Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)
1936-10-03 / 229. szám
4 '’BVEBNZÉK 1936 október J. SZEMUVtlMYEH FIUGYAí! iüPJAlNWBftl íönkremen^ a duhaj holdushirály BUDAPEST. (Az Ellenzők tudósítója- | tói.) Nagy eseménye volt a budapesti koldusukilágnnk: tönkrement Fehér Gyula, a kolduskirály. Az Angyalföldön hírhedt „daiizó“ voll a vak ember. Nemrég még a Belvárosban és a korzón koldult a fél lábú vak, aki naponta 30 40 pengőt is megkeresett, meri olyan szivhezszólóan tudott könyörögni, hogy sapkája estig rendszerint megtelt pénzzel. Kisérönáje napi 4 pengő fizetést és teljes ellátást kapott, amikor pedig Fehér esténként hazatért Balázs-utca 17. szánni házban levő lakására, levetette rongyait, aztán elment kártyázni valamelyik angyalföldi korcsmába. Maga vitte a kártyát, mert lapok vakirással voltak megjelölve, liogg Fehér is játszhasson. Állandóan vesztett, barátai naponta 10— 15 pengőt nyertek el tőle. Hamisan nem lehetett játszani, mert a "kolduskirály mellett mindig ott ült bizalmi embere, aki figyelte, hogy a partnerek ne csaljanak. Kártyázás után hazament lakására barátaival együtt, éjszakánként 1 a 20 liter bort ittak meg s olyan orditozást csapott a tivornyázó társaság, hogy az egyemeletes házban senki sem tudott aludni, özv. Porga Ferencné házmester- né többször kérte a kolduskirályt, hogy csendesebben szórakozzanak, legutoljára Fehér azzal válaszolt, hogy konyhakést kapott fél és torkaszakadtából kiáltotta: i--------- ■— kiirtja a házmesternél és családját. Et- lől az időtől kezdve napirenden voltak a botrányok, végül a házfelügyelőnő veje, Szombati Sándor rendőrségi kézbesítő és felesége életveszélyes fenyegetés címén feljelentették a koldust. Amikor az illetékes hatóság megtudta, hogy Fehér Gyula milyen életmódot folytat, megvonta tőle a koldulási engedélyt. A kolduskirály ekkor felmondott krsé- rönőjének, feleségével kisértette magát, de a forgalmasabb utcákra nem mert menni, mellékutcákban koldult, közben teljesen tönkrement, mert az egyszerűbb emberektől csak filléreket tudott összegyűjteni. így történt, hogy elmaradtak az italos mulatságok és az angyalföldi kár- lyaesalák, de elmaradtak a jó barátok is. Három hónapja már lakbért sem tudott fizetni Fehér, amikor Müller A. Károly háztulajdonos kilakoltatás! eljárást indíttatott ellene. A tönkrement kolduskirályt ki is lakoltatták. szombaton kiköltözött a Balázs utcai házból, magával vitte hálószobabulorát, amelyet két évvel ezelőtt ti00 \tengőért a nemzetközi vásáron vett, elvitte ötszáz pengős rádióját és most egv fából tákölt szükséglakásban lakik. IDEGES EMBEREKNEK ES LEI.KIBETEGEK- NEK az igen enyhén ható. mindig m: gbzh:tó természetes FERENC JÓZSEF keserüviz — reggel éhgyamom egy pohárral bevéve — rendes bélmüködést, jó emésztést és elegendő ctvágyér- zetet ;ercmt. Orvosok ajánlják. Szavaljon, ha felkel — elmúlik az idegessége A vers mint idegcsillapitó az orvostudomány szolgálatában „OK 1,1 11 Mi 1 \P” Timisoara („A kérdőjeles nepkisebbseg"!: A •nepkisebbnégok uj csoportját teremti meg az „Universul“ azzal, hogy megkérdőjelezi e/t a ki teje/est es a lvuuo foglalt tartalmat. Kz mindeneseire h-g eevs/eriibb módja lenne, a nemzetkisebbs1. gi kérdés megoldásának. A cikkírónak erőszakolt magyarázatával szemben eleg utóim a párisi egyezményre, mely elejetői végig nem ,-eti kisebbségekről és azok védelméről, jogaik biztosításáról szó! és minden cikkében kihangsúlyozza a faji és vallási különbözőséget és az ezzel járó jogokat. F zen nem változtat, hogv a nemzeti kisebbségeket megkérdőjelezve nem ismeri el az „Universul Aminthogy például az. istentagadók tagadása sem szünteti meg az istenhitet. „Erdélyi Napló'1 Deva („A magyar ifjúsághoz“): Nem felejtem el egyik nulrai, szeretett tanárom figyelmeztető tanácsjaf, midőn a pályaválasztás- kérdését boncolgattuk. „Az Ardeal i kisebbségi magyar ifjúságnak tízszer annyit kell dolgozni, mint a többségieknek, hogy érdemeik csak egy tizedrészét is elnyerhesse“ mondotta. Es ö nemcsak mondotta, hanem életével bizonyította is. Ez a mondás két táborra osztja az ifjúságot, mert egyeseket elszomorít, másoknak lelki tavát pedig az akaraterő hullámaival korbácsolja fel. Tízszer többet dolgozni és tízszer kevesebbet elérni, mint érdemelnénk s hiv maradni ahhoz a fenséges, szent ajándékhoz, amit nemzetiségünk jelent nekünk és nem időelött megvénühvi, buskomorrá válni, amiatt, hogy itt és most mit dolgozunk — azt jelenti, hogy az Ardeal-i magyar ifjúság Isten kegyeiben ran, hogy létjogosultságé és nemes életet élni méltó joga van. Nem mellet veregetni lés szavakkal dobálózni, hanem dolgozni, fiuk, mert ez az igazi műveltség. Tisztelni tudni a másokét, de konokul szeretni azt, ami a miénk. Végzettséggel iparágra menni és ott nem különcködni, hanem igaz szeretettel, őszinte, összetartó munkát végezni, az ifjúságot nemcsak brrálgatei, de szeretettel nevelni tudni, nemes telki magaslatokra emelni és igy az utódokról gondoskodni. Nemcsak anyagi, de több lelki gazdagságot gyűjteni. „HÍRLAP“ ikrád UA lej sorsa“): Ha a hármas rahrtak on venció érték és időtállónak bizonyul és elkövetkezik az idő annak kiszélesíti ősére, akkor nekünk is meg kell keresni az uj árfolyamalapot és — esetleg áldozatok árán is — rögzíteni kell yaloifánkat. Ez azonban előreláthatólag hosszabb idő kérdése. A három állam között létrejött megállapodás esek ideiglenes ierögzítését jeleaţi a hároan legnagyobb pénzrendszer egymáshoz való viszonyának, ezt véglegesíteni keli és meg kell várni, míg valamennyi ország — vagy legalább is a gazdaságilag jelentősebbek — abba® a beflyzetbeo lesznek, hogy a stabilizálás kockázatát vállalják. Erre azonban még kevés kilátás van, mert ez nemcsak gazdasági, de politikai probléma is. „NAPLÓ“ Oradea („Sport és méreg“): Ének a városnak fejlett sportélete van, a mi fiáink mindig kemény ellenfelet jelentettek az ország minden sportegyesületének. Amíg a politika frontján megkezdett uszítás i>esn áradt szét az diet minden területiére, szó sem lehetett a sportban széthúzásról, vagy átplántált gyűlöletről. Egy sértődött kivonulás legutóbb megindította a lavinát. Ostrom ostromot ért, vád vádaskodást, hogy a román közvélemény tájékozatlanabb részét megfertőzze. Az a kérdés, kinek lesz haszna abból és mit profitál az ország sportja, ha meg- hajszott egyesület vezetői megunják az örökös rágalmakat és félreállnak. Kinek lesz haszna abból, ha Ora dean nem lesz egy csapat, mely válogatottakat tud adni a nemzetközi találkozókra és nevelő programjában mindig legelői halad a-z egyetemes sport fejlődésének utján. „SALONTAI LAPOK“ Salonta (Államlpol- gársági listák kijavítása): Számtalan esetben fordult elő, hogy az állampolgárok nevei tévesen lettek a listákba beirva. Eddig ezeket a hibajavításokat minden különösebb utánjárás nélkül lehetett eszközölni, a jövőben azonban erre csak belügyminiszteri engedélyivel kerülhet a sor. így most kiigazítást csak költséges és nagy utánjárással lehet foganatosítani. Majdnem olyan eljárásra van szükség, minit akkor, midőn valaki újonnan kéri áll ampcőgárságárrak megái íapiitását. „SZÉKitíLY ÚJSÁG“ Targul-Sacuesc („Horogkeresztes magyarok“): Egységes, egy nemzetből álló államot akaT a horogkeresztes pánt, amelyben ne legyen se zsidó, se magyar, se német, se más, csak román. És ezen az alapon még csak elítélni sem lehet azt a fiatalságot, amely a maga nemzetének a nagyságát, a kizárólagosságát keresi. Édes jó székely testvérem, hogy képzelted te el az egységes nemzeti szocialista államot úgy, nogy te továbbra is székely maradj benne? Testvér! Térj magadhoz. Térj vissza a Bánni-; templomba és gyónjál, imádkozzál és vezekelj, mert elvesztetted a józan Ítélőképességedet. amikor önmagádat és fajodat ítéled halaira. Száll, szá'll a fekete madár a Székelyföld felett. ^ CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A modern orvostudomány terén egyre gyakrabban használja fel a rövid hullámokkal és a sugárzásokkal való gyógyítást, hogy az idegbeteg embereknek könnyebbséget szerezzen. Egy francia írónő most felveti a gondolatot, nem lehetne-e felhasználni a megtámadott idegrendszer gyógyítására — a költői fluidumot. Köztudomású, hogy a költészet nemcsak a lélekre gyakorol frissitő, izgató, vagy megnyugtató hatást, hanem az idegrendszerre is hatással van. Lucie Gurllet — aki az egyik legelőkelőbb francia folyóirat hasábjain fejtegeti ezt a kérdést — négy évi kísérlet eredményeire támaszkodva, a következőkben foglalja össze tapasztalatait: A költészet mindenesetre hatással van az idegrendszerre, természetesen nem szervi betegségek esetén, csak a szervi bajok következtében kiváltott ideges reflexek eseteiben. Különösen azoknál alkalmazható jó hatással, akiket phobia, vagy valami fix idea gyötör, valamint akiknek félszegségi, határozatlansági vagy féielmi gátlásaik vannak. Tudvalevő, hogy a zene már az ókorban is segítőtársa volt az orvostudománynak. Mint Dioskerides irja, már Hippokrates is kísérletezett vele. Manapság különböző gyógyintézetekben alkalmazzák már a zeneteraphiai kísérleteket. De a költészetet még alig próbálták felhasználni idegbetegek gyógyítására. Ha pedig itt-ott kísérleteztek is vele, mindig csak zenével egybekötve történt, a vers csak a zene ritmusának kísérője volt. Vájjon milyen ereje van a költészetnek, mint gyógyszernek? Háromféleképen is hat a betegre: a ritmus, a hanghatás és a gondolat erejével. Alexandrinus mint nyugtató szer A ritmus, a vers szive, hat imándeneike'Iő'tt a betegre. Csaknem valamennyi betegre hatással van, még azokra rs, akik szellem iteg fáradtak és nem tudják követni a gondolat vonalát, sőt a kevéssé képzettekre is. Az utóbbiak gépiesen kerülnek befolyása aAá és fakról-fokira érzik zsongitó hatását. Lucie Guillet kísérletei során megállapította, hogy a versek ritmikus befolyása az idegbetegekre o versek szótagszáma és a cezúra helye szerint különbözik. Az alexandrinus például kitűnő regulator, ha .két egyenlő — hat-hat szó tagból álló — részre van I osztva. Ha két cezúra is vau benne és pedig egyenlő távolságban, akkor a folyékony alexandrinus kitűnő nyugta tószer. Rövid vagy hosszú verssor, páros, vagy páratlan vorsmérték, mindez befolyással van az idegbetegekre. A páros versek megnyugtatóan, a páratlanok izgatáan Iratnak. Nagy hatással van az idegbetegekre e versek csengése is. A világos és eleven hangok jótékony álomba ringatják a betegeket. A neunaszíéniásokra az erőteljes hanghatások szinte delejes hatást gyakorolnak. A bátortalan, gyenge idegzetű betegekre igen jó hatással van, ha reggel, felkelés után, hangosan elszavalnak néhény friss ritmusú verset. Ha a költészet csak a ritmus és a csengés fegyverével rendelkeznék, nem szárnyalhatná túl a zenét, de a gondolat hatalmas erejével és a költői képekkel sokkal nagyobb hatást gyakorolhat, mint a zene. S ha eleinte csak a 'vers ritmusa és csengése hat is a betegre, később egyre szuggeszbivehb hatással lesz rá a költemény gondolata. Rp.: egy Victor Hugo=vers Lucie Guillet figyelmébe ajásn&ja az orvosoknak, hogy mindig a legegyszerűbb költeményeket válasszák ki és eszükbe ne jusson külön gyógyító verseket inni a betegek számára. A kezelés megkezdéseikor főként klasszikus költeményeket kell választani, mert ezek a versek gyermekkori emlékeket idéznek fel, hiszen csaknem valamennyiünknek ott él emlékezetében a klasszikus versek muzsikája, amiket az iskolában tanultunk. A 40 éven felüli ideges nőkre igen nagy hatással vannak a Victor Hugo- és Lamartine-versek. Külön cikkben foglalkozik a francia Írónő az egyes bangók gyógyító értékével és megemlíti, hogy már az ókori népek mágikus erőt tulajdonítottak bizonyos szótagkö- téseknek. A kaldeusotk és epheznsiak történeteiről feljegyezték, hogy kell ofcyian szavaknak lenni, amelyek még a halottakat is feltámasztják. Az idősebbik Cato feljegyez olyan szavakat, amelyek gyógyitóerejüeknek bizonyuilitök a fi-caroodásoknál s feljegyez egy •venswt, amellyel egy bizonyos sebészi eljárást kísértek. Csonttörésre is külön verset mondottak. A középkor varázslói találták ki az abrakadabra szót és azt áih.tották, hogy ismételt hangoztatáséval csodálatos gyógyhartést érnek el. Az újabb időben pedig a falusi ku- ruzslók csaknem mindig bizonyos varázs- mondatok kíséretében adták be piluláikat és étixifrjeiket a betegeknek. A modem orvos- tudomány azonban trráT a vers ritmus- és hanghatásával kísérletezik. (—ct.) NŐI SZABOK FIGYELMÉBE. A* fed sxe- son nagy kabát, kosztüm és roba divatlapjai már nagy választékban kaphatók ai Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Plata Unirii. Vidékre azonnal szállítunk utánvéttel iá Hitelszövetkezetet ala- piiotíah Targu-Mures magyar ifjúsági alakulatai TARGU-MURES. (A/. Ellenzék tudósilójától.) A Targu-Mures i kisebbségi magyar ifjúság komoly megmozdulással szervezkedett meg, hogy a kisebbségeknek gazdasági támogatást nyújthasson. A nemescélu mozgalom a Bólyai Farkas „IKE“ (Ifjú Keresztény Egyesület) református ifjúsági testületből indult ki s a komoly elhatározási! ifjak csakhamar megtalálták a kapcsolatokat a katolikus és unitárius egyház ifjúsági testületéivel is. így vált lehetségessé egy hitelszövetkezet létesítése. Az ifjúsági hitelszövetkezet, mely kebelébe hívja a város ösz- szes magyar polgárait, a belépést azzal tette könnyűvé, hogy a heti tagsági dijat 10 -20 lejben állapitolla meg. Néhány hónapi munka után sikerült az ifjaknak annyi alapitó tagot összehozni, hogy a hitelszövetkezet most megalakulhatott a törvényes fonnák között s magát „Concordia“ Hitelszövetkezet néven jegyeztette he a járásbíróságnál. A Concordia Hitelszövetkezet élén a következő igazgatóság áll: Csikv László dr„ Mikó László, Pongrácz Tamás, Kalkovics Gyula, Csegedy Márton, Kiss S. Ernő, ifj. Zsakó Kálmán. A hitelszövetkezet ügyésze pedig Nagy Lajos dr.. a református kollégium igazgatójának fia, aki az ifjúsági gazdasági szervezkedés esz méjének felvetője volt. Az ifjúsági hitelszövetkezet alapgon\ dolata az, hogy azoknak a fiatal iparosoknak és intellektuális pályán elhelyezkedni akaró ifjaknak nyújtson segítséget. akiknek különben nem volna meg a kezdéshez szükséges szerszámok, irodai felszerelések beszerzéséhez szükséges pénzük. A musttal teli hordó agyonnyomott egy gazdát. Timisoara-ról jelentik: Mahalski Antal negyvenöt éves és Wendner Fülöp ötvenkét esztendős Lugoj-i gazdák a szőlőből egy több hektoliteres musttal telt hordót szállítottak szekerükön hazafelé. Az ut egyik kanyarodójánál a lovak megbokrosodtak, elragadták a kocsit, amely felborult. A két gazda a földre bukott és a nehéz hordó rájuk esett. A hordó Mahalskmak a mellkasát zúzta össze, Wendemek pedig a lábán okozott súlyos sérülést. Mahalski hamarosan meghalt. Wendnert a kórházban ápolják. ÍjŐí Ecabá^*, Loszíüm divatlapok az őszi és íéli szezonra Tajlleur de Luxe 380.— The Coming Season 420.— Smart Menteaux & Costumes 170.— Nouve&ux Costumes & Manteaux 145.— Star Costumes-Manteaux 150.— Costumes Manteaux 185.— I Modelles Tailleur CoíE-Mant. i8j. lej. Kaphatók az ELLENZÉK könyvoszti'víbaa, Cluj. Piaţa Unirii. — Vidékre utánvéted is azonnal száll:tünk. n 1 Ez az a könyv-szenzáció amire minden gazda és kertész már évek óta vár! ! MWHÜPfÁfW cim alatt most megjelent gazdasági és kertészeti encyklo- ^ pedia, a szakember nélkülözhetetlen kézi-könyve ! !! A következő gazdasági ágakat (Hali fal: Növénytermesztés (A növény szervesetének és életműködésének vázlatos ismertetése. A talaj eradete és a málás tényezői. A szántás. Trágyázás. A vetés. Részletes növénytermesztés. (A szántóföldi növények csoportosítása. A különböző érési időszakok. Rét és legelőmüvelés.) Állattenyésztés (Az állattenyésztés jelentősége. Faj és fajta. Takarmányoaástan. Lótenyésztés. Sxarvas- m-rtiatenyésztés. Az 6királyság szarvaa- marhafajtái. Juhtenyésztés. A tejgazdaságtan. Sertéstenyésztés. Kecsketenyésztés. Baromfitenyésztés. Házinynlt nyéaztés. Méhészet. Selyem hernyőtenyésztésj Kisgazdaságok berendezése és vezetése. — K rtésxet. (Gyümölcstermesztés. Zöldségtermelés.) — Szölőmivelés. Növényvédelem. Gyümölcsfák. A szőlő betegségei (Kártevői és az ellenük való védekezés.) Növények a növények ellen. Gazdasági növények. Egyéb szükséges felvilágosítások. — Kartonkötés, 645 cl dal, 306 képpel, ára csak 90 lai az „Ellenzék" k5ayf«dályál»asi Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal, utánvéttel is szállítjuk. — Kérje a gazdasági szakkönyvek jegyzékét könyvosztályunktól
