Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-30 / 252. szám

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929

ARA 3

I

s2

bs

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Plata Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, poscafiók 80.

MAGYAR POLITIKAI NAPILAP, ALAPÍTOTTA: 8 ART HA MIKLÓS

Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente 840 lej. — Magyarországra; negyedévre to, félévre 2.0, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba cs>ak a portókülönbözctcel ab'oVÁJ LVII ÉVFOLYAM, 25 2. SZÁM.

PÉNTEK

A prágai hivai^tos feíeniés:

’ re iriifäi

ole

ml és i€iicl®rsil

|ftt

„Az általános nyugtalanság ideiében együttműködésünk szilárd és meg« mgathaiaíían64 — mondM Eenes elnök, -» kisanlanl oszthatatlan

egység44 — válaszoií Károly

őfelsége prágai látogatása fényes ünnepségek között folyik tovább. Tegnap elhangzottak a két államfő ünnepélyes beszédei is, amelyek feltűnő erélyesség-, gél hangoztatták a kisantant-áilamok egyetértését. „Az általános nyugtalanság idejében, — mondta Benes elnök, minor annyi állam egymáshoz ^aíó viszonya változik — a kisantant szilárd és megingathatatlan támasz marad.“ Őfelsége szintén a kisantant kötelességének mondta beszédében az egyetértés kiliangsulyo- zását ezekben a napokban. A királyi látogatással kapcsolatos megbeszélésekről kiadott hivatalos jelentés ugyanilyen hangon szól és nyilvánvalóan szembe akar szállani a kisantant-áilamok egyikének vagy másikának megváltozott külpolitikájáról egyes külföldi országokban elterjedt hírekkel. Antonescu külügymi-i niszter egyik nagy prágai lapban Írott cikkében egyenesen azt mondja, hogy az együttműködés kifejezésére a kisantant elnevezés nem is elég, mert a három állam együttműködését „tökéletes an-1 tant“-nak kellene nevezni. Hozzáteszi azonban, hogy: „napról-napra erősödő szövetségünk nem zárja ki, hogy 'előzetes megegyezés alapján politikai és gazdasági téren egyéni, vagy együttes kapcsolatokat is kereshessünk más államokkal.“ Nyilvánvalóan azt akarja kihangsúlyozni, hogy a szövetségi fegyelem mellett bizonyos egyéni szabadmozgás felett is rendelkeznek külföldi kapcsolat taiban a kisantant államai. Ennek a szabadmozgásnak érvényesítése vezethetett itt-ott olyan külföldi magyarázatokhoz, amelyeket most a prágai hivatalos kijelentések erélyesen cáfolnak. A megbeszélésekről kiadott első hivatalos jelentés különben nagy világossággal hangsúlyozza, az egyetértő prágai elhatározást, mely szerint úgy Románia, mint Csehszlovákia teljes jóindulattal hajlandóak a római jegyzőkönyv államaival és Németországgal való békés együttműködésre a középeurópai kérdések rendezésében. Az elhatározásnak kétségtelenül meglesz a további visszhangja is.

A hivatalos jelentés

PRÁGA’, október 29. őfelsége Károly király prágai látogatásával kapcsolatban a következő hivatalos kommünikét adták ki:

„Őfelsége II. Károly király prágai látogatása alkalmával Károly király és Benes elnök között megbeszélések voltak, amelyeken résztvettek Antonescu és Krofta külügyminiszterek is. Az első megbeszélés október 28-án délután 5-—7 óra között a Hradzsin- palotában folyt le, amikor szemlét tartottak a két ország összes külpolitikai kérdései, a kisantant politikája és az európai politika fölött. Megállapították, hogy a két ország szempontjai Jugoszláviával bensőséges és teljes egyetértésben, a tanulmányozott kérdésekben teljesen azonosak és tökéletes az egyetértés, ami a jövő hónapok politikáját illeti. Hangsúlyozták a legutolsó külügyminiszteri találkozón kijelölt politikai irány követésének szükségességét a barátokkal és szövetségesekkel egyetértésben. A nyugati hatalmak tervezett tárgyalásaival kapcsolatban kiemelték a két államnak a locara ói hatalmakkal, a római jegyzőkönyv aláíró államaival és Németországgal való együttműködésre irányuló jóakaratát a középeurópai kérdésekben. Megerősítették a kisantant három államának Pozsonyban hozott határozatát, hogy távoltartják magukat a más

országok belső ügyeibe való minden beavatkozástól és nem vesznek részt az országok kormányzási rendszereinek ideológiai harcaiban. Lankadatlanul folytatni fogják a kisantant gazdasági és politikai rendszerének kiépítését szolgáló rendszeres munkát azzal a szándékkal, hogy a kisantant államainak érdekeit összhangba hozhassák a béke érdekeivel Közép-Európában és általában Európában. Az őfelsége Károly király és Benes elnök, valamint a Krofta és Antonescu külügyminiszterek közötti megbeszélések folytatódni fognak Károly király prágai látogatásának következő napjain“.

Benes fidvdzll felsége!

PRÁGA, október 29. Királyi vendégei tiszteletére Benes köztársasági elnök a „Galeria Rudolf“-ban díszvacsorát adott, amelyen őfelsége Károly királyon kívül résztvett Mihály nagyvajda, a kiséret tagjai, a diplomáciai testület tagjai, a prágai román követség személyzete, számos csehszlovák politikai előkelőség, a kamara és szenátus elnöke, Hodzsa miniszterelnök, a kormány tagjai, közigazgatási, törvénykezési és katonai előkelőségek, a város polgármestere, összesen több mint 130 ember vett részt ezen a díszvacsorán. A vacsora végén Benes elnök a következő pohárköszöntőt mondotta: — Sire, amikor ebből az ünnepéflyes alkalomból legőszintébb és legmelegebb üdvözletemet fejezem ki Felséged és Mihály vajda előtt, élénk örömmel emlékezem vissza nemrégen történt Bucuresti-i látogatásomra, arra a baráti légkörre, amely körülvette ott tar1936 OKTÓBER 3 0.

e*»BKiöm^BSE3SíkaeaBKssaaEKEaa3i6ZK53s.i,

Megnyugvással olvassuk a lapokban, hogy a kormány a francia követtel együtt gondosan és alaposan biztosítani fogja Párisban és a vidékén tanuló román egyetemi hallgatók, valamint a további tanulmányokat végző iffaink devizaigényeit. A dolog körül most baj van; ,,szilárd időben“ is volt. Számos derék tanuló kerül kínos helyzetbe a bizonytalan és zavaros pénzügyi viszonyok miatt odakünn, az is, aki nem szorult állami támogatásra, természetesen még inkább, aki bizonytalanra ment ki, utólagos ösztöndíj, vagy segítség reményében. Párisi képviseletünknek sok gondot okozott és munkát adott az ily nehézségekből a komoly vagy komolytalan elem valóságos ,,kiváltása“ és esetleges hazaküldése. Régebben egy kitűnő külön segítség is szokásos volt, a kormányzat a román fiuknak lehetőséget szerzett, hogy kedvezményes áron, szinte ,,bagóért“ vásároljanak Párisban olcsó frankot, az olasz kirándulási lírához hasonló valóságos „román tanulmányi frank“ divatozott, szinte cd pari árfolyamon. A kisebbségi tanulók is kaptak ily valutakedvezményt: az alsó években szinte mindenki, később csak a különösképen pártfogoltak. De megtörtént, hogy az intézmény közigazgatási vagy elszámolási okokból üzemzavarba jutott, azóta talán véget is ért. Ilyenkor szintén egyéni kellemetlenségek támadtak és külügyi képviseletünknek meggyűlt a baja sok ideges elégedetlenkedővel, vagy komoly zavarba került szorgalmas tanulóval és tanulmányozóval.

Ezen akar a kormány segíteni, ezen a gyámoltalanon és ártatlanon. Segíteni a francia

követtel karöltve, aki a Thierry nagy történelmi és tudományos nevet viseli, eszerint a külközéleti érdekek mellett bizonyára teljesen átérzi a művelődési érdeket is. Mert valóban segíteni kell a fiatalságon, amely távol az otthontól töri magát a tudományért és művészetért. Melynek a kedvét és erejét szegi a pénzügyi zűrzavarban leselkedő anyagi gond. Hisszük, hogy most már az itthoni pénz Franciaországba kerülve gyors és jó frankra hasonul át, hogy nyugodtan fognak dolgozni künt az ifjak. De legyen szabad ezzel kapcsolatban emberi és jogos óhajunkat előterjeszteni. A devizakiutalás kapcsán uralkodjék az alkotmányos és természetjogi elv: tanuló az, aki tanul az állampolgárok sorából egyenlőkép mindegyik, akár többségi, akár kisebbségi legyen, ne alkalmazzák a numerus valahikus vagy numerus nullus rögeszméjét. Ezt a kívánságot annál inkább föl kell vetnünk most, mikor az uj egyetemi tanév megnyíltával ijedten kellett föl eszmélnünk, hogy a kisebbségiek nagy tömegben kiszorulnak egyetemünkről, még kitűnő baccalaureatus birtokában is. A külföld most inkább a menedék, mint eddig és természetesen Franciaország ,,legközelebbi“ és természetes külföldünk. Ámde idegenben a nyomorult kisebbségi szintén rászorul a pénzügyi gondoskodás elvi és gazdasági szempontból veszélytelen segítségére. És azt hiszi, hogy a közteherviselés alapján joga is vari reá, nem említve a kisebbségi jogvédelem szellemét. Reméljük, hogy most, a kisebbségi nemlegesség tizenkettedik órája kezd ütni, nem üres borsót hányunk a falra.

tózkodásomat s azokra a pillanatokra, amelyekben Románia uralkodójának baráti kezdeményezésére román területen első Ízben találkozott egymással a kisantant három államfője.

Benes elnök beszédének további részében méltatta azt a tényt, hogy Románia királya ez alkalommal először látogat el hivatalosan Csehszlovákia területére, majd hosszasan ismertette Románia és Csehszlovákia messze múltba visszanyúló történelmi kapcsolatait. Rátért arra, hogy 1919 óta különösen szorosak a kapcsolatok a két ország között s hivatkozott arra, hogy Csehszlovákia odaadással dolgozott együtt Romániával a tizennyolc év folyamán. Visszaemlékezett a megboldogult Ferdinand király meleg barátságára, majd igy folytatta beszédét:

— Ma Csehszlovákia Felséged személyében azt a királyt élteti, aki a jelen forrongásai és nehézségei közepette országa biztonságát szilárd 'és megfontolt külpolitikával és katonai politikával tartja fenn, gondot fordít népe gazdasági fejlődésére és jólétére s különösen nagy súlyt helyez az erős fiatalság nevelésére. Felséged látogatása a két nép barátságának jelképe s egyúttal jelképe a kisantant életképes politikai rendszerének. Gseh- szlováikia teljes mértékben kifejezheti azt az örömét, melyet egyik szövetséges állam uralkodójának látogatása kelteit s különös örömére szolgál, hogy Felséged olyan figyelmesen éppen a mi nemzeti ünnepünket választotta ki látogatása1 időpontjául.

Benes elnök ezután az utóbbi hónapok közös politikájának eredményeit ismertette, kiemelte a három államfő Bucuresti-i találkozójának s a három külügyminiszter pozsonyi értekezletének, továbbá a legutóbbi genfi megbeszélések politikai fontosságát. Kijelentette, hogy a királyi látogatást felhasználják az összes kérdések és a változott helyzet megvitatására és megállapítják a közös állás- foglalás módozatait.

— Jugoszlávia, drága barátunk és szövetségesünk — folytatta az elnök — mindig jelen van gondolatainkban. A kisantant államai között tökéletes az összetartás. Az általános bizonytalanságok és nyugtalanságok idejében, mikor annyi állam egymáshoz való viszonya változik meg hirtelen, amikor az egyes államok belsejében is nagy felfogásbeli ellentétek, sőt forrongások mutatkoznak s ezek külpolitikáikra is kihatnak, amikor szövetségek bomlanak fel és uj és uj csoportosulások létesülnek, a kisantant szilárd és megingathatatlan támasz marad tagjai számára. A kisantant erőd anélkül, hogy börtön lenne. A kisantant sok esetben volt támadó hadjáratok célpontja, de kijelenthetjük, hogy túléljük támadóinkat. A kisantant megerősödött helyzetének alapja az a politika, mely földrajzi helyzetünkből származik. Senkit sem fenyegetünk, csak a magunk igazát védjük. Betartjuk nemzetközi kötelezettségeinket s bébizanyitottuk a világ előtt, hogy megérdemeljük szabadságunkat, mert a három ország a politikai szabadság, a türelem országa volt. íme, ez a kisantant programja és ereje.

Benes elnök végül Telkes szavakkal köszönte meg a király és Mihály nagyvajda látogatását.

(Folytatása a 10. oldalon)

1936 október 28-án (Rador): Berlin 174.80, Amszterdam 234.80, Newyork 4312, London 212.775. Paris 202.375, Milano 229.250, Prága 1540, Budapest 325, Belgrad 10, Bucureşti 325, Varsó 81.85, Bées —.

jtí&jafé-u

Az időjárás a következő 24 órában lényegesen nem változik. A borús, esőre hajló idő tovább tart és az éjjeli hőmérséklet zeni fna sülttednr