Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)
1936-09-11 / 210. szám
nJLi.&N'ZßK fW6 mt**jpfr+jmb.c r 1 i. MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Sé RtmloiH — Ki WTfĂftlkî Papok Cl KIHVITU,: .Sok minden Udnstaégws nr- .vtapunkbun. A lapok ím^irták a hirt, hogy krttr»« vagon rakományt kitevő orosz s*> érkezik lh-ailu-ba, melyet Románián keresztül Jugoszláviába szállítanak. Nem bánjuk, akármit is csinálnak a sóval Oroszországban, art azonban nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy ezzel főznek Zágrábban, vagy bt lgiaii- ban. Jugoszlávia nagy rabeesiilt szövetségesünk, viszont mi is barátai vagyunk s igy olvas dolgokért is viseljük a felelősséget, melyek nem érdekelnének közelebbről. A kisantant tagállama, ellenállást fejt ki az. orosz szövetséggel szemben, elvártuk volna tehát, hogy román sót vásároljon. A só árából kommunista katonákat szereinek fel, akik alig várják a világforradalmat. Németország fenntartja most is Oroszországgal a kereskedelmi kapcsolatokat, ebből azonban anyagi haszna van. Ami pedig a Románián keresztül történő szállítást illeti, ehhez mi is hozzászólhatnánk. Szárazföldi és vizi Htjaink nem jelentenek nemzetközi utakat. Mi is küldünk szovjet kikötőkön át román árukat? Szovjet-Oroszország sohasem engedné ezt n>eg polgári államnak. Jó lesz kellő időben megtenni a szükséges intézkedéseket anélkül, hogy mással tanácskoznánk. VIITORUL: A nemzeti-parasztpárt vezetősége ülést tartott, hogy a belpolitikai helyzetet megvizsgálja. Csodálkozásuknak adtak kifejezést, hogyan lehetett egy olyan kormányt átalakítani, mely sem a nép, sem a Korona bizalmát nem birja. A nemzeti- parasztpárt nem akar számolni a valóságokkal. A liberális párt tekintélyt szerzett munkájával, ugyanakkor azonban az ellenzéki csoportok lejáratták magukat a közvélemény előtt eredménytelen mozgalmaikkal. Igv áH a dolog az ország bizalmával. Ami pedig a Koronát illeti, a kormány átalakítás a bizalmat fényesen igazolta. A nemzeti-paraszt- párt erőszakosságok miatt tesz panaszt s a gárdák fenntartását ezzel indokolja. Miha- lache egyedül a liberális pártot támadja, pedig ők szervezték meg a vomikokat s nagy segítséget adtak a szélsőséges alakulatoknak. ROMÁNUL (fiatal liberálispárti képviselők lapja): A közvélemény a jövő kormány összetételét találgatja. Szélső jobboldali kormány? Utópia. A jobboldali és szélső jobboldala csoportoknak oly külpolitikai programjuk van, mely eltérést jelent a jelenlegi külpolitikától. Oly államokhoz közelednek, melyek a revíziós oldalon vannak. A nacionalista román állam védelmének árt az, aki velük akar haladni. Egyébként társadalmi, gazdasági és politikai szempontból katasztrófát jelentene állami életünkben a diktsrtura. Bsdeldah k»«aány? Mind nagyobb befolyást nyer itt is a szélsőséges oldal, ily színezetű kormány tehát megerősítené a kommunizmust s kihívná a jobboldalt, ami polgárháborúhoz vezetne és pusztulást okozsa. A liberális párt képviseli egyedül a demokrata programot és tanítást. Célja mindg az egyensúly fenntartása volt. Mellőzte a faj és őszbátypolifcikát s megvédte az oEszág jelenlegi demokrata alapját. Csak ilyen kormány képzelhető el holnapra. (Ezért nem lepte meg a felelős tényezőket a Tătă- rescu-kormány átalakítása. DÍMINEATA: Sztojadäuovics jugoszláv miniszterelnök Bucureşti-be érkezett, hogy aztán innen tovább utazzék a szombaton Pozsonyban kezdődő kisantant konferenciára. A mai speciális légkörben speciális jelleget kölcsönöznek látogatásának, annak dacára, hogy míves szó ilyesmiről a valóságban. Trtu- lescu még j-unius hó folyamán megállapodott ebben, hogy a kisantant csorbítatlan egységét bizonyítsa. A jugoszláv miniszterelnök ugyanis nem kisérhette el Pál régensherce- get Romániába s Sztojadinovics úgy óhajtott ezért kárpótlást nyújtani, hogy Titules- cu sugalmaz ásóra megszakította külföldi útját. Hivatalos jelentés szerint csupán a két ország érdekeit — főleg gazdasági érdekeket — érint .Sztojadinovics látogatása, az általános politikai és középeurópai kérdéseket Pozsonyban Krofta csehszlovák külügyminiszterrel együtt fogják letárgyalni. LUPTA: Iasi-i jelentés szerint Iamandi kultuszminiszter elnökletével ülést tartott a liberális párt helyi tagozata s a közrend biztosítására adott rendeletekkel foglalkoztak. Úgy látszik, hogy a gárdák feloszlatását s a legionista munkatáborok bezárását, az egyetemi otthonok megrendszabályozása fogja követni. Sor kerül a papnevelők gondosabb felügyeletére is, ez egyébként a kultuszminiszter hatáskörébe tartozik. Vissza akarják állítani a lelki egyensúlyt s a gyűlölködést akarják megszüntetni. Néhány megyében vezető szerepet visznek a lelkészek politikai mozgalmakban. Vallási ceremóniát végeznek a katonai mintára szervezett alakulatok gyűlésein, a pártba iratkoznak s a tanítókkal együtt tevékenységet fejtenek ki a falvakban. Az uj kultuszminiszter együtt fog működni az egyházfőkkel, hogy a rendet helyreállítsa. Nem fogja megengedni, hogy választási célra használják ki az egyházat. Meglátjuk, milyen eredményt fog felmutatni. Kálvin reformálori műve Az Ardeal-i reiormáiusoh Kálvin-ünnepólye dó AMßD. (Szrptrmbltrr 10.) Kiiöteles esc- I mémj, inch) méltán tirrthut számot széleskörű érdeklődésre, lm egy tudományos iro dalod mii úgy éri meg négyszáz cues évfordulóéit, hogy erejéből, hutásából semmit sem veszített, ncpszerűséytx'n ellenben megnőve kellett. Kálvin János reformátort müve: )tA keresztyén vallás rendszere“, melynek első kiadása 1536-ban jeleni meg Bázelben latin nyelven (,,/nstétutio Religionis christianae**) ilyen kivételes munka. Az egész református egyház a föld minden részén kegyeletes ünnepélyek keretében emlékezett meg erről a könipirvl a négyszázéves évforduló alkalmá- ból. Ezeknek az ünnepségeknek a sordini tartozik az Ardeal-i református egyháznak Aiud-i nagy ünnepélye is. A: ünnepély s a róla szóló tudósítások a közfigyelmet nirierelték erre a könyvre s igy megragadjuk az alkalmat, hogy történelmi megemlékezéseink sorún egyet-mást elmondjunk erről a könyvről. Egyszerű tanítás Kálvin megtéréséi, a reformáció táborához való nyílt csatlakozását az 1533-ik évre szokták tenni. Nevelői, baráton között addig is nagy számmal voltak olyanok, akik a reformáció hatása alatt állottak. A jogi és teológiai tanulmányokkal foglalkozó ifjú humanista, akit sok szál kötött a rirmai egyházhoz, csak ebben az évben csatlakozott végérvényesen a reformációhoz. Ez akkor nemcsak egyszerűen lebonyolítható átlépési tett volt. A felekezeti határok a XVI. század első három-négy évtizedében vagg elmosódtak, vagi/ még nem alakuHak ki; az egyházi hadállások még nem szervezkedtek meg és egyáltalában nem lehetett tudni, hogy a: Egyház végeredményben is mit fog elfogadni és mit fog visszautasítani a megindult reformtörekvésekből. A német birodalomból kiindult hullám az érdeklődést az egész nyugati keresztyénség területén ráirányította a kijelentés, a keresztyén hit, az egyházi élet kérdéseire. De a megindult nagy mozgalomból még mindig hiányosak a biztos és szilárd kikrislályositó pontok. Btsö tépések A német és svájci reformátorok egymás után megjelenő müvei sok ellenmondást tartalmaztak, megegyezések és eltávolodások egymás után következtek, sokszor ugyanannak a reformátornak egyik müvétől a másikig megváltozott, vagg legalább is módosulI a: álláspontja. .4 római egyház teljes szigorúsággal csak az 1545-ben megkezdődött tridenti zsinaton körvonalazta a maga hagyományokon (tlapuló álláspontját a felmerült kérdésekben — ,s igy a rrf ormát őri irány hívei is csalc ezuláji jöhettek véglegesen tisztába azzal, hogy milyen magatartást kell tamisitaniok a római egyházzal szemben, csak ez után indulhatott meg a végleges szervezkedésük. Mindezekhez hozzájárult a római egyház hatalmi féltékenysége, az Htot t fellépő üldözések, megkezdődő vallásháborúk, a mindkét táborban, úgy a római egyház, mint a reformáció táborában tapasztalható türelmetlenség. Egyszóval a XVI. század elején felébredt nagy egyházi érdeklődést egyúttal a legnaggobb zoixrr és bizong- talansúg is kisérte. Ezt a aagg bizonytalanságot és kapkodást láthatta Kálvin is, kinek a reformációhoz való nyilvános csatlakozása miatt rövid időn helül el kellett menekülnie Parisból, ha nem akart az álJamrendörség kinzókamráiba kerülni. , Vidéki barátait látogatta meg, több időt tölt Angoulémebcn és Poitiershen, mindkét helyen sokat tanul a rendelkezésére álló könyvtárakban és sokat beszélget barátaival és azok ismerőseivel. A beszédtémát rendszerint a reformáció közérdeklődés előterében álló kérdései adják meg. Éppen ezért, hogy nyugodtan és biztonságban beszélgethessenek, rendesen kivonulnak a vidék elrejtett kertjeibe vagy barlangjaiba. A résztvevőkre — későbbi feljegyzésük szerint — nagy hatást tettek a 25 éves fiatal reformátor magyarázatai. Maga Kálvin pedig jól láthatta azt a nagy bizonytalanságot, mely a itagy felbolygatás után, mindeitfelé a keresztyén hit kérdéseiben uralkodik. S már ekkor elhatározza, hogy „egyszerű és elemi tanítást“ ir a keresztyén hit kérdéseiről a francia nép számára. Amint maga írja: „tudtam, hogy közülök sokan éhezik és szomju- hozzák q Krisztust s viszont láttam, hogy igen kevesen vannak olyanok, akiknek Krisztus felöl csak közepes ismereteik is lennének.“ A mindenfelől fenyegető üldözés miatt végül is kénytelen Franciaországot elhagyni, Svájcba, Bázelbe megy s itt azután megnyeri nzt a termékeny csendet és nyugalmat, mely ben immár két éve tervezett munkáját, a keresztyén élet egyszerű tanítását megírhatta. Védekező irat Írás közben a könyv célkitűzésének bővülnie kellett. Időközben az a türelmetlenség és üldözés, amely miatt Kálvinnak is menekülnie kellett Franciaországból, tovább harapódzott és egyre több áldozatot szedett a francia, reformáció hívei közül. A párisi protestánsok néhány túlzó vezére egy csapásra meg akarta változtatni a reformációra kedvezőtlen légkört. Tudták, hogy sok hívük van, aki nem mer nyíltan szint vallani; másfelől úgy tudták, hogy maga a király I. Ferenc is titokban rokonszenvezik a reformációira!, de államérdekből szintén hallgat. Egy elhatározó lépéssel tehát mindezeket a titkos protestánsokat szólásra, nyílt színvallásra akarták bírni. 1535 októberének egyik éjszakáján nagy plakátokat ragasztottak ki mindenfelé Paris utcáin, melyekben a misével és a római egyház téves tanításaival szemben hangsúlyozták az igazi evangéliumi tant. A bátor fellépés tényleg a helyzet tisztázásához vezetett — ez a tisztázás azonban a protestánsokra nézve kedvezőtlen eredményt hozott. A király most már — felháborodva a reformáció embereinek a merészségén — végleg a katolicizmus mellé állott s a mindenfelé szétfutó üldözés csak magában Párisban több száz protestánst juttatott máglyára. Kálvin bázeli nyugalmában is hirt vett francia hitsorsosai vesztéről s munkáját, amelyet épp akkor irt, oly módon dolgozta át és egészítette ki, hogy az necsak egyszerű és elemi tanítás legyen az evangéliumi keresztyén hitről, hanem egyúttal ennek az evangéliumi keresztyén hitnek a védelme is azok számára, akik azt félreismerik és üldözik. Munkája első négy tanító fejezetéhez, amelyek 1. a törvényről (Tízparancsolat); 2. a hitről (Apostoli Hitvallás); 3. az imádságról (Miatyánk); h. a keresztségről és az Úrvacsoráról szólónak egyszerű tanító módon — hozzá illeszti a következő két védekező és tcunadó stilusu fejezetet: 5. az öt hamis szákrámentumról és 6. a keresztyén ember szabadságáról. Az egész munka bevezetéseképen pedig egy terjedelmes levelet ir, melyet I. Ferenchez. intéz s amelyben kéri őt arra, hogy mielőtt végkép pálcát törne protestáns alattvalói felett és őket teljes kiirtásra ítélné, olvassa el ezt a munkát és nézze meg, hogy vájjon ezek az alattvalói megérdemlik-e a~t a kegyetlen üldözést, amelyben részük van. Reformatori mű A reformáció korának szétágazó hitbeli kérdéseire határozott és biztos zengésű feleletet adni egyszerű és mindenki által érthető formában — egyfelől; a reformáció híveit megvédeni az üldözésektől és tisztázni a reájuk szórt vádak alól — másfelől, ez volt az a két indok, amelyik létrehozta Kálvin Inslitutioját, azt a munkát, amelynek a megjelenése 400-ik évfordulóját ünnepeljük ma. Ez a kél tény azonban még közelről sem magyarázza meg érmék a könyvnek az akkori szerepét, sem azt. hogy ma milyen jelentősége és értéke lehet s a legtávolabbról sem sejteti meg, mi jogon illeti meg ezt a könyvet a „reformatori mü“ jelentős elnevezése. Talán közelebb megyünk a mü megértéséhez, ha tudjuk, hogy a 27 éves fiatal ember tollából megjelent munka, nemcsak néhány jó megfoglamazásu tétele, nevezetes mondata s esetleg logikus gondolatmenete által Jett ismertté és híressé, hanem azért is, mivel magában egyesítette, biztos és határozott alapú rendszerébe zárta mindazt, amit a reformáció eredményeképen az egyes reformátorok írásai tisztáztak. Luther Melánchton, Zwingli és Bucer idtörő munkájának az érett gyümölcse Kálvin Ins- titutioja, nem úgy mintha bizonyos kompi- lációs módszerrel összeírta volna az azok által elért eredményeket, hanem úgy. hogy az ö írásaik folytonos figyelembevételével kereste meg a Szentirás igaz és helyes feleletét a keresztyén hit és egyházi élet minden kérdésére. Az igy megirt Institutio tulajdonképen csak a magja az egész életen át gyarapítóit épített reformálod műnek. „A Keresztyén Vallás Rendszere“' 1536-ban jelent meg először. Kálvin élete folyamán azonban még hét kiadást ért meg és Kálvin az egyre szaporodó kiadások szerint müvét újból átdolgozta. Nem reformátor! álláspontján változtatott és nemcsak egyszerű stílusbeli csiszolásokat tett, hanem folyton növelte, bővítette és mélyítette a munkáját. Reformátort harcai, a genfi egyházszervezés és egyházkormányzás tapasztalatai, a Szentháromság tagadók elleni vita, a rámmri njybár/ táa*ckJö*anxM lumüxut »kár ionéi., uz egyházi alják én az l*tcru lyéfénrk v UijruljfuinyozáMÓból nyert tapasztó/'dalt mind bclréfiiii Hebe a iin inkáiét llyi) hogy könyvének utolsó 1555-1 khutása már közel ötszöröse az első kiadásnak és többé már nejn egyszerű hat fejezetből átló támlás, hanem hatalmas négy könyvre osztott, /járatlan felépítésű és gazdagságú teológiai rendszer. Iloyíj milyen lázas igyekezettel dolgozott Kálvin e munka elkészítésén és folytaid továbbápjitésén, arra nézve ö maga írja a könyv utolsó kiadásának az előszavában: ,,[? könyvtől a râforditoll munkát soha sem sajnáltam, még sem elégített ki, amíg jelen alakjólMi nem foglaltam. Most bízom abban, hogy oly könyvet adok, melyet közös megegyezésiek jónak fog találni. Hogy mily buzgalommal iparkodtam müvemet Isten egyháza hasznára elkészíteni, annak nyilvánvaló bizonyságául hadd említsem fel, hogy a múlt télen, mikor azt gondoltam, hogy a negyednapos láz halálomat jelenti, mennél joblxm huzalt betegségem, annál kevésbé kíméltem magamat, hogy olyan müvet hagyhassak hátra, mely a kegyes lelkek belém hegyezett bizalmának megfelel.“ Ilyen munka árán lett ez a többszöri bővítésen, elmélyítésen átment munka u Kálvin életével való kapcsolatában reformálori művé; a legnagyobb reformátor élelmimének írásban lefektetett dokumerdu- mává. A reformatori mü értelmezésének azonban még ezen is túlmenő és messzebb hangzó jelentősége kell legyen. A reformatori mü elnevezés a reformáció lényegére utal s csak ha a reformáció lényegét alkotó igazság tükröződik vissza ennek a műnek az írott betűiben, csak az magyarázhatja meg ennek a könyvnek a- kortörténetin túlmenő, egészen a jelenig elhangzó jelentőségét. Kálvin müve pedig éppen ezért reformatori mű azért, mert a reformáció lényegét kitevő igazság ebben a könyvben nyerte meg a legleljesebb kifejeződését. Ez az igazság nem elméleti igazság, hanem gyakorlati magatartás. A keresztyén hit, az egyházi élet, az erkölcsi cselekvés, a mindennapi társadalmi állami élet kérdéseivel szemben egy ugyanazon magatartás mely. mind e leérdésekre adott emberi, történelmi feleletek zűrzavarában, válságaiban a reformációt keresi. Reformáció, visszaalakítás, visszatérés a~ emberi hangok zavarán túl arra az egy biztos hangra, amelyet Isten szolt az Ő Igéjén, Krisztuson keresztül s amelynek dokumentuma a Szentirás. A reformáció a hit kérdéseinek a zavarától indult el és a hit kérdéseinek a megoldását kereste úgy, hogy elvetett minden emberi tákolmányt és. csak a Szentirás tanítását tartotta meg, de ebből a kezdeményezésből a kálvini refor- mátusságban az egész életnek a Szentirás alapján való revideálása és berendezése ata-, kuli ki. Kálvin Institut ívja reformatori mă abban az értelemben, hogy a reformáció lényegét kitevő ez a törekvés a legteljesebb, mértékben fejeződik ki benne: az emberi életnek az egyház életén át felvetődő minden kérdését megvizsgálni és megválaszolni olyanmódon, hogy ezáltal minden akadály elháruljon a~ ige igaz megértésének és szolgálatának; az írtjából és ist készíttessék a Szentirás olvasásához és igaz megértéséhez. Ma, amikor négyszáz év múltán a református egyház megünnepti ezt a reformatori müvet) tulajdonképen arról tesz bizonyságot, hogy ma is érvényesnek és igaznak vallja e műben kifejezett reformátort törekvést, az egész életnek s közelebbről az egyház életének a Szentiráson át hangzó Isteni Ige szerint való berendezését, hogy ez által valósuljon meg e nagy mü végszavai által kifejezett céh „dicsőség az egy Istennek!“ Juhász István. A gyermekéi igazán szerető szülök uimuíaiá könyvei Dénes-Schächter: A ma gyermeke (A gyár- LEI mek fejlődése, testi-lelki gondozása és betegségei az újszülött-kortól a serdülés koráig) kötve Lei 204, fűzve — 135 Székely Béla: A te gyereked — — — 59 Székely Béla: A gyermekévek ssxualitása kötve 112, fűzve — — — — — S3 Stekel: Üzenet az anyáknak L (Kisgyerekkor, csecsemőkortól kétéves korig) — 83 Stekel: Üzenet az anyáknak II. (Óvodáskor és az első iskolás évek) — — 113 Stekel: Üzenet az anyáknak ÜL (Serdülőkor és az érettség kora) — — — 123 Földes: A fiatal anya — — —» — — 83 Wallenstein: Hogyan éljen a mai ifjúság ' • Kaphatók az Eiăefizâk könywosztályábs Ciuj, Piaţa Unirü. — Vidékre utánvéttel ;. azonnal szállítjuk. NŐI SZABÓK FIGYELMÉBE. Az őszi szezon nagy kabát, kosztüm és ruha divatlapjai már nagy választékban kaphatók az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonsai szállítunk utánvéttel is,
