Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)
1936-10-01 / 227. szám
outikai események SZATÍRA TÜKRÉBEN Aktuális politikai megmozdulások, ahogyan a kávc házakban látják BUCUBKST1. ( V/ Ellenzék tudósrló- iátói I V Bucureşti i nagy román újságokon kívül olyan lapok is vannak, molyok a szatíra szemüvegén ut no/ik a napi politikai os.'inonyokot. Az olos gúny is konnvii író fa miatt az enyhe támadások ko/pontjába allilotl politikusok nőm haragus/nak. Toianos/.olosnok tartják. hogy ilyen hangnemben is bírálják okol. mikor hibáznak és közügyekkel foglalkoznak. Ezt az újszerű hangot és bírálatot ma logtökololesobben a \ romoa oimü hetilap tükrözi vissza, moly a log- frisseim eseményekről a következő beszámolót adja: Mi újság a iieuizoti-parasztpárton? Korszakot jelentő tanácskozások folynak. Mindenki tudja, hogy az ellentétek a ..szabad vélemény-nyihx'mitás“ érvényesülésével sem tűntek el Vaida távozása után. A távozás egyébként sok vitára ad ma is alkalmat. Sokan vannak. akik nem értik, hogy Vaida és tizenegy volt miniszter miért váltak ki a nemzeti-parasztpártból. Úgy látszik, maga Mihalache is közel áll ahoz a csoporthoz, mely közeledést keres a Vaida által vezetett román-fronttal. Ez a jobb- szárny rgen erős. Elszántan küzd Mamiival, akit viszont az Ardeal-iak támogatnak. A nagy leszámolás előbb-utóbb be kell következzék, akkor is, ha a kiadott ,.végleges“ hivatalos jelentés szerint a javulás „állandó“. Semmi változás ... megjavítására. Békét akar az egész világgal. A hrlvzcl ahoz. hasonlít, mikor zsúfolt vonatban egyes utasok ülnek, mások a folyosón s a lépcsőkön állnak. A belügyminiszter megtelte kötelességét, aztán dolgához fogott. Meglátjuk, kinek volt igaza. Annak, aki bizonyos dolgokat kért a pártvezérektől, vagy annak a pártvezérnek, aki a kérelmet elutasította . . . Ali, (dulci, (dulci! .. . Olyan Lumpért tárgyalnak most Bu- eurestiben, melyről csak úgy beszélhetünk, ha zsebkendőnkkel fogjuk orrunkat. A szemét, melyet a vallomások felforgatnak. mind nagyobb, őszintén sajnáljuk a szegény bírákat, ügyvédeket, újságírókat, akik magaslati levegőre mehetnek majd, hogy kipihenjék fáradalmaikat. Nem akarunk melodrámát szavalni a társadalom hibáiról. A baj megtörtént, megtörténik, ilyesmi mindenütt történni log. Olcsó demagógia lenne a történtek tulozása s a borzalmak felidézésével az idegek felcsigázása. Sokat beszélnek a perben s sok nevet mégis elhallgatnak. Olyanok vonulnak fel a bíróság előtt, kiknek arca tele vun baeillu.sokkaJ. Nem megtisztelő dolog közeliikben tartózkodni. A párt túln*riM*kal A nemzeti puras/.tpárt volt tábornok tagjai megbeszélést tartottak az elmúlt napokban s a pai aszlgárdák taktiká járól tanácskoztak. A volt katonatisztek tanácskozása olyan stratégiai leivel dolgozott ki, melyet követni fognak. Feltűnt, hogy B. tábornok is részt vett a tanácskozáson, ki csak nemrég lépett ki a nemzeti paraszt pártból. Lupu dr. külföldi óljával indokolta kilépését, mire Mihalache azzal válaszolt: — ügyeljen, ne másítsa meg elhatározását. B. tábornok ennek dacára rész Ivett a tanácskozáson. Ez: az ,,erős-kéz“ politikája. Öregek és fiatalok Vaida mindig vallomást tesz a románfront gyűlésein, őszinte s nincs tekintettel arra, hogy környezetében mit gondolnak. Legutóbb arról beszélt, hogy kibékülne Mihalacheval és Maniuval, de nem teheti, mert •— ott van Madgearu. Aztán Calinescuról, régi hűséges „adjutánsáról“ beszélt. Leginkább az lepte meg a jelenlevőket, mikor bejelentette: - Arról beszélnek, hogy én kerülök hatalomra. Nem akarok uralomra kerülni. inig az egész népet meg nem győzöm célkitűzéseim igazságáról. Nem sietek, van //léc/ idom, öre<j vagyok... — mondta Vaida gúnyosan. S valaki környezetében felsóhajtott: — Mi lesz velünk — fiatalokkal?... (st.) Rémdpámá, amelyet az élet irt Miért akar! halálba menekülni az előkelő budapesti uraasszony? — Titokzatos fenyegetések okozták az öngyilkossági kísérletet A román politikusok néha okosak. Nem az ország érdekeinek szolgálatára vonatkozik ez, hanem arra, hogyan küzdenek a hatalomért. Nagyon elővigyázatosak. ebbe kapcsolódik aztán bölcsességük. Itt vannak például: Calrnescu, Ghelmegeanu és Potarca nemzetiparaszt- párti politikusok. Ezelőtt egy héttel biztosra vették, hogy Vaidához csatlakoznak, az elővigyázatosság azonban azt parancsolta, ne éljenek most ezzel a lehetőséggel s keressenek — megfelelőbb pillanatot. S továbbra is Mihalacheval maradtak. Nemcsak vak szerencsét, de az események logikus kapcsolatát is jelenti az okos politika. Sokat beszéltek régebben arról, hogy „ütött Mihalache órája.“ Ezt kézzelfoghatóan megcáfolta, hogy Tatarescu uralmon maradt. Most másokról van szó s egyik nap Vaidának, másik nap Gogának „üt az óra.“ Sőt, volt egy nap, mikor Calinescu „órája“ került szóba. Ily körülmények között kockázattal jár a pártok elhagyása. A kilépésre készülő politikusok tehát visszamaradtak. Nem azért tették ezt, mintha Mihalache uralomrakerülésére számítanának. Mihalache ma már kellemetlen saját pártjának. Az a dolga, hogy a pártban széthúzó erőket össze^ tartsa s annyira belegabalyodott ebbe, hogy saját taktikájával sincs már tisztában s mindenki gyanúsítja. Maniuval tart, mikor kormányrake- rülését veszélyeztetve látja s Costaches- cuhoz húz, mikor megnyílik az ut és komoly ellenfél nélkül átveheti a hatalmat. Találgatások . .. Mindenekelőtt: Inculetről beszéljünk, ki nem bukott meg sőt: előlépett, mikor a belügyminisztériumot átadta. Miniszterelnökhelyettesi állásában továbbra is kezelt az „o. p.“ nevii titkos-alapot s dr. Pop Valér miniszterrel egyetértésben ^ a^a—Goga-kormányt akar a liberálisok távozásakor. Úgy látszik Tatarescu sem idegenkedik elvben ettől a gondolattól. A második megoldás: Mironescu | együttműködése Jorgával. Ez választási j kormány lenne, oly célból, hogy a jövőt illetően a nép határozzon. Nem lehet tudni, melyik felfogás ke- rül ki győzelmesen a kulisszák mögött foiyó harcból, a miniszterjelöltek azonban már készen állnak. Békitések Tuca belügyminiszter addig mindent megpróbál a pártokkal való kapcsolat BUDAPEST. (Az Ellenzők tudósítójától.) Izgalmas történet. Szeptember 6-ón a Becs felé robogó gyorsvonat egyik II. osztályú füliké,jében a jegyvizsgáló kalauz eszméletlenül talált egy elegáns, fiatal hölgyet. A hölgy egyedül feküdt eltorzult arccal a fülke bárson ypumlagón, mellet te a rétikul je, felette n poggyászból óban három bőrönd és knt a földön a pamlag előtt valami fehér por elszórt foltjai. A kalauz ijedten nézett körül, ezután lezárta a fülkét és orvost keresett. Nem volt orvos a bécsi gyorson, de szerencsére a vonat közben befutott a győri pályaudvarra, vasutasok lepték el a II. osztályú fülkét, az eszméletlen utast leemelték, telefonáltak a mentőkért és pár perc múlva a győri kórház ügyeletes orvosa rövid vizsgálódás után kijelentette: — Ver ónál mérge zés. A beteg makacsul hallgat Tehát öngyilkossági kísérlet. De ki az életunt? Egy arcképes vasúti igazolvány, amelyet az eszméletlen nő retiküljóben találtak, megadta a választ: dr. Medveczkg Zsigmondné budapesti lakos, föállatorvos felesége, lakása: József-ulca 16. A beteg állapota életveszélyes volt, napokig feküdt eszméletlenül a győri kórházban. Negyednap magához tért, akkor idegrohamot és sirógörcsöt kapott és csak estére nyugodott meg az injekciók hatása alatt. Kezelőorvosa nyomban telefonált a rendőrkapitányságra, küldjenek ki valakit: a beteg kihallgatható. Kihallgatták dr. Medveczky Zsigmondnét. — Miért tette, nagyságos asszony? — Mert kény szerit ettek rá! — Ki kényszeritette? — Kérem . . . ezt nem szeretném megmondani. — Meg kell mondania, nagyságos asszony, hivatalos eljárás van folyamatban. — De most . . . ilyen állapotban nem tudok erről beszélni .. . — A doktor ur azt mondta . .. — Hagyja kérem . . . rosszul érzem magam, nem beszélhetek . . . Elfordította fejét a detektávtól. ■szemét lehunyta és makacsul hallgatott. Másnap is, a következő nap is. Nem volt hajlandó megmondani, ki kényszeritette az öngyilkosságra. Mialatt Medveczkyné Győrött hallgatott, a rendőrségnek tudomására jutott, hogy van valahol egy búcsúlevél, amely megfejti a drámát, amely mindent megmagyaráz. A levelet Medveczkyné irta első férjének. V. Z. cég- i>ezetönek és a keieli pályaudvaron adta fel, közvetlenül az előtt, hogy felszállt a bécsi gyorsvonatra. Megrázó búcsúlevél A levél — adatait most ellenőrzi a rendőrség — egy idegösszeomlás előtt álló szerencsétlen asszony kétségbeesett jajkiállása. Egyik részlete igy hangzik: . . . Hogy mit éltem át, Zoltán, ezt úgy sem lehet leírni, M. hónapok óta üldöz, hiába menekülök előle. Joggal kérdezhetné, miért nem szóltam a férjemnek. Nem mertem, Zoltán, annyira féltem, hogy még a férjemnek sem szóltam. Ls nui délután berontott hozzám M. Egyedül voltam. Azzal kezdte, hogy revolver van nála, úgy feleljek a kérdéseire. — Mit akar az Istenért!? — kiáltottam ijedíen. — Azonnal csomagol — mondta — együtt megyünk Ausztriába, maga megindítja a válópert és feleségül jön hozzám! — De én nem akarok a maga felesége lenni! — sírtam elkeseredve. Zsebébe nyúlt, ahol revolverét tartotta: — Akkor lelövöm! Agyonlövöm magát, aztán magamat! — Borzasztó percek voltak — folytatta a levéliró. — Könyörögtem neki, menjen el. Ne kergessen öngyilkosságba. Hiába. Tovább erőszakoskodott, fenyegetett, ott álltam védtelenül, minden pillanatban vártam, hogy előrántja a revolvert, már elkészütem a halálra. Azután elájultam. I Többre nem emlékezem. Amikor magamhoz j tértem, M. már nem volt ott, elment. Zoltán, én ezt nem bírom tovább. Most felülök a vonatra. Veronái van ná’am. Zoltán, én öngyilkos leszek. M. belekényszerit.“ Annyit tudnak csak róla, hogy előkelő állású ur vidéken. A rendőrség egyelőre nem találja. A cégvezetőt, aki nyomravezeIlletné a detektive- ket, miég nem tudták kihallgatni, dr. Medveczkyné pedig, aki különben a gyógyulás utján van, még mindig nem beszél. Mindössze ennyit mondott a kórházban: — Céltalan minden. M. előbb-utóbb beváltja fenyegetését. A rendőrség eltökélt szándéka, hogy megakadályozza a dráma újabb felvonását s ha M. előkerül, életveszélyes fenyegetés és öngyilkosságra való rábirás miatt eljárást indít ellene. < K. J. MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Árfolyam licrlln TnlrţUt/* VIHARUL: A francia írunk úrfolyanv sok- kf-iitési-in-k pénzügyi és bu tmikai oldala van. Reméljük, hogy technikai szempontból oly megoldást találnak, iiu-ly megóvja a mauzet* közi forgalmat az. összeomlástól. Ügyelőre csak arról u nagyfonto.sságu politikai eseményről számolunk be, hogy három nagyhatalom fogott össze gazdasági és pénzügyi helyzetük tisztázására. A politikai szövetségeket ugyanis nagy mértékben a gazdasági és |H-nz.ügyi viszonyok befolyásolják, nőm lehet ugyanis politikai megegyezést elképzelni ott, ahol pénzügyi, vagy vámügyi ellentétek vannak. A megegyezést ;1 béke fontos jelének kell tartanunk, jó jel ez a jövő nemzetközi kapcsolatok kialakulására. Abban az idöl>en, midőn a világ diplomáciájának egén fekete felhők tornyosulnak, a pénzügyi megegyezés optimizmusra ad alkalmat. Nem hagyható figyelmen kivid, hogy Amerika USA ezzel a megegyezéssel belenyúlt Európa nagy dolgaiba. Az intézkedés felkészülve talált bennünket s meg fogjuk óvni gazdaságunkat. Románia békepolitikát folytat az emberiség javára s az utóbbi idö- l>en tapasztalható fejlődése ezzel van indokolva. Nem remélünk semmit a jxusztitó háborútól. EPOCA: A nemzeti k eresz tény párt nagygyűlést tartott Sibiu-ban, melyen Goga is felszólalt. Emlékezünk, hogy Goga nyilatkozatot adott a Gurentulnak, mikor visszatért Németországból. A nyilatkozat lényege az volt, hogy Románia felé Berlinben oly érdeklődést mutattak, mely területi sérthetetlenségünk biztosításáig fokozódott. Ennek a kijelentésnek általában nagy jelentőséget tulajdonítottak, a németországi hivatalos lapok azonban a közlés során kihagyják Goga beszédéből az ide vonatkozó sorokat. A Dreptatea éles támadásba kezdett emiatt s felhívta Gogát világosítsa meg, kikkel tárgyalt a német fővárosban. Goga most adta meg erre a választ Sibiu-ban. „Berlinben Hitlerrel találkoztam — mondotta — hogy lássam, miként volt képes egész népét egy táborba egyesíteni. Mint európai és mint román beszéltem. Mint román azt mondtam, hogy tiszteletben kell tartani határainkat, mint európai leszögeztem: Harcot visz a bol- sevizmus ellen s becsületére válik, hogy a küzdelem élén van. A magam részéről azonban csak akkor harcolhatok vállvetve a kommunizmus ellen, ha országom határait biztosítva látom. Berlinben megértettek s azt mondták: ..Tiszteletben tartjuk határaikat“. A német lapok csak részben hozták nyilatkozatomat. higyjetek mégis őszinteségemben. Aki nem hisz ebben, az ellenség, vagy bolond“. Senki sem kételkedik a nemzeti kereszténypárt elnökének meggy őződésében. Nem az első román hazafi, aki téved. Gránit alapja kell legyen a külpolitikai irányvonal megváltoztatásának. UNIVERSUL: A határon történő telepítést a szentpétervári, bécsi és budapesti kormányok alkalmazták, hogy a román egységet megbontsák. A rutének és zsidók Basara- bia-i, Bucovina-i és Maramures-i telepítése is ezt a célt szolgálta. A román etnikai határt mind lejebb nyomták. Egész rutén faluk költöztek át tiszta román területre. Mig a X-IX. század elején nagyrészt román volt Basarabia, Bucovina és Maramureş lakossága, egyes helyeken kisebbségbe kerültek a következő században. A rutének szaporodása 650 százalékos, mig a románoké mindössze 80 százalék Bucovina-ban s 275:7 az arány Basarabia-ban. Az ukrán propaganda — melyről veszélyessége és tevékenysége dacára keveset beszélnek — odáig megy merészségében, hogy azt állítja, miszerint az ország északi részének őslakói ők voltak. Nyugati határainkon magyar, német, szláv és zsidó telepítéssel találkozunk. A Tisza mentén telepítették le őket, hogy az Ardeal-i román tömegek egységét megtörjék. Ezt a területet akarta Apponyi kultur-zóna elnevezéssel magyarosítani. Mit tettünk mi helyzetünk megerősítésére határaink mentén? Nyugaton telepítéshez kezdtünk. 1928-ig a nyugati határzónában több, mint 4000 román telepest helyeztünk el. akik igy oszlanak el: Arad- megve 1026, Bihor-megve 877, Salaj-megye 707, Satu-Mare-megye 613 és Timis-Torontal- megye 1177. Ezenkívül 481 jugoszláviai és magyarországi menekült románt telepitettünk le Arad, Bihor és Timis-Torontal megyékben. Ezeket a földműveseket az állam kölcsönnel segítette s földet adott részükre. Azóta semmi sem történt ebben az irányban. Irredeuták, vallási szekták, kommunisták, csempészek használják ki a zónát, mert gyanús kisebbségi közigazgatási tisztviselőket alkalmazunk. Meg kell szüntetni a közömbösséget. Villamossági ziebkönyv 1936. év*'. Minden elektrotechnikával foglalkoi__.^ak- embernek nélkülözhetetlen kis kézikönyv. 2 kötet ára 424 oldalon, rengeteg szakrajzza! 235 lej az Ellenzék könyvosztályában. Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk* utánvéttel is.
