Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)
1936-10-29 / 251. szám
Ä U. if 3 Ol ö Sr, E SS: & £ TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 M Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal £ s könyvosztály: Piaţa Unirii 9, •zám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. ————B——O——P—MPMB LVII ÉVFOLYAM, 251. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP, ALAPÍTOTTA. BART ti A MIKLÓS CSÜTÖRTÖK Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, eveaw 840 lej, — Magyarországra: negyedévre 10, felévre 20, events 4a pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbozetccl :°W>* 1936 OKTÓBER 2 9. Diadalmenet, vi&ágeso és zásztóéisz volt az uralkodó alja Őfelsége megér 9Í Reggel 9 árakor érkezeit a királyi vonat a csehszlovák lovárosba* A iáíogaíás programja. — Őfelsége és Benes elnök a ma esti ünnepségen beszédei mondanak Európa külpolitikai eseményei között ma elsősorban áll Károly király őfelsége prágai látogatása, mely formailag ugyan Benes elnöknek a trón-foglalás évforduló-ünin«psége alkalmából tett Bucuresti-i látogatását adja vissza, a valóságban azonban az udvariassági látogatásnál jóval nagyobb jelentőségű. Károly király őfelsége ma reggel kilenc órakor érkezett meg a csehszlovák fővárosba, ahol páratlanul fényes fogadtatásban részesítették. A királyi vonatot csehszlovákiai egész útja alatt feldíszített pályaudvarok és ünneplő közönség várta. Prágában Őfelségét Benes köztársasági elnök, a kormány, a szenátus és a kamara tagjai, a vezető katonai hatóságok, a kisantant diplomáciai képviselőt és számos más magas-rangú személyiség fogadták a pályaudvaron. A csehszlovák Főváros utcáit megszámlálhatatlan tömeg tölti meg. Prága lobogókkal, virágfüzérekkel díszítve ünnepli őfelsége II. Károly királyt. Az utolsó két nap alatt süni egymásutánban érkeztek a fővárosba a vonatok, amelyek a vidéki lakosságot hozták Prágába, őfelsége Károly király és Mihály nagyvajda részére a Hradzsin-palotában rendeztek be lakosztályokat. Az uralkodó lakosztályát, amelyben Őfelsége három napot fog tölteni, az első emeleten rendezték be és gyönyörű régi gobelinekkel, festményekkel és kerámikai tárgyakkal díszítették. A második emeleten van Mihály nagyvajda lakása. A harmadik emeleten a kiséret tagjait helyezték el. A látogatás programja PRxÍGÁ, október 28. őfelsége ma délelőtt folyamán megtekinti a középkorban épített városházát, délben Benes elnökkel együtt fogadja a csapatok elvonulását, majd zártkörű ebéd következik a Hradzsinban. Délután Károly király fogadja a külföldi diplomáciai delegációkat, este a királyi kastélyban fogadáson vesz részt, a Rudolf - teremben tartandó ünnepségen a két államfő beszélni fog. Szavaikat a rádió közvetíteni fogja. Másnap a király felkeresi Massarykot tapolcsányi kastélyában, majd Prágától 40 kilométernyire levő erdőbe vadászni megy. Az ebédet ott szolgálják fel. Délután végignézi a szokolok bemutatóját, azután Tyrs-vezér házába megy, ahol a szokolszövetség elnöke üdvözli. Este a Nemzeti Színház ad diszelőadást. Harmadnap Károly király a mrlovicei gyakorlóteret tekinti meg, este a román követség ad díszvacsorát és fogadást rendez. Károly király Prága városától egy vésett vázát kap, Joseph Drahonovsky vésnökmüvész mestermüvét. Ez a nagy- értékű darab Prága látképét ábrázolja. Mihály nagyvajda Jaroslav Skrbek raj- zolómüvész vízrajzait albumba kötve kapja. Mindkét ajándékot a városházán adják át. Őfelsége vasárnap utazik Prágából Pozsonyba, ahol a tulajdonát képező ezred jelvényeit veszi ünnepélyesen át. Pozsonyból valószínűleg Magyarországon keresztül fog visszatérni Bucuresti-be. lünnepélyes fogadtatás a határtól Prágáig PRÄGA, október 28. Őfelsége II. Károly király külön vonata tegnap délután 4 óra 35 perckor érkezett meg a csehszlovák-román határon levő Halimei állomásra, ahol az uralkodót a csehszlovák köztársasági elnök külön küldöttsége, valamint Románia prágai meghatalmazott minisztere és katonai attaséja üdvözölték. A határállomáson összegyűlt tömeg hatalmas éljenzéssel, melegen üdvözölte az uralkodót. Húsz. perccel később, a királyi különvonat megérkezett a már csehszlovák területen levő Királyháza állomásra. Az uralkodó szalonkocsi ja pontosan az őfelsége tulajdonát képező 45. csehszlovák gyalogezred diszszázadának sorfala előtt állt meg a pályaudvaron, amelyet száz meg száz villanyégővel 'és feny őgalyakkai díszítettek erre az alkalomra. Hatalmas fényszórók világították meg Románia és Csehszlovákia címerét. A perronon a tartomány kormányzója, a hatóságok képviselői, az iskolák nővén, dékei és a különböző társadalmi és kulturális egyesületek küldöttségei várták az uralkodót. A királyi különvonat megérkezését a tömeg nagy éljenzéssel fogadta, majd a kormányzó üdvözölte őfelségét, akd franciául válaszolt a beszédre. Az uralkodó megállt r világháborúban résztvett légi ónisták előtt és franciául elbeszélgetett velük, -majd felszállt szalonkocsijába és a vonat a tömeg éljenzésétől követve folytatta útját. Őfelsége külön- vonata Prágáig nem állott meg többet, csak lassította menetsebességét a nagyobb pályaudvarokon. A királyi vonat különben tegnap délben haladt át városunkon, ahonnan pár perces megállás után folytatta útját Oradea felé. Hivatalos fogadtatás nem volt, az állomáson azonban Dunca dr. megyefőnökkel az élen a hatóságok előkelőségei tisztelegtek a királyi vonat előtt. Őfelsége cikke a prágai látogatásról Prágai és Bucuresti-i lapok ünnepi számokat adtak ki a királyi át ogat ás alkalmából. Az Adeverulnak nagy ünnepi száméba őfelsége is irt rövid cikket: —• Prágai utam alkalmával — irja cikkében őfelsége — látni fogom a szövetséges és baráti országot és személyesen fogok meggyőződni annak fejlődéséről és prosperitásáról. Ez az ut örömömre szolgál annál is inkább, mert megújítását jelenti a kisantant feloszthatatlan egységének. Ez a szerv mind erősebbé kell hogy váljon és amely a Balosaa——— Tevékeny uralkodónk Prágába utazott; viszonozza Benes elnök látogatását, aki június 8-ika körül Pál délszláv régensherceggel együtt napokon át vendége volt. Az államfők ezt a jelentős megbeszélését és a külügyminiszterek tanácskozását fogják megismételni Bucureşti után most Prágában. A közhit szerint ilyenkor lényegesen előbbre lendítik a régebbi kezdeményeket, sőt megpecsételik, ami közben véglegesen megérlelődött, olyan záróülésféle az ilyen találkozás. A gazdasági élet fulladozása sürgeti, hogy az évek óta kitüzdelt közös irányelveket legalább félig- meddig már szilárdítsák meg. De függetlenül ettől is van elég anyag az államfők tüntető találkozásain a megbeszélésre; az időszaki események elegendő gondolkozni, meghányni-vetni, eldönteni valót halmoznak föl. Az elmúlt héten szó esett róla, hátha Csehszlovákia is követni fogja Belgium példáját ® igy menekszik majd súlyos kötelezettségeitől háború esetén; ha nem is nemzetközileg elismert semlegességet, de legalább semlegességi politikát akar követni. Hogy különösen az orosz segélynyújtási szerződésből keletkezett nehéz helyzet aggasztja. Természetesen ezt mind kereken megcáfolták. Érthető. Aki tagja — életérdekei miatt visszavonhatatlanul tagja — kis- antantnak és francia szövetségi láncolatnak, az bizonyára nem léphet le a történelem hadi útjáról és nem húzódhat egy kényelmes páholyba. .Azonban hiáb 1 törekednénk eleve a prágai meghitt és bizalmas tárgyalások mögé pislogni. Utólag se fogunk sokat megtudni a hivatalos közleményekből. ,,Minden időszerű kérdés szóba kerül és megállapítják a fölfogások egyezését^, fogjuk most is. hallani, Mindamellett jóslasi, képzelgést és találékonysági nagyképűség nélkül is jogged állíthatja minden külpolitikával foglalkozó megfigyelő, hogy a ,,világnézleti háboru:‘ lehetőségében, egy uj Locarno-ra való igyekvés- ben, Itália lezárt és készülő tárgyalásainak: Berlin—Berchtensgaden és Bécs központjában a semlegességről, a béke biztonságairól és a dunai mítoszról fogják a legtöbb mondatot ejteni. Természetesen minket a dunai kérdés izgat fölöttébb, mert a dögrovásra került kisebbségi jogélet föltámadását az ő józan kényszerű megoldásától — utolsó szalmaszáltól — várjuk. Berlinben állítólag a római jegyzőkönyv alapján tengelykérdéssé tették. Hodzsa Milán cseh miniszterelnök, mint a nemzetiségi harc alatt a dunaparti parlamentben fölnevelt hídverő, élete főcélját reátette. .4 Schuschniggal való ismételt megbeszélések után és az uj Kánya-féle bé- külékenyebb magyar külpolitika tudatában bizonyára okkal mondotta, hogy a Dunámé- denöéből elguritotfák a puskaporos hordó- irat. Hisszük és reméljük, hogy a dunai nagy megértés, megbékélés, megegyezés ügye most Prágában mértföldes csizmában lényegesen előbbre lép. Történelmi kényszer és köny- nyehbedő szükség lépteti. Láztól mentesen, hidegvérrel, képzelgés nélkül merjük állítani, hogy a valuta-fegyverszünettől és a gazdasági világbéke vágyától tisztuló légkörben a Dunavölgy összefogását a gyakorlati közösségre már lehetséges elkezdeni. A gazdasági világértekezletre már valami szövetkezésben kell az öt szomszédos Dunaállamnak fölvonulni. Aligha csalódunk, hogy a római jegyzőkönyv gyakorlati következményei latba fognak esni nemsokára, éppen úgy a gazdasági kisantant eddigi eredményei. Két fél összekulcsolódikj kán-szövetséggel szoros együttműködést fejtve ki szilárd béke politikát üz és saját érdekei megvédésének politikáját folytatja. Boldog vagyok még azért is mert ez alkalommal viszont fogom látni Csehszlovákia kitűnő elnökét, Benes urat, Románia nagy barátját és a kisantant föalkotóját. Ugyancsak az Adeverulnak írtak Károly király prágai utazása alkalmából cikket Benes elnök és Pál jugoszláv régensherceg is. Benes elnök szavai Benes elnök a következőket irta: — Visszaemlékezem első Bucuresti-i látogatásomra. 1920 augusztusában volt, amikor a Csehszlovákia és Románia közti megegyezés alapjait fektettük le és amikor népeink és államaink között valóságos barátság jött létre. Ez a megegyezés, amit hozzákötöttünk a jugoszláv—csehszlovák megegyezéshez, amit a következő évben a jugoszláv—román megegyezés követett, alapköve volt a kis- antantnak. Elejétől fogva tudatában voltunk annak, hogy együttműködésünk, mint közös politikánk egyedüli útja, hozzájárulást jelent Közép-Európa gyors konszolidálásához. Célunk olyan baráti rendszer kiépítése Közép- Európában, amely biztosítsa a békét és gazdasági fejlődést a három nép és szomszédai számára. A feladatnak, melyet a kisantant magára vállalt, eddig teljes mértékben megfelelt, de ennél több a hivatása, rsapról-napra uj problémák merülnek fel, amikhez a testvériesen egy befűző kötelékek szükségesek. Pál régensherceg a kisantant politikájáról íPál jugoszláv régensherceg a következőket irta az Adeverulnak: — A világháború uj politikai rendet hozott létre KözépdSurópában. Európa e részét újjászervezték a jog és egyenlőség elvei szerint és épitő politikára volt szüksége konszolidálása érdekében. Hogy ezt a politikát jobban lehessen megvédeni, amit a szükségletek megkívántak, Románia, Csehszlovákja és Jugoszlávia megegyeztek abban, hogy közösen fognak munkálkodni és létrehozták a 1 kisantantot. A kisantant által követett politika mindig megértésre talált a román népnél, amelyikek tevékeny közreműködése mindig a legértékesebbek közül való volt. A kisantant államai, amelyek elérték nemzeti aspirációikat, tudatában történelmi szerepüknek, azonnal készek voltak Európa e részének megszervezéséhez támogatást nyújtani. Mint a béke és az összes szomszédokkal való szoros együttműködés odaadó hívei, a kisantant államok a háború óta állandóan igyekeztek ezt a politikát elfogadtatni Közép- Európa összes államaival jól felfogott közös érdekükben. Ennek a politikának jótékony Íratását a nemzetközi életben érezni lehetett és az eredmények igazán kedvezőek voltak. •Bizalommal tekintek jövőnkbe. G&ászisieaUsztmlei elem ff snain^ololréff RÓMA, október 28. Vatikánuárosból jelentik, hogy Pius pápa elrendelte, hogy a novemberi gyásznapon ez úttal az egész világon a spanyol háborúban elesettek emlékére tartsanak gyászistentiszteletet. 1936 október 27-én (Rador)2 Berlin: 174.75, Amszterdam 234.65, Newyonrk 435.12, London 2127, Páris 2023. Milano 229ó, Prága 1540, Budapest 8ö3/*, Belgrad 10, Bucureşti 325, Varsó 8180, Becs . Jdoré. ojara-s: Élénk. a hegyes vidéken erős, dél* nyugati, nyugati szél, a szélmentes v; déken helyenként köd, változó felhőzet, több helyen csapadék, a nappali hőmérséklet átmenetileg kissé emel-