Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-21 / 244. szám

* BL1.E N 7 fiK 193 0 ok tri hér 21. rmmmmmmmamumBSxr .jlj/tl -------- -----------—------------------------— -----------------------------riiimTi-niiMiiBiBMMiMiwiiiiiMiwiiMWMMWitMMMMiiwiwiii ............ i— - ­h ÖVI'SS ISTVÁN: „Téglák“ l'J kell hinnem r:1 n kft történetet, mert most hurnuniszor hallom Void a és Trnnc u- Jasi régi laikusairól tűni szó s bár vitloszi- .mtlcnnek s kissé csipősitek látszik a \ ram fa emui Bucureşti i szatirikus htf> visszucnilckc- :ése, n lényeget méffis el kell fogadnom. .4 politikusod; fejét veszélyeztető tégla" ugyan­is sohasem fogy ki s Titulescu bukása bebi­zonyította, hogy ma is ínségesen kaplurtó. \ közönség bizonyára kintincsi, hogyan in­dul el az ilyen tégla s miként találja a te- győzhetetlennek tartolt politikust homlokon. Kitűnő tájékoztatást nyújt erre nézne Vaida régebbi esete, midőn a kormány képviseleté­ben anrNTkidején a békekonferencián tartóz- kodott s mindent elkövetett, hogy Basarabiat Romániához csatolja. A diplomaták vezérka- | ra vette körül, vitába kezdett, nagy beszédet mondott s győzelemre vitte a román állás- I ontot. Mindez már a történelemé. A beava­tottak azt is tudják, hogy Vaida három táv­iratban zámolt l>e sikeréről. melyeket 11i perces időközökben küldött a román fővá­rosba. Az egyiket I^ondon—Bucureşti, mási­kat Rétma—Bucureşti, a harmadikat pedig Gibraltar—Konstantinápoly—Bucureşti vona­lon továbbittatta. Vaida teluri éivafos volt és mindent megtett, hogy a távirat illetékes helyre jusson. A nagy idők krónikásainak fel jegyzése sze­rint aztán egyetlen távirat sem érkezett meg Bucurestibe. Az értesítés tehát idegen kézbe jutott s nagy volt Vaida akkori miniszterei nők helyettesének: Cicio-Popnak csodálko­zása, midőn Jonel Bratianu kezében léitta a táviratokat. Ugyanakkor munkássztrájkok ütötték fel fejüket és rohamosan kezdett terjedni a kommunizmus. .Ionel Bratianu pedig — aki. mint a táviratok sorsa igazolja, résen volt - kihallgatást kért Ferdinand királytól s felsőbb állami érdekből Vaida elejtését indít­ványozta. A kérdéses percben nem ismerték a béke- konferencia határozatát Legfelsőbb helyen csupán kommunista agitádóról hallottak. Iáivá, hogyan vonulnak fel a főváros utcáin a munkások vörös zászló alatt. Bratianu ki­hallgatása után az uralkodó nyomban maga elé hivatta Cicio-Pop miniszterelnökhelyet - test. aki rövid gondolkozás után a táviratok nyomán fakadó szerencsekivánatok helyett a lemondás szükségességéi közölte Vajdával. A nagy „szfinksz“: .Ionéi Bratianu tehát megmutatta, hogy a legnagyobb siker pilla­natában is képes ,,téglát“ mozgatni. * Hét év után hasonló körülmények között ..esett le a tégla“, mikor Trancu-Jasi munka­ügyi miniszter volt 1927-ben Averescu kor­mányában s ebben a minőségében a nemzet­közi munkaszövetség ülésére Genfbe utazott. Trancu-Jasit távoüéte idején Cudalbii mi­niszter helyettesítette, aki egyéb hijján min­den elintézett ügyet érthető szándékkal át- vizsgálatott a munkaügyi minisztériumban. Alig ért Trancu-Jasi Genfbe, tudomást szer­zett a „tégla^-mozdrtásról. Hatalmas jelen­tést készített s ellenvizsgátatot kért Averes- cutől. Hiába volt minden — mielőtt hazaér­kezett volna, mégis megbukott. Két lehető­ség között válás ríhat ott: ,,Saját számlájára“ enfben marad, vagy hazautazik a legköze- bbi vonattal. Növelte a bajt, hogy az ,,alap“ közben elfogyott. Sürgető távirataira csak egy választ kapott: „qu-il faut se de- brnuUler tout seul“ . . . Egyedül kell kimene­külni a bajból! . . . * Az ellenzéki pártok most is tégla-esésre várnait, ugyanakkor még tizenöt havi liberá­lis-uralmat hangoztat nalt a kormánypárton. A bizakodás hangjában azonban némi aggo­dalom is helyet foglal: a „H“ csoport és .,Szabadelvű“ csoport ellenzékbe vonulásról tárgyalnak, mert — „jön a tégla“ . . . S a háttérben Averescu marsall alakja látható, mint szelíden hangoztatja: — Nem kérik, de felajánlják a hatalmat.... Jót emlékszik arra, hogyan buktatták meg a liberálisok s tudja, hogy: semmi uj sincs n nap alatt. Párisi pénzügyi tárgyalások, valuta-leérté­kelés, drágaság, uj állami költségvetés, tiszt­viselői leépítés, állami szolgálat leegyszerűsí­tése, belpolitika, külpolitika, Titulescu, né­metbarátság, liberálispárti belső palotaforra- dnlom — van elég ..tégla“ ma is raktáron. Politikai körökben kíváncsian vizsgálják, ni lenne, ha a kormánypárti derűlátás elle­nére a ,,tégla“ a kék égből lezuhanna? Min­dig időszerű kérdés. A liberális párt balszár- nya felriad s a „Szabadelvű“ csoport az ál­talános választójogot s a politikai pártok lé­tét félti. Bentoiu belügyi államtitkár is jelen volt a Rraila-i liberális balszárny gyűlésén, hol a mai viszonyok között magát a demokráciát féltették eltűnéstől, téglától, bukástól s a rendpártok és az intellelctuet-clemek összefo­gásét sürgették a legnagyobb veszély elhárí­tására. Korányi tanár ismét magára ölti fehér köpenyét, hogy szolgálja a tudományt és a szenvedőket BUDAPEST, október 20. Tudományos körükben sokat beszél­nek most arról, lio{»y báró Korányi Fri- gyest, akr csak nemrég vonult nyuga­lomba, ismét visszanyeri az orvostudo­mány, amelynek olyan sok hirt és di­csőséget szerzett a világszerte ismert tu­dós professzor. Báró Korányi Frigyes, — ha nem is saját klinikáján, — to­vább fogja gyógyítani a betegeket, to­vábbfolytatja tudományos kutatásait, amelyeknek eredményei a múltban is felkeltették az egész világ tudományos köreinek érdeklődését. A Stefániá ul és az Ajlósi Dürer sor sarkán már alakítják át az egykori Űzi ráky-palotál. amelyből szanatórium lesz és ennek a szanatóriumnak irányítását látja el majd Korányi professzor. A szanatórium, amelyet dr. Belgráder Pál főorvossal együtt alapit meg Korá­nyi professzor, átmenet lesz a klinika és a szanatórium között, mert az ősz professzor meg akarja tartani hires kli­nikájának puritán szellemét és tudomá nyos jellegét. Korányi professzor magái val vitte kedvenc munkatársait, régi ad­junktusai és asszisztensei veszik majd körül, hogy tovább tanuljanak és dol­gozzanak a nyugdíjazott professzor ol­dalán. A szanatórium technikai beren­dezése Korányi Sándor kívánságára haj­szálnyira meg fog egyezni a világhírűvé vált egykori belgyógyászati klinikájának berendezésével. Rövidesen magára ölti majd az ősz professzor fehér köpenyét, hogy páratlan tudományos felkészültsé­gével és ujult erővel dolgozzon tovább a magyar orvostudományért, a betegek, gv ó g y u 1 á s r a v á r ó k érdekében. 200 millió® per a Tolsztoj földekért BUCUREŞTI, október 20. Rendkívül érdekes agrárpert tárgyal a Cernauti-i ítélőtábla. A pert Tolsztoj Alexej gyermekei: Szergej és Natalia indították az állam ellen. Tolsztoj Ale­xej. Tolsztoj Leónak, a hires orosz Író­nak rokona, a bábom után meghalt. A gazdag Basarabia-i földbirtokos óriási birtokot hagyott gyermekeire, de az ál­lam 5000 hektárnyi földet kisajátított. Az ügyet elsöizben a Hotin-i törvényszék tárgyalta. A Tolsztoj-család 200,000.000 lej kártérítést követelt az államtól, a törvényszék azonban csak 120,000.000 lejt ítélt meg. Az ügy mindkét fél feleb- bezése folytán került a Cernauti-i ítélő­tábla elé. Az 1920 óta húzódó perben a tábla most kezdte meg a tárgyalást. Az örökösöket Vasilescu-Valjean, Orhani, Florescu, Alexianu és Marcovici ügyvé­dek képviselik. A tárgyalás nagy érdek­lődés mellett folyik. A „Hórom örcíö u zsaroló btmdri munkában Í00 ezer tejjel akartak megzsarolni egy mérnököt A rendőrség tetteraérte a banda tagjait BRAILA, október 20. Raymond Chabal Brailai-i mérnök, a francia—román vas és útépítési anyag­vállalat igazgatója, „Három ördög“ alá­írással fenyegető levelet kapott. Eszerint abban az esetben, ha meghatározott na­pon és időben nem ad át a nála jelent­kező egyénnek 100 ezer lejt. életével játszik. Megjelölt időben Spiru Teodo­rescu, 18 éves fiatalember jelent meg, a pénz átvétele céljából. A mérnök leszá­molta az összeget, ebben a pillanatban azonban a szomszéd szobában elbújt két rendőrtisztviselő előjött és letartóztatta a fiatalembert. Vallatás során elmondta, hogy cinkostársa a sétatéren várja. Mindkettőt letartóztatták, Arra hivat­koztak. hogy munkanélküliek. SZINTE HIHETETLEN Nincs tiizifa Zalaasn Október végén kétségbeesve gondol mindenki a télre és bár a környékei? erdőség van, de í.i — nincs ZAlLAU, október 20. Az a nagy gazdasági krizis, amely hullá­maival elöntötte egész Európát, nem kerülte el a valamikor gazdag és sok természeti kinccsel megáldott Salaj-megyét sem. Aki valamikor a pompázó Mesest virágzó gyü­mölcsfáival és környező erdőségeivel látta, bizonyos, arra gondolt, hogy tnityen boldo­gok is itt az emberek. Különösen az alföldi embernek lehettek ilyen gondolatai, akinek a tél és a velejáró tűzifa mindig probléma volt. (Furcsának hangzik, de igy igaz, hogy a gazdasági krizis ma már annyira nagy Salaj-megyébcn, hogy a tőle annyira irigyelt tüzifaszükségletet is elvette. Furcsának hang­zik, de igaz, hogy Zalau-nak, bár erdeje van és fája van, súlyos tüzifagondjai is vannak. Miért kellett eladni a vezetőségnek a város fáját? Hosszú évtizedeken keresztül a régi és jó, bevett szokás volt, hogy a város tulajdonát képező erdőségnék egy-egy részét a város vezetősége minden évben ki termel tette és a kitermelt fát a városi lakosságnak eladta. Ezzel a szociális intézkedésével a város min­den évben pénzhez jutott, de egyben a vá­rosi lakosok tüzifaigényél is keá’légitette. Ez a szinte már szokássá vált gazdasági intéz­kedés azonban máról-holnapra megváltozott. Az történt ugyanis, hogy az időközi bizott­ság, amelynek úgy látszik városi ügyekben nagyobb összegű pénzre volt szüksége, egyszerűen eladta egy embernek a kiter­melt fát és ezáltal arra kényszeritette a város lakosságát, hogy tüzifaszükségletét ezentul az uj tulajdonostól szerezze be. Az uj tulajdonos, Ilovits Bernát fakeres­kedő joggal élt az alkalommal, hogy mint egyedülálló fás a piacon, minél magasabb árat próbál elérni. A városi lakosság jelen pillanatban abban a helyzetben van, hogy bár a fatelepen van fa, venni mégsem tud, mert ezekben az időkben, amikor a pénz leértékelésének gazdasági következményei Sa‘1 aj-megyébe is eljutottak, nincs eladó fa. A falusiak is kihasználják a konjunktúrát A falusiak mindenről a legjobb informá­ciókat szerezték és az a szomorúan furcsa helyzet állott elő, hogy a mult éri 120—130 lejcs árakkal szem­ben az idén már 240—250 lejt kérnek egy méter fáért. Az elhamarkodott városi intézkedésnek tehát az a következménye, hogy a városi lakosság Ilovitstól fát venni nem tud és vagy kénytelen megvenni a falusiak által be­szállított egy méter fát 240—250 lejért, vagy pedig a szomszédos fatelepekről kocsin vagy vagonban megvenni méregdrágán a tűzifát. Zalau-n érthető felháborodást, söl meg­döbbenést kelteit ez a helyzet, amelynek be: következtéért az időközi bizottságot okolják. Az amúgy is lerongyolódott gazdasági élet­ben a legnagyobb elkeseredéssel gondolnak ma Zalau-n az elkövetkezendő télre és elszo­morító messzeségben látják a közeli erdő­ket, amelyek eleddig minden évben ellátták őket fával, amely eddig csak volt, de ma már eltűnt a Zalau-i piacról. Továbbra is m:gţjv*:n!iârom lel llleféheí itcii iiiefni a cseléd tönuvehftrf CLUJ. október 20. A várom tanács 1931 október 2-án szabály rendűletet fogadott el, mely a népesedési hivatal által szedhető illetékeket szabály >/ za. Főnéi a szabályrendeletnek egyik s/a kasza, melyet különben a belügyminiszter mint gyámhatóság és a felülvizsgálati bíró­ság is helybenhagyott, úgy intézkedik, hogy a cselédkouyvek kiállításáért 43, azoknak évenkénti láttamozásai pedig esetenként 11 lejt kell befizetni. A sajtóban éles bírálat hangzott el ez. ellen az illeték ellen s úgy látszik, ez indította a rendörkveszturát arra. hogy a helyi felülvizsgálati bíróságnál a már jóváhagyott szabályrendeletnek egy< - rendelkezéseinek különösképen a cseléd- könyvek után fizetendő illetményeknek el­törléséit kérje. Azzal indokolta kérését a rendőrkvesztura, hogy ez a rendelkezés lör- vénytelen, mert a vonatkozó ókirálysági tör­vény a csatolt területekre nincs kiterjesztve . A közigazgatási tábla foglalkozva az üg\- gyei, a kveszlura ftdebbezésével a kérés tel- jesitését visszautasította azzal az indokolás­sal, hogy a kveszturát ezzel a városi sza­bályrendelettel nem érte semmi sérelem. Nem fűződik althoz semmi személyes érde­ke egyrészt, másrészt, mikor a felülvizsgálati bíróság a szabályrendeletet jóváhagyta, ói­nak törvényességével is foglalkozott és a köz szempontjából nem látott semmi jogsérel­met fenforogni. Ez a határozat azt jelenti, hogy a cselédkönyvek kiállításáért és annak láttamozásiért eddig beszedett illetékek jo­gosak és azt ezután is behajtják. Ors^ááos hözáuíilésí Sö<- íotlhtröíiasjfi farás-lttNdrr CLUJ, október 20. Tegnap tartották meg országos évi rendes közgyűlésüket a romániai járás-titkárok. A közgyűlésen, amely a vármegyeház diszler- mélzen zajlott le, Va.sile Drágunu elnöklete mellett több felszólalás hangzott el a járási titkárok helyzetének megvitatására. A fel­szólalások után a közgyűlés határozatot ho­zott, amely szerint a járási titkárok szerzett jogainak megvédésére minél előbb lépéseket kell tenni a belügyminiszternél, kérve a köz- igazgatási törvény módosítását a kamara és szenátus legközelebbi ülésén. Kérik továbbá, hogy a járási titkárok magasabb fizetési osz­tályba legyenek osztva, mint a községi jegy­zők, hogy a jelenlegi jogtudományi állam­vizsgával és doktorátussal rendelkező járási titkárok, akiknek a törvényes gyakorlatuk is megvan, ezen gyakorlattal nem bírók előtt neveztessenek ki a szolgabirói állásokba. Ezen és több fontos határozatokon kivül a járási titkárok egy szövetkezeti bank meg­alapítását is elhatározták, amelyet a jövő éri közgyűlésen valósítanak meg. A kereskedők és iparosok is erős harcot indítottak a drágaság letörésére CLUJ. (Október 20.) A napról-napra emelkedő drágaságot a vá­ros minden polgára érzi, legközvetlenebbül azonban azok, akik mesterségükből kifolyó­lag naponként szemlélik a piacokat, tehát az iparosok és kereskedők. Tegnap több ke­reskedő és iparos járt fenn a városházán és a város vezetőinek figyelmét felhívták a su- lvos jelend gre. A közbe épesek eredménye- képen az időközi bizottság mai ülésén fog a drágaság kérdésével s annak letörésével fog­lalkozni. Az Ellenzék munkatársa ebben az ügyben beszélgetést folytatott dr. Anca he­lyettes polgármesterrel, aki kijelentette, hogy a közszükségleti cikkek árainak emelkedlésé- röl az időközi bizottság már értesült s ha megérkezik a kormánynak az a rendelete, moly a drágaság letörését célozza, nyomban összeül az úgynevezett ármegáüilapitó bizott­ság. Értekezletre fogja egybehívni a terme- j löket, kereskedőket és a fogyasztókat, felül- j vizsgálja az árakat és meg fogja állapítani I azokat az irány-árakat, amelyeknek betartá- j sáról majd a legszigorúbban gondoskod- I rui fog, j Egy állás — szűz pályázat BUCUREŞTI. (Október 20.) A főváros egyik hivatala pályázatot hirde­tett havi 1500 lejjel javadalmazott titkárnői állásra, melyre több mint száz jelölt jelent­kezett. Ezek között három végzett bölcsész, két állásiban tanárnő, egy fizikus-kémikus, négy kereskedelmi akadémiai végzettségű, három ügyvéd jelöltnő. hét bölcsészeti, egy matematikai fakultást végzett nő, mig a töb­bi harmad-negyedéves, kereskedelmi akadé- mista, jogász, vagy bölcsész. A vállalat igaz­gatója a jelentkezettek közül nem tudott vá­lasztani. A pályázatot valószínűleg újra ki­írják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents