Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)
1936-11-13 / 264. szám
Szerkesztik: DR. VERESS ENDRE és MÁTRÁI JANDS. Csak szakmai alapon szabad szervezkedni a kisiparosoknak Szabó Béni és Reinhardi Gyula nyilatkozatai Az ipartestület feloszlatása után országrészünkben 50 ezer iparos maradt szervezet nélkül. Mint vert sereg, olyan fejetlen, tehetetlen, bódult az iparosság, pedig kár, ez halált jelent. Az élet útját azok a magyar iparosvezérek mutatták meg, akik eddig is minden erejüket áldozták fel iparostestvéreikért. Szabó Béni országos képviselő a közelmúltban az iparosság szervezkedési módozataival foglalkozva, leszögezte, hogy a: iparosság megszervezése a szindikátusi forma a legalkalmasabb, mert ez megfelel az erdélyi viszonyoknak és különösen azért a legrokonszenvesebb, mert itt a szervezkedés alulról felfelé történik, szakmák és rokonszakmák szerint, amelyekből aztán kialakulhatnának úgy a helyi, mint az országos szervek. Ez a forma egyébként még azért is előnyös, mert legkisebb taglétszáma alacsonyan van megállapítva és igy ilyen szindikátusokat a falusi ipari centrumokban is be lehetne szervezni, amire nagy szükség is van. Ha Erdély iparossága — mondja nyilatkozatában — teljes mértékben átlátná egy ilyen nagy, egységes szervnek a szükségességét és teljes odaadással résztvenne a szervező munkában, mindenüvé a legalkalmasabb embereket állitaná, nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül, ha az egyes kérdések eldöntésénél a kisebbségben maradók jóindulatulag tudomásul vennék a többség akaratát, ha úgy a szervezésnél, mint azután az intézmény működésnél, mellőzni tudná akár a nemzetiségi, akár a vallási, akár a politikai szempontokatt, a nyelvi türelmetlenséget, akkor egy csodálatos erejű szervet létesíthetne, mely egyfelől értékes támogatást nvujthatna a hatósági jellegű munkakamaráknak, másfelől pedig alkalmas lenne az ország más részeiben levő s elsősorban a Kisiparosok Országos Szövetségénél való szoros együttműködésre. Ardeal területén ötvenezer kisiparos él. Imponáló szám és hatalmas erő ez. Ez ötvenezrek parancs- és kényszernélküli összefogásából mérhetetlen haszon származhatnék a kisiparra és a kisiparosságra. Éppen ezért a szervezet nélkül maradt kisiparosságnak most jól meg kell gondolnia, hogy mit cselekedjék. A meggondolás alapja az igazi ardeali szellem legyen, amely az egymásrautaltságra figyelmeztet bennünket. Reinhardt Gyula butorgyáros, aradi iparosvezér pedig a szervezkedésről a következőket mondotta: Országrészünk iparosságának legnagyobb baja is, hogy nem ismeri és nem használja fel azokat az előnyöket, amelyeket különböző törvények biztosítanak számára. Az április 30-án kibocsátott uj ipartörvény, a mult évben életbelépett szövetkezeti törvény, de még az 1921-ben hozott szindikátusokról szóló törvény is számos hathatós kedvezményt nyújt a kisipar támogatására. Jellemző, hogy a legtöbb helyen a szindikátusi intézményt még csak nem is ismerik és ahol ilyen intézmények már működnek, alig fejtenek ki érdemleges munkát. A már működésben volt szindikátusok újjáalakítása és helyes alapra fektetése most van folyamatban Aradon. Örömmel kell megállapítanom, hogy a felébredőben levő iparos öntudat és a mull tapasztalatai helyesebb irányba fogják ezeket az iparos intézményeket terelni. E két nyilatkozat megmutatja a szervezkedés egyetlen módját. Csak szakmai alapon szabad szervezkedni a kisiparoI soknak. Mert aki a politikai vagy felekezeti alapon való szervezkedésre akarja csábítani az iparosokat, az a szervezettségben rejlő erőt, nem az iparosok javára, hanem önző célokra akarja kihasználni. 4 €§ % milM leli íizetieh hi vágatáéi «lii&an a mull évben a Cloj-i mészároson A Cluj-i vágóhíd mult évi bevétele — a főállatorvos szerint — félmillió lejjel több volt, mint 1934-ben. A mult évben ugyanis az összbevétel 6,434.404 lej volt, mig 1934" ben csak 5,981.307 lej. Ebbéli a vágaiási dij az elmúlt évben 4,581.402, az d őző évben pedig 4,382.270 lej volt. Egyébként külterületről behozott hús vizsgálat! dijában 54.852, kártalanítási alapra 749.068 lejt fizettek a husiparosok. Ebből az összegből az év fd várná alatt 435 elkobzott állat után 620.345 lejt fizettek ki. A jéggyár mult évi bevétele 5°° ezer 109 lej volt, mig átírási dijakból 542.973 lej folyt be. A mult év folyamán különben 26 bikát, 830 ökröt, 4226 tehenet, 3195 két even aluli, 2820 két éven felüli növendéket, 9710 hat hónapon aluli, 8561 hat hónapon felüli borjut, 222 bivalyt, 787 malacot, 2779 juhot és berbécset, 21.631 bárányt és 25.506 sertést, összesen 81.178 állatot, 4274-el többet vágtak le, mint az előző évben, a kényszer- vágásokat nem véve figyelembe.----------------------——— II ————-----—---------November elseje éta börtön fenyegeti a pékeket Meghatározták az eladásra kerülő kenyér és péksütemény súlyát. — Aki nem tartja be a rendelkezést nemcsak magas pénzbüntetéssel, hanem elzárással és műhely becsukással is büntetik CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától) Bu- curestiből jelentik, hogy a Központi Gabona- értékesitő Hivatali, az országban működő pékekre kötelező erejű rendeletet bocsátott ki, mely november elsején lépett életbe és nagy- fontosságú uj intézkedéseket tartalmaz. Az ókirályságban a pékek legfeljebb 250 gram (25 deka) su;yu kenyereket hozhatnak forgalomba, a kiflik, császárzsemlyéik és kétszersültek súlya legfeljebb 6 deka (60 gramm lehet.) Akik ez újítással kapcsolatban az eddiginél magasabb árakat követelnek, szóvail, ha árdrágítást követnek el, úgy az uzsoratörvény 9. szakasza alapján súlyosan bünlettetnek. Az alábbi intézkedések, amelyek már országrészünkre is érvényesek, szintén ez ev november elsején lépnek életbe. Eszerint a pékek által készített és forgalomba hozott kenyér súlyát városokban a város vezetősége, falvakban pedig a községi elöljáróság állapítja meg. Ugyancsak ok szabják meg azt is, hogy a magánosok által a pékeknél sütött kenyérnek legkisebb súlya mennyi legyen. A pékek által saját üzemükben készitett és forgaiombahozott kenyér, valamint a magánosok megrendelése alapján késziltett kenyér súlya közötti különbség minimálisan, egy kilogram Ikell legyen, mert csak igy különböztethető meg a pékkenyér a megrendelésre készült kenyértő'.. Ugyancsak november i -tői kezdve kétféle szinü ellenőrző bélyege: kell ragasztani a kenyérre és más szintén nagyobb péksüteményekre. A rendelet azonban határozottan kimondja, bogy kiflire, osászárzsemlyére és (kétszersük- re nem keli] bélyeget ragasztani, igy tehát téves vollt a Bucuresiti-i újságoknak az a jelentése, hogy a kiflire és süteményekre is kell bélyeget ragasztani. Az eddig .alkalmazott bélyegeken kívül november i-tőil kezdve még az alábbi díjtalan ellenőrző bélyegeket kell a pékeknek használni. A 250 gram (25 deka) súlyú kenyerekre narancssárga, az 50 dekásokra pedig zöldszinü dilenőrző liélyeg használata kötelező. Az olyan régi bélyegeket, amelyeken semmi -súly sincs feltüntetve, most fel lehet használni az 1 kilogramos pékkészitmé- nyekre. Az utasítás szerint a hatósági közegek a pékkészitmények sií'vát a legszigorúbban ellenőrzik, de a rendelet legfeljebb 5 százalék eltérést mégis engedélyez. A pékeknél sütést végeztető fogyasztók kenyerére nem kell bélyeget ragasztani. Az uj ellenőrző bélyegeket az illetékes állami adóhivatalok teljesen, díjtalanul adják a sütőmestereknek és az arra felhatalmazott hatósági .személyek a legszigorúbban ellenőrzik, hogy betartják-e a jelzett súlyt. Amennyiben suly- hiányt á’lapítanának meg első esetben 10.000 lej-tőt 50.000 lejig, második esetben 20.000 lejtől ioo.coo lejig büntetik, azonkívül pedig fogházbüntetéssel és az üzletnek, vagy műhelynek hathavi Időtartamra vd ó bezárásával is sújtják a sütőiparosekat. A kenyérvesztés és tönkremenés Diamokiles kardja függ november i-je óta a sütőiparotok feje felett. De ez a veszedelem csak a városok sütőiparosait fenyegeti, mert a szigorú intézkedés csak az ország kilenc nagyobb városára vonatkozik. 3252/1936. sz. November 30-g okvetlenül váltsa ki minden iparos uj iparigazolványát. Az összies érdekelt iparosok és szakképzett munkások tudomására hozzuk, hogy a munkaügyi minisztérium folyó évi október hó 30-án kelt 70.634 sz. határozatával a régi i parigazoilványok és munkákönyvek becse- 1 élésének határidejét folyó évi november hó 30-ig meghosszabbította. Mindaz ók ellen, akik nem alkalmazkodnak ezen uj határidőhöz és a régi okmányaik alapján fognak tovább dolgozni, jegyzőkönyv alapján birói eljárás fog indíttatná. Az ellenőrzéssel a munkaügyi felügyelők és betegsegélyző pénztárak felügyelői és ellenőrei vannak megbízva. Kereskedelmi és Iparkamara Cluj. Kisiparosoknak nem keli iizeíni forgalmi adót Miután országrészünk különböző vidékein egyes pénzügyi közegek még mindig kellemetlenkednek a kisiparosoknál s forged mi adót követelnek, alább közöljük a pénzügyminiszternek azt a rendeletét, amely 9] iparág művelőit mentesíti a forgalmi adó fizetése alól. A pénzügyminisztérium f orgalmiadó-ügyosztáilya által kiadott 156.108—1936. számú rendelete, melyet az összes pénzügyigazgatóságok még augusztus hó folyamán megkaptak, igy szól: Pénzügyigazgató Ur! A forgalmi adó alkalmazásáról szóló törvény 9. paragrafusa alapján az alább felsorolt iparágak művelői nem fizetnek forgalmi adót: 1. Gyapjukelme készítők, 2. Zongora- hangolók, 3. Rézműves, 4. Fegyvermü- ves, 5. Aszfaltozó, aki épület számúra \ készít aszfaltot és nem aszfalt lapokat, I 6. Betonozó, aki épületek számára készít betont, de nem gyárt betoncsöveket. 7. Vászonfestő. 8. Hímző. 9. Szakács. 10. Sapkakészitö. 11. Mérlegkészitö. 12. Ko- csigyártó. 13. Kaucsuk vulkanizátor. 74. Cipész. 15. Kazánkészitő. 16. Paszomány os. 17. Órás. 18. Kőfaragó. 19. Vésnök. 20. Csizmadia. 21. Fodrász. 22. Tímár. 23. Kéményseprő. 24. Szabó. 25. Böröndös, aki fából vagy közönséges papírból készíti az árut, 26. Késkészitö. 27. Gyapjugyarcrtoló. 28. Bognár. 29. Ács. 30. Villanyszerelő. 31. Kutkészitö. 32. Vasiparos. 33. Fényképész. 34. Kötélverő. 35. Ablaküvegező, aki csak ablakokat üvegez, de nem gyárt üvegtáblákat. 36. Vésnök. 37. Fénnyomatokat készítő. 38. Képkeretező. 39. Szerelő. 40. Hangszerkészítő és hangszerjavitó. 47. Lakatos. 42. Könyvkötő. 43. Mészáros, aki friss húst árul, de nem állít elő I nyersbőrt és kikészített husnemüt, 44. Szűcs, aki azonban nem eladásra gyárt, hanem csak a fogyasztó közvetlen megrendelésére. 45. Bélkészitő, aki összegyűjti a különböző beleket a mészárosoktól. és azután eladja. 46. Mechanikus (gépész). 47 Közönséges fémekből öntvényeket készítő, aki azonban nem szériában gyárt. 48. Női kalapos. 49. Mo- 1 zaik készítő, aki csak építkezések számára dolgozik, de nem gyárt mozaikokat. 50. Nikkelező. 51. Szegecselő. 52. Üvegcsiszoló, de nem üveggyáros. 53. Falusi fazekas. 54. Bocskorkészitő. 55. Optikus. 56 Ortopédista. 57. Kalapos. 58. Parkettás, aki csak lerakja a parkettet, de nem gyártja azt. 59. Kövező, aki azonban csak az épületeknél dolgozik, de nem termel köveket. 60. Half eldolgozó, aki konzervált, száritedd, vagy sózott élelmianyagokat készít. 61. Díszítő mázoló, 62. Bőrkikészítő, aki kicsiben dolgozik, 63. Cégfestő. 64. Tűzijáték készítő. 65. Paplanos. 66. Aranyozó. 67. Kovács. 68. Bojtkészitő. 69. Cipőfelsőrész készítő (Pichtuitorul). 70. Kerékgyártó. 77 Lépcsőkészitő, aki fából vagy kőből az építkezéseknél dolgozik. 72. Kő- és faszobrász. 73. Nyereggyártó. 74. Szita- és szürökészitő. 75. Kályhás, aki azonban csak a kályhát építi és nem gyárt terakotta lemezeket. 76. Heggesz- I tő. 77. Stupuitor. 78. Fa- és fémesztergályos, 79. Falusi cserzövarga, aki csak nyersanyagokkal dolgozik. 80. Tapétás, aki csak a tapétákat felragasztja, de nem gyártja azokat. 31. Kárpitos, 82. Asztalos. 83. Rézműves, bis, kézinyomdász, 84. Téglaépitő, aki csak felrakja, de nem gyártja a téglákat. 85. Esernyös, aki i azonban csak javítja az esernyőket és J nem gyártja eladásra azokat. 86. Mészégető, de csak a falusi községekben és csak olyan, akinek évi termelése nem tesz ki többet egy vagonnál. 87. Mázoló. 88. Kőműves. 89. Kelmefestő. 90. Cin- kografus és 91. Pádiókészitő, aki azon ban csak javítja a készülékeket, de nem gyártja és nem szereli azokat fel.
