Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-31 / 253. szám

2 ELLENZÉK TVS* 9**484 f Jî. Többet esznek, többet utaznak, többet cigarettáznak, sőt több adót fizetnek a boldog Amerikában NEW YORK, október 30. Az Egyesült Államok gazdasági életé­nek javulását bizonyítják a fogyasztás állandó emelkedéséről szóló legújabb ki­mutatások. Így például a cigarettafo­gyasztás a múlt évvel szemben .'>.‘5 szá­zalékos emelkedést tüntet fel. A newyorki áruházak forgalma októ­ber havában a múlt év megfelelő idő­szakához képest 9 százalékkal emelke­dett. Az egvik legnagyobb amerikai áruház, a Sears Roebuck a?. 193(>. évben clöre- láthatóan 515 millió dolláros összfor­galmat mutat majd fel, az 1935. évi 417 millió dolláros forgalommal szemben. A vállalat fennállása é>ta most érte el leg­nagyobb évi forgalmát. A National Biscouit Corp., amely egyi­ke Amerika legnagyobb élelmiszerválla- latarnak, ez év első bárom évnegyedében 3.7 millió dollár tiszta nyereséget tüntet lel a múlt év megfelelő időszakának 2.9 milliós tiszta nyereségével szemben. Az American Brake and Shoe Corp. ez év első kilenc hónapjában (>00.000 dollár nyereséget ért cl a mult évi 392 ezer dollár tiszta nyereséggel szemben. Emelkedtek az adóbevételek is. Es pe­dig a mull évhez képest 1(> százalékkal. A jövedelmi adóbevételek 27 százalékos emelkedést tüntetnek fel. A nyersanya­gok fogyasztásáról szóló kimutatások szinte nap-nap után erős emelkedést mutatnak. A vastermelés a mult évhez képest az elmúlt hónapban 51 százalé­kos emelkedést tüntetett fel. A gazdasági élet konjunktúrája vissza­tükröződik a vasutak bevételénél is. A vasutak összes bevétele az elmúlt hónap­ban 301 millió dollár volt, a mult év megfelelő időszakának 307 millió dol­láros bevételével szemben. A vasúti for­galom elérte ezzel az 1931. évi maximái lis forgalmat s emellett említést érdemel az a körülmény, hogy az autóforgalom már sokszorosan felülmúlja az 1931. évr autóforgalmat. cc Pansapfast sebtapasz, a JuigiérJkjuLr ** gywhütér l orsan tapad és tísztár* tartva elzárja a sebet. Csak édőgazet kell lehúznia róla. azután a tapaszt szélein kissé kinyújtva a sebre helyezni. Szilárdan rögződik a tapasz a sebre, nem csúszik, amellett a bőrt nem tépi és ami • legfontosabb, a szabad moz­gásban nem akadályoz. MINDEN GYÓGYSZER­TÁRBAN. DROGÉRIÁBAN ÉS KOTSZERÉSZNÉL KAPHATÓ A budapesti színészek inváziója TranssyIvan iába... Beregi Oszkár, Verebes Ernő és Alpár Gitta készülnek egyelőre hozzánk vendégszerepelni BUDAPEST, október 30. Köztudomású, hogy a magyar fővárosban az Ardeal-i irodalomnak bizonyoís konjunk­túrája ivai>. Talán túlzott ez a megjelölés, talán nemcsak azért veszik az erdélyi szer­zők müveit, mert azok Transsylvárnából származnak, hanem azéirt is, mert azok uni­verzális magyar kodakm szemszögből is ér­téket jelentenek, de tény az, hogy Transsyl­vania most irodalmi téren előnyben van Bu­dapesten. Tamási Ásón, akinek egyik darabjára ké­szülnek. most, immár teljesen befutott Bu­dapesten, hasonlóan nagy sikere van a né­pies irány képviselői közül Nyixő Józsefnek, akrpek „Uz Bencéje“ immár közkedveltség­nek örvend és diadalmasan csatlakozik az előbbiekhez Török Sándor, akinek regényei egymás után jelentek most meg Budapesten és amint az egyik színházi hetilap meglehe­tősen „vállveregető“ közleményéből látható, egyifc könyve a múlt hónap legnagyobb könyvsikerévé lépett elő. Elöljáróban mindezt csak azért közlöm az olvasóval, hogy párhuzamot vonjak az er­délyi irodalom és az erdélyi színház megbe­csülése között a magyar főváros illetékes kö­rei részéről. .Mert aTrnp.ninyi.Te jó ajánlólevél az eg) ik írónak, a budapesti kiadók előtt, ha Trans- sylváni’ából származik, annyira lefitymálólag beszélnek budapesti színházi körökben, aho-l meglepően vannak info nr.alva a mi helyi vi­szonyainkról az Ardeal-i színházakról. Ezen a téren most egy kis javulás észlel­hető. Budapest színházi kapacitásai tudo­másul vették, hogy a Gluj-i színház ismét visszanyerte régi tradicionális jelen tőségét és kultúrát reprezentál, tudják, hogy ezen a színtársulaton kívül, amely Transsylvania nagyobb városaiba ellátogat, van még egy­két nagyobb és jobb színtársulat és ezért a budapesti művészek most újból érdeklődni kezdenek az Ardeal-i színházak iránt. Az érdeklődés egyelőre ugyan platói jelle­gű, mert kevés remény van arra, hogy az illetékes minisztérium megadja a beutazási engedélyeket a magyarországi művészeik szá­mára, de ha erre sor kerül a budapesti első­rendű színészek valóságos inváziót fognak indítani a transsylvániaj színházakba. Egyelőre Alpár Gitta, Beregi és Verebes ... Egyelőre három budapesti művészről tu­dunk, akik komolyan készülnek transsylvá­niai szereplésre. Beregi Oszkárral, aki 'valamikor gyakran vendégszerepelt nálunk, a Körúton találkoz­tam és elmondotta, hogy a beutazási enge­délye már biztosra vehető. Beregi Oszkár ilyenformán csak az első FÉNY Jé I IP ALBUMOK nagyot» szép üaíIí- iteban 240 lejért kaphatók az E1JLE.V2££ köüvv osztályába o, tjuj, Piáin Uatofc alkalmat várja, hogy színháza egy darabban nélkülözze és akkor siet hozzánk vendégsze­repelni, ahova nagyon vágyik. Különben szóról-szóra ezeket mondotta erről a kérdésről: „Az első vonattal szaladok Transsylvániá- ba, ahogy megengedik és ahogy lesz időm,1 hiszen életem legszebb hónapjait töltöttem ott.“ Beregi Oszkár eddigi tervei szerint főleg klasszikus darabokban Óhajt az Ardeal-i kö­zönség előtt fellépni, annál inkább is, mert Budapesten is észlelhető most egy bizonyos klasszikus irányzat, amelyet talán az idézett elő, hogy a modern szerzők nem produkál­nak megfelelőt. Azok tehát, akik Beregi Oszkárt már rég nem. látták és rég nem gyönyörködhettek ne­mes veretű művészetében, bizhatnak abban, hogy a kitűnő művész nemsokára Ardeal-i színpadon is fellép, azok pedig akik a köny- nyebb múzsát kedvelik méltán fognak, örül­ni annak a hirnek, hogy Alpár Gitta és Ve­rebes Ernő is készülnek Ardealba. Verebes bízik, hogy lejöhet Verebes Ernővel színházi öltözőjében be­szélgettünk. Vendégszerepeit már ugyan Ardealban, de akkor inkább mint mozisztár jelent meg a publikum előtt, valljuk meg — nem a leg­nagyobb sikerrel — mig most a kitűnő film- komikus uj oldaláról mutatkozik be a pub­likumnak. Színpadi kvalitásait fogja csillogtatni az egyes Ardeal-i színházakban a legújabb slá- ger^oerettekben és a közönség uj tulajdon­sága ól is kedvező formában fog tudomást venn ha ugyan erre sor kerülhet. Mert Verebes Ernő nem nagyon bízik ab­ban. hogy menedzfsere a 'beutazási engedélyt megkapja számára. ö maga ezeket mondja vendégszereplé­séről : — Nem akarok sablonos lenni és nem akarom azt mondani, hogy vágyom Tnans- sylvániába, mert ezt már sokan mondották el előttem, de bizonyítani tudom, hogy eset­leges szerződésemet, amely még nagyon két­séges, a beutazási engedély körül felmerült nehézségek miatt egy bécsi szerződéssel cse­réltem fel. Ez pedig már többet jelent, mint rokonszen/vet az Ardeal-i közönséggel szem­ben. Verebes Ernőtől tudom és információja a legillet'í'kesebb, mert minden este együtt lép fel Alpár Gittával, egy színpadon, akivel saj­nos nem volt módomban beszélni, bogy a diadalmas magyar sztár, Alpár Gitta, akiért most Budapest valósággal megőrül, szintén Transsvlvániáiba, illetve nemcsak hozzánk, de a Regátha is készül vendégszereplésre. Állítólag Alpár Gittának, illetve impresszá­riójának megvan már a beutazási engedélye és a nagy magyar művésznő budapesti si­kerszériája után és a londoni próbák meg­kezdése előtt néhány hetet fog vendégszere­pelni Bucurestiben 'és a nagy regáti városok­ban, nemkülönben a főbb Ardeal-i városok­ba®, részint koncertpódiumon, részint pedig operákban. Alpár Gittát információim szerint egy an­gol ügynök menedzseli nálunk és igen nagy reményeket fűz a magyar művésznő vendég- körutjának sikeréhez. Ha ehhez még hozzávesszük Zilahy Irént, aki e sorok Írójának szintén kijelentette, hogy nagyon vágyik Transsylvániába és a | Ba naiba, hogy bemutassa, mi lett belőle, amióta az Ardeal-i szin,padokról elkerült és tüneményes karriert futott be, jogosnak lát­szik az, amit elöljáróban mondottunk. Á budapesti művészek inváziót indítanak az erdélyi színházakba abban az estben, ha az illetékes minisztériumnak ez ellen nem lesz kifogása ... Benczel Bélét. Akaratán hívül Gwílkos lett em fér VARSÓ, október 30. A lengyel lapok részletesen foglalkoz­nak az egyik nagy varsói lap ismert ri­porterének, Jean Kwiatkowskynak tra­gikus esetével. A riporter a napokban megtudta, hogy Morawsky fegyverko- vác.s iszonyú módon veri feleségét. Azon­nal a fegyverkovács házába sietett, hogy az asszonyt kiszabaditsa férje kezéből. Morawsky abban a hitben, hogy a ri­porter feleségének kedvese, agyon akar­ta lőni Kwiatkowskyt, aki, hogy meg­védje magát, szintén revolvert rántott és többször a fegyverkovácsra lőtt. Az egyik golyó megölte a fegyverkovácsot. A tör­téntek után a riportert letartóztatták. Ki­hallgatása folyamán azzal védekezett, hogy hivatásának esett áldozatul: hír­szerzés végeit sietett Morawsky lakására, ahol a fegyverkovács revolverrel fogadta és neki védekeznie kellett. SINCLAIR LEWIS A SÚLYOD ÚTJA Az uj ifjúság, a veszélyes élet regénye; a pilótatipus époszd. Fűzve 53 Lei, kötve 72 Lei Lepagenál, Cluj, Postán utánvéttel. MIT ÍR A ROMAN SAJTÓ ADEVERUL: A közoktatásügyi miniszter nyilatkozata szerint bizottságot küldött ki a diákok iskolán kívüli életének tanulmá­nyozására. A kérdés el volt hanyagolva. Mi­kor a gyermekek közelebbi kapcsolatban él­tek szüleikkel, nem került ez a kérdés sző­nyegre, ma azonban a szülök nerm a nevelés­sel vannak elfoglalva s mind több a vidéki gyermekek száma, kik városokba jönnek is­kolákba. Ezek a falusi elemek aztán kellő felügyelet nélkül maradnak. Kérdés most már, milyen legyen az ellenőrzés módja? Nem lehet fellépni túlságos szigorral. A napi ötórás oktatás után szabadságra van szük­ségük a tanulóknak. Leghelyesebb, ha az ellenőrzést maga a tanári kar gyakorolja s nem szerencsés a rendőrség beavatkozása. Nem lehet összetéveszteni a diákot bűncse­lekmények elkövetésével gyanúsított szemé­lyekkel s nem szabad életüket paragrafusok­ba szorítani. Kiegyensúlyozott s nem láza­dozó nemzedékre van szüksége az országnak. DIMINEAŢA: Az utóbbi napikban uj jel­szót dobtak fel s semlegességet ajánlanak belga mintára. Elfelejtik, hogy Belgium el­len nem irányul semmiféle revizionista moz­galom s nem akarják területét elvenni. Hiányzik tehát a leglényegesebb kellék, mely speciális helyzetünket jellemzi. Az utolsó tiz évben mindent megtettünk semlegességünk fenntartására, de határaink biztosításával. Külpolitikánk nem irányult Németország, vagy Magyarország ellen. Nem akarjuk el­lenséges csoportokra osztani Európát s nincs támadási szándékunk. Románia mindenkivel barátságot akar azzal a feltétellel, hogy ha­tárait biztosítsák. TARA NOASTRA: A románság helyzete 18 éves uralom után is kritikán aluli a nyu­gati határon. Legfőbb oka ennek a politika. A politikai vezérek azonban nem akarták ezt észrevenni. így értjük meg, miért nem lehe­tett a magyaroktól örökölt helyzeten gyö­keresen változtatni. A magánkezdeményezé­sek számtalan hivatalos akadályba ütköztek. A magyar határszéli románság nagy nyo­morban van, mikor a magyarok és zsidók oly jólétnek örvendenek, mint soha. Hogyan javuljon az Ardeal-i románság sorsa, midőn kedvezőtlen helyzetben van minden vona­lon? A kisebbségek torlaszokat emeltek s nem lehet kereseti alkalomhoz jutni. Ugyan­így történik a közhivatalokban. Az állások nagyrésze ma is kisebbségek kezében van. Azt mondják: nélkülözhetetlenek, specialis­ták, ezért nem lehet őket elbocsátani. Olyan személyeket tartanak hivatalokban, kik el­árulják az államtitkokat s ugyanakkor az arra alkalmas románok kenyér nélkül ma­radnak. A kormányok a kisebbségi szavaza­tokra számítottak. Több, mánt hárommillió románt áldoztak fel kisebbségi tízezrek sza­vazataiért. Nyugodt lélekkel mondjuk, hogy a románság ujjáébredéséről van szó Ardeal­ban. Mind hatalmasabban hangzik: Románia a románoké. DREPTATEA: Vaida szintén antirevizio nista, de a Népszövetség nélkül. Azok segít­sége nélkül, akik megalkották jelenlegi ha­tárainkat. Amikor tehát a Népszövetség el­len emel szót, Németországgal és Magyar- országgal, a két revíziós országgal kerül egy táborba. Érthető, ha a két álktm a Népszö­vetség ellen van, mert ez a kollektív bizton­ság ügyét szolgálja. Vájjon nekünk is érde­künk, hogy ez a nemzetközi szerv elpusztul­jon? Nem ismeriük Vaida eíhatóTO»ásának indokát. Azt mondja: mindenek előtt saját erőnkben bízzunk. Vájjon a Népszövetség akadályoz ebben? Amikor Franciaországnak kell a Népszövetség, miért nincs erre szük­sége Vaidának?

Next

/
Thumbnails
Contents