Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)

1936-09-11 / 210. szám

'Mt.fft »tc f*jt e m hc r II. A Tărga-Mureş-i katedrális felszentelésének ünnepén a í isebbsvgi egy­hazak üdvözlésére a kisebb­ségek nyelvén válaszolt Niculcscn érsek és Pop Valér dr. miniszter TAttGU MURES. (A* Ellenzék tudósí­tójától.) Kedden délelőtt ment végbe fargu-Murésén az újonnan épített gör kát. katedrális felszentelése, melyre az egyház többezer hívője özönlött a vá rosba. A katedrálist, mely a gör. kát egyház legszebb Ardeal-i temploma, Ni culescu volt Lugoj-i püspök, Blaj-i ér st'k szentelte fel. A teanplomszentelésen rész tvett Pop Valér dr. iparügyi minisz­ter is, aki a gör. kát. egyház világi el­nöke. A t'elszentelési ünnepségek után az érsek és a világi elnök a városházán fogadta az üdvözlő küldöttségeket. A kisebbségi egyházak képviselői, a róm. kát., református, unitárius, luthe­ránus és zsidó egyházak képviselői anyanyelvükön üdvözölhették a görög katolikus egyházfőt és világi elnököl. A magyar és német nyelven elhang­zott üdvözleteket Niculcscu érsek és Pop Valér dr. világi elnök magyar és német nyelven köszönték meg. A gyönyörű kivitelű katedrális megépí­tésénél több magyar művész és iparos működött közre, amennyiben a kőmű­vesmunkát Pásztor János építőmester végezte, a remekbekészült oltár fafara­gásait Kertész István Tasnad-i iparmű­vész készítette el, mig a templom fal­festményei Dabóczy, Herczegh hires templomfestő vejétől származnak. A mű­vészi kivitelű freskókat a kupolákban Simionescu Virgil festette, aki ezen a té­ren az ország egyik legismertebb román művésze. A SERDÜLŐ IFJÚSÁGNAK adjunk1 heten­ként legalább egyrzer reggel felkeléskor egy-egy kis pehárnyi természetes FERENC JÓZSEF ke- s erű vizet, mert gyomor-, bél- és vércsz-'kó hatá­sának, fiuknál és leányoknál egyaránt, igen fon­tos eredményeket köszönhetjük. Orvosok ajánl­ják. FurJcósfcottal ütőbe agyon. Bucuresti-böl jelentik: Negreşti községben, Vaslui-megyé- ben C. N. Munteana és Gh. Mardare szom­szédok régi idő óta haragban vannak egy­mással. A kocsmában veszekedni, majd vere­kedni kezdtek, mire Mimtea-nu eltávozott és hazafelé ment. Mardare azonban nem nyu­godott, utána ment és egy furkósbottal ügy fejbeütötte, hogy Munteanu vértől borítva kisseaveetett. A csendőrök Mardare* letar­tóztatták s átkisérték az ügyészségre. Az el­járás megindult. Jókai Mór és Mikszáth Kálmán müvei ideigle­nes árleszállításban! Jókai: Megtörtént regék — _ Lei 36 A tengerszemei hölgy — — >3 72 33 A szerelem bolondjai — _ 3> 72 33 Rab Ráby — — — _ 33 72 33 Uj fcfidesur — — __ _ 66 53 Rákóczi fia — — _ _ }3 36 3í Virradóra — — _ _ 3) 36 »5 Aranyember — i _; — 3) 86 3> Szegény gazdagok — — 33 93 53 Délvirágok — — — __ 3> 23 33 Szélcsend alatt — — — >3 32 ’3 A magyar nép éíce — — 33 32 P Nagyenyedi két tüzfa — 18 33 Árnyképek — — — — P 2 S j, Egy ember, aki mindent tud 3) 32 33 Elbeszélések — — _ O 25 3’ Észak honából — _ _ >3 18 33 Kalózkirály — _ __ P 23 „ Milyenek a nők? — _ — •3 23 Mikszáth: A vén gazember — __ 3 J 40 3, A gyerekek — — Akii Miklós — — — 33 40 33 — — >» 40 33 Gavallérok. A sipsirica — >> 40 >3 Az eladó birtok. Mindenki lépik egyet — — — J3 40 33 Prokovszky, a siket A kás prímás kovács. >3 4° Világit este a szent jános gár is — — — bo­>3 40 P No&zthy fiú esete Tóth rival (kötve) — Ma­33 99 33 A fekete kakas — — — 33 40 33 Uj Zrinyiász — — —■ J> 40 Harc a Népszövetség (ft • tf •• reformja fiorul I. Sz/opconuber hó. (Az Eildcnzék genfi tudó­HMÓjitól ) A Népwzövvte*ég Őszi, szeptember 18-na összehívott tanácsúnak napirendjén utolsó előtti pontként a Népszövetség re­formja szerepel — álnéven. Hivatalosan a reform cz.t az elnevezést kapta: „Gyakor­lati megvalósítása « Népszövetség alapok­mányában logílalt elveknek“. Tizenhét év­vel a Népszövetség alapítása és tizenhét év változatos működése után azt lehetne hinni, hogy ez a cint egyben beismerés is. Mivel az alapokmányban foglalt elvek gyakorlati meg valósi tás a eddig — enyhén szólva — nem volt kielégitő, a népszövetségi gondolat leté- toményesei, akarva, nem akarva, ismét bele­vágják fejszéjüket a reform nagy fajába, az­zal az elhatározással, hogy okulva a múl­ton, ezúttal nem hagyják bcletörru, lián cm keresnek olyan megoldásokat, amikkel egy igazságosabb, munka képesebb, bizalomger­jesztőbb Népszövétséget teremthetnek. A tanáos napirendjén szereplő cím azonban, ha ismerjük a történetéi, nem akart ilyen lágabb értelemben beismerés lenni. Szövege­zése francia eredetű ás hogy v cgül is ezen a címen szólították fel a tagállamokat reform­javaslataik kidolgozásira és ezen a címen tűzték ki a javaslatok tárgyalását, enged­mény a francia felfogásnak és a Franciaor­szág körül csoportosuló államoknak. A jú­lius elejei nemzetközi helyzetben, amikor a reformot elhatározták, a francia álláspontot főleg Oroszország és Románia támogatta. A reform kivet A kclctafrikai konfliktus tanulságai után Angliának, a semleges államoknak, a dél- amerikai országoknak és a domíniumoknak közvéleménye kezdte elsőnek követelni a Népszövetség reformját és ezeknek az orszá­goknak kormányai hivatalosan i.s magukévá tették a követelményt. A reform nehézségeit mindenki tisztán látja, de ezek eltörpülnek azelőtt a bizonyság előtt, hogy mai formájá­ban a Népszövetség néni maradhat meg. A legfontosabb problémákat képtelen megol­dani a kilépő államok egyre szaporodó szá­ma folytán, a csakugyan sorsdöntő politikai fordulatok mind Genien kívül történnek és intéződnek el. Ezáltal a Népszövetség poli­tikai jelentősége rohamosan csökken, de még a Népszövetséghez tartozó államok és pedig jelentős államok részéről is világosan érez­hető az elhatározás, hogy addig, átrág ak'p- vető reformokat nem hoznak, a mai Nép- szövetséggel más, mint formai együttműkö­dést nem szándékoznak fenntartani. Más szóval, az államok nagy része belefáradt az eddigi rendszerbe, ami lényegében nem volt más, mint a Népszövetség kisajátítása egyes országok politikája javára. Ebben az ellenzékbe tömörülésbeen csak kevés része van a presztizs-polirikának. A délamerikai államoknak ugyan van egy sa­játos, érzékeny és még nem egészen kifor­rott kontinentális önérzetük, de sem a do­míniumok nem csinálnak; presztízs-poli ti ­kát vi:ágviszonylatban (legfeljebb Írország és koronként Dél-Afrika Angliával szemben), sem Anglia (amely 16 éven át hagyta, hogy a Népszövetségben, mint főleg európai intéz­ményben Franciaország vigye a vezető szere­pet), sem pedig az úgynevezett semleges ál­lamok. (Ezek a négy északi ország, a forra­dalom előtti Spanyolország, Svájc, Hollan­dia; előbb-utóbb alkalmasint hozzájuk lehet számítani Belgiumot is, amelyet ugyan a lo- carnói politika bizonyos fokig a nyugati nagyhatalmakhoz köt, de amely a higgadt Ban Zeeland vezetése aftatt mind nyilvánva­lóbban okos és kockázatmentesebb semleges irányt követ). Mindezek az országok azért követelik olyan erélyesen a reformot, mert az eddigi rendszer nem vált be, mert nem látják a maguk nyugodt fejlődési lehetősé­geit biztosítva és mert féltik magát a tisz­tult népszövetségi eszmét, hogy végleg el­kallódik a reméntelen politikai intrikákban, igazságtalanságban és rövidlátó önzésben, he­lyet adva a versenyfegyverkezésnek, a szö­vetségeknek, az egyensúly politikának, vagyis a nagy nemzetközi feszültségek biztos előidé­zőinek. A többi jelentősebb tagállana közül Olasz­ország elgondolása a Népszövetség reformjá­ról még 1934 elejéről ismeretes, amikor rész­letes tervezetet dolgozott ki. Az olasz terv az európai nagyhatalmak szorosabb együtt­működésén alapult. Ezzel bizonyos mérték­ben visszatért a tanács régi fogalmához. Ere­detileg a Népszövetség tulajdonképeni poli­tikai és végrehajtó szerve, a tanács is a nagy­hatalmak munkaközösségének volt szánva. Ezért kaptak a nagyhatalmak — belépésük után Német- és Oroszország is — állandó ranácstagsáigot, mivel a- nemzetközi kérdé­sek intézésében a tulajdonképpeni befolyás és felelősség is, a névleges egyenlőség mel­lett elsősorban a nagyhatalmaké. Az ideig­lenes tanácstagokként választott kis- és kö- zépállamoknak ellenőrző szerep jutott vol­na. Ez az eredeti elgondolás az ideig­lenes tanácstagok létszámának folytonos emelése, a megüresedett heleyknek személyes szempontok és politikai csoportok szerinti betöltése és más, a népszövetségi eszmékkel ellenkező szokások folytán a gyakorlatban teljesen megváltozott. Az 1934-es olasz re- fonmoerv összeesett a négyhatalmi paktum tervével, ami dílen. akkoriban Lengyelország és Franciaország szövetségesei tiltakoztak és nem került megvailósitásra. Ma Olaszország még nem közölte hivatalosan reformjavas­latait, de az olasz sajtók kívánjál mai jó részt ismeretesek és feltétlenül azok közé az ál­lamok közé tartozik, amelyek gyökeres re­formok ellenében hajlandók csak teljes mér­tékben résztvenni a népszövetségi együtt­működésben. A reform ellenfelei Mindín kötet kifogástalan hófehér papiron Az árleszállítás csak szeptember 30-ig tart. Később háromszorosan magas bolti árak fog­nak majd érvénybe lépni. — Most vegyen az i: 2 n z e k & ö n y vő 5 zt ä I y á b a r 7 • Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is szállítjuk. Kérje a teljes könyvárleszállitás jegyzékét Ezzel szemben ellenzik a reformot Fran­ciaország, a kisantant és alikaílmasint a Balkáncsoport, noha Törökországnak és Gö­rögországnak, vagyis annak a két országnak állásfoglalását, amely nem tagja egyúttal a kisantantnak is, — Angliához való viszonya szabja majd nagyrészt meg. Franciaország, Oroszország és a kisiantant, amelyet július­ban még Titullascu képviseli, nem kivannak változást a Népszövetség jelenlegi alakulatában, rendszerében és eljárásában. A konzervatív, a népi arcvonal' kormánya alatt is konzer­vatív francia küipolitikta erősen idegenkedik írttól, hogy a reformmal megbölygfassák „az alapokmány egyensúlyát és harmóniáját“. Mivel kereken kitérni a reform elől júliusban nem lehetett, Delbos, Litvinov ás Tkulescu igyekezete ama irányult, hogy a kormányok általi benyújtandó javaslatokat az alapok­mánynak azokra a (szakaszaira korlátozzák, amieílyekre az úgynevezett biztonsági garan­ciákat erősbithetik. Titulescu a teljes ülésen nem szólalt fel, de annál nagyobb eréllyel fejtette ki álláspontját a titkos tanácsülése­ken és a közgyűlés elnökségében. A kisan- tant állítólag kilépése lehetőségét is hangoz­tatni akarta arra az esetre, ha a reform na­gyobb méreteket öltene. Ettől a szándékuk­tól utóbb elláiltak. Ma, bár a kisantant-ál­lamok feltétlenül igyekezni fognak közös ■politikát folytatni Géniben, <a július 11-i osztrák-német egyezmény és a belpolitikai fejlemények után, nem lehetetlen, hogy Csehszlovákia hajlékonyabb lesz. Jól fel­fogott érdeke az volna, hogy Németország jöjjön vissza Genfbe, ami csak a Népszövet­ség reformja esetén, lehetséges, mert egy hű­vös, de korrekt együttműködés is Német­országgal többet érne Csehszlovákia1 nyugal­ma szempontjából, rniţit a legmelegebb baráti Megjelent és már kapható a „Magyar Larousse“: RÉVAI 2400 hasábon, 1200 oldalon, 35.000 cím­szót tartalmaz, 2000 szövegképpe!,32 da­rab melléklettel, 20 egész oldalas szines térképpel, rendkívül erős kötésben. Még SZ E PTEMB ER hónapban előjegy­zési ára 480-— lei u*3gnyiLfckoziaok a szovjet részéről Ugyan ez áU miá/, vonatkozásban a cvh lengye] vi szón y ról is. Ajhí Oroszországot illeti, I.Lcvánov nem sokat kertek, amikor a közgyűlés dl őt* í - fogósát u reformról ismertette. Az ő vélemé­nye szerint a Népszövetwég tökéin m meg feled rendelte lésének, Ica erős katonai »'//>- vétségben egyesíti tagjait határozatai védel­mére. Akiknek ez a Népszövetség nem tet­szik, legjobb, ha kívül maradniuk. Dtvinov- nak, mint „az osztatlan béke“ harcosának legdl rémi több lehetőség az, Jia Németor­szág visszatér Genfbe, hololt Németország közreműködése nélkül Európ>a soha nem bé­kéi hét meg. Addig viszont, amíg Európa ilyen mcghasonJott és versengő, mint ma, sem az Egyesült-Államok, sem Japán nem jönnek Genfbe, tehát a Népszövetség nem lesz egyetemes. Éneikül pnxlig egész sor problémával legjobb, ha non i« foglalkozik, mert amugysem tudja őket megoldani. Előkészületek a vitára A tanácskozások során Anglia, Hollandia, Magyarország, Svájc, a teljes üléseken a skan­dináv országok, Írország, Uj-Zéland, Auszt­ria, a tanács titkos ülésén. Portugália képvi­selője teljes szabadságot követeltek az álla­mok részére a reformjavaslatok kidolgozásá­nál. Nyomatékosan hangsúlyozták, hogy nem egyoldalú, a status-quo elmélet jegyében ál­ló reformra van szükség, amely csak a Népv- szövétség büntető és megtorló intézkedései­nek crősbitésére szorítkozik és biztos újabb kudarcot készítene elő, hanem egyetemes reformra, amelynek az evolúciós p>oritika je­gyében kell állania. A javaslatból igy egy- e'őre csak a dm maradt meg, amely kímé­letből nem nevezi reformnak a reformot, hanem az alapokmányban foglalt elvek gya­korlati megvalósításáról beszól. Ezzel termé­szetesen a reformharc még koránt sincs el­döntve. Maga az a tény, hogy az egyes kor­mányok milyen hatalmas delegációkkal ké­szülnek a szeptemberi genfi tanácskozásokra — Anglia egymaga hatvan tagú delegációt küld — mutatja, hogy milyen elszánt és ko­moly küzdelem készül. Szekula Ágnes. hogy ezen a héten négy pesti színházban van szezonnyitó előadás. A Nemzeti, Vig. Magyar és Belvárosi színházak nyitják meg kapuikat; hogy kiderült, hogy a Belvárosi Színház Udvari páholy cimü újdonságával nem egy Crawford nevű angol szerző, hanem Fodor László az írója. Fodornak, a legterméke­nyebb magyar színpadi írónak, régi trükkje, hogy idegen, kitalált nevek alatt hozza szín­re darabjait; hogg Eszterházg Agnes, a városunkból el­származott szép filmszinésznó legközelebb színpadon, a bécsi Scala színházban lép fel; hogy Szalay Karola, a pesti Operaház prí­maballerinája, most érettségizik a Práter-ut- cai leány gimnáziumban; hogy Török Sándor uj darabjának, a Ko­médiásnak Rajnay Gábor játsza a címszere­pét a budapesti Nemzeti Színházban; hogy Zilahy Irén, a hires párisi színésznő és volt aradi primadonna, doktorátust tesz a Sorbonne-on francia nyelv és irodalomból; hogy a pesti Nemzeti Színházhoz szerződ­tetett Góth Sándor első szerepe a Roninok kincse, Koro Moroano alakja. Ezután a Tu­dós nők Crissotin-jában lép a Nemzeti Szín­ház színpadára Góth; hogu Jcan Zug francia közoktatásügyi mi­niszter is részivesz a bécsi színházi kongresz- szuson; hogy az angol rádió szimfonikus zenekara nagy sikerrel mutatta be Dohnángi Ernő Szimfonikus percek cimü zenemüvét; hogy Bottyán Kálmán volt Tg.-Mures-i színigazgató színtársulatával LFciosarmeartin- ban szeptember hó 12-én. szombaton kezdi meg két hétre terjedő sziniszezonját. Még néhány példány kapható az Ellenzék könyvosztá­lyában, Cluj. - Most vegye meg, mert később 600 lej lesz. Vidéki rendeléseket utánvéttel, azonnal intézünk!

Next

/
Thumbnails
Contents