Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)

1936-09-10 / 209. szám

BLLENTflK

7936 Miept0mbar TU.

mm

Szívügyek

\ csendes szemlélő igv ös/ felo akaratla- mil is szívügyeket lilt, hull és tapasztal, hát nii'j; a háziasszony akinek Marcsa mindent elmesél. Nekem is volt tavaly egy Marosául, akinek lelki szenvedésein keresztül makaói is átéltem ötrondbeli szerelem luinden lazisat. Olyan együttérző lélek vagyok, hogy a Marisa csalódása Inaméin is mély nyomokat hagyott s úgy emlékszem mindenre, mintha ma történt volna.

Marosa első szerelme vasúti kalauz volt. Sok csinos e.ul>ert láttam éle te miien — lelkendezett Marcs« — de ilyet még nem.

Nemcsak hogy csinos — részletezte Marcsa a kalnz erényeit — de komoly is. Ei- noman beszél és józanul gondolkozik. Most elhelyezték ugyan, de majd irni fog.

Irl is. Az első levélben még tegeződőtt, a másodikban már magázódott, « harmadikban azt irta:

Kedves Mariska, felejtsük el egymást. Messze vagyunk egymástól, nincs igy ennek semmi értelme. Tisz teile ti: Lajos.- Ni a piszok. Még ö akar ívelem szakaj- tani — méltatlankodott Marcsa. — De ebből j nem zabái. Én írok neki szakitó-levelet, azt se teszi a kirakatba.

Marcsa luirom napig nem ebédelt, viszont vacsorára mindig megette az ebédjét is. Ilyen módon végezvén a Lejos-iiggyel, — keresett I egy másik gavallért.

A második jelölt suszter volt.

— Nem azért mondom, mert az én udvar- lóm — mesélte Marcsa — de nagyon fáin ember. Prémes nagykabátot visel, fekete-csikós nadrágot, meg sárga cipőt. Azt mondta, sohse látott még ilyen takarás kis lábat, mint az enyém. Szeretne rá cipőt csinálni. Mindjárt rendeltem is nála egy pár sxiirke cipőt fekete lakkdisszel.

— Olcsón csinálja-e legalább? — kérdezem gyanakodva Marosát s majdani csalódásunk lehellete már megütötte a szivemet.

— Nem éppen — hebegte Marcsa. — Sose volt még ilyen drága cipőm, mint ez lesz. De azt mondta Sanyi, hogy mindent extrát tesz rá. Ezüst csattol, meg gumisarkot.

Marcsa kéthónapi bére se futotta ki a cipellőt, ami csak abban volt extra, hogy szélesebb lett, mint amilyen hosszú. Ezüst csaít helyett nikkel volt rajta, gumi helyett semmi.

— Sanyi azt mondta, negyita-ná a lábam a esatt, kár volna érte — említette csillogó szemmel Marcsa. — A gumi meg csúszik, ha sáros idő van. Az árát azért már nem kértem vissza.

— Hát aztán miért olyan széles ez a cipő? — érdeklődtem.

— Én is oka vagyak — pironkodott Marcsa — jól összehúztam a lábam fejét, mikor mértéket vett, hogy még kisebb legyen.

Pokoli kínokat állt ki a cipőben Marcsa, viszont viselnie kellett, hogy meg ne sértődjék a suszter. Zknankós télen is kezében hozta kimenő után a cipőt — levetette már a kapualjban — percig se bírta tovább.

A szürke cipő után még egy pirosat is csináltatott, de többre már nem telt neki. Egy hét múlva már nem köszöntötte a susz- .er, ha látta. Marcsa meg is szólította emiatt.

— Mit köszöngessek? — felelte a fáin ember. — Nem köszönök én. Nem kuncsaft már kegyed.

A második számú szerelem sok könnyel és két pár cipővel végétért.

A harmadik szívügy a színésszel függött össze. A színész tizedrangu statiszta volt és elsőrangú diszletcipelő. Tulajdonképen csak kisegítőnek használták, ha ölben kellett kilej- teni a gömbölyű primadonnával, ivagy fel kellett fogni a drámákban a halott hősöket. Esetleg mikor hordágyon kellett befuvarozni Melindát a ,,Bánk bán“ utolsó jelenetében.

A színész miatt törzsvendég lett Marcsa a délutáni előadásokon vasárnaponként és eleinte cukrot, később a színész kívánsága szerint sonkát, kolbászt és szalámit vitt választottjának ajándékba. A statisztát egyszer nekem is megmutatta s én ráhagytam, hogy tényleg szép ember.

A legközelebbi vasárnap aztán saját bevallása szerint azzal kedveskedett Marcsa a színésznek, hogy: Mutattam magát az asszonyomnak. Az is el van magától ragadtatva.

— Nagyon jól esett neki, — tette hozzá Marcsa s háborgó érzelmeim némileg lecsillapodtak Marcsa naiv örömétől.

A színész, persze, továbbáltt később a társulattal s nekünk csak az a vigasztalásunk maradt, hogy jól kihizott legalább.

A 4. számú udvarló a park locsolgatója, gyomlálója és gereblyézője volt. Nem volt olya® úri, mint elődei, viszont adakozó szellem volt. Annyi virágot kigyomlált a kertészetből, hogy már egész orgazdának éreztem magam e gavalléros szerelem árnyékában.

Sajnos, azért benne is csalódtunk. Nem mindenki jó ember, aki a virágot szereti. Mikor Marosa uiegénleklódte, hogy elveimé-«* öt feleségül a természet fiának, nyíltságé vul felelte:

Nem iHiIomhlltam meg. 1'iutaJabh is vagyok magánál.

Ezzel virágaink ás reményeink elhervadtak.

Ekkor következett az ,,urioml>er".

Nem azért mondom, mert nekem tetszik kezdte Marcsa a szokásos formulát de a tekintetes asszony is végigmehetne vele a korzón. Igazi úriember.

fájdalom, a legközelebbi vasárnap délután mégis kisült, hogy nem igazi dzsentlmen.

Marcsa sirva jött haza és felháborodva rmeséltc:

Tessék idoliallgatnl. Moziban voltunk’. Ahogy hullunk, én leülök, ö elkezd vetkőzni. Lerakja az én ölembe a katiátját, a kesztyűjét a .salját, a kalapját a telcjéh*. úgyhogy ki se látszottam, már a holmija mögül. Akkor leült ö is, kényelmesen karbutette a kezét s egy szót sem szólt hozzám, mintha nem is tartoznánk össze, llát lesz ilyet egy úriember?

Nem - ráztam meg a fejemet határozottan s ezzel I»efejeztűk az ügyet. Marcsa ezúttal a vacsoráját nem ette meg. Csők másnap reggel kezdett enni. (—t.)

Jobb jövővel biztatták a nagyothallókat a berlini orvoshongresszuson

Dr, Gyergyciy Árpád nyilaikozaía a fiii-, orr- és gégespeciálislák negyedik nemzetközi Meséről, — Saját találmányait mutatta be a városunhbeli orvostanár

CLUJ. (Az Ellenzék tudósilójától.) Dr. J Gyergyai Árpád országrészünk kiváló fül, orr, gége sjiecialistája most tért vissza a berlini világkongresszusról, felkerestük a professzort aki elmondja, hogy a negyedik nemzetközi orr-, fül-, gégekongresszust Berlinben augusztus 17-től ‘22-ig tartották meg.

A négyévenként megismétlődő kongresz- szusok valamennyién részt vett és n Kopcn- Itága és Madridban rendezett kongresszusok után idén a Berlinbe összegyűlt világhíres orvosok előtt is előadást tartott.

— A negyedik, Berlinben megrendezett kongresszus elnöke Car! v. Micken egyetemi tanár a meghivósürgönyöket már májusban szétbocsátóttá — meséli Gyergyai tanár. —

A címemre érkezett meghívást, hogy magam is előadást tartsak, későn kaptam meg, úgy, hogy előodásamnak ebnél nem tudtam közölni a kért terminusig. Igv le is mondtam már a sajnálatos módon megkésett meghívás elfogadásáról.

— Julius 11-én azonban uj sürgönyt kaptam Eicken professzortól, hogy összeállították o kongresszus programját és

szinte leltet etlen hogy énné szerepeljek az előadások keretében.

Gyergyai professzor kézéiből egy sürgönyt veszek át, amelyben többek között azt Írja a berlini professzor: ,,aus dem reichen Schatz“. Ez az „igazi kincs“ országrészünk kiváló specialistájának, tudására vonatkozik. És kéri tovább a sürgöny, hogy

feltétlenül tartson voiajai előadást Gyergyai Árpád, mert enélkül hiányos lenne a

kongresszus.

— De inkább beszéljünk a kongresszusról — háritja el a szót a m-ég mindig szabadkozó professzor.

Magamról inkább csak annyit, hogy ez nagyon jól esett

— és rámutat a sürgönyre.

— A Langeinbeck és Virhof tanárokról elnevezett orvosi székházban folyt le a kongresszus,

amelyen 48 ország képviseltette magát. Romániából szép számban vettünk részt a kongresszuson. Bucuresti-ből Metianu, Titu Vasiliu, Racoveanu és Tempes orvostanárok tartottak értékes előadásokat.

— Miről szólott a professzor ur előadása?

— ,,Az orrgarat és orrhátsórész vizsgáló eljárásai“ volt a cime előadásomnak. Különben az orrgarat és fülkürt vizsgálata az én szorosan vett specialitásom. Még az előbbi kongresszuson bemutattam azokat a műszereket, amelyeknek előállításán sokat fáradoztam. T. i. eddig az orr-, fülvizsgálatokat csak tükörképekben lehetett megejteni és az operációt magát is ennek segítségével, sokszor még enélkül is, hajtották ivégre. Természetesen nagy nehézségekkel.

Saját találmányu műszeremmel azonban egyenesen a beteg testrészhez lehet belátni

s a műszeren keresztül egy másik műszerrel operációt végezni.

Mostani előadásom keretélten is az orrgnrat és orrhátsó rész megvizsgálásánál, ezek a műszerek jelentős szerepet játszanak.

— Szabadalmaztatta professzor ur a műszereit?

— Igen. .4 Pfan berlini műszer kereskedés hozza ezeket forgalomba. Orvoskollégáim között a világ minden részében el vannak terjedi*e.

— A kongresszusról általában?

— Három nagy csoportba lehet osztani a konferencia anyagát. Az első csoportba tartozó előadások a rosszindulatú daganatok és gyógykezeléseiről szólották, (óriási fejlődés mutatkozott ezen a téren. Rádium besugárzásokkal olyan esetekben segítettek, amelyeknél még a sebészet is csődöt mondott.

A második csoportba a hallásvizsgálói és javítás köré vágó előadások tartoztak, a harmadik pedig azok, amelyek az alaktalan és fül-, orr-, gégebetegségek együttes vizsgálatát tárgyalták.

Ez utóbbi egyike a mai orvostudomány legmodernebb újításának.

— .4- előirt előadásokon kívül 150 szabad- előadást tartottak.

— Valami érdekesebbet, a laikus közönség számára kérnék.

— Talán Suchow egyetemi tanárét. A kiváló német orvosprofesszor a német nehezen hallók szervezetének elnöke. Beszédében egyesületének nevében és érdekében külön iskoláknak a felállítását kérte a nagyothallók számára,

továbbá külön istentiszteletek tartását és különös jeleket, amelyek a nagyothallókat az utcai forgalomban vezessék. Külön tárgyalta azt is, hogy a nagyotheálók milyen állásokban helyezkedjenek el.

Beszédében a nehéz hallók számára egy jobb jövő reményét világította meg.

Prof Gur.cr Holmgren, a stockholmi No- bel-dij bizottság elnöke szabadelőadását említi azután Gyergyai. A kiváló stockholmi professzor az általa alkalmazott sebészi eljárásról számolt be, amellyel fülehneszese- dést, amely eddig teljesen gyógyíthatatlan volt. szép eredménnyel gyógyit. A kongresz- szus szabadelőadásain különben teljesen bevonult a mozgófilm is, mivel az előadásokat szemléltető képek most már nem álló, hanem mozgó filtnfel vételek, amelyeknek segítségével a legapróbb részleteiben vizsgálni lehet testrészek, betegségek legkisebb változatait is.

Gyergyai professzor már újra magára vette fehér köpenyét, mikor még arról mesél, hogy a kongresszus résztvevőinek tiszteletére Fick belügyminiszter bankettet adott, hogy közelebbről könyvet ad ki és hogy Louis Baldenweck párisi professzor meghiv- az ősszel rendezendő francia orr-, füK gégekongresszusra.

Iráni Zoltán dr.

AZEURÓPA

Modern kotóort,

I p ensiő szisztéma, fürdők, stb.Egyé- ni patisái-knrák ! Mérsékelt árak .r

Carmen Sylváa

május hó 15-én megnyitotta!

Román Nemzeti Utazási és Idegen forgalmi vállalat sajátvezetésealatt álló szállodáit

HOTEL MOVILA, HOTEL BĂILOR, HOTEL SOÖ, VRAJA MĂRH VILLÁK

Nures-megye tanácsa

a megye kisebbségi egy házainak segélyezésére

TARGE MURKS. (Ay, Ellenzék tudósítójától.) Mures megye tanácsának állandó bizottsága hétfőn délelőtt ülést tartott, melyei) több egylláz segély

iránti kérése kerüli tárgyalásra. Ennek rendjén Árkossy Jenő ref. lelkész, a megyei tanács tagja, szóvá tette, hogy a nyár folyamán az. ü szabadsága idején a költségvetésbe felvett 200 ezer lej segélyből 152 ezer lejt már kiadtak a román egyházaknak, holott az eddigi gyakorlat szerint a .segélyügyeket egyszerre és rendszerint az. év utolsó hónapjában szokta a bizottság letárgyalni annak az igazságos elvnek szemelőtt tartásával, hogy a kisebbségi egyházak is a számaránynak megfelelő segélyben részesedjenek.

Árkossy lelkész már régebben szóvá- tette a kisebbségi egyházak segélyének kérdését, de akkor Porubszky prefektus azt válaszolta, hogy annak megállapítására van még elég idő! Most, amikor már a segélyezésre előirányzott összeg háromnegyedrészét kiadták, kérte Árkossy, hogy a még kr nem adott összeget ' az arányoknak megfelelő összeggel kiegészítve, adják ki a kisebbségi egyházaknak. Kérte, hogy a román egyházak tárgyalásra tűzött kéréseit vegyék le napirendről, mig ezekben a kérdésekben méltányos megállapodás jön létre. Az állandó bizottság a kérelmet elutasította f

Magánbeszélgetések rendjén egész nyíltan kifejezésre juttatták a liberális párt képviselői, hogy azért határoztak igy, mert a mezőgazdasági kamarai választások alkalmával nem a liberális párttal, hanem a nemzeti parasztpárt helyi csoportjával kötött egyezséget a magyarság. Ne feledjük azonban, hogy sem a prefektus, sem más vezető liberálispárti politikus részéről a magyar párthoz választási egyezményre vonatkozó ajánlat nem érkezett s a magyar párt tagjai kérték a prefektust,

hogy a liberálispárti listából töröljék Metea Ioant,

i ist-:

Papirtzalvéta gyári áron

50 drb fehér krepp szalvéta 12 lej, 25 drb színes krepp szalvéta 12 lej, 25 drb sima színes 9 lej. Vendéglőknek, cukrászdáknak 500 drb negyed es krepp szalvéta 28 lej, 1000 drb negyedes krepp szalvéta 50 lej. Kaphatók az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, P. Unirii. Vidékre bármilyen mennyiséget azonnal szállítunk.

(16

drb-ixg I 00c (hb I ss i

.im:-les;

Ez az a könyv-szenzáció, amire minden gazda és ker- tész már évek óta vár! !

I

cim alatt most megjelent gazdasági és kertészeti encyklo- w pedia, a szakember nélkülözhetetlen kézi-könyve ! ! !

A következő gazdasági ágakat öleli fel: NÖvénytamesz'.és (A növény szervezetének és életműködésének vázlatos ismertetése. A talaj er edete és a mái ás tényezői. A szánták Trágyázás. A vetés. Részletes növénytermesztés. (A szántóföldi növény k csoportosi ása. A különböző érési időszakok. Rét és legelomü valós.) Állattenyésztés (Az állattenyésztés jelentősége. Faj és fajta. Takarmányozástat:. Lótenyésztés. Szarvas- marbatmyésztós. Az őkirályság szarvas- marhafajtái. Juhtenyésztés. A tejgazdaság- tan. Sertéstenyésztés. Kecsketenyészté . Baromfitenyésztés- Házinyultenyésztés. Mé. é- szet. Selyemhernyótenyésztés.) Kisgazd Ságok berendezése és vezetése. — K rtészet. (Gyümölcstermesztés. Zöldségtermelés. — Szőlőmivelés. Növényvédelem. Gyümölcsfák. A szőlő betegségei (Kártevői és a ellenük való védekezés.) Növények a növények ellen. Gazdasági növények. E vé!> szükséges felvilágosítások. — Kartor köt 645 oldal, 306 képpel, ára csak 90 I i

„Ellenzék*4 líonyvosziályáor -•*

Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal, után véttel is szállítjuk. — Kérje a gazda ág szakkönyvek jegyzékét könyvcsztályunktó-