Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)
1936-10-25 / 248. szám
19S6 oHiibär 2Í9. ELLENZÉK November elseje előtt tilos a gyümölcspárlatok főzése CLUJ. Az Ellenzék rudósi tóját ól.) A szeszmonopol .a gyümölespárilaxok főzését november elseje előtt nem engedi meg, emiatt az ókrráfysá’gi piacon erős áremelkedés észlelhető gyümölcspálinkában. Lehetséges, hogy ez a halasztás annak a jele, hogy a szeszmonopol bizonyos intézkedések megtételere készük pcaaa—gganaa—saBWESSMBiwsaBssssa——m—bbwb—BHHt Kereskedő vagy iparos kezesei nem hivatkozhatnak a konverzióra Terjeszkedik az Ufarom A ckiji Uferom vegyészeti gyár újabb gyógyszereikkek készítésére rendezkedik be és e célból a jelenlegi gyárépülete mellett a korábban megvásárolt telken kétemeletes épületet építtet. Az uj építkezés mimkakiirá- sai most készültek el ás valószínűleg, a munkálatokat már ez évben megkezdik. Uj cégek városunkban A kereskedelmi és iparkamara céghivatalában az alábbi uj cégeket jegyezték be: Mar- kovics Jenő gabonakereskedő, Str. Mara- sesti 73. Neaguné Moldovan Anna étterem str. Consiliul National 9. Petro Adalbert órás, Str. Mitei 2. Geréb Endre étterem Str. Bai 2. Náthán Sámuel Sţr. Regina Maria 34. gyümölcs- és cukorkakereskedés. Moldovan Pavel étterem Str. Reg. Ferdinand 85. Birexim közkereseti társaság Str. Elisabeta 32., export-import. Ipari telepengedélyek kérése A chip iparfelügyelőséghez a következő telepengedély kéréseket adták be: Schreiner Martin BLstrica, fűrészüzem, Kohl Dezső Bee lean, növényok jgyár, "Weinberger Mór Turda, fémöntőde, Venczel Károly Taureni, parasztmalom, Sándor Béla Aiton, malom. Erdőkítermelési engedélyek megyénkben A föimüveiésügyi minisztérium Cluj megyére a következő erdőkitermelési engedélyeket adta ki: Calcit R. T. Dealul Hagului teljes letárolása, Lob Lajos és Lob Eszter a Dosul Horjukii erdőrész letárolásra kaptak engedélyt. FÉNYKÉPALBUMOK 11 a .gyón szép klAM- tásban 240 lejért kaphatók az ELLENZEM könyv osztályéban, Cluj, Fiat* Uairit CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) Mindmáig azt a joggyakorlatot követték a biro- ságok, hogyha egy kereskedő tartozásáért kezesek állattak jót és & kezes városi, vagy mezőgazdasági konverzióra saját személyében jogosult voll, a kezes hivatkozhatott a konverzióra, dacára annak, hogy a főados tartozása kereskedelmi jellegű tartozás volt és igy nem élvezhette a konverzió kedvezményét. Ezt a joggyakorlatot a cluji tábla most gyökeresen meg változtatta. A szóban forgó konkrét eset a következő: egy turdai pékmester feleségével együtt 330.000 lejjel tartozik eg,y cluji banknak. A bank a követelését peresítette. A turdai törvényszék előtt az asszony, mint férje ker«se, mezőgazdasági konverzióra való jogosultságára hivatkozott, amelyet a turdai törvényszék el is ismert. Felebbezés folytán foglalkozott az üggyel a cluji tábla Manescu tanácsa, amely megváltoztatta a törvényszék Ítéletét és az asszonyt, mint kezest Ls kötelezte az egész tartozás megfizetésére, elvi határozatban mondva ki, hogyha a főadós kereskedő, vagy iparos, akkor a kezesek sem hivatkozhatnak konverzióra, mivel úgy a főadós, mint a kezesek egy konverzió alá nem eső tartozás adósai. Alkotmányellenesség címén meg lehet támadni a befegsegélyző pénztárak mellett működő bíróságok határozatait Ismeretes, hogy a munkásbiztositó pénztárak mellett működő bíróságok összetételét és hatáskörét egy szabályrendelettel, amely mint „decree regal“ a felhatalmazási törvény alapján jelent meg, megváltoztatták, olyképpen, hogy az eddig 3 tagú bíróságokból törölték a munkás és a munkaadó kép- 1 viselőket. Másodsorban kimondotta az uj szabályzat, bogy a bíróság 20.000 lejig hozott határozatai ellen., csak felebbezéssal lebet élni, Az érdekelt munkaadók körében az a vélemény alakult ki, hogy a munkásbiztositó pénztárak mellett működő bíróságokat törvény szabályozza, amit csak törvénnyel1 lehet megváltoztatni és igy at módosító szabályrendeletnek nem „decret regal“, hanem' ,,decret lege“ jelleget kellett volna adnii. Mive! a kormány ezt elmulasztotta, a módositó rendelet alapján ítélkező munkásbiztositó bíróságok határozatait alkotmány ellen esség címén meg lehet támadni. Minden javadalmazás, melyei a munkaadó az alkalmazottnak kifizet, fizetésnek tekintendő A pénzügyi hatóságok 74.000 lej birsággal sújtották a Creditul Carbonifer céget azon a címen, hogy a vállalat a supraquóta kiszámításánál a tisztviselők gratifikációjából levonta a 30 százalékos adómentes részt és az igy fennmaradó összeg után fizette ki a supraquótát. A vállalat a törvényszékhez felébb ez te meg a birság kirovását, hol a fiscus hivatkozott a pénzügyminisztérium utasítására, mely szerint a 30 százalékos engedmény csakis a tényleges fizetésre vonatkozik és nem élvezi ezen kedvezményt a tisztviselő oly másnemű illetménye, amely nem tekinthető fix javadalmazásnak. A vállalat szerint í 5 non Egészséget vesz akkor, amikor a legbiztosabb és a legjobbnak bizonyult „Primeros“ gyártmányt kéri. Mert ma semmi sem létezik jobb, mirt a minden oly javadalmazás, melyet a munka' adó az alkalmazottnak kifizet: munkája dotálására, fizetésének tekintendő, bárhogyan is nevezik azt. Az ilfoví törvényszék IV szekciója a vállalat érvelését elfogadia és a birságot kirovó jegyzőkönyvet megsemmi sítette. Ingatlanforgalom A cluji telekkönyvi hivatalnál az alábbi változásokat jegyezték be: Muresan V-asile Calvin utca 32. szám alatti házát megvette az Universitatea 250 ezer lejért. Szocs Ferenc General Poetas utca 29. szám alatti telkét 180 ezer lejért Steurmann Lipót vásárolta meg. Kovács Joan Stefan cel Mare tér 18. szám alatti ingatlanát dr. Vintila Joan 136 ezer lejért megvette. Dr. Karpf Vilmos megvette 18700 lejért Vadnai Arpádné Str. Rugului 3. alatti ingatlanát. Pop Elena 240 ezer lejért megvette L-biich Elene Legiunea Ardeleana utca 32. szám alatti házát. Molnár Mihályné Sălcilor 13. alatti ingatlanát Risel Mariid 47.100 lejért megvette. Dr. Lupan Sándor 1 millió lejért megvette Fisch Magda és 630 ezer lejért Kun László részeit az Avram Jancu utca 18. számú ingatlannál. Schwartzberger Mihály 470 ezer lejért megvette Deák Ferenc Marasesti utca 62. szám alatti házát. Cluj városa 114.42 5 lejért megvásárolta Domo Arpádné Pelagie Ro.sie utca 26. szám alatti házát. Dr. Ciortea Aurel 73 5 ezer lejért megvette Buzetzkó Ákostól a Memorandului utcai házát. Dr. Blaga Aurél engedélyt kapott a Dorobanţilor utca 27. szám alatti telkének parcellázására. Az nj közigazgatási törvény magyar fordítása (dr. Kiss Endre ügyvéd fordításában; 60 lejért kapható az Ellenzék könyvcmtályá- ban, Piaţa Unirii. Vidékiek 80 lej pénz, vagy postabélyeg beküldése ellenében bérnaentva kapják. KERTÉSZ MIHÁLY I SÁRI DOLGOZNI JAB ■ REGÉNY. 15. KÖZLEMÉNY. Berkes egy percig gondolkozott, hogy válaszoljon-e egyáltalán. Sári félreértette a hallgatást s megjegyezte: — Úgy látszik, nincs bátorsága nyilatkozni, olyan rossz véleménnyel van rólam. — Ellenkezőleg— jelentette ki Berkes. — Éppen azért hallgatok, mert félek, hogy a véleményemet nem tartaná őszintének. — Kiváncsi volnék reá. — Elárulhatom. — Halljam! Berkes nagyot lélegzett s csak aztán szólt: — Drága, aranyos, kedves teremtés. Szerény és becsületes gondolkozásu, nyilt jellem. Nincsenek nagyratörő vágyai, jó szivü, bízik embertársaiban, nem irigy, nincsenek káros szenvedélyei, erős érzéke van a szép és nemes iránt, sorsával megelégedett, kiegyensúlyozott lelkű, jó kedélyű .. . — Hahahaha! — kacagott fel Sári oly hangosan, hogy még a távolabb heverészők is feléje figyeltek. — Ügy beszél, mint egy hivatásos grafológus, akinek a tetszés szerinti dijat beküldték — bélyeg jegyekben. — Sejtettem, hogy ki fog gúnyolni — húzta el száját a fiatalember. — Már bánom, hogy egyáltalán válaszoltam magának. — Kötelessége volt — kuncogott még mindig Sári. — Miért? — Mert megkapta a szerény dijat. — Azzal, hogy meghívott erre a vikendre? — Nem Hanem azzal, hogy befogadtam a csónakomba. — Azt hiszi, hogy engem meg lehet vesztegetni? — Mindenkit lehet, csak el kell találni, hogy mivel. — Vegye tudomásul, hogy egy csöppet sem hatott meg a szívélyessége! — Miért erőszakolta ki mégis? — Mert gyerekesen ostoba voltam. — Haragszik, Berkes? — Éppen elég okom van rá. — És ha elárulom, hogy nekem nagyon jól esett ez a kis erőszakoskodás? •— Miért esett volna jól?, — Mert... mert volt benne valami férfias! Valami, amit sokszor brutálisnak neveznek. Én nem szeretem azt az émelygős alázatosságot, amivel a férfiak rendszerint körülveszik a nőket... A férfi nem erre teremtődött. És ne akarjon egy férfi sem más lenni, mint amire született. Ha csak egy szóval, vagy egy mozdulattal, de mutassa meg, hogy nem csupán a ruházata teszi férfivé. .. Higyje hát el nekem, Berkes, hogy tetszett az az erőszakossága. — Hihetek magának, Sárika? — lelkendezett a fiú. — Nem tudja, hogy aki hisz, az üdvözöl? — Olyan régi igazság ez, hogy talán már el is évült. — Olyan igazság, amely örökké fog élni! Lassan bealkonyodott s a Dunáról hűvös levegő áramlott a part felé. — Visszamehetnénk — ajánlotta ekkor Csánki, felemelkedve. — Még ráérünk — tiltakozott Kerékgyártó s közelebb húzódott Gombos Ferihez. — Éppen elég volt a koplalásból — pártolta Csánki indítványát Guttmann. — Már olyan éhes vagyok, mint egy farkas. Ez a hathatós érv a többieket is meggyőzte. Fel- Kerekedtek tehát valamennyien s beszállva a csónakokba, visszaeveztek a fehér vikendházhoz. Sári meg- gyujtotta a villanylámpákat, a férfiak néhány asztalt hordtak ki a terraszra, megtérítettek, aztán kicsomagolták a magukkal hozott ennivalókat s falatozni kezdtek. Eközben teljesen besötétedett. A vizen sietve siklott néhány elkésett csónak s a partmenti villanylámpák fénye táncolt a csónakverte szelíd hullámokon. Néha-néha egy-egy távoli hajó kürtje bődült a sötétbe, egyébként mélységes csend feküdt a fekete vizen. A város zaja is csak mint valami óriás méh dongása szűrődött idáig... Később az újpesti gyárak mögül felbukkant a telehold aranysárga tányérja s álomszerű fénnyel hintett be mindent. Csodálatosan szép nyári este volt s az egész társaság meghatódott némasággal merengett a vízre. — Oltsuk el a villanyt... — súgta most az erkölcsös Molnár kisasszony, mintha nem akarná hangjával zavarni az áhitatos csöndet. Valaki felállt s elkattantotta a villanykapcsolót, mire sejtelmes homályba borult az egész ház s csak elmosódott körvonalai látszottak a terraszon ülőknek. Berkes a sötétben megkereste a mellette ülő Sári kezét és tétovázva végigsimitotta. A lányt egy pillanatra meghökkentette a nem várt közeledés, de aztán, mintegy válaszképpen, megszorította a fiú kezét s gyorsan elhúzódott. Berkes nem is merészkedett tovább. Boldog volt. Kimondhatatlanul boldog. Most Csánki feláilott, kinyitotta a rádiót s a belülről átvilágított skálán tánczenét keresett. Rövid nyekergetés után sikerült is kifognia Bécset, amely valamelyik kávéházból jazz-muzsikát közvetített. Berkes azonnal felugrott, nehogy megelőzze valaki s meghajtotta magát Sári előtt. — Szabadna? — kérte. Sári engedelmeskedett s hozzásimulva a fiúhoz, táncolni kezdtek a zene ütemeire. A következő percben már valamennyien táncoltak. Csak a kövér GutL mann nem állt kötélnek. Neki elég volt a sportból mára s észrevétlenül fellopózott szobájába, hogy lefeküdjék. Már derengett, amikor a többiek is abbahagyták a táncot és elvonultak szobáikba .. . HATODIK FEJEZET János, az altiszt, hétfő reggel benyitott a levelezési osztály ajtaján. — Erényi igazgató ur kéreti a Földes kisasszonyt — jelentette. Sári meglepődve ugrott fel Íróasztala mellől, szoknyáját gyorsan lesimitotta s haját kissé idegesen igazgatta. Berkes szintén felugrott s türelmetlenül szólt oda a szolgának: — Mit akar az igazgató ur a Földes kisasszonytól? — Azt már nem kötötte az orromra — válaszolt János és sokat mondóan vigyorogva húzódott vissza az ajtóból. A fiatalember odaállt a már indulásra kész lány elé. — Maga sem sejti, miért hivatja a diri? — Mit törjem a fejem rajta? — vont vállat Sári. — Majd megtudom néhány perc múlva ... De miért érdekli ez magát ennyire? — Nem szeretem, amikor az igazgatók a tisztviselőnőket hívogatják a szobájukba! — mondotta Berkes és idegesen kezdte rágni cigarettája szopókáját. — Csak nem féltékeny? — mosolygott rá Sári. — Erényi még nem olyan öreg ember, hogy ne vehetné észre a maga szépségét. .. (Folytatjuk.)
