Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)
1936-10-04 / 230. szám
1936 október 4. »EEBlfEBl» HARSÁNY! Vörheny-beszerzés Ezt a történetet a Vaszary-gyerekek ifjúkoráról beszélték nekem. Átadom a nyilvánosságnak, de intem a szülőket, hogy az újság mai számát dugják el kiskorú leszármazottaik elől. Isten őrizz, hogy tanuljanak belőle. Hárman éldegéltek a Vaszary-testvé- rek, akikről gondolom, nem szükséges sokat magyarázni. Vezetéknevük ismeretességét megalapította rokonuk, a hercegprímás. Ők pedig egyenként külön ismeretességet szereztek keresztnevüknek is. Vaszary János a színműíró, Vaszary Gábor az iró és rajzoló, Vaszary Piroska a színésznő. Volt idő, mikor még nem voltak ilyen nevezetesek. Kis gyerekek voltak és békés családi otthonban éldegéltek. Azaz hogy békésnek azt az otthont nemigen lehetett nevezni, mert ott állandó volt a csata. A két fin idősebb volt, mint Piroska és a kényükre-kedvükre kiszolgáltatott kisleányt rettentő módon terrorizálták. Szigorú és kérlelhetetlen parancsuralom dühöngött a gyerekszobában. A fiuk testileg bántalmazták Piroskát, holmiját erőszakkal elszedték, varkocsát rángatták, szóval a védtelen nővel fölötte lovagiatlanul bántak. A szülők nem győztek az állandó gyerekszobái verekedések dolgában rendet csinálni. Egy ízben a két fiú összesúgott s sarokban. Buzgón és titokzatosan tárgyaltak valamit. Majd határozatra jutottak. Meguk elé állították Piroskát. Az sze- pegve várta a két zsarnok parancsát. — Hallgass ide Piri, elmégy Józsi bá- csiékhoz. — Oda nem lehet menni, hiszen Gizinek járványos betegsége van. Vörheny. — Ne járjon a szád. Valamilyen módon, ügyesen, be fogsz hatolni Gizihez. Abba a szobába, ahol fekszik. — Igen. És mit csinálok ott? — Beszerzed a vörhenyt. — Azt hogy kell? — Közel mégy hozzá, az ágy szélére ülsz, a kezét fogod. De a legfontosabb, hogy megcsókold. Az arcát. Lehetőleg többször is. No, indulj, egy-kettő. Vörheny nélkül nekünk haza ne gyere. Piri felszedelőzködött és kijátszván az anyai felügyeletet, kiosont a házból. Elkutyagolt az ismerős házhoz és ott addig settenkedett a piros cédulás ajtó előtt, mig valahogy be tudott surranni. Ha rendes uton-módon csönget, természetesen nem engedik be. De valahogy bejutott. Ismerte a járást, ment egyenesen a beteg kislányhoz. Az persze roppantul megörült a játszópajtásoktól (l- tilott magányában. — Piri, te vagy az? Jaj de örülök! — Hogy vagy? — kérdezte Piri meleg érdeklődéssel, — hadd csókoljalak meg. És megcsókolta. Sőt elhalmozta csókokkal. Mindenuntalan valami ürügyet talált, hogy a beteg kislányt megcsókolhassa. Kisvártatva bejött valami felnőtt családtag a gyerekszobába és elhülve pillantotta meg ott Vaszary Pirit. — Mit keresel te itt? Takarodjál azonnal haza! Piri hazament. A két fiú izgatottan fogadta. A gyermekéi igazán szerető szülök uimutaîâ könyvei Dénes-Schächter: A ma gyermeke (A gyér- LEI mek fejlődése, testi-lelki gondozása ás betegségei az újszülött-kortól a serdülés koráig1 kötve Lei 204, fűzve — 165 Székely Béla: A te gyereked — — — 50 Székely Béla: A gyermekévek s9xualitása kötve 112, fűzve — — — — — 8) Stekel: Üzenet az anyáknak I. (Kisgyerekkor, csecsemőkortól kétéves korig) — 3) Stekel: Üzenet az anyáknak II. (Óvodáskor és az első iskolás évek) — — 110 Stekel: Üzenet az anyáknak III. (Serdülőkor és az érettség kora) — —> — 125 Földes: A fiatal anya — — — — — 35 Wallenstein: Hogyan éljen a mai if jóság 3j Kaphatók az í-jüsnzék könyvosztáiyáfran L’iuj, Piaţa Unirii. — Vidékre utánvéttel íj azonnal szállít juk. — Ott voltál? — Ott. — Megcsókoltad? — Több, mint tízszer! János is, Gábor is nekiestek testvérüknek és szorgalmasan csókolni kezdték. Soha ilyen gyengédség nem uralkodott a Vaszary-gy er ekek között. Ha öt perc elmúlt, egyik fiú felállt, odasietett Pirihez és megcsókolta, öt perc múlva a má.sik. Este a vacsoránál is: János evés közben ránézett nővérére és lelkesen kiáltott fel: — Jaj de szeretem én ezt a Pirit! Megölelte és megcsókolta. — Én is nagyon szeretem a mi édes Pirikénket — mondta Gábor, ő is megölelte, ő is megcsókolta. A családfő, Vaszary papa, komoly főhivatalnok a székesfővárosnál, rájuk szólt: — Ne rendetlenkedjetek, hél Egyetek rendesen. De azért összenézett a feleségével. Mégis csali megható, hogy ezek a pockok mennyire szeretik egymást. Olykor-olykor összeverekednek, az igaz, de imc, alapjában mégis csak megindító testvéri szeretet fűzi őket össze. Három nap múlva mind a három gyerek vörhenyben feküdt. A tanév kellős közepén. Jó két hónapig egyik sem ment iskolába. Remekül élvezték az agyafúrt módon beszerzett nagy vakációt. És Pirinek valamivel több lett a becsülete a két zsarnok előtt. Belátták, hogy értelmes és használható fegyvertárs. Még egyszer óva intem a családos olvasókat, hogy a mai újságot ne hagyják gyerekeik kezébe kerülni. JUGOSZLÁVIAI A „Gyöng yösbokréí diadalutja a Vajdaságban Sorozatos magyar előadások a Bácskában. — A Sztojadinovics-kormány kisebbségi politikája 9 Ma orvosilag ajánló t, antis/.cptikusan készített és fertőtlenítő „Primero8“-t használjon, mert az egészségre nézve fontos, megbízható és finom. ZÁGRÁB. Szeptember 25. A vajdasági magyarság hosszú 'évekig arra volt Ítélve, hogy kulturális működését a lehető legszűkebb körre szorítsa. Ezt a diktatórikus politikai rendszer parancsolta igy. Az az időközben letűnt parancsuralmi rendszer, amely a Jeftics rezsimben érte el tetőfokát, mely a nemzeti kisebbségektől, különösen a magyaroktól, a legelemibb jogokat is megvonta és különböző nacionalista szólamokkal indokolva, teljesen lehetetlenné tett minden kulturális ténykedést. Bezárták, majd feloszlatták a Nagy-Becskerek központtal működő „Országos Magyar Közművelődési Egyesület“-et. összes fiókjaival együtt, feloszlatták a szabadkai „Népkört“, a megkímélt magyar kulturális egyesületeknek pedig különböző fenyegetésékkel elvették a kedvét a működéstől. Ilyen körülmények között nem csoda, ha a magyar kultúrát Jugoszláviában évek hosz- szu során csak a falvakban, minden szervezés és alapos betanítás, elengedhetetlen cél- tudatosság nélkül megrendezett műkedvelő előadások képviselték. És, ami még nagyobb baj volt, ami még súlyosbította a helyzetet, még az ilyen, úgy magyar, mint kulturális szempontból is jelentéktelen előadások megrendezése elé is súlyos akadályokat gördítettek a helyi hatóságok. A Sztojadinovics-kormiány hatalmának megszilárdítása után, most türelmesebb kisebbségi politikát gyakorol, aminek természetes következményeképen, a (vajdasági magyarság kulturális tevékenysége is nagyarányú felélénkülést mutat. Alig van magyarlakta község, ahol a mult télen és azóta ne rendeztek volna színi előadásokat, vagy kul- tuxestéket. Mindenütt fokozott munkaakarás észlelhető. Mintha a bosszú ideig elnyomott nép elfojtott szava most hangos kiáltásban törne ki, mintha a felszabadult erők egyszerre akarnák pótolni az elmulasztottakat, Vajdaságszerte rendezik egyre-másra a magyar előadásokat, olyan iramban, amely rácáfol az elcsépeltségig hangoztatott szólamra, hogy a Vajdaságban a búzán kívül legfeljebb csak közöny terem. , Ilyen előzmények után jutott el a vajdasági magyarság a „Gyöngyösbokréta“ megrendezéséig, amely végigjárta az egész Vajdaságot, mindenütt nagy sikert aratva. A közönség olyan tömegben látogatta ezeket a néipes bemutatókat, olyan szeretetet és lelkesedést mutatott, hogy a gyöngyösbokréta útja diadalmenet volt. A vajdasági magyar „gyöngyösbokréta" megrendezésének ötletét a „Kalangya" irodalmi folyóirat köré csoportosult írók vetették fel. Ök voltak a bemutató előadások szellemi irányitói is. Az alapgondolat az volt, hogy összegyűjtik az itt élő magyarokat jellemző népi sajátosságokat, a nép leikéből fakadt és mindinkább kivesző művészetet, szokásokat, hogy megmutassák a falu lejkét és értékét. Hogy ez mennyiben sikerült», azt később fogjuk megállapítani. A „Gyöngyösbokréta" kiinduló állomása Gombos (ma: Bogojevó) volt. Csendes duna- menti falucska, amelynek elszegényedett népe legtöbbet megőrzött népi sajátosságaiból. Itt a nyáron nagysikerű, gondosan megszervezett aratóünnep keretében mutatták be a régi magyar táncokat, <ai magyar népviseletet és azokat a népszokásokat és nótákat, ? melyek a falu ősmüveltségét reprezentálják. A bemutatóra a magyarság szellemi és politikai vezetőin kívül néhány ezren látogattak el, úgyhogy népi értékeinknek első nyilvános megmutatása a legteljesebb siker jegyében zajlott le. Gombos után Bezdán, Csan- tavér, Topolya, Temerin, Paasér, Moravica, a Becskerekkel szomszédos Muzsfe, majd pedig Székeiykéve, a délbánáti csángófalu mutatta meg lelkének szárnyalását, költészetét, ősi erejét. Annyi szinpompa, érzelemgazdagság, szépség és poézis áradt ezekből a népies bemutatókból, hogy a közönség elragadtatása, (lelkesedése a legteljesebb mértékben indokolt volt. A közönség csak most vette eszre, hogy a mi népünknek is vannak nagy- nagy értékei, melyeket, érdemes ápolni, megmenteni az elveszéstől. Amikor egyik oldalról megállapítjuk a gyöngyös bokréták nagy sikerét, megállapítjuk, hogy érdemes volt ezeket megrendezni, érdemes volt feltárni a népiélek kincseskamráját, érdemes volt. megmutatni -az elvárosia- sodó magyarságnak is azokat ia nagy erőforrásokat, amelyek csak a falvak népében találhatók anélkül, hogy ünneprontók akarnék lenni, rávilágítunk a diadalmas gyöngyösbokréták árnyoldalaira is. A gombosi Gyöngyösbokréta előadása és m-ég egy-két falu népművészetének bemutatása indokolt volt és a szükség'szerüség parancsolta. Itt a Gyöngyösbokréta valóban képviseltette a művészetet, mert itt még van ilyen. It-t még nem haltak ki teljesen a népi sajátosságok, igy ezek megmutatása dicséretre méltó igyekezet volt. Nem is vagyunk, sajnos, a többivel. Olyan községek is rendeztek Gyöngyösbokrétát, ahol a valódi népiességnek már hire sincs, ahol a városi kulturhatások már évtizedekkel előbb kiölték a népi sajátosságokat és a népviseletet csaik többé-kevésbé jó népszínművekből ismerik. Igazságosoknak kell lennünk saját magunkhoz is és nem szabad szemethunynunk, nem szabad sajátmagunkat szédítenünk, amikor tudjuk, hogy a népviseleti ruhákat kimondottan ilyen helyeken erre az alkalomra készítették — sőt iparművésszel terveztették, a népieknek mondott táncokat tánctanárok tanították be, a népdalokat pedig karmesterek buzgósága segítette előadásra. Ez már nem népművészet, ez már szlnelő- a-dás és fitogtatása -annak a népiességnek -amely már nincs és talán soha nem is volt ilyen formában. A falut, az örök falu íratlan, de örök törvényei alapján már nem lehet mégegyszer visszavezetni oda, ahonnan mérföldekre eltávolodott. Az ünnep mámorában egy napra talán visszaesnek a múltba, de másnap már ismét ott tartanak, ahol ünnep előtt voltak. Itt néhány évtizeddel megkésett a Gyöngyösbokréta... A Gyöngyösbokrétának a felhozott árnyoldalaik ellenére is münden bizonnyal nagy szerepe lesz kisebbségi kultúránk továbbfejlesztésében. Mert ha közvetlenül nem is érte el -a célját, közvetve nagyon hasznos szolgálatokat tett. Első sorban megtanította a magyar közönséget arra, hogy „szeressük, ami a miénk", másodsorban pedig felrázta a falvakban élő kevésszámú értelmiségünket kultúránk fej ődése szempontjából rendkívül káros passzivitásából. A Gyöngyösbokréták rendezésében a falun élő miagyar intelligencia buzgólkodott legtöbbet. Ez a körülmény reményt ad arra, hogy értelmiségünk a jövőben nem zárkózik el elefántcsonttoronyba, mintahogy eddig tette, nem idegenkedik a jövőben -az „istállószagu, műveletlen paraszttól", hanem minden tudását latbavetve, igyekszik majd emelni a falu műveltségi színvonalát és dolgozná fog a néppel együtt — a népért. Jakobovics Jenő. KIRAKATRENDEZÉS E könyv a kereskedő igazi munkatársa Jesz. - A főbb fejezetek címei: Általános kirakatszemié- let. A kirakatrendezés felfogása és munkamenete. A kirakati rajz, festés és szövegirás. Kirakatrendezési anyagok leírása és árki- számitási szokványai. Szerszám ismeretek. A színekről. Különféle árunemekből összeállított kirakatok. A kirakatrendezői hivatás. A vaskos, közel 300 oldalos könyv ára csak 165 lej az Ellenzék könyvoszíályában, P. Unirii A jól rendezett kirakat, a JÓ tlZLEi MENET TITKA! Szécsi Hacker József: KiüHiMDEZÉS A könyv fontos mellékletei : 50 old. ábrarész, mely a szerszámok használatát, a kirakati mozdulatok tanácsait, a teljes szabadkézi és mértani rajzolás tanmenetet, a kirakat-irást, a színharmónia mérést, a selyemáruk ráncolásának lehetőségeit, a ruha-tüzés alapelemeit mutatja. 35 oldalas képes melléklet: kirakatok, kiállítások és üzlet-homlokzatok. Vidékre utánvéttel is szállít unk. Kérje azonnal a könyvujdonsí- gok jegyzékét! Díjtalan kapj i! KORSZERŰ HUSNÉLKÜLI TÁPLÁLKOZÁS. Irta: Dr. Rusznyák István szanatóriumi vezetőorvos. A legideálisabb vegetáriánus konyha, ízletes receptekkel orvosi slea&rzéa mellett. útba: paritásokkal vese-, gyomor-, enyagcsere., stb. bántalmaknál. III. bővített kadís 99-— lejért kapható az Ellenzék kdnvv- oszti-yában, Cluj. Piaţa Unirii. Vidékre ocâa* véttel is azonnal szállítjuk. Jókai Mór és Mikszáth Kálmán müvei ideiglenes árleszállításban! Jókai: Megtörtént regék —; — Lá $6 ,, A tengerszemü hölgy —- * 7* „ A szerelem bolondjai —- —- ,, 72 „ Rab Ráby — — — —a ,>72 „ Uj földesur — — —- — „ 66 „ Rákóczi fia. — — — —- ,, 36 „ Virradóra — — — — ,, 36 5, Aranyember — — — ,, 85 ,, Szegény gazdagok — — „ 9? „ Dél virágok — — — —- „ 2> „ Szélcsend alatt —- — —- „32 », A magyar nép éke — —» «32 ,, Nagyenyedi két tüzfa —- 18 „ Árnyképek — — — — „ 2> „ Egy ember, aki mindent tud ,, 32 „ Elbeszélések — — — >»25 „ Észak honából — — —- „ 18 „ Kalózkirály —- —- —- >»25 „ Milyenek a nők? —. — — *25 Mikszáth: A vén gazember — —* >»40 „ A gyerekek — — — —> „ 40 „ Akii Miklós — — — »»43 „ Gavallérok. A sipsirica — >»4° 0, Az eladó birtok. Mindenki lépik egyet — — — >, 4<„ Prakovszky, a siket kovács. A kis prímás — — ,„ 43 „ Világit este a szentjánoj bogár is — — — — », 40 v Noszthy fiú esete Tóth Marival (kötve) — — „99 9, A fekete kakas — — — ,,40 » Uj Zrinyiász — — — „43 Minden kötet kifogástalan hófehér papirou Az árleszállítás ejak szeptember 30-ig tart. Később háromszorosan magas bolti árak fognak majd érvénybe lépni. — Most vegyen . Ellenzék könyvosztályáb Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is szállítjuk.
