Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)
1936-10-07 / 232. szám
ELLENZÉK 19 36 ok (Aber 7. f par<inc«noL$ Cluj viros katorW rókA/üő p'jNUionoks.'Ufr1 »u. i <j i S bon \/iilrtrt.[ - 1916 december 3»-y. u.-emiv'‘k\ul'k életevüket betöltőt ifjak vuder Ihví'4 «*• köverke/.Aket: 1 A- ifjjtnak . katonai élők épr.6-tábláz® >ok* fvi való i-'tko. kerületi remlórkapitány- tikokon rö'.téük. Minden ifjúnak s/emélvc:«n ked jeleiuke.nie. mafc.rá hozva szüle»ési bfw>- nyicvánvi . A városból -itiiut/ou, va^v heten jf* r.sk »viile:, vu^v rokonjm kötelese-k megjelenni a kerület: rendórko'pitiinvsáfion. bejelentve az ifjak rwrrózkodisi hedyét. Kötelesek. rte**:ent fiaikat, hoKV jelentkezzenek 1 tartózkodási helyükhöz legközelebbi kfioowaá előképző p.iranc.'TK>ksâ)ţn&. A felirctkozjs október 7. és Sán történik S — 1 őru között. 2 Az ezek m a napokon fdirJitkozot L »fjek tartoznak megjelenni 2V orvosi vizsgálton. ; Az orvosi vizígilatom irtóznak megjeleni 37.0k at ifjak akik október 7. és 8-án nieg- okoltan nem iratkozhattak fel. 4 Az orvosi vizsgálaton kötelesek megjelenni nzok is akik jelenleg mint állandó foglalkozásunk Clujon tartózkodnak, tekintet nélkül arra, J hogy nuír voltuk orvosa vizsgálaton. 5. Az orvosi vizsgálaton jelen tkezai t tartó/na k azok is. okik 1935—1936. évben resztvettek a katonai előkészítő tanfolyamon, de nem völeik még orvosi vizsgálaton. (1916—1917-ben születettek.) 6 Az orvos: vizsgálat a katonai előképző parancsnokság helyifégében, Str. CogalniceJinu 4 sz. adalt> lesz október 9-én délelőtt 8—12-ig. Október 9-én vizsgálják felül azokat, akiknek neve A—R betűvé kezdődik, mig október 10-én a többieket. 7. Az alkalmatlannak tahi 1’-dk október 10-én délután 3—7 óra között újabb orvosi vizsgálatra tartoznak jelentkezni a Str. Cogalnice«tau 4 sz. akrt, ahol dr. Vkd. Cluj város főorvosa és dr. Capicoti Dragulercu. a Cluj -i helyőrség orvosa vizsgálja őket fdül. 8. Azokkal szemben, okik az orvosi vizsgálaton nem jelentek meg, a törvényben előirt nend- szábál-yok-it afkoimoczák. 9. Azok lefii; szxanben akik nem iratkoznak fel október 7-én és 8-án, vagy október 9-én és 10-én t?jn uu. orvosi vivagálaii ulk'j'knávuJ és nem jelennek meg a/ október lO- jk: délutáni orvosi vj/.sgi a- ton. a katonai előkép/ési törvény rendelkezéseit «1 kai mu zzak. 10. A jelenlegi közlemény iparos, keieskvdó (t-'nonc, vagy segéd), bármilyen jellegű munkás, LONDON, (október hó.) A londoni ;ör- venyszóki palotában néhány muppuil ezelőtt nagy feltűnést keltene, hogy a fogházőrök egy nyolc van hároun érés aggastyánt áJlixoa- tak a bíróság elé. Wilson Jaimes a neve és az volt a vád ellene, hogy bánná» pénzdmira- bot dohcyct egy automatába. A biróság ezért háromévi fegyházra Ítélte. A HiátszÓlstg rendkivül szigorú Ítélet azonban nem lepte n>cg azokat, akik Wrttaon. múltját ismerik. Az angol rendőrség nyilvántartásában, mint ,.a pénzhamisítók királya“ szerepel. Wilson James pályája úgy induLi, hogy gazdag, gondtalan, nyugodt életben lesz része. Ausztráliában született és atyjától, a,ki dúsgazdag juhtenyésztő volt, hauíimas nyájakat és félmillió font készpénzt örökölt. Ausztrálul leghíresebb orvosának leányát vette feleségül és két gyermeke is született. A boldogságnak Wilson könnyelmű élenuódja vetett véget. Kártya, ital és szertelen fogadások révén néhány én’ alatt elvesztette vagyonát. Elszegényedése után családjával együtt eltűnt Ausztráliából és 1893-ban már egyedül bukkant fel Glasgowban. Eleinte zsebtolvajlással próbálkozott, de csak 1903-ban került első ízben börtönbe. Szabadlábra helyezése földművé*'. valamint mindazon ifpkru von* ik «» •/ik luk bármilyen jskolt tanulói, kivéve .1 kö y.t'-pi*. kolik, kereskedelmi iskolák és különböző frl-őbb iskolák JZOn növendékei', akik rendesen k’totcatják ív elésadásokat és j koiton». előképző órákat. után Amerikában jelent meg gazdag emberként. Lgy alkalommal részeg állapotban ki- feosegte gazdagsága ritkát és az d szólás nyomán megindult vizsgálat közben a rendőrség jól berendezett pénzhamisító műhelyre bukkant. Wilsonnak sikerült idejekorán megszöknie és visszatért Angliába. Nem sokkal később a szigetországot hamis bankjegyekkel és aranypénzzel árasztották cl ismeretlen tettesek. Az. angol rendőrség óriási erőfeszítéseket tett, hogy a hamisítás tetteseit leleplezze, de csak i9if-ben járt a munkája eredménnyel. Egész gyári üzem készítette a hamisitvá- nvokat. Letartóztatták a gyár munkásait és tisztviselőn, végül pedig horogra került a főnök is. Wilson, akinek zsebében elfogatásakor 112 darab hamis aranypénzt találtak, tiz évi fegyházra ítélték és büntetésének kitöltésére a Wight-szigeten levő parkhursti fegyházba szállították. A rendőrségen nagy megrökönyödést keltett, hogy ezek után is még több hamis bankjegy került forgalomba, holott .ízt hitték, hogy ártalmatlanná tették a bűnötökéi. Nyolc éve ült már Wilson amikor végre megállapították, hogy őreinek szcmcláttára folytatta regi mc* térségét. Szabadon levő bűntársai segítségéve) a fegyházban hozzájutott a szükséges anyagokhoz és azzá az ürüggyel, hogy rajzolással tölti szabad idejét, szabadkézzel egyenként rajzolta a ban kokat. Ritka kézügyességgel rendelkezett. Kiszaba dalosa után Stroathőmben ismét bank Agyarat alap tout. Készítményei ollyan tökéletesek voltak, Hogy az Angol Bank emiatt volt kénytelen forgalomban levő pénzjegyeit bevonni és uj mintájuakat kibocsátani. Az üzlet cllanyhult és 1923-ben Wilsont, mint szállodatolvaj- tartóztatták le. Lakásán azonban már újabb hamiispénzgyárhoz való eszközöket foglaltak le. Hetvenöt éves korában szabadult ki, de 1930-ban és 1932-ben is elítélték. A mostani tárgyaláson egy titok tisztázatlan maradt. Senki sem tudja, hogy mi lett Wilson feleségével és gyermekeivel. A megrögzött gonosztevő megtagadott minden fe világosit ást és hosszas faggatás után a bíró kérdésére csak ennyit válaszolt:- A gyermekeim boldogan élnek. Ne tudják meg soha, hogy ki az apjuk és én nem fogom elárulni, hogy hol laknak. Chewsteslu: 100 újságcikk alapján románul a felnőtt nyelvtana. Gyors és biztos módszer. Teljes anyag 150 lej. Két részbe gyütj- ve részenként 75 lej. Kapható az ELLENZÉK könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítják. Njolcvauhároméves koraöan újra elítélték a pénzhamisítók királyát A PIROS BELÉPŐ Irta: SZABÓ IMRE ® :9. KÖZLEMÉNY Valamiféle cirkuszt rendezek — gondoltam — egybekelési ünnepséget, álpappal és álanyakönyvve- zetővel, áltanukkal. De a nászéjszaka elől végleg elillanok a városból. Mária Immaculátát megajándé- koztamf egy rézből való karikagyűrűvel. Percekig nézte» megkongatta és könnyűnek találta. — Te engem már most megcsalsz — kesergett. — Biztos, rossz férj leszel. Legjobb lenne, ha már is elválnánk — tanácsoltam neki. Igazad van, nem leszek jó férj, nem annak születtem! — De én megjavitlak — makacskodott, mintha sohasem ivott volna a pirulákkal kevert borból. Szinte elejtettem eredeti tervemet. Gondoltam, ha Mária Immaculáta annyira kitudja vizsgálni a dolgokat, akkor rájön majd a lakodaimi turpiságra is. De a következő pillanatban másképpen gondolkoztam. A gyürüeset intőjel arra, hogy alaposan készítsem el a dolgokat. Kezdtem szeretni Mária Immaculátát. Elmentem hozzá, megsimogattam, rámhajolt. Ettől nyilván világos pillanatai támadtak. — Ugy-e nem fogsz elhagyni! Hűséges leszel hozzám? Ugv hangzott, mintha tizennyolc éves lett volna és engem ölelt volna először. — Ugy-e elveszel feleségül?— kérdezte. Menekülési tervem az volt, hogy megcsinálom a házassági komédiát, amelynél barátaim fognak majd asszisztálni. Megígértem tehát Mária Immaculátának, hogy kívánságát teljesítem. — De előbb ugy-e, kihirdeted az újságokban? — Fölösleges — mondottam, — Gong Tódorral való házasságodat sem hirdették. — De hiszen éppen ezért volt szerencsétlen a mi házasságunk Tódorral. Olyan argumentum volt. amely elől nem lehe tett kitérni. Hogy megkíméljem magamat barátok és ismerősök gratulációitól és a lakodalmon való meg jelenésektől, nevemet sajtóhibásan közöltettem. A „lakodalomra“ minden elkészült. Ál-papot, ál- anyakönyvvezetőt, ál-vendégeket szereztem, mindnyájan pontosan megjelentek. Megjelentek azonban olyanok, akikre nem számítottam. A lakodalmi ebéd a Newyork-kávéház nagytermében zajlott le — miniszter nélkül. Azt azonban nem óllithatomi, hogy Dóra nélkül zajlott volna le. A szomszéd asztalnál ott ült a nő. együtt Micivel. Az újságok hirére megjelent Gyurka is (ő már tudta éppúgy, mint a két nő, hogy a sajtóhibás név engem rejt.) Amikor a teremben megpillantottam Dórát és Micit, az volt az érzésem, hogy vége. Sorsomat én sem kerülhetem el. Nem szabadulhatok tőlük és vagy megőrülök, vagy öngyilkossá válók. A „lakodalmi“ ebédet lenyeltem, tószt nem hangzott el, ezt „menyasszonyom“ kikérte magának. Csökönyösen állította, hogy a tósztok is okai voltak annak .hogy első házassága boldogtalanul végződött. Miután jól megvendégeltem barátaimat, ezek, mint akik jól végezték munkájukat, meleg kézszo ritással elhagyták a termet. Ketten magunkra maradtunk. Ekkor jöttek Dóráék. Semmi ellenkezést nem mutattam. Közömbös voltam, mint aki mindenre elszánta magát, Mária Immaculáta előtt egy pohár bor állott. Félig kiitta már és leesett lejjel maga elé bámult. Nem vette észre, hogy Dóráék az üres asztalhoz ülnek, persze azt sem, hogy Dóra port hintett maradék borába. — Elértem életem célja felé — kezdte Dóra kevés ünnepélyességgel és sok bátorsággal hangjában. Most itt vagyok, hogy velem tartsd igazi lakodalmadat. Ránéztem. Nem válaszoltam, de agyamon átcikázott a gondolat, hogy ezt a nőt tönkre teszem. A pirulákból volt még nehány nálam, ezek közül a borába hintek egyet, aztán felültetem a vonatra és legyen bárgyú és elátkozott, mint Mária Immaculáta. Ugyanezt fogom tenni Gyurka barátom érdekében az ukrán Micivel is. Elvesszük irataikat, vonatra ültetjük, Constantába szóló jeggyel, tegyék ott le őket és váljanak földönfutókká. Ez a gondolat meleget árasztott belém, éreztem, hogy a vérem akciókká lendült bennem. Megragad- íam Dóra kezét. Ravaszul kérleltem. — Tégy valamit, hogy ettől a nőtől végleg megszabaduljak! — Már meg van téve — felelte. Mária Immaculata nem tudja, hogy elvetted. Uj port kapott a borába. Kisérd haza és gyere Pali-bácsihoz. Pali-bácsi vendéglője a közelben volt. A hangulat egyre javult, Gyurka csodálkozott, hogy az ukrán nő szerelmesen átkarolta, amit azelőtt soha annyi hévvel nem cselekedett. Petrovics Gyurka hitt az asszonvi hóbortokban. Biztosra vette, hogy Mici megcsömörlött Thunix gróftól és most őt szereti. Bolond mámor borult a sze- paré fölé, egyedül én tartottam meg józanságomat és lestem az alkalmas pillanatot, amikor megbosz- szulhattam magam a két némberen. Ez a pillanat rövidesen bekövetkezett. A két nő a mámortól leejtette fejét. Ezalatt a porokat behintettem a poharakba. — Igyunk, — kiáltottam. A nők fölriadtak. Felhajtották az italt és éltettek bennünket. A porok hatása alatt a két nő módfölött fölvi- dult. Újra öntöttek és újra ittak, pezsgőt kértek és táncolni akartak. Künn fox-ot játszott a zene. Mici megparancsolta, hogy hordjam el a székeket. Kedvesen, tipe gőn lejtette ezt a táncot. A zene elhallgatott, Mici visszaült és félrehivta Dórát. Amikor visszajöttek, már nem voltak vidámak. Dóra szembeült velem. Soha olyan szigorúnak és elszántnak nem láttam. — Bandita! — Ne folytasd — és lefogtam a kezeit. Mindent tudok. Látom, nálad nem használtak a pirulák. — Nem használtak, mert lásd — és retiküljéből kivett egy kis skatulyát. Nem használtak, mert ezt már előbb a pohárba tettem. Ha Mária Immaculata is igy cselekedett volna, nem kellene olyan nyomorultul tengődnie. Vagyis — mondottam elszántan — most már nincs kiút. Vagy öngyilkos leszek, vagy feleségül veszlek! — Kár lenne érted. Inkább feleségül fogsz venni. Es akkor meg fog szűnni minden. Megszűnik a sok léhaság és megszűnik az én csúnya mesterségem. Nyugodtan fogunk itt élni ebben a csöndes városban és nyugodtan fog élni Petrovics Gyurka 'is Mici mellett, mert ö is belefáradt a csúnya mesterségbe, de legalább szerzett annyit, hogy életük végéig polgáriasán megélhessenek. Két hetet kaptok az iratok beszerzésére és akkor diszpenzációval egybe fogtok kelni. — Mi történjen Mária Immaculátával? — kérdeztem a rossz lelkiismeret félelmében. — Mária Immaculátát meg kell fosztani a piros belépőtök El fogod lopni a lakásáról, ö most már abban a hitben él» hogy nincs férje. Ha nincs meg a piros belépője, akkor valami nagy szégyenérzet önti el. Sem férj, sem piros belépő. Otthon marad és ki sem mozdul Weiszék házából. És ha ez megtörtént, akkor megoldottuk életünk sok problémáját. * Most itt lakunk szelíd együttesben a lejtős, csöndes, kicsi utcában. Én fönt lakom az utca csúcsán, Gyurka barátom lent a könyvtár környékén. Asszonyaink naponta találkoznak kora reggel a piacon amikor olcsón vásárolhatnak a parasztoktól. Takarékosak és majdnem templombajárók. Sem velünk, de agylátszik egymás között sem beszélnek a múltjukról. Ruha- témáik vannak, noha egyáltalában nem divatdámák. Problémájuk: hogyan kell régi ruhákat, kalapokat újakká alakítani. Megtanulták a kalapdiszitást, a varrást és már attól tartok, hogy Dóra asszony a konyhában cipőfoltozómühelvt fog berendezni. Valamelyik napon javasoltam, hogy menjünk a bárba. Dóra nem ellenkezett, csak későbbi időpontban akarta teljesíteni kívánságomat, mert át akarta festeni a Mária Immaculátának ajándékozott és visszalopott piros belépőt. Sötétkékre festette át, persze nagyon sajnálva, hogy ezért pénzt kellett kiadnia. Miért ne lehessen ilyesmit házilag elintézni. Amikor a piros belépő már sötétkék lett. megkérdezte, hogy mi a bár programja. — Itt van Bojka, a török háremhölgy. Nem vagy reá kiváncsi? Ez a név fölvillanyozta. Idegesen a tükör elé állott és rendezgette magát. Majd a szekrényhez sietett, kikivette legszebb estélyi ruháját és kivasalta. Uj lakkcipőt követelt, azonfelül meg kellett ígérnem, hogy Bojkát valamelyik este vacsorára invitálom. Minthogy unalmasnak ismertem a török leányt, úgy intéztem» hogy elmaradok hazulról. Ez volt első kimenőm. Amikor hazajöttem. Dóra mesélni kezdett a sztambuli leányról, amitől gyorsan elaludtam. Reggel indignálódva kérdezte, miért voltam olyan udvariatlan. — Azért, gyermekem, mert engem a nők közül egyedül te érdekelsz! Állíthatom, hogy házas-létünk azóta tökéletes és zavartalan. (Vége.)
