál I. (Teius); dr. Davi- clovits E. (Dumbrăveni); dr. Herskovics F. (Baia-Mkre); Kovács L. (Vânători); László K. íBrasov); Gacsályi P. (Satu-Maré); Rétég J. (Seleus), dr. Sólymos I. (Zalău); dr. Tamásy B. (Sarmos). Továbbá a következők 6 pontot értek el: dr. Szjabó Z. (Cluj); Ajtfiy Á. Buzlea P. (I. G. Duca); Grigercsik Gy. (Petroseni); Szőcs J. (Cămar.) 19. sz. játszma (Játszották a podebrady-ií cseh nemzett ver­senyen, f. évben.) Sötét: Kubánek. Világos: Hromádka i. íz~U. (E megnyitást Bird angol mester után Bird- megnyitásnak nevezte el a theoría Hromádka ineser e versenyen többször használta.) 1. . . . d7—dj 2. e2—ej, g7—g6. 3. Hgi—Í3, FfS—g7 4. C2—C4, Hg8—f6 5. Hbi—C3, C7—ej 6. C4xd5, Hf6xdj 7. Vdi—Ö3, Hdj—C7 8. Ffi—C4, 0—o 9. Hc3—e4, hz—b6 10. He4—gj, t-j—e6 (Világos állása sokkal előnyösebb. Sötétnek gyönge pontjai vannak és a fejlődésben is visz- rzaim'aradt.) 11. h2—h4, h7—h6 12. Hgj—h3, h6—hj (Különben g2—g4 jönne döntő királyszirnyi támatlássail.) 13. Hh3—gj, Hb8—c6 14. Fc4—e2. Fc8—b7 15, a2—23, VcS—e7 16. Vd3—C2, BaS—d8 17. Bai—bi. Hc7—e8 18. b2—b3, He8—d6 19. Fci—b2, e6—eţ 20. g2—g3. Hd6—f s 21. Kei—Í2, Hf 5—hő 22. Fe2—04, Bd8—d6 23. Bhi—et. Ve7—d7 (?'' 24. Hgj—04, Bd6—e6 zţ. Hf 3—g;! Be6—ez 26. He4—f A-h!! sötét feladta', mert huszár ütésére 27. Ve2 és Vgh—h7 mait következik. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents