Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-29 / 251. szám

Ä U. if 3 Ol ö Sr, E SS: & £ TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 M Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal £ s könyvosztály: Piaţa Unirii 9, •zám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. ————B——O——P—MPMB LVII ÉVFOLYAM, 251. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP, ALAPÍTOTTA. BART ti A MIKLÓS CSÜTÖRTÖK Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, eveaw 840 lej, — Magyarországra: negyedévre 10, felévre 20, events 4a pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbozetccl :°W>* 1936 OKTÓBER 2 9. Diadalmenet, vi&ágeso és zásztóéisz volt az uralkodó alja Őfelsége megér 9Í Reggel 9 árakor érkezeit a királyi vonat a csehszlovák lovárosba* A iáíogaíás programja. — Őfelsége és Benes elnök a ma esti ünnepségen beszédei mondanak Európa külpolitikai eseményei között ma elsősorban áll Károly király őfelsége prá­gai látogatása, mely formailag ugyan Benes elnöknek a trón-foglalás évforduló-ünin«psége alkalmából tett Bucuresti-i látogatását adja vissza, a valóságban azonban az udvariassági látogatásnál jóval nagyobb jelentőségű. Károly király őfelsége ma reggel kilenc órakor érkezett meg a csehszlovák fővárosba, ahol páratlanul fényes fogadtatásban részesítet­ték. A királyi vonatot csehszlovákiai egész útja alatt feldíszített pályaudvarok és ünneplő közönség várta. Prágában Őfelségét Benes köztársasági elnök, a kormány, a szenátus és a kamara tagjai, a vezető katonai hatóságok, a kisantant diplomáciai képviselőt és szá­mos más magas-rangú személyiség fogadták a pályaudvaron. A csehszlovák Főváros utcáit megszámlálhatatlan tömeg tölti meg. Prága lobogókkal, virágfüzérekkel díszítve ünnepli őfelsége II. Károly királyt. Az utolsó két nap alatt süni egymásutánban érkeztek a fővá­rosba a vonatok, amelyek a vidéki lakosságot hozták Prágába, őfelsége Károly király és Mihály nagyvajda részére a Hradzsin-palotában rendeztek be lakosztályokat. Az ural­kodó lakosztályát, amelyben Őfelsége három napot fog tölteni, az első emeleten rendez­ték be és gyönyörű régi gobelinekkel, festményekkel és kerámikai tárgyakkal díszítet­ték. A második emeleten van Mihály nagyvajda lakása. A harmadik emeleten a kiséret tagjait helyezték el. A látogatás programja PRxÍGÁ, október 28. őfelsége ma délelőtt folyamán meg­tekinti a középkorban épített városházát, délben Benes elnökkel együtt fogadja a csapatok elvonulását, majd zártkörű ebéd következik a Hradzsinban. Délután Károly király fogadja a külföldi diplo­máciai delegációkat, este a királyi kas­télyban fogadáson vesz részt, a Rudolf - teremben tartandó ünnepségen a két államfő beszélni fog. Szavaikat a rádió közvetíteni fogja. Másnap a király felkeresi Massarykot tapolcsányi kastélyában, majd Prágától 40 kilométernyire levő erdőbe vadászni megy. Az ebédet ott szolgálják fel. Dél­után végignézi a szokolok bemutatóját, azután Tyrs-vezér házába megy, ahol a szokolszövetség elnöke üdvözli. Este a Nemzeti Színház ad diszelőadást. Har­madnap Károly király a mrlovicei gya­korlóteret tekinti meg, este a román kö­vetség ad díszvacsorát és fogadást ren­dez. Károly király Prága városától egy vésett vázát kap, Joseph Drahonovsky vésnökmüvész mestermüvét. Ez a nagy- értékű darab Prága látképét ábrázolja. Mihály nagyvajda Jaroslav Skrbek raj- zolómüvész vízrajzait albumba kötve kapja. Mindkét ajándékot a városházán adják át. Őfelsége vasárnap utazik Prágából Pozsonyba, ahol a tulajdonát képező ez­red jelvényeit veszi ünnepélyesen át. Po­zsonyból valószínűleg Magyarországon keresztül fog visszatérni Bucuresti-be. lünnepélyes fogadtatás a határ­tól Prágáig PRÄGA, október 28. Őfelsége II. Károly király külön vonata tegnap délután 4 óra 35 perckor érkezett meg a csehszlovák-román határon levő Halimei állomásra, ahol az uralkodót a csehszlovák köztársasági elnök külön küldöttsége, valamint Románia prágai meghatalmazott minisztere és katonai atta­séja üdvözölték. A határállomáson összegyűlt tömeg hatalmas éljenzéssel, melegen üdvö­zölte az uralkodót. Húsz. perccel később, a királyi különvonat megérkezett a már cseh­szlovák területen levő Királyháza állomásra. Az uralkodó szalonkocsi ja pontosan az őfel­sége tulajdonát képező 45. csehszlovák gya­logezred diszszázadának sorfala előtt állt meg a pályaudvaron, amelyet száz meg száz villanyégővel 'és feny őgalyakkai díszítettek erre az alkalomra. Hatalmas fényszórók vi­lágították meg Románia és Csehszlovákia cí­merét. A perronon a tartomány kormányzó­ja, a hatóságok képviselői, az iskolák nővén, dékei és a különböző társadalmi és kulturá­lis egyesületek küldöttségei várták az ural­kodót. A királyi különvonat megérkezését a tömeg nagy éljenzéssel fogadta, majd a kor­mányzó üdvözölte őfelségét, akd franciául válaszolt a beszédre. Az uralkodó megállt r világháborúban résztvett légi ónisták előtt és franciául elbeszélgetett velük, -majd felszállt szalonkocsijába és a vonat a tömeg éljenzé­sétől követve folytatta útját. Őfelsége külön- vonata Prágáig nem állott meg többet, csak lassította menetsebességét a nagyobb pálya­udvarokon. A királyi vonat különben tegnap délben haladt át városunkon, ahonnan pár perces megállás után folytatta útját Oradea felé. Hivatalos fogadtatás nem volt, az állomáson azonban Dunca dr. megyefőnökkel az élen a hatóságok előkelőségei tisztelegtek a kirá­lyi vonat előtt. Őfelsége cikke a prágai láto­gatásról Prágai és Bucuresti-i lapok ünnepi szá­mokat adtak ki a királyi át ogat ás alkalmából. Az Adeverulnak nagy ünnepi száméba őfel­sége is irt rövid cikket: —• Prágai utam alkalmával — irja cikké­ben őfelsége — látni fogom a szövetséges és baráti országot és személyesen fogok meggyőződni annak fejlődéséről és prosperi­tásáról. Ez az ut örömömre szolgál annál is inkább, mert megújítását jelenti a kisantant feloszthatatlan egységének. Ez a szerv mind erősebbé kell hogy váljon és amely a Bal­osaa——— Tevékeny uralkodónk Prágába utazott; vi­szonozza Benes elnök látogatását, aki júni­us 8-ika körül Pál délszláv régensherceggel együtt napokon át vendége volt. Az államfők ezt a jelentős megbeszélését és a külügymi­niszterek tanácskozását fogják megismételni Bucureşti után most Prágában. A közhit szerint ilyenkor lényegesen előbbre lendítik a régebbi kezdeményeket, sőt megpecsételik, ami közben véglegesen megérlelődött, olyan záróülésféle az ilyen találkozás. A gazdasági élet fulladozása sürgeti, hogy az évek óta kitüzdelt közös irányelveket legalább félig- meddig már szilárdítsák meg. De függetlenül ettől is van elég anyag az államfők tüntető találkozásain a megbe­szélésre; az időszaki események elegendő gondolkozni, meghányni-vetni, eldönteni va­lót halmoznak föl. Az elmúlt héten szó esett róla, hátha Csehszlovákia is követni fogja Belgium példáját ® igy menekszik majd sú­lyos kötelezettségeitől háború esetén; ha nem is nemzetközileg elismert semlegességet, de legalább semlegességi politikát akar követni. Hogy különösen az orosz segélynyújtási szerződésből keletkezett nehéz helyzet ag­gasztja. Természetesen ezt mind kereken megcáfolták. Érthető. Aki tagja — életérde­kei miatt visszavonhatatlanul tagja — kis- antantnak és francia szövetségi láncolatnak, az bizonyára nem léphet le a történelem ha­di útjáról és nem húzódhat egy kényelmes páholyba. .Azonban hiáb 1 törekednénk eleve a prágai meghitt és bizalmas tárgyalások mögé pis­logni. Utólag se fogunk sokat megtudni a hivatalos közleményekből. ,,Minden időszerű kérdés szóba kerül és megállapítják a föl­fogások egyezését^, fogjuk most is. hallani, Mindamellett jóslasi, képzelgést és találé­konysági nagyképűség nélkül is jogged állít­hatja minden külpolitikával foglalkozó meg­figyelő, hogy a ,,világnézleti háboru:‘ lehe­tőségében, egy uj Locarno-ra való igyekvés- ben, Itália lezárt és készülő tárgyalásainak: Berlin—Berchtensgaden és Bécs központjá­ban a semlegességről, a béke biztonságairól és a dunai mítoszról fogják a legtöbb mon­datot ejteni. Természetesen minket a dunai kérdés izgat fölöttébb, mert a dögrovásra került kisebbségi jogélet föltámadását az ő józan kényszerű megoldásától — utolsó szal­maszáltól — várjuk. Berlinben állítólag a római jegyzőkönyv alapján tengelykérdéssé tették. Hodzsa Milán cseh miniszterelnök, mint a nemzetiségi harc alatt a dunaparti parlamentben fölnevelt hídverő, élete főcél­ját reátette. .4 Schuschniggal való ismételt megbeszélések után és az uj Kánya-féle bé- külékenyebb magyar külpolitika tudatában bizonyára okkal mondotta, hogy a Dunámé- denöéből elguritotfák a puskaporos hordó- irat. Hisszük és reméljük, hogy a dunai nagy megértés, megbékélés, megegyezés ügye most Prágában mértföldes csizmában lényegesen előbbre lép. Történelmi kényszer és köny- nyehbedő szükség lépteti. Láztól mentesen, hidegvérrel, képzelgés nélkül merjük állíta­ni, hogy a valuta-fegyverszünettől és a gaz­dasági világbéke vágyától tisztuló légkörben a Dunavölgy összefogását a gyakorlati kö­zösségre már lehetséges elkezdeni. A gazda­sági világértekezletre már valami szövetke­zésben kell az öt szomszédos Dunaállamnak fölvonulni. Aligha csalódunk, hogy a római jegyzőkönyv gyakorlati következményei lat­ba fognak esni nemsokára, éppen úgy a gaz­dasági kisantant eddigi eredményei. Két fél összekulcsolódikj kán-szövetséggel szoros együttműködést fejt­ve ki szilárd béke politikát üz és saját érde­kei megvédésének politikáját folytatja. Bol­dog vagyok még azért is mert ez alkalom­mal viszont fogom látni Csehszlovákia kitű­nő elnökét, Benes urat, Románia nagy ba­rátját és a kisantant föalkotóját. Ugyancsak az Adeverulnak írtak Károly király prágai utazása alkalmából cikket Be­nes elnök és Pál jugoszláv régensherceg is. Benes elnök szavai Benes elnök a következőket irta: — Visszaemlékezem első Bucuresti-i láto­gatásomra. 1920 augusztusában volt, amikor a Csehszlovákia és Románia közti megegye­zés alapjait fektettük le és amikor népeink és államaink között valóságos barátság jött létre. Ez a megegyezés, amit hozzákötöttünk a jugoszláv—csehszlovák megegyezéshez, amit a következő évben a jugoszláv—román megegyezés követett, alapköve volt a kis- antantnak. Elejétől fogva tudatában voltunk annak, hogy együttműködésünk, mint közös politikánk egyedüli útja, hozzájárulást jelent Közép-Európa gyors konszolidálásához. Cé­lunk olyan baráti rendszer kiépítése Közép- Európában, amely biztosítsa a békét és gaz­dasági fejlődést a három nép és szomszédai számára. A feladatnak, melyet a kisantant magára vállalt, eddig teljes mértékben meg­felelt, de ennél több a hivatása, rsapról-napra uj problémák merülnek fel, amikhez a test­vériesen egy befűző kötelékek szükségesek. Pál régensherceg a kisantant politikájáról íPál jugoszláv régensherceg a következőket irta az Adeverulnak: — A világháború uj politikai rendet ho­zott létre KözépdSurópában. Európa e részét újjászervezték a jog és egyenlőség elvei sze­rint és épitő politikára volt szüksége kon­szolidálása érdekében. Hogy ezt a politikát jobban lehessen megvédeni, amit a szükség­letek megkívántak, Románia, Csehszlovákja és Jugoszlávia megegyeztek abban, hogy kö­zösen fognak munkálkodni és létrehozták a 1 kisantantot. A kisantant által követett poli­tika mindig megértésre talált a román nép­nél, amelyikek tevékeny közreműködése min­dig a legértékesebbek közül való volt. A kisantant államai, amelyek elérték nemzeti aspirációikat, tudatában történelmi szere­püknek, azonnal készek voltak Európa e ré­szének megszervezéséhez támogatást nyújta­ni. Mint a béke és az összes szomszédokkal való szoros együttműködés odaadó hívei, a kisantant államok a háború óta állandóan igyekeztek ezt a politikát elfogadtatni Közép- Európa összes államaival jól felfogott közös érdekükben. Ennek a politikának jótékony Íratását a nemzetközi életben érezni lehetett és az eredmények igazán kedvezőek voltak. •Bizalommal tekintek jövőnkbe. G&ászisieaUsztmlei elem ff snain^ololréff RÓMA, október 28. Vatikánuárosból jelentik, hogy Pius pápa elrendelte, hogy a novemberi gyásznapon ez úttal az egész világon a spanyol háborúban elesettek emlékére tartsanak gyászistentisz­teletet. 1936 október 27-én (Rador)2 Berlin: 174.75, Amszterdam 234.65, Newyonrk 435.12, Lon­don 2127, Páris 2023. Milano 229ó, Prága 1540, Budapest 8ö3/*, Belgrad 10, Bucureşti 325, Varsó 8180, Becs . Jdoré. ojara-s: Élénk. a hegyes vidéken erős, dél* nyugati, nyugati szél, a szélmentes v; déken helyenként köd, változó felhő­zet, több helyen csapadék, a nappali hőmérséklet átmenetileg kissé emel-

Next

/
Thumbnails
Contents