Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-15 / 239. szám

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 gaßr Wßr ARA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ciuj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Plata Unirii 9. gzím. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. B^EraraHsasBOOBmaB^raBaaDHaiaaHi MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS LVII ÉVFOLYAM, 239. S Z Á M. CSÜTÖRTÖK Előfizetés árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10. felévre 20, évente 4a pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözctcel ;öbb 1936 OKTÓBER 15. miniszter Eltolódás Páris és Prága külpolitikáiéban. - Eden femfegc) Salai tzemíae Seramiet émaSek é$ orojzöfcO' között. - Hodzsa Iama a szovietorosz szövetségről Német tiltakozás Parisban a Strassburp-ban elhangzott kommunista sértések miatt Európa külpolitikái életének mindennap megvan a maga szenzációja, mely azon­ban nem feltétlenül a nap legjelentősebb eseménye is. A tegnapi szenzációt a párisi német tiltakozás képezte a Strassburgban elhangzott kommunista beszédek ellen, melyek Hitler vezérkaneellár ellen sértő kijelentéseket tartalmaztak. Az ügy mindenesetre hoz­zájárul az amugyis feszült nemzetközi légkör feszültebbé tevéséhez. Nem valószínű azonban, hogy Berlin és Páris kormányai külpolitikájuk további menetében ilyen, fele­lőtlenek által okozott incidensek által bármi tekintetben is irányítani engednék magu­kat. A berlini sajtó természetesen nagy felháborodással ir a kommunista támadás ellen és egyik nagy berlini lap megkérdi, hogy Thorez kommunista vezér, aki a kérdéses támadásokat intézte Kiíler ellen, talán már annyira ura a francia helyzetnek, hogy fütyülhet saját kormányára és azokra a nemzetközi törvényekre, melyeket Pár isii a k is tiszteletben kell tartani. A németek erélyes tiltakozására adott francia hivatalos válasz­ról még nem érkezett hír. Párisi jelentés szerint azonban politikai körökben meg van­nak győződve, hegy az incidensnek nem lesznek komolyabb következményei. Francia hivatalos felfogás szerint a kormány Thorez szavaiért nem felelős. A francai törvények mindenesetre védik gyalázkodó kifejezésekkel szemben a külföldi államfőket, a bíró­sági eljáráshoz azonban feljelentés kell. Ebben az esetben tehát arra volna szükség, hogy Forster párisi német nagykövet tegye meg a bűnvádi feljelentést a francia kom­munisták vezére ellen. Nem hiszik azonban, hegy német részről a dolgot ilyen irányba akarnák terelni. A francia lapok különben nem is közölték Thorez németellenes kije­lentéseit és nem közölte ezt a kommunisták lap ja sem. Most hivatalosan igy ekeznek meg­állapítani, hogy mit is mondott Strassburgban a kommunista vezér. Kommunista rész­ről azt hangoztatják, hogy Thorez Hitlernek „Mein Kampf” cimü könyvéből idézett fran­ciaellenes részeket és azokhoz fűzte támadó kijelentéseit. A párisi sajtó túlnyomó nagy részben, éppen úgy, mint az angol sajtó, élesen támadja a kommunistákat felelőtlen és zavartkeltő ténykedéseik miatt. A nap jelentős külpolitikai eseményei közé tartozik, hogy Beek lengyel külügy­miniszter ma Parisba érkezett. Ez a látogatás újabb jele a Páris és Varsó között meg­erősödött kapcsolatoknak. Egyben újabb jele annak is, hogy az Európa keletén jóidéig főleg Moszkvára támaszkodó francia külpolitika fokozatos változást szenved. Ennek a változásnak az utóbbi időben több kétségtelen jelét lehetett látni. A franciák tovább is ragaszkodnak ugyan a szovjetoroszokkal kötött megegyezéshez, de ennek támadó élét másirányu megegyezésekkel igyekeznek mindinkább letompitani. Az uj irányzatnak első« sorban Parisnak Londonhoz való szorosabb közeledése lehet az oka. Amíg Lávái kül­politikája idején az Angliával való együttműködés gyakran vitássá vált, most a francia külpolitika legfőbb célját a mindenekelőtt való együtthaladás képezi Angliával. Angol részről pedig feltétlenül szükségesnek tartják a Páris és Moszkva közötti szoros kap­csolatoknak bizonyos mértékű lazítását. Beek párisi látogatása, pár héttel Ridz-Smigly tábornok látogatása után valószínűleg ezzel az uiabb orientációval állhat kapcsolatban. Valószínűleg ugyanennek az iránynak következményei lehetnek a csehszlovák kül­politikában az eddigi irányzattal szemben mutatkozó árnyalati különbségek is. Hodzsa miniszterelnök lapja, a „Vénkor“ például beszámol arról, hogy Edennek Beek lengyel külügyminiszterrel folyhatott tárgyalásain az angol külpolitika vezetője egy uj egyez­ménytervezetről beszélt, mely semleges falat teremtene Németország és Szovjet-Orosz- ország között s amelyet Lengyelország, Csehszlovákia, Románia és Litvánia Írnának alá. A megegyezés arra vonatkoznék, hogy háborús támadás esetén a négy állam nem engedné át területén a német csapatokat. A Hodzsa miniszterelnökhöz közelálló lap a feltételezett kötelezettségvállalással kapcsolatban azt írja. hogy a németek felé irányuló védekezési front nem is volna elegendő, mert Csehszlovákiára például éppen olyan kevéssé kívánatos az, hogy- szovjetorosz csapatok átvonulási teriiüete legyen, mint ami­lyen kevéssé kívánatos, hogy7 német csapatok vonuljanak át rajta. „Csehszlovákia — állapítja meg Hodzsa miniszterelnök szócsöve — az érdekellentétek mai súlyos idejé­ben nem épithet egyedül a szovjet szövetségre, amelynek végrehajtása olyan nehéz és olyan lassan keresztülvihető“. A nap külpolitikai eseményeihez tartozik az a hir, hogy7 Jugoszlávia közelebbről ötszázmillió frankos francia kölcsönt fog kapni, melyet a francia nehéziparnál — értsd hadiiparnál — teljesítendő rendelések utján folyósítanak. üiniszfcr parisban A csalód nem ritka madár mostani életünkben. Ami­kor fejtetőre állították a legegyszerűbb dol­gokat és az ijedt emberiség kaszáló lábakkal jár, mint a volt gályarab. amelyről a vas- golyós láncokat nem rég szedték le. A csa­lót hozás is hűséges barátunk. A csalás pe­dig vidáman divatozik. Bár megszoktuk a csalódást, csalatkozást, a csalást mégis meg­riadunk és elkeseredünk, ha önzetlennek és cszménykedönek látszó emberünk egyszerre meglep és kiábrándít altételekkel, ál okosko­dásokkal, áligazságokkal. Mint most Couden- hove-Kalergi nyilatkozata a legidőszerűbb kérdése ízről. Ez az osztrák honos apától és japán anyától született francia eredetű és a legkülönbözőbb vérű ősöktől keresztezett ál­lambölcsész mindjárt a háború után elöáltt a népek nagy és őszinte kibékitésének a gon. dolatával és a darabokra tépett udóigrőszünk­ből Pán-Európát akar csinálni, a Képszövet­ség alapzatán, amely elgondolásokat Podje- brád Györgytől kezdve — régebbi álmokról nem beszélve — sok nagy európai szellem dajkált és Briand már a gyakorlati megol­dás felé terelt. Folyóirat, könyv és kongresz- szusi raj után a nemes gróf most mindent helyesel és igazol, amiben a közvélemény há­borús üszköt szimatol. Mintha csak sport nagy irodalom volna neki a nagy béke és egyesült állam: utópiás fejő tehénke, amiből soha se lesz emberi valóság. Egy vallás. Is­ten és más világ nélkül, ígéret, amelynek nincs igéret-földje. Fejbólintő János, Föld- nélkillf János. Mert ez az eszményi harcos most mindent, ami történik és történhet, helyesnek ítél és minden veszélyből üdvöt remél. Kijelenti, hogy ma mindennél jobban hisz a béke és Európa egyesülésének a jövőjében és nem hisz a háborúban; pedig mintha nem is né­pek állanának- egymással szemben többé, hanem már csupán mlágriézeti rendszerek, amelyek között nem lehet hidakat építeni. Szerinte Rydz-Smigly tábornok párisi és Game Un tábornok varsói látogatása a leg­nagyobb esemény, mert itt két egymással merőben ellentétes világnézeti rendszer mű­ködik együtt, a lengyel autokrácia és a fran­cia szélső demokrácia. Szerinte is lehetetlen a kiegyezés Oroszország és Németország között, de Lengyelország, mint erős katonai hatalom az európai békét megmenti. A spa­nyol polgárháborút már sikerült elszigetelni és a francia nép sohasem engedi meg a spanyol események francia területen való megismétlését. Itália a legnagyobb mérték, ben szaturált, ezért a békének egyik legjobb girártsa. A Népszövetség áldozata lett elkép­zelt univerzitélásának és szankciós politiká- jiinak. de rá kell mutatni, hogy minden há­ború 1918 óta mégis csal; Európán kívül tört ki, Streza és Locarno katasztrófája az euró­pai népszövetség afrikai politikája mialt tör­tént. Csak nagy területekben gondolkozó gaz­dasági politikának van jövője és a szabadke­reskedelem kudarcot vallott. Szerinte meg­rögzött tévhit, hogy katonai szövetségek há­borúra kell vezessenek; Európa leghosszabb békeperiódusát, Pax Romanát. a felfegyver­kezett Róma létesítette, amíg a barbárok­nak nem voltak fegyverei. Amerikai béke gyerekjáték, az európai béke megszervezése, nehéz feladat, az ázsiai béke pedig lehetet- len. Minthogy « béke nem osztatlan, lehet háború Ázsiában és béke Európában. Igen, a katonai szerződések, fegyverkezés fokozása, a békemunka Európára való központosítása, nem pacifista gondolatok és niég is ők bizto­síthatják a békét. A páneurópista kincskereső szerint ami rossz volt Európában, javunkra válik, ami rossz európai most van, szintén javunkra lesz. Kint vagyunk a bajból és vajból I PARIS. (Október 14.) Beck lengyel kül­ügyminiszter, aki ,q genfi tanácskozások után a Riviérára utazott, ima Párislba érkezik. A lengyel külügyminiszter 2—3 napot fog ‘időzni a francia fővárosban. Tekintettel arra, hogy ez a látogatás Rydz-Smigly hudsereg- főpairaaicsnok párisi látogatása után történik, nagy jelentőséget tulajdonítanak párisi ut­jának. Litvinov szovjet külügyi népbiztos Géniből hazatérőben különben szántén megszakítja írtját Parisban. Néni tűrik a németek a kommu­nista sértegetéseket PARIS. (Október 14.) A német kormány tiltakozást jelentett be a francia kormánynál a strassburgi kommunista gyűlésen vasárnap elhangzott Hitler és a német népet sértő kije. leütések miatt. Neurath birodalmi külügyminiszter meg­bízta Forster párisi német ügyvivőt, hogy kormánya tiltakozását adja tudtuil a francia külügyminisztériumnál. Újabb jelentések szerint a párisi német ügyvivő tegnap megjelent a francia külügy­minisztériumban, ahol bejelentette a német I kormány tilfakozását az clszászi gyűléseken ; elhangzott szidalmazások ellen, amelyekkel a francia kommunisták Hitlert és Németorszá­got illették. A párisi sajtó úgy tudja, hogy a német ügyvivő határozott kérelmet nem ter­jesztett a francia külügyminisztérium elé. A lapok megállapítják, hogy Torres kommiuiis- ta elnök kijelentései az idegen államfőket vé­dő sajtótörvénybe ütköznek, az eljárás meg­indítására azonban csak akkor kerülhet sor, ha a német kormány képviselője megteszi a följelentést. Japán Anglia ellen LONDON. (Október 14.) A távolkelet poli­tikai köreiben nagy érdeklődést tanúsítanak a hir iránt, amely szerint Anglia 3 millió font hi telit nyújt Kínának. A japán hivatalos Domey-ügynökség jelentése szerint Japán még nem értesült hivatalosan a Kínának adandó angol hirről, de amint ez megtörté­nik, figyelmeztetni fogja az angol kormányt, hogy Anglia óvakodjék attól. hog.y a Kínára gyakorolt túlságos befolyásáiKil veszélyeztes­se a távolkeleti béke ügyét. Ez a befolyás egyébként — mondja a japán hivatalos táv­irati iroda — kedvezőtlen irányba terelheti a most megindult japán—kínai tárgyalásokat. Ha azonban ez a hitel csak kölcsön és annak hátterében nem húzódik meg politika, úgy Japánnak nincs ellene kifogása — fejezi be nyilatkozatát a Domey-ügynökség. Nemzetközi gnzdasági tanácskozások Bíícuz esti-ben BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A kisnntant gazdasági tanácsának ülésé­vel párhuzamosan fontos kereskedelmi tárgyalások indulnak a Bucuresti-be ér­kező lengyel, osztrák és görög megbízot­takkal. A Dimineaţa jelentése szerint a román—osztrák kereskedelmi és pénz­ügyi egyezményben módosítás várható. A belga „^exlsfék" yezéi’áf nem engedték he Fr^neíaorsxágba PÁRIS. (Október 14.) Mint a Paris Soir irja a belga Rex-párt vezére. De- grclle, néhány napi tartózkodásra Paris­ba akart utazni. A belga—francia határ­állomáson a francia rendőrség azonban nem engedte, hogy Degreíle francia te­rületre lépjen, igy a belga fasiszta ve­zér kénytelen volt visszatérni Brüsszelbe. Hir szerint a Rex-párt az eselböl diplo­máciai bonyodalmat akar teremteni.

Next

/
Thumbnails
Contents