Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-18 / 242. szám

1936 október 18. WZZBTWWW zán csodálatos, hogy a rideg hivatalnoki j rend mellett sem vesztettem el életkedve- i mel és humorérzékemet. Persze kevés időm j maradt a művészeire. Úgy vágytam a nyug­díjazás éveire, miint a paradicsomra. Most végre olyan anyaggal léphetek a közönség elé, amire magam is büszke vagyok. Na­gyon sajnálom, hogy ebbe a retrospektiv kiállításba nem sorozhatom 'bele az egykori magyar vicclapokban megjelent rajzaimat, de nem gyűjtöttem a' lappéldányokat rendszere­sen. Megpróbálom, hátha kikölcsönzik a megfelelő évfolyamok köteteit a kiállítás időtartalmára az egyetemi könyvtárból. — Ismerte Jankó Jánost személyesen? — Ismertem. Jankó édesapámnak iskolai- társa vollt Szarvason s miikor felkerül tem Pestre, apám levelével felkerestem az Üstö­kös szerkesztőségében. Középtermetű, szür­külő szakáliu, kékszemü ember volt. Nagyon barátságosan fogadott. Már jól ismerte a la­pokban megjelenít rajzaimat. Meg is jegyez­te, hogy bennem látja utódját. Persze csak biztatásul1 mondta ezt, — teszi hozzá szeré­nyen Pop Jankó. — Nagyon sokat tanultam tőle. Képzőművészeti főiskolára nem jártam. Esti ©kirajzolásokon vettem csak részt. Min­den vonást, a rajzolás minden titkát önkép­zés utján sajátítottam el. — Egy időben komolyan foglalkoztam azzal a gondo lattal, hogy hivatalomat ott­hagyom és teljesen a rajznak szentelem az életemar, de a körülöttem lévő példák el­riasztottak ettől a tervtől. Jankó János negy­venötezer rajzot készített életében,, mégis mikor meghal, vagyon nem maradt utána. Özvegye a király magánvagyonától kapott kegydijiat. Halála előtt egy évvel aigyvéröm- lést kapott. Mihelyt valamennyire jobban iett, kénytelen volt ismét elővenni a ceruzát és tust. Abban az időben, mikor meglátogat­tam már betegen doigozott. Sarkalták & mindennapok. Én húsz koronát kaptam egy rajzért. Németh Lajos, aki később ameri- kában csinált karri erő s akivel jó viszonyban voltam akkoriban, negyvenet. Jenei Jenő és Jankó János negyven-hatvan koronát. De Faragónak száz koronát is fizettek egyetlen illusztrációért. Elképzelhető, hogy ilyen dí­SCHERK megmutatja, hogy kék, vagy szürke jzemhea; szőke hajhoz, élénk arcszinhezMystikum RacheM púder és egy kevés Orange arcfesték illik I Azon­ban ez csak egy példa, mert akár szőke, barna, vagy gesztenyeszin a haja a Scherk táblázat alapján kiválasztott — Mystikum púder arcfesték kiegészíti szépségét és ami még fontosabb: kie­meli egyéniségét» „ _ A Scherk táblázat jjg §£Ş| 35 fjfl| pudei* jazások mellett mennyit kellett egyeseknek dolgozni, hogy fenntarthassák magukat. Fe­jedelmi élet lett volna, a rajzoló élete .akkori­ban, ha minden nap el lehetett volna he­lyezni egy rajzot. A legnagyobbaknak a vége felé sikerült is, de én a kezdet- kezdetén fél­tem nekivágni a művészeteinek-. — Aztán Pestről is elkerültem. Mint pénz­ügyi ellenőr gyaikran megfordultam a romá­nok lakta vidékeken. Felfedeztem a román parasztot. És igyekeztem ugyanazt csinálni román tárgyban, amit a nagy magyar grafi­kusok magyar vonatkozásban/ alkottak. Mo- ciu-on Dan Sever vett észre először, ö volt az első komoly protektorom és vásárlóm. Sokat köszönhetek az ő biztatásának és út­mutatásának. Nem mérgezték meg Pop Jankót a jobb­oldali lapok kisebbségellenes uszításai. Azok közé a jó románok közé tartozik, akik ma­gyar környezetben is románok voltak, akik­nek nincs szükségük arra, hogy konjunktúra gyűlölettel régi magatartásuk emlékeit takar­gassák. Pop János megengedheti magának azt a fényűzést, hogy megmaradjon ember­nek. Román faji mivoltának is ez adja meg a legfőbb jellegzetességet, mikor a türelmes és békés érdé yi román parasztot oly meste­rien szólaltatja meg művészetében. Kováts József. budai rmea autal — Kús Karoly színjéíéka. Szépmives CÉ»h. 1535. — tesz itt az archaizál ás következményének s — ami nagy szó! — anélkül, hogy zavarna. — Még ahol feltűnik is (pl. az ispánok beszé­dében; a harmadik felvonás elején) név­előt kerülő sajátossága, ott sem idegen, hanem csak annál méltóságosabb és — ma- gyarabb. (Gondoljunk csak a Halotti Beszéd stílusára!) Első tekintetre mintha ezért is lenne, j ezért az archaizálásért, olyan egyöntetű a szereplők szava. De, bár külön egyéniség valamennyi, ebben már két mélyebb tény ütközik ki és kapcsolja egy táborrá, egy szerves organizmus (amilyennek ő Tran- szilvániát látja!) tagjaivá, alakjait: formai­lag az ő annyira sajátos, grafikában és architektúrában is szembeötlően egyvon-aJu, noha ezermester művészete, tartalmilag pe­dig az ő reális s éppen ezért igazi ideálitás- ra jogosult élettetása, melynek tükrében alakjai közt egy sincs egészen eszményi, vagy egészen ördögi: bűnös, elesett ember, vagy egyszerűen: ember valahány, de egy­ben — király is mind. Ahogy Ady mond­ja: . mint minden ember: fenség.“ — Fentebb már megmondottuk, hogy miért magyar és miért transz.ilván ez a dráma: most tegyük hozzá, hogy miért uj: mert nincs mellékszereplő benne. S akár e té­telből indulunk ki, akár ehhez érkezünk, azt is kifejeztük vele, hogy a történés tra­gikuma szükségképpen az élet alapjáig ás le. Mert az életben sincsenek, minden tö­meg dacára se, mellékszereplők. A tragédia miiértékével arányban áll szinszerüsége. Szinpadravi telének azonban lesz egy kényes pontja: el kell játszani az Úrvacsora vételt. Hát hiszen, vetheti elten valaki, ahogy a halál eljátszható, ugv ez is. Én azonban, még pedig evvel a bolond kelyhes Budai Nagy Antallal, azt mondom, hogy az Ur testét és vérét venni a halálnál is nagyobb dolog. Horváth Jenő. Bár közvetlenül az első nagy transz ill ván drámapályázat eredményének kihirdetése előtt vagyunk, mégsem elsietett a megálla­pítás, hogy a „Budai Nagy Antal“ megírá­sával megszületett a branszilván magyar drá­ma, mert egyik legardealifob i-rónik, legmé­lyebb művészünk mesterm'üivóről van szó. Félezer év távolába visísz vissza ez a Bánk bán-ra emlékeztető, történelmi dráma. A régi iskolák történelemkönyve a huszitizmus ma- ! gyár hullámverésében jobbára csak garázdál- í kodást 'látott s a Mohács és a reformáció elő- I estélyén kirobbant jobbágy-szábadságharc- I ban se akart mást észrevenni, mint a paraszti, I vad és lázadó vonásokat. Kós könyvének egyik legfontosabb szolgálata, bogy a ma­gyar kelyhesek evangéliuma gyökerező igaz­ságát, mint a bibiiiás reformáció előkésentlését és a magyar paraszt életihez való jogát, mint az újkori magyarság hajnallfényét, mutatja be. Ezt csak Kós Károly írhatta igy meg, a népével egy-sziwerésü kalotaszegi vezető, aki Budai Nagy Antalban ömmaga leglelklét ad­ja. TranszilvániámM is csak ő irrhat ilyen ke­ményen: „imádkozni és átkozódni tud itt mindenki, de hinni gyáva.“ És rája vall az a hitbeli szabadságkövetelés és kritikai ma­gatartás, ami a téma megválasztásán kívül nemcsak abban nyilvánul, amit a forradal­már kelyhes pappal mondat: „A hízott pa­pok kilopják a szegénység léikéből az igazi Jézust“ (Újlaki Bálint kifakad ás a), hanem abban is, hogy a később a reformációban bekövetkezett, feléledt tiltakozást éppen a CLUJ, (október hó.) Művészek, müpárto- lók és kritikusok egyaránt jeles grafikusnak ismerik el Pop Jánost, a hatvan év körüli nyugalmazott, pénzügyi tanácsost, Pop Sán­dor festőművész testvéröccsél, -aki 1898-tól kezdve a háború végéig rajzoló munkatársa volt a pesti Unambátyámnak és Bolond Is­tóknak. Több rajza jelent meg a Borsszem Jankóban, az Üstökösben és ia Kakas Már­tonban. Szellemes karikaturista,, akire a szá­zadforduló magyar rajzolói is feJfigyeltek. ,,Pop Jankó“ most állítja össze a képeit. Október végén, a prefektura üvegtermében többszáz képet fog kiáll litanii. A kiállításra szánt anyag a. fiatalkori munkáktól' napjain­kig foglalja össze egy szerénységben eltöl­tött művészt élet fejlődési állomásait. Pop Jankó művészetét a gyermek- és paraszthu­mor mellett az áli'athumor szellemes ábrá­zolása jellemzi. Kitűnő megfigyelő. Tipikus erdélyi alakokat fest. A román paraszt az ő művészetén keresztül vonul be a román pik- turába. Erdélyi román zsanér képei és kari­katúrái oly megfigyelőképességrőtl és rjajz- kuburáról tesznek tanulságot, melyhez ha­sonlót a tizenkilencedik század neoklasszikus hagyományain nevelkedett román művészet képviselői nem alkottak. Ezt ia kiemelkedő és egyedülálló művészi világot a századfor­duló magyar rajzkulturájának intenziv ha­tása eredményezte. — Az oradeai Paemonttrei gimnáziumban tettem érettségit 1894-ben — kezdi vissza­emlékezéseit Pop Jankó. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy ép­pen most folynak a harcok a, rend oradeai vagyonát illetőleg,, hogy O. Ghibu profesz- szor pert indító te és kétségessé tette, hogy a működésétől megfosztott, gimnázium és a többi épületek megilletik-e a Praemontreie- ket. — Nem foglalkozom politikával — jegy­zi meg Pop János. — Nem akarom most bi- rálattal Hitetni Ghibu eljárását, de meg keli jegyeznem, hogy érzelmileg súlyosan érint ez az eljárás. Volt Alma Materemre mindenkor a legnagyobb szeretettel gondoltam vissza. Abszolút igazságérzet vezette egykori pro­fesszoraimat. Az iskola bezárása, annak ide­jén elhamarkodott tettnek tűnt fel1 előttem. A hatóságok figyelmen kívül hagyták a múl­tat és azt a szellemet;, melyben tudást, be­csületérzetet, önérzetet szolgáltak a fehér papok évtizedeken keresztül. — A praemontreiek nevelése arra is ki­terjedt, hogy az ember büszke legyen román mivoltára. Az én időmben hatszáz növendék közül száznyolcvan volt román nemzetiségű. Legnagyobb számban voltunk ott románok az egész országban. A városban lévő Leó pápa internátusbán és a fgörög keleti inter­nátusbán részünkre biztosított ösztöndijak tették tehetővé ezt a nagy számot. A görög katolikus diákok a Leó-pápa internátusbán díjtalanul kaptak lakást és kasztot. A görög keletiek szerényebb körülmények közt vol­tak és csak huszonnégy növendékről gondos­kodhattak díjtalanul. — A román fiukat kényszeritették arra, hegy megismerjék nemzeti kultúrájukat. He- tenkint kétszer kötelező volt a román nö­vendékek részére a román nyelv és iroda­lom. Mint diákok nem szívesen vettük, hogy heti két délutánt tanulással töltsünk el, de az igazgatóság szigorúan ellenőrizte a hiány­zókat. Ott tanultam meg, hogy ki vak Emlnescu és ki Casbuc. Az ott szerzett nyelvtan órák­nak köszönhetem én és sok ezer társami, akik az évek folyamán ott végeztek, hogy a román nyelvet hibátlanul, irodalmi formájá­ban elsajátíthattuk s az impérium átvétele­ket azonnal nemzeti 'kultúrával' és- hibátlan román beszéddel állhattunk szolgálatba.. Az oradeai fehérpapok intézetében nem volt másodrangu érzés románnak lenni. Román nyelv és irodalomból' osztályzatot is kap­tunk. S aki elégtelent szerzett, az mehetett javító vizsgára. Csak később jutott eszünkbe, hogy milyen gavalléros gesztus volt ez. Ter­mészetes dolog, hogy mindezekre visszaemlé­kezve az olyan túlbuzgó hazafiak tette, mint a Ghibué nagyon kínosan érint. — Hogyhogy nem volt mindezideig kiál­lítása? A kétévi dijnokoskodást beleszámítva, har­minchét évig voltam Íróasztalhoz kötve. Igp­régi rend egyik képviselőjének, az apátnak szájába adja: „Ami igazság volt, az nem halt meg bizonyára.“ A tragédia felépítése mintaszerű. Neon sors­tragédia, jellemtragédia, hanem az élet tra­gédiája. Megvan benne az egyéni ut és kol­lektív élet ütközése, nemkülönben az esz­ményi látás és kivitel ellentéte, de a tragi­kum magva mindezeknél mélyebben: magá­nak az életnek nagy paradoxonában rejlik. Kós nemcsak .művésznek: gondolkodónak, lá­tónak is mély (a régi héberek látóknak a prófétákat nevezték): nem az életet hami­sítja meg, mikor a vér és arany, szerelem és önérvényesítés rugóin túl súlyosabb után kutat; mert ezeknél, a maguk módján az ál­latoknál is feltalálható motívumoknál soklkal emberibb, sokkal mélyebb és sokkal tragiku- saíhb az vstenkexesés hajtó hatalma. És ebben a könyvben, ebben a hősben ez %’an: több, mint urvacsorai kelyheske- dés, több, mint népszabadi tás vágya. Ép­pen ezért a Budai Nagy Antal sajátos tra­gikuma sóikkal egyetemesebb annál, hogy sem egyetlen névbe, mint (nem a legsze­rencsésebben választott) címbe összefogha­tó lenne. Az ilyen egyetemesség semmikép­pen se megvetendő dolog, hiszen az Ember Tragédiája is mindenekfölött ezért a kere­sésért az ember tragédiája. Nem vagyok filológus, de úgy sejtem, hogy Kós népi örökségünkhöz közelálló s a múltba való visszahajlásra mintegy pre­desztinált nyelve, könnyen és eléggé eleget A gyermekét gazán szerető szülök útmutató könyvei Dénes-Seb achter: A ma gyermeke (A gyér- LE mek fejlődése, testi-lelki gondozása és betegségei az újszülött-kortól a serdü­lés koráig' kötve Lei 204, fűzve — 131 Székely Béla: A te gyereked —• — — >> Székely Béla: A gyermekévek sexualitása kötve 112, fűzve — — — j Stekel: Üzenet az anyáknak L (Kisgyerek­kor, csecsemőkortól kétéves korig) — Síel el: Üzenet az anyáknak II. (Óvodás­kor és az első iskolás évek) •— — 1 -) Stekel: Üzenet az anyáknak ILL (Serdülő­kor és az érettség kora) — — — 12 ő Földes: A fiatal anya — — —. _ — > Wallenstein: Hogyan éljen a mai ifjúság Kaphatók as Ellenzék könyvasziáiyába Cluj, Piaţa Unirii- — Vidékre utánvétte. azonnal szállítjuk. FONTOS ORVOSI KOMPENDIUM ÁR­LESZÁLLÍTÁSBAN. Frommer—Czartorbykk Szülészet és nőgyógyászat (Szülészeti és m5- gyógyászati míítéttan) az eddigi 42®.— te) helyett most rövid ideig csak 198 lej \í> Ellenzék könyvosztályábao, Cluj« P. Unitit. .Vidékre utánvéttel is azonnal Egy rsfflii mester-rajzoló vissza­emlékezik a nagy magyar karrikataristákra Magyar gimnázium, ahol a román fánkat nemzeti kultúrájuk megismerésére kényszeritették

Next

/
Thumbnails
Contents