Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)
1936-10-27 / 249. szám
ELLENZŐK 10 36 október 27. ff EZT ÜZENEM...44 , i5 ezer tanerő nijerl fclnc- ^sl£sl3£reni,liogu eöDen ír. evtien e tje len tanerő ^eui marad francra itáShlir AN6ELESCH „meggaíOződesein, hoöti a k isv.bfrscgí (assteMiitó l tagi«! növendék eilt szellem! lelvi- B<igosodo(fs<igcif (elles erővel szoigaiiáh" A vaidisía Serban Mihály is elismeréssel adózik a közoktatásügyi miniszternek CLUJ, október 2«. Ezüstfehér hajtól övezett koponya, nagyon energikus áll, a hosszú egyenes orr alatt fehér, csavart bajusz, szürke szúrós szempár, mely olykor támadón v illog elő a dús szemöldök alól — ez volna Angelescu közoktatásügyi miniszter arcképe. Kicsit fáradt már a miniszter ur, valahol a hatvanötödik életév körül járhat, mégis nagyfeszültségű erők lappangnunk benne. Ha szónokolni kezd, megfiatalodik Fiatal román nacionalista lesz, aki az eseményeket, a jövőt s a tennivalókat e világnézet kék, zöld,.. . már nem fs tudom milyen szinti, szemüvegén bírálja el. A szin nem fontos, csak az eredmény s ennek kisebbségi vonatkozásait, a szigorú babérkoszorus vizsgarendszert, a felekezeti iskolák különböző nehézségeit alaposan ismerjük már. Kártékony elfogultság volna azt hinni, hogy Angelescu közoktatásügyi mi niszter hivatalos ténykedése a kisebbségi iskolák megrendszabnlyozásában merülne ki Nem! Ez a hatvanegynehányéves ember talán legeredményesebb tagja a liberális kormányzatnak és Nagyrománia közművelődési haladásának mindenkor ő volt a motorja. Sehol a világon olyan tömegben és iramban nem építettek még állami tanintézeteket, mint Angelescu vezénylete alatt. Most is két uj állami iskola felavatására érkezett Cluj-ra. Vasárnap reggel fél nyolc órakor a Cluj-i állomás tarka iskolásseregtől volt népes. A perronon dr. Dunca vármegyei prefektus, dr. Draganu időközi bizottsági elnök, valamint a tanügyi és katonai hatóságok vezetői jelentek meg a miniszter fogadására. üügelesca uegfcKio!! a Kei ei isholőt Harminc perccel később már a Mareschal Foch-utcai uj állami leánygimnázium udvarán látjuk a vendéget. Környezete Cluj város román előkelőségeiből tevődik össze. Tlt van az egyházi szertartást végző Colan görögkeleti püspök, dr. Dunca prefektus, dr. Drăganu, az időközi tanács elnöke, Florescu tábornok, hadtestparancsnok és kísérete, Ivascu, Mehedinţi és Marosin generálisok, Agarbiceanu, a pap-író, a tan fel ügy el (őség vezetője és sokan mások. Üdvözlőbeszédek hangzanak el, majd a miniszter megtekinti a leánygimnázium helyiségeit és teljes megelégedését hangsúlyozza Florica dr. Zugravu igazgatónőnek a látottakról. Nagyjából hasonló a felszentelési ünnepség a Bob-utcai elemi iskolánál. Valami halk politikai színeződést csupán az ad Angelescu miniszter Bob-utcai látogatásának, hogy átmegy a régi görög katolikus tem- plm udvarára, ahol a román elemi iskola — a háború végéig — apró kis szobácskákban öntötte az irás és olvasás titokzatos tudományát a nebulók fejébe. ,,A szürke mult és most ime a pompázó jelen“ — mondogatják a román előkelőségek és büszkén tekintenek az nj, modernségében szinte áramvonalasnak mondható iskolaépületre. Angelescu közoktatásügyi miniszter Cluj-i látogatásának jelentősége tulajdonképen az Albina-palota (volt uj iparkamara) dísztermében megtartott nagyszabású közebéden bontakozott ki. Az itt elhangzott beszédek és pohár köszön tők kisebbségi szempontból is érdekesek, mert összességükben képet adnak arról a hallatlan iramról, amelyet Angelescu közoktatásügyi miniszter diktált az országnak a közoktatás terén, nem kiméivé sem szellemi, sem pedig anyagi eszközöket. A diszebéd első szónoka Dragos Gh., a Cluj-i állami iskolai tanárok szervezetének vezetőegyénisége volt. Utána N. Mitru, a megyei állami tanítóság nevében köszöntötte a minisztert, majd általános érdeklődés közepette Banciu G., a Letéti-pénztár vezérigazgatója kezdte meg beszédét. Elmondotta, hogy Angelescu miniszter iskolaépítő munkalervé- hez a Letéti-pénztár adta meg az anyagi alapokat és ez év karácsonyáig u jahban 22 állami elemi és középiskola, valamint hét görögkeleti templom és monostor építése nyert befejezést. Tény az, hogy Angelescu közoktatásügyi minisztert túlzással vádolták még román körök is, hogy iskolaépitési célokra ennyire igénybe veszi az állami költségvetést. Ilyenkor — gondoljuk — húzódtak össze a vaskos szemöldökök, villant elő az akaratos szürke szempár és — látjuk az eredményeMihail Serban, a Cluj-i Gazdasági Akadémia rektora szintén megjeleni a diszebéden és üdvözlő beszédében azt hangsúlyozta, hogy a főhatalmi változáskor kétkedő hangokat hallott, melyek annak a véleménynek adtak kifejezést, hogy Románia csak katonailag és ügyvezetési leg kötheti magához a csatolt leriileleket, de kulturálisan solia. „(És Lme, a tények behizonydtották, hogy a román álom beteljesedése után kulturális téren nemcsak hogy megtartottuk az átvett kulturális intézményeket, de túlszárnyaltuk őket. Én — folytatta Serban .Mihail rektor — Angelescu miniszternek politikai ellenfele vagyok, de ebben a kérdésben bámulattal adózom tevékenységének és magam is a kulturális színvonal emelésében látom a nagy, erős és örök Románia zálogát“. Az öregember eltűnik s Angelescu miniszter, a fiatal román nacionalista pattan fel ültéből, hogy választ adjon az elhangzott üdvözlő beszédekre. Szavaiból csak a tényeket emeljük ki. Mint mondja, 1933-ban 17.500 állásnélküli állami tanító ostromolta a közoktatásügyi kormányt, mikor újra átvette a tárca vezetését. A mai napig ebből 16.000 tanerő nyert kinevezést és . .» . . én ígérem, hogy ez éo november 15-ig cyyctlen tanító sem les: katedra nélkül az országban“ — közli emelt hangon a közoktatásügyi miniszter. A továbbiakból megtudjuk, hogy 1919 és 1928 között 0800 állami elemi iskolát létesített az országban, melyhez a inai napig ujabb -1000 elemi iskola és számos más tanintézett járult. A jelenlevő magyar újságíró 'lelkében egy régen üszkösődö érzés lobban lángra: ilyen dús kulturprogram mellett, vájjon tényleg államérdek-e bezárni egyes kisebbségi kultúrintézmények kapuit? Hiszen a kultúra nem lehet egyetlen nép kincse,egyetlen fajra lokalizálható sajátosság . . . És mégis . . . Angelescu miniszter következő szavai betekintést engednek ennek a vas- energiáju és könyörtelenül szilárd embernek a belsejébe. Angelescu miniszter örömmel állapítja meg, hogy az állami tanerők mindeni- két nacionalista érzelmek fűtik, következés- ki'pen csak nacionáüs kultúrára rendezkedett be a tanügyi kormány. A légikör és a helyzet nem alkalmas kérdések feladására, a miniszter távozóban van, mégis kérünk tőle két mondatot a kisebbségi sajtó, illetőleg rajtunk keresztül a kisebbségi magyarság számára. A válasz udvarias és semmitmondó. Szóról-szóra a következő: ..Mindenekelőtt nagyon köszönöm a kisebbségi tantestületnek, hogy az állomáson tanulóik kivezetésivel megtiszteltek engem. Meg vagyok győződve, hogy a kisebbségi tantestület tagjai is teljes szívvel és szeretettel törekednek arra, hogy növendékeik szellemi felvilágosodottsága minél szélesébbkörii legyen. Erre szükség van nemcsak a kultúra általános szemszögéből, de az ország konszolidációja szempontjából is. Ez az üzenetem.“ Több kérdést nem tettünk fel. A többi kisebbségi vonatkozásai kérdések, panaszok, tiltakozások és kérvények alakjában ott feküsz. nek a közoktatásügyi minisztérium Íróasztalán. Talán egyszer befejezést nyer az iskolaépitési munkaterv és mód nvilik arra is, hogy Angelescu miniszter ezekbe az Írásokba betekintsen. De nem úgy, fiatalosan, a faji kizárólagosság elvével szemei előtt, hanem a hatvanon túli életévek lehiggadt, megértő, jóindulatai érzésével, mely egyébkénI egyetlen megfelelő eljárás lehet Románia demokratikus szellemével szemben ás. (V-ós.) Il©tes a földgáz vezérigazgatéjjáníslí érdekes kijelentése a gázbevezetés nehézségéről CLUJ, október 26. Beszámoltunk arról a tárgyalásról, amely néhány nappal ezelőtt folyt le Drágán polgármester és Motas, a fö’dgáz igazgatója között. Most alkalmunk volt ezen tárgyalások lefolyásáról beszélgetést folytatni magával Motas vezérigazgatóval, aki a következőket mondotta: — A tárgyalások folyamán kát--]iá rom olyan pont vetődött fel, amelyre nézve még nem tudtunk megegyezni, de amelynek keresztülvitele az én társaságomnak sokkal fontosabb érdeke, mint a városnak s igy azokat én magam akarom szorgalmazni. Ilyen a csővezetékek, illetve a bevezetési munkálatoknak két év alatt való befejezése. A város ugyanis még mindig ott tart, hogy büntető pontokat akar felvenni az esetre, ha ezek a munkálatok két éven belül nem nyernének befejezést Joggal kérdezhetem, kinek a legsürgősebb az, hogy minél előbb kész legyenek a maimkálatok. Nekem-e, vagy a városnak. A munkálatokhoz szükséges összes kiadásokat mi fedezzük, tehát minél hamarabb készen ken — mindig Angelescu győzött, sohasem j kell legyünk, ha azt akarjaik, hogy jövedel■ pénzügyminiszter. ‘ • ’' ’ ’ ’ '1~! met tudjunk produkálni. — Ezért nevetségesnek tartok ilyen büntető pontot és meg is indokolhatom, hogy miért. Tudni kell azt, hogy a munkálatok elvégzéséhez nyers anyagokra és szerszámokra van szükség. Már magát az egyes szerszámokat is csak a külföldről tudjuk behozatni, tehát importengedély szükséges. Mi mindent elkövetünk ennek megszerzésére, de amennyiben ez lehetetlenné válna, ugv rajtunk kívül eső okokból esetleg szünetelnünk kell a munkálatoknál. — Megtörténhetik az, hogy esős idők következnek, amikor szintén egy-időre meg kell állani. itt van az az eset, hogy a jclen’eg különböző csöveket gyártó üzemek magasabb hadügyi rendelkezésre egész egyszerűen be kell szüntessék a mostani gyártmányokat és hadfels'zerelésii gyártást kell e’őlérbe helyezzenek. Ez ugye olyan felsőbb érdek, amelynél mi hiába kiüzködnénk a mi csöveink gyártásáért. — Mi igenis ambicionálni akarjuk a gyors mainkát. Azt akarjuk, hogy a Cluj-i munkálatok részünkre reklámot képezzenek. Azonban az ilyen felsorolt esetek előfordulása — amit valljuk be, nem szívesen látnánk — de amelyek ha mégis bekövetkeznek, föltartanának a munkálatoktól. — Nekünk a pénzaink megvan erre a munkálatokra és azt miinél hamarabb megkezdeni és befejezni akarjuk. Azonban csak kuriózumként utalok arra, hogy a régi magyar szerződésbe, amely először intézkedett a földgáznak Cluj na való bevezetéséről, három év volt kikötve a vezetékeknek a város határáig való lefektetésére. Már pedig a régi magyar uralom igazán pontosan kiszámolta ezt az időt, amire a mamkálatoknak szüksége van. Pedig akkor nem voltak behozatali és deviza-nehézségek. Kádár Erzsébet: Virágok ősze „Még nyílnak a völgyben a kerti vlrá gok . . Még zöldéi a balkonom, még egy-egv piros muük átül olt h villan, ha elmegyek ;i csukott balkonajtó melleit * szemein szórakozott un súrolja az. ablakok négysiúi- gél. IX miyen satnya virágok, ágaskodó száron, zsugorod ottuk, ráncosak és fele akkorák, mint nyár közepén. A petunia félméteres szárat eresztett, amelynek végén egyetlen szerény kis szirom szóm őrködik. Még leginkább győzi a sárga sar- kantyuvirág, nyílik is bőven, de a szirmai olyanforma barnák mostanában, mint broirzlx‘t»-g.ségl>en szenvedő ember area. Szépnek már egyáltalában nem nevezhető a balkonom dísze. Csupa kusza, hosz- szu, vérlelen kar, a szárak, amelyek görcsösek. kösz vény es ember tagjaihoz hasonlók, vérszegények, szürkék — öregek. A levelek is apróbbak, egyhamar üsszekun- korndnak, a pelárgoniu legyezői meg sárgák, inájfoltosak. Még a pletyka a legigénytelenebb, a legszívósabb, még a/, is kócos és boglyas. S teli barna, zörgő, elszáradt levéllel. Hervadt, fonnyadt, kis rongyok az elviritott petúnia-szirmok, sze- inétbevaló, gyűrött selyeinpapirlioz. hasonlít a tapintása az elszáradt muskátlinak. És magot termel a sarkantyú, szára le- gömlxilyödik, mintha a szülés fájdalmait szenvedné, szirma elhull és magháza meg- dagad. Gaz ez már, nem virág, tudom, hogy szégyen ilyesmit tartani a lakásban, de mégsem dobom ki még. Már le sem nyesegetem az elhalt leveleket, az elnyilt virágokat, már ki sem gyomlálom a gazt a ládák föld jéből, még az egészen élettelen tövek is maradhatnak a többi között. Most már hervadhatnak, fonnyadhatnak, vagy erőlködhetnek kényük és kedvük szerint. Nem locsolom őket, annyi esőt kapnak, amennyit az ég küld nekik. És szívhatják október vérszegény fényét, melegedhetnek, ha van még napsütés. Szegény. elaggott ágaik ide-oda görbülnek, egy másba fonód nah és ott pusztulnak lassú, békés kimúlásban, ahol első virágjaikat hajtották. Három hónapot nekem szolgáltak — legyen ez az utolsó hónap az övék. Ugye ez nevetségesen hangzik, szentimentálisán és túlzottan. De nem is csupán a virágjaimért teszem. Mint a hívők, akik ezüst kegytárgyakkal szeretnék megvásárolni az örök üdvösséget, igy én is, a virágok őszének fejében, egy ilyen magam- nakvaló öregségért alkuszom az éggel. A KRITIKUS ÉLETKORBAN reggelenként egy-egy pohár természetes FERENC JÓZSEF keseriiv:znek valóban áldásos hatást van! Orvosok ajánlják. Pa&ir$?.afa 50 drb fehér krepp szalvéta 12 lej, 25 drb szines krepp szalvéta 12 lej, 25 drb sima színes 9 lej. Vendéglőknek, cukrászdáknak 500 drb negyedes krepp szalvéta 28 lej, 1000 drb negvedes krepp szalvéta 50 lej. Kaphatók az Ellenzék kortyvosztályában, Cluj, P. Unirii. Vidékre bármilyen mennyiséget azonnal szállítunk. MA 39 EVE 1897 október 26-án a multévi erőszakos választás következtében Banffa Dezső kormánya éles harcban áll az ellenzékkel. Ennek a harcnak jelentős vonatkozásai vannak országrészünk felé: városunk, amely „néhai Bokros Elektől kezdve Álba eh Géza (jelenlegi) polgármesterig mindig mameluk volt“, e napi közgyűlésén díszpolgárnak választja meg Bánffy Dezsőt. Bartha Miklós kénytelen ma megkezdeni 6 hónapos fogház büntetését, amelyet Wekerle volt miniszterelnök megrágalma- zása miatt mértek reá, pedig óriás méretű kegye mi kérvényt adtak be, amelyet Va- tszary hercegprímással az élén az ország számos közéleti előkelősége irt alá. Spanyolországból forradalmi híreket jelentenek: Don Carlos hivei mozgo1 ódnak, pedig az öreg trónkövetelő tekintélye nagyon megkopott, amióta Elvára nevű 'leányát Folchi nevű festő megszöktette. Az osztrák-magyar hank itteni fiókja nagy palo- laépités tervével foglalkozik. Főleg a mii- vészi körökre mély benyomással volt a hír, hogy Paildzkv Károlyt, a szépművészeti mu zeama igazgatóját kétévi vizsgálat után vád alá helyezték sikkasztás cimén, holott a tőle fölhasznált összegből megbecsülhetetlen értékű festmények (Piombo stb.) birtokába jortott a nruzemn és a család az állítólagos „kárt“ megtérítette. Este a Cremonai hegedül* került színre és a kitűnő Hubay-dalmü főszerepeit Forral Ferike, Mezei, Kassai, Szegő énekelte. Bla- héné nagyanya lett: Zsoldos Sárinak és Beöthy Lászlónak fia született.
