Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-21 / 244. szám

ELLENIÜK BW«!,flfW*rSr7~VffP 1936 október 2 1. AZ ÓKJRÁLYSÁG újabb szenzációja Többszázezer lejes npfdilGsalÉ KAMN1CUL-SAHAT. oklóber 20. A pénzügyigazgatóságon iijnhb visz- szaéléseknek jöttek nyomára. Zamfir i lonescu, a nvugdijirodában alkalmazótI tisztviselő töi)l>százezer lejos visszaélést követett el a nagvkoruságot elért kis­korúak nyugdijbonjainak felvételével. A megtévedi hivatalnok ezenkívül elhunyt nyugdíjasok illetményeit rs lelvette Mintegy 120 hamis könyvecskét hasz nált lel A visszaélést öt év óta űzi. A rendőrség nem találta otthon. A illegte- védi tisztviselő megszökött. Erélyes el­járás indult kézrekeritésére. í i is vr^ződh^ik az emberi élzí Rövid séta a Pasteur-intézetben Emberek, akik semmit sem vesznek komolyan CLUJ, október 20. Azt hihetne az ember, hogy mióta Pasteur felfedezte a veszettség ellenszer uniót, csak a legritkább esetben hal meg ember ebben a borzalmas lietegségben. Sajnos, nem igv van. És különösen nem ágy van nálunk, alvói a hazai statisztika szerint a veszettségben megbetegedettek és elpusztultuk száma ál­landó emelkedést mutat. Munkatársunk láto­gatást tett a helybeli Pasteur-intézetben, ahol az évnek ebben a szakában is sereges- től tódulnak a betegeik. Megtudjuk, hogy nemcsak nálunk, hanem a fővárosban is ez­rekre megy évente a betegek száma. Pld. 1935-ben a Bucuresti-i antirabikus intézet­ben hétezernél több beteget kezeltek veszett­ség ellen. Megdöbbentő szám, ha tekintetbe vesszük, hogy pld. a skandináv államokban a betegség ma már teljesen ismeretlen foga­lommá vált. A feltűnően sok megbetegedés oka nem annyira a mindenütt felbukkanó pénzhiányban keresendő, hanem inkább az emberek nemtörődömségében és abban a tényben, hogy sok veszett állattól megmart ember nein tulajdonit nagy fontosságot az iigyne-k. Erről tett bizonyossá látogatásunk a Pasteur-intézetben. V Nem vettem komolyan .. Országrészünk és városunk egyetlen inté­zete a Prof. Marinescu-utca 23. szám alatt van. A földszintes épületet a szojttozédos ,.Pasteur“-el közös tágas kert veszi körül. Csend. Dérverte, füves pázsit. A betegszobák ablakai közelében őszi esőben illatozik két hatalmas szénakazal. Keskeny folyosón a rendelő felé tódulnak a betegek. Egy 76 éves öreg urat gyöngéden vezet az ápolónő a fecskendező tü elé. Miután heves fejfájás­ról panaszkodik, a betegek félrehuzódnak tőle és valami ,,olvan különöst“ vélnek ben­ne felfedezni. Megkérdezem: — Mikor harapta meg a kutya? — Nyolc nappal ezelőtt. — És miért nem jött azonnal vizsgálatra? Legyint a kezével: — Nem vettem komolyan. — Na és a kutya? . . . — Azt még nem vizsgálták meg . . . Aki duplákat kap ... A betegek közül egy szőke fiatalember vé­gigvezet a tiszta, szellős és világos szobák során. Huszonnyolc ágy van ugv a férfi, mint a női osztályon. A pótágyakknl együtt összesen hetvennyolc ágy. Mindnek van la­kója. Azonkívül sokan laknak a Prof. M.iri- nescu-utca majd minden harmadik-negyedik házában, bútorozott szobákban. A néphumor kíméletlenül ráragasztotta a „veszettek ut­cája“ elnevezést. — Hogy érzi magát? — kérdem a fiatal­embertől, látom most jön oltásról. — Ilyenkor kissé emelkedik a vérnyomá­som. Melegem van. így van ez velünk, akik „duplákat“ kapunk. — S az eredmény? — teszem fel a köz­ben mellénk szegődött ápolónőnek is a kér­dést. A kezelésre idejében jelentkezettek a 12— HA LAKÁST KERES, HA LAKÁSA KIADÓ, HA TELKE ELADÓ, HANEM HIRDESSEN AZ ELLENZÉK APRÓ­HIRDETÉSEI KÖZT 5 RÖVID IDŐ ALATT EREDMÉNYT ÉR EL Apróhirdetések árait mélyen leszállítot­tuk. Már 20 lejért hirdethet (10 szó) az Ellenzékben. Állást* keres ők szavanként (.Silk 1 ltjt fizetne-.:. (Dij elor3 fizetendő) 30 nap között váltakozó kezelési idő lejár­tával mind gyógyultan távoznak. Az intézet­nek kis laboratóriuma is van, melyben liosz- szadalmas eljárással nyulagyvelőből készítik az eddigi tapasztalatok szerint igen jól be­vált oltóanyagot: erősségét tekintve három­félét. Most indul a második csoport oltásra. A sziik folyosón vidéki parasztemberek, kato­nák. uadrágosok, szolgálóleányok, ápolónők, orvosok és látogatók egymás hegyén-hátán jutnak egyik szobából a másikba, vagy ki a szabadba. Állingálok a rendelő előtt és kicsin múlik, hogy egy termetes ápolónő karonfogva be nem cipel az orvos elé. Két­ségbeesetten tiltakozom, l’gy látszik össze­tévesztett valamelyik félös betegével. Dühös vagy néni dühös?... Így falusi legény majdnem hozzám ha­sonló élénkséggel tiltakozik az. oltás ellen. Szokatlan ékosszólással ecseteli, miszerint ö csak messziről látta a „dühös“ kutyát, mégis behozták, de ez nem elég, még háromszor meg is „szúrták“. Megnyugtatjuk. Százszor jobb igy megszórva, mint a ketrecben. A vasrácsok mögött . . . Igen ... a ketrec . . . Kikerülünk az intézel háta mögé. Itt van az amngyis fájó világ két legszomorubb pontja. Két vasketrec. Megijeszt a felismerés: íme, itt is végződhet emberi élet. A menthetetlen beiegeket csuk­ják ide, ahol irtózatos görcsökben halnak meg. Jelenleg nincs, a mult hónapban két lakója volt a ketreceknek. Az emberi sors bizonytalansága feletti tűnődésünkben bú­csúzunk el az intézettől, a betegektől. Az. eső elállt. A rendelő és látogató időnek vége. Lezárják a kaput. Saluţi et solatio aegrorum! lljaDb nagyszabâsn csempészési icplcztch ic Haramnrcsbcn BUCUREŞTI, október 20. A Curentul jelentése szerint Marnmu- res-megyében a csempészet olyan nagy méretet öltött, amire eddig nem volt példa. Minden — egyébként költséges — vizsgálat eredménytelennek bizonyult. A határmenti csempészek hallatlan lele­ményességgel, különböző fogásokkal dolgoznak. Az elmúlt héten például egy Bucur nevű rendőr Tolu Teodor balkar- karján átlőtt csempésszel jelentkezett a szolgálatos tisztnél. .4; „elfogatási félrevezetésnek bizo- ngult, amennyiben kiderült, hogy úgy Bucur, mint Jurgiu nevű rendőr- társa a hires Pasternac—Perl—Rosen- berg-féle csempészkartell szolgálatá­ban állottak. I Az igazság az, hogy Bucur és Jurgiu bűnrészesei voltak Totu Teodor és Cio- I banu Sava csempészeknek, akik 13 csomag selymet akartak a Tiszán átvinni. A csempészek a határőrök riasztó lövé­seire elástak a Tisza-parton 9 csomagot és futásnak eredtek. Bucur, a rendőrcinkos, aztán ezer lejjel akarta visszavásárolni a csendőrök által elkobzott négy csoma­got, közben a rendőrök és csempészek közt nézeteltérés támadt s a rendőr belelőtt a csempész Totuba, kit jobb- karján megsebesített. ÚJABB BELÜGYMINISZTERI RENDELET 0 ÜMJ Ifülá M &EÂ y ös-jís ami cssapán az ezer négyzcfnieieriiéi rcagtgobü feril elä gStâzah iitäfi qz épiüsezés üiegisezűése eMt fizetendő CLUJ. (Október 20. Amíg a többi európai államokban külön­böző állami és városi kedvezményekkel se­gítik elő az építkezéseket 'és ezzel együtt ke­resethez juttatják az építkezési ipar kereté­ben dolgozó 27 iparág művelőit, addig ná­lunk kormányintézkedésekkel akadályozzák meg az építkezés fellendülését. Ennek a kö­vetkezménye érezhető is, mert az építkezé­sek száma ebben az évben országszerte vísz- szaesett mindenütt. A gátló intézkedések a,zzal kezdődlek, hogy az uj háziak tízévi adómentességét visszavon­ták. Az építkezést megdrágította, hogy az uj épületeket gáz védelmi berendezések készíté­sére kötelezték, sőt a mérnöki hivatalok miig a földszintes házak tulajdonosait is arra kö­telezik, hogy vasbeton mennyezetet készíttes­senek. Már ezek az intézkedések is alkalma­sak voltak arra, hogy a-z építkezési kedvet megfojtsák. Most aztán ujaibb rendelkezés következtében az épülő uj házak tulajdono­sait arra kötelezik, hogy az építkezési összeg tíz százalékost állami gázvédelmi berendezések készítésére, az állam pénztárába befizessék. ' j Bucurestíben a belügyminiszter rendelkezése I következtében már életbe lépett ez az inlíez- i kedés. Nem adnak uj építési engedélyt ad­dig, míg az összeg befizetéséről szóló elis­mervényt az illetékes mérnöki hivatalnál be nem mutatják. Ez a rendelkezés városunk mérnöki hivatalához is megérkezett és rövi­desen végre is hajtják. Érdeklődésünkre a városi mérnöki hivataltól a következő felvi­lágosítást kaptuk. — A szóbanforgó belügyminiszteri rendel­kezés csal; az ezer négyzetméternél nagyobb területet elfoglaló olyan épületekre vonertko- zik, melyekben tiz lakrésznél több van. A rendelkezés tehát csak a nagyobb bérházak­ra vonatkozik. A kisebb családi házak ’épí­tése a jövőben sem ütközik semmi akadály­ba és azoknak nem is kell a gáz védelmi alapihoz hozzájánrlniok. Ez a hivatalos helyről elhangzott nyilatko­zat. csak részben megnyugtató. Azokra nézve kedvező, akik családi házakat építenek, de az iparosok tömegeit nem ezek a kis épít­kezések foglalkoztatják és tartják fenn, ha­nem a nagyobb épületek, amelyeknek a szá- í me a z u j rendelkezések életbelépte Kese után feltétlenül csökkenni fog. MII ÍR A ROMÁN SAJTÓ EPOCA: őfelsége születésnapján Tátűrés­en miniszterelnök a nyugtalan harcokról ;s megemlékezel I beszédében. „Ha csöndé* időkben — mondotta — megengedjük ma­gunknak a fényűzést és személyes harcot folytatunk, a veszély hullámának közeledté­vel hallgasson el a gyűlölet s tegyen eleget mindenki kötelességének“. Valóban: a veszé­lyek sorozata gyűrűzik körülöttünk. S ez nem mai keletű. Akkor mulattunk rá erre, midőn Tü híresen ismeri Constanta-i beszéde elhangzott s a konnányképes pártok sorá­ból kihagyta a nemzeti-parasztpártot. Ma már nagyobb figyelemmel kísérik a nyug­talanságot, mert a reggeli napsugár európai drámát hozhat. A gyűlölködés és érdekhaj- hászás tovább folyik. Elég, ha a párt!a|X)knt kinyitjuk. Nem találják a kibékülés módját s a nagy veszélyt ünnepélyesen beismerik. Tütürescutól függ, hogy lemondjon s előzze meg a szenvedélyek kirobbanását egy órá­val. Az uj kormány majd megteremti a nyu­galmat. ZORILE: Hotineanu ezredes, az országos cenzúrahivatal uj főnöke meg akarta a nyol­cadik csodát valósítani s magához hivta az újságírókat, hogy kibékítse őket a cenzúrá­val. Olyasvalami, mintha a csirke és farkas barátságáról lenne szó. A sajtó és cenzura, két ellentétes fogalmat jelent a valóságban. A sajtó a napsütéses szabadságot, a cenzura pedig az ostromállapot árnyékát szereti. Ha azonban mégis együttélésre vannak kény­szerítve. jobb. ha megértik egymást. Hoti- neanti ezredes is bizonyára erre gondolt. Nem akarunk és nem is lehet arról irni, miről volt szó a találkozáson, csupán arra mutatunk rá, hogy az egyik lap egy másik náció ellen éles szavakat használt két nap múlva. Szerelnénk mi is tudni: Vájjon meg­gondolták a dolgot? GAZETA MUNCITORULUI (kormánypárti munkáslap): Törvényeink rövid életűek, ez már valóságos hagyomány, szokás nálunk. Nem elégszünk meg azonban ennyivel. Fi­I gyeimen kivül hagyjuk őket a gyakorlati életben, mintha nem az ország legfelsőbb érdeke parancsolta volna lélüket. Ennek bizonyítására a román nemzeti munka vé­delméről szóló törvénnyel foglalkozunk ez­úttal. A kormány első helyen iktatta ezt programjába. Az iparvállalatok aztán telje­sen figyelmen kívül hagyták a törvényt két év óta. A külföldi töke helyet kér a válla­latok vezetőségében és technikai irányításá­ban. Ezideig 169 vállalat megvizsgálásáról adtak ki hivatalos jelentési, melyeknek ve­zetősége 30 százalékban strain s 60 száza­lékban kisebbségi. A technikai személyzet 30 százaléka străin, 32 százaléka kisebbségi. A munkások, között is csak 54 százalék ro­mán van. A törvény pedig világosan mond­ja. hogy román kell legyen az alkalmazot­tak 70 százaléka. Nemcsak arról van szó, B hogy kevesebb a számuk, de alsóbbrendű állásban is vannak a románok. Igv aztán az iparfejlesztés-azoknak használ, akik kül­földi útlevéllel tartózkodnak az országban. A törvénynek nemzetvédelem volt a célja. Ismerjük a jelzőt, mellyel az ihren türelmet kell illetni. Kedd, október 20. BUCUREŞTI. 6.30: Reggeli műsor, 13: Gra­mofonlemezek, 13.25: Sporthírek. 13.40; Gramo­fonlemezek, 14.15: Hirek, 16.45: Előadás. iS: Gramofonlemezek, 19: Feiolvasá.", 19.15: Gramo­fonlemezek, 20: Felolvasás.. 20.20: Marinescu- Moreanu Maria énekel. Schubert: A halál és a leányka. Schumann: Nem tudom hinni, Saint- Saens: Sámson és Deüila. ária. Verdi: Don Car­los, ária. Brediceanu: Román népdal. 20.45: Filo- men Eftjm hegedül, 21.15: Felolvasás. BUDAPEST. 13P Harangszó, 13.05: Katona- zene, 13.30: Hirek, 14.20: Pontos időjelzés, 14.30: Balakjkezene, 15.40: Hirek, 17.10: Asz- szonyoknak. 17.45: Pontos időjelzés. 18: Rag- gamby Fluck András dr, előadása, 20: Szalon­zene, 21: Három egyfelvonásos. 21.55: Hirek, 22.15: Szalonzene, 23: Időjárásjelentés, 23.05: Hangverseny zenekar, 1.05: Hirek. BÉC.S. 23.20: Cserkaszkij Sura zongorázik. — BERLIN. 21.10: Rádjózenckar. — KÖNIGS­BERG. 21.10: Liszt-emlékhangverseny. — LON­DON REGIONAL. 22.45: Néger dakgyveleg. — MILÁNÓ. 21.40Í Rossini: A csereházarsag, 1 1 felv. opera. — POSTE PÁRISIÉN. 20.42: Cbo- 1 pin: Ballada, SajnrSaens: Özönvíz, előjáték.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents