Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-25 / 248. szám

I&36 október 25.

ELLENZÉK

3

Látogatás Vásárhelyi János püspöknél

Az emberek az ellesatételsel élezik ki és fiiem láíják ísieg a nemzetek ksiiinrá|ásiaii összekapcsoló

vasgerenJájjái

mon di 3 az AedeaJ-ä trelormátesok nagysraerii íőpásztera

SgSSSHHHHHi

sá maki Ítekx

S

zépségtől és bájtól ragyogóan, isteni mosollyal, a mozivászon hires csillagai elárulnak egy értékes gyöngysort és egy ép oly értékes titkot.

Nem titkolják azt a tényt, hogy a kozmetika terén minden felfedezést a legélénkebb érdeklődéssel kisérnek, mert a szépség és az arcbőr ápolására a legújabb és legtudományosabb módszert akarjak használni.

Miután hülönböző kozmetikai készítményeket és különböző módszereket kíséreltek meg az arcbőr ápolására, HOLLYWOOD csillagai végül is a legegyszerűbb és leghatásosabbnál állapodtak meg:

POND’S

Amikor a mozi leghíresebb csillagai — akiknek módjában áll a legdrágább módszereket és a tudomány legutolsó vívmányait igénybe venni — a Pond’s krémeket használják, bizonyos lehet afelől, hogyez azideális módszer, a l e g j o b b, a leghatásosabb,

A szépség ápolására krémek és púder nélkülözhetetlenek

POND'S,

Használja mind ?< két Ponds krémet:

C

fi tt* Ti ff TZ >T' a festék eltávolítására

IvrvlOiYllL 1 es é/jeli használatraa „V” KREMET nappalra, mielőtt

a Ponds PUDERT alkalmazná.

Products of the POND’S EXTRACT COMPANY, — New-York, London

CUM. október 23.

Ülök a fekete bőrfotőjben s az ablakon kensztül nézem a szürke esőfelleget. A szomszéd szobából beszélgetés foszlánya szűrődik át az ajtón. A beszélgetés szaggatott, bucsu- jellegü. Tudom, hogv nemsokára rámkerül a sor és szembenállók azzal, akihez jöttem.

Analizálom a helyzetet, analizálom magam.

Itt vagyok a transsylvániai református püspök szobájában, hogy a köteles tisztelgő látogatáson kívül egypár kérdésre kapjak feleletet az őfelsége által püspöki méltóságában megerősített főpaptól. Egvpár méterre tőlem, a másik szobában beszélget a püspök, akihez jöttem. Bizonyos, hogy amiről most beszélget, egy darab Transsylvania. En, az alföldi ember ehhez a transsylván lélekhez jöttem el tisztességet tenni. Az újságíró üdvözölni óhajtja a transsylvánia! reformátusok legelső lelkipásztorát. Néha egy-egy erősebb szó áttöri magát a szomszéd ajtón. Most már tisztán hallom, hogy egyházi dolgokat tárgyalnak odabent. A szavak erősödnek, közelednek az ajtóhoz.

Az érzés, ami bennem van — pattanásig feszült. Várom, mikor nyílik az ajtó s mikor állok szemközt Vásárhelyi János püspökkel.

*

Most, hogy ezeket a sorokat írom, már túl vagyok az interjúkkal járó feszültség nehézségein. Nyugodtan meg tudom Ítélni azt, ami volt.

Így történt:

Az ajtó felnyílott. Az első férfi, aki kijött, Ardeal egyik legkiválóbb művészembere, aki az egyik egyháznak a gondnoka. Rögtön utána megjelent a püspök is. Az arcán melegség, jóság. A tekintete egy pillanatra levezette a nyugtalanságnak azt az érzését, amely minden újságíróban megvan a találkozás, a szembenézés pillanatában.

— Úgy emlékszem — szólt hozzám — hogy mi már találkoztunk.

És én boldog örömmel vettem tudomásul, hogy országrészünk első református főpász- lora nem felejtette el azt a látogatást, amelyet évekkel ezelőtt a Beius-i hegyek alján elfekvő úgynevezett „tartomány“ református magyarjai között tett. Mert ott álltam először szemben, meleg, meghitt beszélgetésben Vásárhelyi Jánossal.

A hang, a fogadtatás, a tekintet és a közös emlék egy pillantásra bensővé, közvetlenné, emberivé tette a beszélgetést.

S az interjú elmaradt.

De, amit helyette kaptam — több mindennél. Egy uj püspök uj programjára voltam kiváncsi és helyette beleláttam egy tartalmas életbe. A transsylván református jövőnek irányítását szerettem volna megtudni és helyette megláttam egy ember életén és foglalkozási körén keresztül a múltat. A magas egyházi méltóságot betöltő püspök helyett az ember beszélt hozzám. A transsylván ember, minden melegségével és minden nagyságával.

— Hagyjuk talán a munkaprogramot — mondta Vásárhelyi János püspök. — Erről majd akkor beszélek, amikor püspöki beiktatásom lesz meg. Azonban, hogy üres kézzel mégse menjen el, beszélgessünk azokról a barátaimról, akik között éltem és élek továbbra is.

A könyvekről? — és szemem végigfutott a fal melletti könyvszekrényeken.

— Igen — mondta és bevezetett a másik szobába. Odament az egyik könyvszekrényhez. Kinyitotta az ajtót. Ebben a mozdulatban valami egyszerű, de mégis fensőbbséges nyugalom volt. Csak az tud igy a könyvei elé állni, aki nagyon szereti őket.

— Ezek itt a bibliák, üt alatla Kálvin lizennégykötetes írás-magyarázata. Ezek a teológiai tanulmányok. Végig. Le. Egészen a könyvszekrény aljáig.

A szeme meleg szeretettel simogatja végig a könyveket. így nézni csak az tud, akinek mindene a betühirodalom.

Aztán hirtelen hozzám fordul.

Basedow betegek régi bevált gyógyintézete a

Dr. GUHR "Sztinaiérlnm I

TATRAS'SKÁ POLIANKA - TÁTRASZÉPLAK a MAGAS TÁTRÁBAN, Csehszlovákiában

A dr. Guhr-szanatóriumot klinikaihr-diabe tikusan vezetik, az int'zet különösen beíbe- tegeknek, any\gcserebántalmakban szenvedőknek, kimer'i'teknek és üdülőknek nyu't nagyszerű tartózkodást. Hydrotherápia, terep- kúrák. A teli sportok paradicsoma. Egészéves üzem. Kérjen prospektust az igazgatóságtól.

— Ezek között éltem le az életem és élek ma is boldogan. De nehogy azt hiigyje, hogy az érdeklődésem egyoldalú és türelmetlen.

Azzal egy másik könyvszekrényhez vezet.

— Itt vannak sorjában a többi barátaim is. Itt vannak a római katolikus egyház kiváló képviselőinek munkái: a Prohászka püspöké, dr. Tóth Tibaméré, Hirschleré és a többi kitűnő katolikus egyházi embereké. Emezek, itt mellette a görögkeleti és a görög katolikus egyházi munkák remekei: az ortoj dox dogmatika, a pátriárka prédikációi, stb. Ezeket mind olvasom, mind ismerem.

iA könyvszekrényben szemem megakad három egymás melletti könyvön. Iorga román, Teutsch szász és Jancsó Benedek magyar történeti munkája békés nyugalomban fekszik egymás mellett. A három nagy transsylván nemzet múltja, törekvése, nemzeti küzdelme és kultúrája simul egymáshoz nagy mozdulatlanságban. Úgy érzem1, hosszasan nézhettem ezt a három könyvet és ezt Vásárhelyi János püspök is észrevehette, mert igy szólt:

— Igen, érdekel a három nemzet múltja, jelleme és egymáshoz való viszonya. Vallásos nézőpontból, de elfogulatlan szemmel igyekszem megérteni az Ardeal-i nemzetek lelkét. Három, évszázadokon át egymás mellett élő nemzet nagy és dicső történelmi múltja nyugszik itt, ezekben a könyvekben. Három egymásra utalt nemzet minden keserve és kevés öröme sorakozik fel ezekben a munkákban. Egymásrautaltság. Ezt olvastam ki ezekből a könyvekből. Ezt hittem és gyakoroltam papi és közéleti, pályámon a múltban és ez a hit vezet püspöki szolgálatomban a jövőben is.

őszinte szavak, igaz vallomások. Amit nekem most Vásárhelyi János püspök elmondott, elfelejteni sohasem tudom.

— Meggyőződésem — mondta a püsrpök — hogy a különböző felekezetek és nemzetek kultúrája szoros kapcsolatban varrnak egymással. Sok bennük a közös vonás, a

■ közös szépség, az egy célra való törekvés és I fatális véletlen, hogy az emberek éppen az ! ellentéteket élezik ki és nem látják meg az egyes nemzetek kultúrájának össizekapcsoló vasgerendáját.

Ezek a szavak olyan tisztán és élesen csengtek, mint téli hajnalokon a templomok hivó harangjai.

— Vájjon meghallják-e az emberek ezt a hivó szózatot? Vájjon belátják-e a múltak tévedéseit, hibáit? Vájjon eljön-e az az idő, amikor a három nemzet igyekszik megtanulni és megszeretni egymást.

Kérdések, amelyekre feleletet csak a jövő adhat.

Vásárhelyi János tovább beszél.

— Az egyházak vezetői éppen ezért különös feladatra hivatottak. Nyugtalan ez a világ. Nyugtalanok benne az emberek és nagyok az ellentétek. Nekünk kell elsimítanunk az ellentéteket. Nekünk kell megnyugtatnunk őket és nekünk kell rámutatnunk az összekötő kapcsokra. Én — folytatta Vásárhelyi János püspök — aki foglalkoztam a kérdéssel és ismerem az Ardeal-i egyházak vezetőinek Írásbeli megnyilatkozásait, ismerem ennek a három nemzetnek a lelkét is és éppen ezért merem mondani, remélem, hogy szeretettel mindent helyrehozhatunk. És helyre is kell hoznunk. Hiszen kicsi dologban sem tud megegyezni két haragvó ember. Az ilyen emberek még a legkisebb

PÁRIS, október 24.

Madrid sorsa beteljesedés előtt áll. A nemzeti erők tegnapi döntő sikerei után a spanyol főváros többé már nem tarthatja magát. Navalcarnero eleste után a nemzeti gyalogság előnyomulása olyan lendületet vett, hogy e pillanatban az első gyalogsági vonalak a fővárostól 14 kilométernyi távolságra vannak. Délnyugati irányból a nemzetiek előretörésük folyamán hatalmukba kerítették Madrid repülőterét is. Erősen tért nyertek a felkelők Srguenzánál is.

számtani feladat megoldására sem képesek. Viszont megértő jóindulattal nagy kérdésekben is rátalálhatunk az együttdolgozás és a békés továbbhaladás ösvényére.

Ahogy beszél, nem is nekem, saját magának mondotta. És azoknak, akik hasonló állásban és minőségben irányítói a nemzettesteknek. Aztán igy folytatta:

— A legnagyobb feladat, hogy a gyűlölködést az emberek leikéből távolítsuk el. i Ebben a munkában az egyházak szolgáinak I — és igy köztük nekem is — részt kell vennünk. Részt is veszek. Erre érzem magam elhivatottnak. Mindezeket gyakorolni és hirdetni is fogom. A széles tömegekben, a nehéz sorsba jutott városi és falusi emberek között és azoknak sorában egyaránt, akik missziós munkára vállalkoztak. Tudom, hogy ez a munka nem lesz könnyű, mert előbb a megbontott lelki egyensúlyt kell helyreállítani az emberekben. Én azonTegnap délelőtt Madrid felett három rajban 15 nemzeti bombavető repülőgép jelent meg. Egyik részük 40 perc alatt i elpusztította a madridi főpályaudvart, a másik részük valóságos röpcédulaesőt zúdított a városra. A röpcéken a nemzeti hadvezetőség tudatta Madrid lakosságával, hogy néhány napon belül a fővárosnak buknia keil. Azana elnök és családja már elmenekültek és jelenleg Barcelonában tartózkodnak.

SEVILLA, október 24. Sfguenza környékén a, nemzetiek elfoglalták Sanban hiszem, hogy ez a munkám nem lesz hiábavaló. Teljesen elfogadom azt, amit Iorga Miklós mondott a Văleni de Munte-i szabadegyetem megnyitásakor s amit minden évben újból elismétel: „Tanuljuk me-g szeretni egymást, hogy tudjunk egymással dolgozni“. Ezt kell hirdetnie és tanítania minden egyház p .inak, de különösen püspökének.

A püspöki udvar egyik öreg fájáról levél hullott a kezemre. Elsárgult, fáradt levél. lEgy darab mult. S én ezen az esős, őszi napon nem gondoltam az elmúlásra, de a lehullott sárga levél eszembe juttatta a tavaszt. A tavaszt az emberek között, amelyik az uj élettel elhozza — talán — az uj idők uj és örök ritmusát: a szeretetet. Azt, amelyikről az imént Vásárhelyi János püspök is beszélt. z. d.

Cristobalt. Illescasuál a kormányerők támadását visszaverték, 250 halott maradt a harcmezőn. Megerősítik azokat hire- ket, hogy az oviedoi bányászoknál talált fegyverek orosz eredetűek. Madridban a milicia mozgósítása befejeződött. Mivel ez nem járt megfelelő eredményűvel, elrendelték az általános mozgósítást. Egyik rádióállomás szerint, tegnap 50 orosz repülőgép érkezett Spanyolországba, a kormánycsapatok számára. Mára újabb 60 gépet várnak.

M nagyi-’’^mást rommáSőtték a nemzeti csapatok remiiéi* ->

Megérkezett Barcelonába 50 szövget repülőgép