Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)
1936-10-24 / 247. szám
T * fí LLP N 7£ K 19 36 október 24. IBI hiém, ha szavaim elfúlnának mindenfelé .. VWI ■ ........ Ili■immmmmmmam ——CT——» A Bralla-i magyar reformátusok harca a szegénységgel, az - iskoláért---------- —n—m Szomorú riport az akoratró!, a líiazJésrő! és nyolcezer tégláról, amelyet ver az eső és ki tudja, mikor épiélietík faliba BRA1LA. október 23. Ardeal-i támogatással buzdított, lelkesített munka próbálta megteremteni Braila- b:»n a református elemi iskolát. A kezdeményezés szép volt, sokat ígért, hanem az ut derekán megbicsaklott és ma csak terv megint. Terv, amelyiknek megvalósulását hiteti — talán csak remélted — az üres telken már rég összehordott téglahaloan. Ha felállítjuk a kérdést, hogy mindezekért I ki hibás? — ráfelelhetjük: senki sem. Vagy: hibásak vagyunk valamennyien, közös mulasztásunk fanyar gyümölcse ez a kudarc. Most azonban nem ez a kérdés az, ami sürget. Nézzük, vizsgáljuk át alaposan azt, ami van: az eddig elért eredményeket, amelyek habár kevesek, sikerek mégis és uj kedvvel, uj munkaakarással, áldozattal, leszűrve az eddigiekből már kiérett intelmeket, tanácsokat és tanulságokat, próbáljuk fejleszteni a kicsit s a kezdeményezést bevégzett munka egészévé kiteljesiteni. Ami eddig volt, mondjuk: csak kísérlet, melyet majd megvalósulás követ. S becsüljük fel a nehézségeket, amelyek még előttünk tornyosodnak, hogy ujult lendületünk erejét hozzájuk mérjük a siker jegyében. Az első és legnagyobb akadály az volt, ami nem volt: a tanterem. Aztán, ami szintén nem volt: a pénz. De erre majd lennebb térünk rá. A Braila-i református egyháznak még régi időkből volt egy iskolaterme. Ezt azonban az idő megviselte és úgy a fennálló iskolatörvények, mint a józan belátás Ítélete szerint, használatra alkalmatlanná tette. Falai nedvesek, omlik vakulatuk, megrepedeztek. Ablakai kicsik, nem nyújtanak elég világosságot. Mind, mind olyan okok, amelyek — a törvények szellemében — eleve lehetetlenné teszik bennük a kisgyermek oktatását. Tehát uj terem kellene, de ilyen egyelőre nincs. S egyelőre nincs meg a rávaló összeg sem, az anyagi fedezet, amellyel a meglévő terv alapján fel lehetne építtetni az iskolát. Ennek pedig az a következménye, hogy gyermekeink ebben az évben is szerteszét szóródnak s idegen iskolákba iratkozva kénytelenek tanulni. Kisegítő terv, amely kudarcba fullad A beiratkozások határidejének letelése előtt felmerült még egy kisegítő terv gondolata. A Braila-d evangélikusok felajánlották a mi céljainkra a városban lévő, kevés tanulóval báró iskolájukat. Egyetlen kikötésük mindössze az volt, hogy legalább húsz református gyermek iratkozzon ebbe az iskolába. Cserébe alkalmazták volna az iskolában a mi tanitónkat, aki a neki beosztott román tantárgyakon kivül, a délutáni órákban belátása szerint taníthatta volna a magyar nyelvet is. Ehhez az iskolának joga van. Sajnos azonban, ez a terv kisiklott s a kisiklató ok megint: a pénz. Az evangélikusoknak, hogy az uj tanerőt dijazni tudják, tandíjakat is kellett kérniök. Nem volt nagy összeg ez a tandíj: mindegyik gyermekre fejenként havonta 50 lej jutott, ami összesen havi 1000 és évi 10.000 lejnek felel meg. Mégis ez az összeg volt az az akadály, amely miatt a terv kudarcba fulladt. Mert a szülők anyagi erejét túllépte: nem tudták honnan fizetni. Tizen, nagy nehézségek árán, elő tudták teremteni ezt a megkívánt összeget, a többi nem. Tehát ez volt a helyzet. Van már tamtó, de ... És azóta fejlődött az ügyünk. Van már tanerőnk, de még egyelőre vitás a kérdés, hogy vájjon fog-e nálunk tanítani. Az történt ugyanis, hogy az evangélikus egyház ajánlatát közöltük egyházunk főhatóságával, amire válaszul az igazgatótanács kinevezett a kérdéses állásra egy rendelkezési állományban lévő tanítónőt. Ez a nő szívesen betöltené az állást, ha egyházunktól kántori dij címén 500 lejt, az evangélikus egyháztól pedig az óraadások ellenértékeképen 1000 lejt, összesen tehát 1500 lejt kapna havonként, a másik 1500 lej mellé, amelyet az igazgatótanács utal ki számára havonta. Ha már most felvetjük a kérdést, hogy érdemes-e a tiz gyermekért vállalni ezt a megterheltetést? — azt kell válaszolnunk, hogy: érdemes. Érdemes fizetni a hazulról idehozott magyar tanítót. Gondoskodnunk kell azonban róla, hogy vagy a szülőket (Pillanatnyilag ez a helyzet. A Braila-i reformátusok minden erőlködése .hasztalan volt, hogy lelépi Illessék erre az évre a rég tervezett iskolát. Nem volt rá fedezet. De hiábavaló volt törekvésük arra is, hogy tanítót kapjanak és megkezdhessék, egyelőre ideiglenes helyiségben, gyermekeik magyarnyelvű taníttatását. mentesítsük a tandíjfizetés terhe alól, mert ellenkező esetben gyermekeiket ismét idegen iskolákba küldik, vagy fedezzük a tanítónő fizetésének a felét, Í500 lejl és akkor az evangélikus egyház óraadónak állítja be öl tanszemélyzetébe. Ilid a jövő felé Igv, vagy amúgy, de semmiképen sem lenne hiábavaló áldozat. Mert ha sikerül ezt a tervet megvalósítani, a jövőbe építettünk hidat: a következő évi tanítások kérdését is megoldottuk vele. Ez a már kinevezett tanítónő működése alatt előkészíthetné gyermekeinket arra, hogy később felvétethessék magukat a magyar iskolákba s ezekben tanulhassanak tovább. De haszna lenne neki magának is: megismerkedhetne az itteni körülményekkel és tökéletesíthetné a román BUCUREŞTI, október 23. A Braila-r Kugel-céget 23 millió lej birsággal sújtották, mert félrevezette a Banca Naţionala árvizsgáló bizottságát. A Kugel-cég nagymennyiségű kukoricát és olajpogácsát szállított Németországba s hamisan vallotta be az árakat. Ugyanakkor a rakomány súlyára és az áru BUCUREŞTI, október 23. Az ipar és kereskedelemügyi minisz-i tér közölte az ipari és kereskedelmi felügyelőkkel mindazokat az utasításokat, amelyek a spekuláció leküzdése érdekében hozott kormányhatározatoknak gyakorlati alkalmazásához szükségesek. Ugyanekkor kérte a felügyelőket, hogy állítsák össze és közöljék vele azoknak a kereskedőknek és iparosoknak névsoBUCURESTT, október 23. Basarabia fővárosában, Chisinau-ban, nagy előkészületeket tesznek a vasárnapi nagygyűlésre vonatkozóan. A szervező munkálatokat Pan Halipa, volt Ba- sarabia-i miniszter irányítja, aki felhívást bocsáiott ki a tartomány lakosságához, melyben közli, hogy az ország veszélyben van, kívülről ellenségek fenyegetik, a határokon belül pedig azok okozzák a bajt, akik idegen pénzzel idegen érdekeket szolgálnak. —• A világháborúban legyőzött államok — írja a kiáltvány — fegyverkeznek s még keményebb háborút készítenek elő, melyet öregek, fiatalok, asszonyok egyformán megéi’eznek. Ugyanakkor az árulók uj határokat akarnak, gyöngítik az állam alapját s bele akarnak vinni bennünket is abba a mészárlásba, mely az emberiséget fenyegeti. Ebben a harcban Románra s főleg Banyclvben való eddigi ismereteit. Mind a két cél figyelmet érdemel. Talán mindez csak háziügy? Én azt hiszem, mindannyiunkra tartoznak ezek az ügyek. Azt hiszem, minden magyar szemnek látnia kell, minden szívnek éreznie kell, hogy milyen, lényegében apró akadályokon buknak el ügyeink. Milyen kicsi az a teher, amely a vállainkra hajlik s leroskadunk alatta mégis. Szeretném, ha a szavaim eljutnának a tehetősek, az arra képesek szivéhez s megmozgatnák: segítsenek. Mert a gyermekeinkről van szó s bennük a mi magunk jövője forog a kockán. Mi itt kevesen vagyunk s magunkban tehetetlenek. A hídépítés munkájában segítségre vagyunk utalva. Mindössze csak nyolcezer tégla az, ami jelzi eddigi munkánk eredményeit. Ennyit tudtunk összevásárolni az iskola céljaira egybegyiilt pénzzel. Ez a nyolcezer tégla ott áll, halomba rakva az udvaron s buzdít, de ugyanakkor, értjük: vádol is egy kicsit. Eső veri, az idő rágja őket s arra- járók nézik: mi lesz belőlük? Vájjon mi lesz? Iskola lesz belőlük, vagy sár? Szerény, de tudás útját kövező, gyermekeket védő falak lesznek-e belőlük valaha, vagy majd a hó fogja belepni őket, hogy tavaszi olva- dásos időn széthullott törmelék, haszontalan lom halma álljon elénk?... Nem rajtunk múlik. Vagy talán mégis rajtunk...? Hegyi Mózes. minőségére vonatkozó bejelentést is meghamisították. A cég felebbezcst nyújtott be a Braila-i törvényszéken. Azzal védekezik, hogy egy külföldi kereskedelmi ház képviseletében és utasítására járt el és nem vonható felelősségre. Az ügyet a Braila-i törvényszék november elején fogja letárgyalni. rát, akik folyó év szeptember 26-tól kez- dődőleg, elfogadható ok nélkül emelték a foglalkozásuk főtárgyát képező cikkek árát. A minisztériumnak azért van szüksége ezek neveire, hogy megvonhassa tőlük a behozatali engedményeket, amelyeket ezelőtt élveztek. A kereskedelmi és ipari felügyelők heti jelentésekben kötelesek beszámolni munkásságukról a minisztériumnak. sararabia harcmezővé válik. Pan Halipa ezután Cuza ellen fordul kiáltványában, kit diktatúrára való törekvéssel vádol s a gazdasági válságért a liberálisokat teszi felelőssé. — A nép nem tűrhet tovább, nem hallgathat, nem nézheti, hogy érdekeit eladják. Hangosan kiáltja: — fenn kell tartani a jóviszonyt a régi szövetségesekkel s azok ellen kell fordulni, akik háborút akarnak. Meg kell védjük határainkat és sürgősen fel kell szereljük hadseregünket. A belső ellenséggel szemben pedig a nép fogja megvédeni magát, ha a kormány nem képes védelmet nyújtani. A nemzeti-parasztpárt Chisinau-i nagygyűlését október 25-én fogják megtartani s erre — a Dreptateta jelentése szerint — Mihalachen kivül Maniu, Lu- pu, Mihai Popoviciu, Madgearu. Costa- cheseu is leutaznak. AMőIijoH: a lauterem és a pénzhiány flH^Ofiltárominslüó leges ímmt mert félrevezette a Nemzeti Sauli ilzsüáfó bizottságát Szigorú rendelet a spekuláció letörésére A nemzefi-paraszSpárt további oly tatja kormánybuktaió akcióját EGYRE azt hajtogatják, hogy a nők állhatatlan természetűek, nincs bennük határozottság, ellenálló képesség s az. ezt igazoló mulatságos és szomorú adatokat zsákszámra gyűjtik össze. Csattnnósabb cáfolatot nein tudok elképzelni e ráfogásra, mint az. abesz- sziniai nők magatartását a hálxiru alatt, akik császárnéjuk felhívására máról-holnapra lemondottuk 0 Párisiül szállított kendőző szerekről, hogy azok árát a kórházaknak juttassák. Hogy nein csak szalmaláng- ról volt szó, hanem erős akaratú önmegtartóztatásról. azt eléggé bizonyítja a Madame Hardy bánata, aki az Addis Abebában addig dúsan virágzó egyetlen pipereüzletét kénytelen volt becsukni. Aki ismeri valamennyire a szépnemet, annak fogalma lehet az áldozat nagyságáról, mellyel önként fosztották meg magukat a szépilőszerek gyönyörűségétől. Ami azt illeti, nálunk is lehetne elég okot elöhalászni az efajta fogadalomra s nem is volna ehhez többre szükség, mint az abessziniai nők avult jellemére. * ÚGY TANULTUK, hogy az anyatigris vérengzöbb meg „vad házast ár sónál“ is, de csal: olyankor, mikor kölykeit védi. A GPU valamikori női tigrisének, a keI gy ellen N'Kijárnak vérszomjasságát azonban nem tudjuk, hogy mivel magyarázzuk, mert még annyi mentsége sem volt, mint a dzsungelek nőstény macskájának. Talán épen ez az esztelen vadállati őrjöngése jtecsételte meg a sorsát, mikor beleszeretett halálba menő áldozatába, aki arcába csapta vissza a buján felkínált kegyelmet. Ez a hideg zuhany zökkenthette vissza elárult női természetébe, mely a végén is öngyilkosságra késztette, beszédes bizonyságául annak, hogy a vérgözös, kegyetlen természet az erősebb nem dicstelen előjogát képezi. Ügyvédi haiáridöna-pló 1937. 300 ieiéri vászonkötésben az Ellenzék könyvosztáíyéSían Cluj, Piaţa Unirii. — Vidékre utánvétel is szállítjuk. NAGY KÉRDÉS, hogy a szépség a boldogság forrása-e, vagy a boldogtalanságé: jóllehet a tapasztalat azt mutatja, hogy a kivételesen szép arcok története előbb-utóbb tragédiával végződik. Bevett szokás szerint a szép arc hordozója idővel elbizakodottá válik, annak rabját pedig a féltékenység ördöge gyötri: mindkettő olyan káros állapot, mely igen nagy’ árba, sőt néha életekbe is kerül, mint a Gay Haydin reklám-szépsége, mely már étidig is kilenc szerelmes férfit emésztett meg. Az érdemen felül kapott örökséggel való ilyen gazdálkodás mindig megbosszulja magát, mert az elmaradhatatlan hervadás a csábitó álarc viselőjét is nem egyszer a halálba kergeti, ha ugyan nem éri utol az élőhalottak még szánalmasabb sorsa. Ha nem csalódunk, a szépség azért kiván annyi áldozatot, mert visszaélnek vele. Ha e kiváló tulajdonságot egy csipetnyi jósággal kevernék, akkor a hóditó külső nem a romlás. vagy halál, hanem a belső, boldog élet feltétele lenne. OMIKRON. ALKOHOLISTÁK, AKIK GYOMORHURUTBAN SZENVEDNEK, elvesztett étvágyukat napi kb. 150 gramm természetes FERENC JÓZSEF keseriiviz használata. folytán gyakran megjepő rövid idő alatt visszanyerik. Orvosok ajánlják. Záptojással! dobálták moeg Ameíibábasra a lícmmunitta elnökseSöStet NEWYORK, október 22. Browder, a kommunisták elnökje- löltje, rádióbeszédet próbált mondani Terre-Hautaban, de a tömeg záptojásokkal dobálta meg. A két ellenséges tábor összeverekedett, többen megsebesültek. 1
