Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)
1936-10-15 / 239. szám
muhe its?eg$£gbcr letóptóü rúnáját f§ h.:ri55ip)âval a^arffti isscgiöjSani NEWYOHK. (Október.) Titokzatos és Nvszt'dolnu's kalandon esett át Miss Aida l)»*t'ry, egy csinos, t'ekelehajii reviigörl. \ esikägöi rendőrség legügyesebb detektív jer íáradoznak most a rejtély meg!ejtésén. Miss Aida egy csikágói hotelben lakott Egy másik görl. aki a szomszéd szobát bérli, tegnap reggel meglepődve vette észre, hogy Miss Aida Deery szobájából orrfacsaró füst szivárog ki. Odament az ajtóhoz és kopogtatott Minthogy választ nem kapott lenyomta a kilincsel. Az ajtó kinyílt és a leány belépett a szobába. Először a gomolygő füsttől semmit sem látott. Csak percek múlva vette észre, hogy Miss Aida Deery csaknem csupaszon fekszik a padlón, el- halóan nyöszörög és fejéből szivárog a vér. A ronggyá tépett selyemruha csak hiányosan takarta Miss Aida testét. A nyaka köré selyemharisnya volt csavarva. A szomszéd görl a látványtól halálra- rémülve rohant ki. Sikoltozásával felverte az egész hotelt. Csődület, rendőrök... A leányt beszállították a County Hospitalba. Csak órák múlva tért magához . .. — Miss Deery. — mondotta neki az ágyánál őrködő detektív. — önt valaki megtámadta szállodai szobájában, letépte a ruháját, téglával, vagy valami más tárggyal betörte a fejét, selyemharisnyával megakarta fojtani, aztán felgyújtotta az ön egész ruhatárát.. . Mondja meg, ki volt a merénylő? Miss Deery először nem is akart válaszolni, aztán ezt a különös vallomást tette: Őszintén szólva, aligha tudom kielégíteni az urak kíváncsiságát. Egyszerűen : nem emlékszem. Kérem, a dolog úgy áll. hogy egy kedves, aranyos fiúval az egyik éjszakai mulatóban szórakoztam A nevét, sajnos, nem mondhatom meg. Virágos hangulatban voltunk és hi zony nagyon sok koktélt pusztítottunk. Es önök most azt kívánják, hogy mindent pontosan mondjak el?. Uraim, én csak arra emlékszem, hogy partnerem, az a bizonyos kedves fiú, egészen szállodám kapujáig kisért... Akár hiszik, akár nem, az. ezután történtekből csak arra emlékszem, hogy itt, a kórházi ágyon ébredtem fel .. . — A merényletre sem emlékszik? — Nem én. Még ha kerékbe törnek, akkor sem . .. Ennél furcsább vallomás nem igen hangzott még el. A rendőrség mindenesetre erélyesen nyomoz és abból a feltevésből indul ki. hogy valami dúlt idegzetű férfi követhette el ezt az. örült merényletet. Amerika természetesen feszült érdeklődéssel várja a homályos ügy fejleményeit. Szomorú ka a homoksivatagban Feszes tisztelgés közben rabollak ki a bensziilötíek áldozatukat RÓMA, október. Nalut és Gadamesz között csaknem egészen végig az olasz—francia határon vezet az ut. Ez már sivatag, a Szahara előszobája, még nem futóhomok, de pusz Itatnak éppen olyan puszta. Fensikon 'agyunk még mindig, itt-ott még hegyek emelkednek ki a síkságból. Lehetnek vagy ötszáz-ezer méteT magasak, lejtőjük köröskörül igen meredek, tetejük teljesen sima. Amilyen kopárak a sik területek, olyan kopárak az ámhák is. Egyetlen fűszál nem látszik, egyetlen tenyérnyi zöld folt nem zavarja meg az egyhangú szürkeséget, csak itt-ott tűnik fel egy-egy homokdomb sárga, sivár színével. A homokot, a tiszta, sárga futóhomokot a számum, illetve gebli hozza ide magával, a Gadamesz mögött elterülő hatalmas futóhomok-területről. A homok, a délről fújó forró, mindent kiszárító szél az oka, hogy magányos kereszt áll Nalut és a francia határ között. Az a kevés viz, amely máskor a levegőben elviselhetővé teszi az életet ember és növény számára ezen a vidéken, pára marad, elosz- lik. eltűnik a forró homok égető melegében. Több, mint teljes esztendeje egyetlen csepp eső sem esett ezen a vidéken, az a néhány szürke, száraz, kis sivatagi növény, mely máskor még az itteni időjárással is dacolni tudott, most kiszáradt, elpusztult a déli for- róság leheletétől. December 18-án, forró sivatagi télben, parancsot kapott Ottorino Biondi, a naluti tevésosztag parancsnoka, hogy ötven főnyi tuareg csapatával a határ mentén Gada- meszbe menjen. Az ottani helyőrség kéthavi zsoldját kellett magával vinnie, húszezer lirát. Megnyergelte'.te a tevéket, magához vette a pénzt, tizenhat éves arab szolgája kíséretében élére állt a tuaregeknek és elindult dél felé. Két napja már zavartalanul mentek a sivatagban, amikor egy este az arab szolga izgatottan jelentést tett gazdájának. Hallotta, amint a tuaregek egyik altisztje felbujtatá- sára a kíséret tagjai elhatározták, hogy megölik a főhadnagyot, elveszik a pénzét s át- szöknek Tuniszba, ott birkákat vásárolnak a pénzen s mint gazdag arabok letelepednek valamelyik termékeny oázis mellett. Aznap estére tervezték a merényletet, mert itt értek legközelebb a francia határhoz. Biondi főhadnagy nem sokat törődött a szolga meséjével. Fii rés volt arról, hogy milyen atyai szeretettel bánt embereivel, most ezek az emberek törnének az életére? Szolgája, aki arab létére nagyon jól ismerte a tuaregéket. a sivatag cigányait, kö- nvörgött, hogy szökjön meg, amíg nem késő. A tisztet végül is meggyőzték szolgája sz ív ; : és elhatározta, hogy az éj leple alatt szerezni), azután felsorakoztak a ravatal körül s az altiszt vezényletére disz-sorlüz dördült el a meggyilkolt tiszteletére Az ni liszt, a „sumhasi", gyors mozdulattal leszúrta az áldozat tevéjét vitéz katona volt, ember ne üljön többet mehnriján s a/ állatot a máglyák elé a földre terítették (isiik amikor a tűz teljesen leégett, akkor közeledtek lassan a ravatalhoz, az. altiszt feszes tisztelgés után lehajolt a halotthoz s zubbonya zsebéből kivette a tömött pénztárcát. Az arab szolga egész éjjel gyors ütemben vágtatott a sivatagban. Tevéje vérzett a vizilóidogből készült korbács nyomán, róla patakokban folyt a veríték, de a hajnali nap első sugarai már Tgutta erődjén törtek meg előtte. Tgutta parancsnoka elszörnyedve hallgatta meg jelentését s percek múlva kopogott a szikratávíró billentyűje Ti/ jmuc múlva a katonai repülőtér három gépe búgva a levegőbe emelkedett és elsuhanva Garian, Jefnm, Nalut felett, ha mannán a fran cia határ közelében járt. Lent, a köves pusztaságon gyors vágtában közeledett a francia határ leié ötven tus reg. Már előttük a gyakorlatban láthatatlan de számukra mégis szabadulást jelentő ha tárvonal, mikor felettük az. égen motorbúgás hallatszik Rémülten sarknntyuzták tevéi két, dolgozik a korbács, a meztelen lábak erőteljesen rugdalják a meharik nyakát ötven gyilkos menti az életét. Zúgva közeledik feléjük a Ixrtszu s egy szerre mint a záporeső, hullik feléjük az acél. A gépfegyverek kattogását elnyomja a motorok bugása s mire egy két pere elmúlik, csak egy gazdátlan teve nyargal szélsebesen a kövek között. Nalut és a francia határ között ezért áll most a gy alula ti an fából összetákolt kereszt rajta a tábla: Ottorino Biondi főhadnagy, élt huszonhat évet, elesett 1935 december 20-án. jMlllllllHUll .................................... ör§iá$es Harc mull meg a ggcrmcfiliaSâfozâsals lfâii?<lc§c clic Kilenc vármegye terű étén szervezték meg az anya- és esiesemő védelmet eltávozik, hogy megmentse a helyőrség pénzét. Szolgája nyugtalanul figyelte a tuare- geket. de ezek szótlanul ügettek a sivatagban. Arcukból semmi sem látszott a fehér lepel alatt, csak két fekete szemük villogott, mint a ragadozóké. Leszállt az est. A tevék megálltak gazdáik mély torokhangjára, csúf kiáltozással letérdeltek, a tuaregek nyeregből ugorva készültek az esti imához. Biondi kiadta a parancsot. hogy ima után kövessék, ő előre megy táborhelyet keresni éjszakára. Szolgájának megsúgta, maradjon el a csapattól és igyekezzék mielőbb elérni Tgutta erődjét, ahol találkozni fognak. Azzal megsarkan- lyuzta mehariját és elvágtatott a sivatagban. A tuaregek megvárták, amig a nap a sivatag szélét érintette és leborulva elmondták imájukat, mintha semmi véres tervet nem forgattak volna agyukban. A kis arab szolga reszketve figyelte őket s nagy volt a rémülete, mikor látta, hogy a csapat tevére szállva, nem a parancsnok nyomait követi, hanem letérve a karavánutról, teljes vágtában igyekszik a Tgutta felé vezető utat elvágni. •Biondi főhadnagy gyors vágtában haladt az utón s remek tevéjében bizva, már biztosra vette menekülését, mert háta mögött nyomát sem látta csapatának. Nem számi- tott azonban arra, hogy a tuaregnek olyan a sivatag, mint fehér embernek a város aszfaltja s amit még az arab sem igen merne megtenni, a tuareg nyugodtan letér az útról s a leguttalanabb sivatagban is biztosan tájékozódik. Leszállt az éj, a csillagok halvány fénynyel világították meg a köves pusztaságot, mikor Biondi főhadnagy tevéje egyszerre visszahőkölt. Ötven fehér imbolygó alak jött szembe az utón. A tuaregek voltak. A kitüntetett altiszt tiszteletteljes, de fenyegető hangon szólította fel a tisztet, hogy’ adja át a pénzt. Biondi uralkodott magán és határozott hangon utasította rendre alantasát. Fellépése azonban nem sokat használt; amint kimondta a kérést megtagadó szót, sortüz dördült el és a bátor főhadnagy holtan fordult le tevéjéről. Az arab szolga irtózva fordította meg tevéjét és csendben, észrevétlenül megbújt az egyik homokdomb mögött. S amit most látott, az méltón jellemzi a sivatag fiait. A tuaregek tevéikről leszállva, lassan közeledtek a megölt tiszthez, óvatosan felemelték a holttestet és kövekből rögtönzött ravatalra fektették. Azután a két kitüntetett altiszt lassú mozdulattal levette melléről szalagját és a hős tiszt véres zubbonyára tűzte. Köröskörül tüzeket raktak (az arabok csodálatos módon mindig tudnak a pusztában fát GLU.L (Az Ellenzék tudósitójától.) Politikusok, társadalomtudósok és orvosok mind jobban eszmélnek rá orra, hogy ,,a gyermek a nemzet reménye“ és csak az az ország lehet erős, amelyik fokozott gondol fordít 0 csecsemőikre. Németországban és Olaszországban jutalomban részesülnek azok az anyák, akik sok gyermeknek adnak életet, különböző állami kedvezményben részesítik azok"t a családokat, ahol nagy a gyermekáldás. Mi még nem tartunk itt, bár egyes részrehajló statisztikusok szerint Európál/an nálunk a legnagyobb o gyermekhalandóság. Hivatalos statisztika ezt a megái lap it ást ugyan nem orcVsiti meg. de mégis lény az, hogy az eddigi kormányok nem sok gondol fordítottak a népesedés fokozására az anya- és csecsemö- tvédelem intézményes megszervezésére. Ami- ótn azonban Gane jj-rofesszor, az ismert gver- mekgvógyá'sz vezetöszerepbez jutóit a közegészségügyi minisztériumban, ez a helyzet megváltozott. Az egészségügyi minisztériumnak egyik legfőbb gondja, hogy a gyermek- halálozásokat megakadá’yozza és életiben tartsa zokni az emberpalántákat, akik talpkövei lesznek majd az országnak. A közegészségügyi minisztérium hatalmas programot dolgozott ki az anya- és csecse- mövédclcm megszervezésére és ez a műnk" bárcsak most indult meg, máris nagyszerű eredményeket ért el. Dr. Gane professzornak különben a gyermekgyógyászat terén e’éviil- he tét len érdemei vannak. Ö vezette be például Romániában az újszülöttek tüdövész elleni előzetes beoltását, amelyet Franciaországban Galmet professzor vezetett be. Ennek alapelve az. hogy a kétnapos csecsemőknek a szájon át erősen legyüng.tetí tbc. baktériumokat adnak be, > melyek előre olyan védőanvagokat termelnek ki a gyermek szervezetében, amelyek megóvják később a fertőzés veszélyeitől. Romániáimé a kulturköz- pontokban már többmillió gyermek részesük ebben a védőkezelésben, melynek eredménye nálunk még ismeretlen, de Francia- országban. ahol már egy évtizeddel ezelőtt kezdték meg. csalhatatlan eredményeket ért el. A közegészségügyi minisztérium most. hogy a megyei és városi kórházakat állami keze’ésbe vette át. minden megyei kórházat gyermekgyógyászati osztállyal bővített ki. A Cliij-i közegészségügyi vezérfelügyelőség fonhat ósága alá tartozó kilenc vármegyében levő közkórházakban már rendszeresítették a gyermekgyógyászati osztályokat, ahol a hét kél napján ingyen Tanáccsal látják el az anyai örömök előtt álló anyákat, segédkeznek a szülésnél, ingyen fehérnemüekkel látják el az arra szorult anyákat és o szülés lilán, ha az újszülött kikerii’t már a kórházból. nemcsak hogy állandóan felügyelet alatt tartják a gyermekeket és az anyát, bar nem tápszereket is kapnak. Megyeszékhelyeken működő kórházakon kívül minden járási székhelyen anya és csecsemőgondozó intézményt létesítettek. A járási orvos szintén hetenként kétszer ingyenes tanácsban részesíti a szülőanyákat, felügyel a szülésekre, a gyermekek egészségére, mindaddig, amíg azok egészsége veszélynek van kitéve. Kioktatják az anyákat a csecsemők helyes táplálkozására, mert a gyermekh a Iá! ozásnak főoka az, hogy az anyák gyermekeiket az első időkben, amikor a táplá’kozásnak legfontosabb a szerepe, tultáplálják. gyomorbántalmnk lépnék fel, amelyek ezrével szed'Oc az áldozataikat. Amióta Baritiu Sept'miu dr. került a közegészségügyi vezéríe'ügyel őség élérc, a munka üteme gyorsabb lett. Az ni közegészség- ügyi főfelügyelő nemcsak kiváló szakember, hanem hivatásának fontosságát is teljesen át- érzi. Kezében tartja 9 vármegye közegészségügyi intézményeinek sorsát és e nagymérvű elfoglaltsága mellett minden erejével harcol a felügyelete alá tartozó orvosi karral együtt a népbetegségek ellen. Különös figyelmet szentel a népegészségügyi szempontból legelhanyagoltabb móevidékre, ahol mo dern kórházak és diszpenzérek létesültek. \ móevidékek csenevész gyermekei most az i- kólákban megkapják napi fejadagjukat és ennek máris örvendetes eredményei vannak. A táplálkozás feljavította testi állapotukat. \ közeljövőben mind a kilenc vármegye területén megkezdi1: a kötelező difteria elleni védőoltásokat, amelynek eredménye csalhatatlan. A roncsoló toroklob ellen beoltott gyermek minden esetben megmenekül a hn'lá’os veszedelemtől. Hála az idejében alkalmazott óvóintézkedéseknek. a járványos betegségek alábbhagytak. A közelmúltban Bihormegye egyik járásában kiütéses tífusz ütötte fel a fejét. A gyorsan alkalmazott védőintézkedéseknek következménye, hogy a járványt csirájában elfojtották és ez nem terjedt tovább. Gyermek-pn raliz is is csak kettő fordult elő n közegészségügyi vezérfelügyelőség területén, ugyanakkor, amikor a régi királyság területén majdnem minden megyében tömegesen betegedtek meg a gyermekek. .4 vörhe- nyes megbetegedése]: száma sem magasabb a rendesnél, bár az iskolaév kezdetén a megbetegedések száma mindig emelkedik, mert a fertőzött vidékekről beözönlött gyermekek továbbterjesztik e veszedelmes gyermekbetegséget. A helyzet mind a kilenc vármegye területén megnyugtató és ezért nemcsak a közegészségiigvi vezérfelügyelőség vezetőjét, hanem odaadó és dolgozó munkatársait is elismerés illeti meg. HOSSZÚ IDŐ ÓTA FEKVŐ BETEGEK a természetes FERENC JÓZSEF keserüvizet nagyon szívesen jsseák és annak gyors, bztos és mindig ke’lemes h'slvTtó ha’ását általánosan di- csénk. Orvosok ajánlják. Falusi rokkantak segélye. Bucuresii-ből jelentik: Cancicov pénzügyminiszter elrendelte. hogy’ a községekben tartózkodó 80 százalékos hadirokkantaknak a foly’ó évi költségvetésben előirányzott összegből 1936 április 1-i kezdettel 1000—1000 lejt fizessenek ki havonként. A rendelet végrehajtásának j ellenőrzésével az I. O. V. megyei hivata- : lainak főnökét bízta meg. Ä gyermekéi gazán szerető szülök útmutató könyvei Dénes- Schächter: A ma gyermeke (A gyér- LEI mek fejl 'dése, testi-lelki gondozása é3 betegségei az újszülött-kortól a serdülés koráig1 kötve Lei 204, fűzve — 135 Székely Béla: A te gyereked — — — 50 Székely Béla: A gyermekévek sexualitása kötve 112, fűzve — — — — — 33 Stekel: Üzenet az anyáknak L (Kisgyerekkor, csecsemőkortól kétéves korig) — 33 Stekel: Üzenet az anyáknak II. (Óvodáskor és az első iskolás évek) — — 110 Stekel: Üzenet az anyáknak IIL. (Serdllő- kor és az érettség kora) — — — 125 Földes: A fiatal anya — — — — — 33 Wallenstein: Hogyan éljen a mai if jóság 3 3 Kaphatók az EilsnzÉk könyvosztáíyában Cluj, Piaţa Unirii. — Vidékre utánvéttel i s azonnal szállítjuk.
