Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)

1936-09-10 / 209. szám

ULLBN Z&Ks mmmmmrmmm TfM ***rt*má**n‘ 7«. T !R A ROMAN SA|TO FfftyTfrker#« Anlrwl -- Tttu­lewu — Helyzet VIITORUL: Az uj kormány programját Két sióval lehat kifejez ni: leszerelni és fel 5/i'relni. -Leszerelni belső téren és nvegszi'm- fetni a gárdákat. Ugyanakkor gyorsan fei­tet; were/ni ;i hadsereget, hogy lépést halad­junk a küli>olitikai eseményekkel. A kor­mánynak az összes jó románok segítségére van szüksége. Tát ürese u miniszterelnök an­nak a reményének adott kifejezést, hogy a pártvezérek átérzik a gárdák Ieloszlatásá­nak szükségét. Felkérte őket, bizonyítsák be, hogy hazafiak és tartsák tiszteletben a tör­vényeket. .Nem ismerjük még Juca belügy­miniszter eljárásának eredményét, bízunk azonban a hazafiságban és a rendpártok vezetőiben. A gárdák igen nagy veszélyt je­lentenek. Amennyiben a közbenjárás ered­ménytelen marad, törvényes megtorlás kö­vetkezik minden párttal szemben. -Meg kell szűnjön a bandáknak játéka, a jtr»l>l> és bal­oldali pártokat egyformán fogjuk kénysze­ríteni erre. Minden kilengést szigorúan fo­gunk büntetni. A külellenség ellen annál hathatósabban fogunk fegyverkezni, mentői gyorsabban fog az országban a leszerelés bekövetkezni. A nemzet egységes és szolidá­ris kell legyen, csak igv lehet a jelenlegi külpolitikai nehézségeket legyőzni. PATRIA: Vizsgáljuk meg az uj kormány­listái Ardeal szempontjából. Lapedatu és ÍV>p Valér dr. miniszterek között évek óta folyik a harc azért, hogy ki legyen kettőjük közül a liberális párt Ardeal-i tagozatának elnöke? Tiberiu Mosoiu képviselő ebben a harcban erélyesen lépett fel Pop Valér dr. miniszter ellen. Hogyan intézte el a vitát Tälärescu miniszterelnök? Áthelyezte dr. Pop Valért az igazságügyminisztériumból az ipari és kereskedelmi minisztérium élére, I.apedatn pedig tárcanélküli miniszter lett s Mosoiu képviselőt államtitkári méltóságba emelte. Hol vannak az Ardeal-i liberálisok? Huszonhat miniszter közül egyedül Valér Pop képviseli Ardeal-t a kormányban, mert Lapedatunak már nincs komoly szerepe. Ardeal csak ennyit jelent? 'Fájdalommal ál­lapítjuk meg, hogy Ardeal hiányzik a kor­mányból, amint távol áll az egész rendszer­től. Akkor történik ez, midőn a román vér­rel meghúzott határokat a revizionisták tá­madása és mozgalma minden oldalról fenye­getik. TARA XOASTRA: Diplomata ruha, lárma, reklám és védelmét szolgáló cenzura nélkül most tárgyilagosaidban megítélhetjük Titu- lesen t, aki ma már egyszerű magánember s nem kell egyéniségét túlozni. Titulescu két­ségkívül tehetséges ember, a hiba abban volt, hogy túlságosan bízott tehetségében. Azt hitte, hogy mindenhez ért és egyedül ő ké­pes csak mindent elintézni, önhitt volt, csak magában bízott. A legkisebb dolgot isarend- kivüliség jellegével akarta felruházni. Azt hitte, hogy pótolhatatlan. Titulescu nélkül Románia határai veszélyeztetve vannak, a revízió ismét felüti a fejét. Mit teszünk Titu­lescu nélkül? — Írták a lapokban. Voltak, akik azt hitték, hogy Titulescu nélkül nem lehet kormányt alkotni. Sokan nem győzik Tătărescu bátorságát csodálni. A helyzet tisztázódni fog s be lesz bizonyítva, hogy Titulescu igénye nem egyéb egyszerű játék­nál. A külpolitikát az ország földrajzi hely­zete és történelmi adottsága határozza meg. Egyéni kezdeményezés, rendszer nem vál­toztat ezen. Angliában és Franciaországban is több külügyminiszter következett egymás­után. Titulescu túlozni akart és nem ismert határt. Néha-néha fenyegető hírekkel haza­jött, aztán az ügyek elsimultak, mert min­den csak azért volt rendezve, hogy hatást érjen el munkásságával. Sokat költött, egész emeleteket bérelt ki a szállodákban, sokat utazott, sokat volt távol. Hitler és Mussolini egyszerűbb életet élnek, mégis nagy tekin­télyük van. Titulescu pazarlással akarta pó­tolni ezek tekintélyét. Senki sem adhat töb­bet, mint amennyije van, de Titulescu többet adott — a máséból. Genf talán többel tar­tozik Titulescunak, mint Románia. Bolivia és Peru is megismerte szónoki tehetségét. Az örökösen ismételt genfi formula nagy euró­pai államférfiuvá tette. Titulescu volt valaki Európában. Nem Romániáról, de Titulescu- ról írtak a nagy lapok. Úgy tervezte, hogy Bucuresti-be hozza a Népszövetséget, mig el­jött most a pusztulás és egyszerű magánzó lett. ROMANIA NOUA: Volt egy mindene« cse­lédünk. Katinak Irivták, mindent vállalt » semmit nem tudott elintézni. Rábíztuk a há­zat, elment szórakozni és a betörök kifosz­tották lakásunkat. Ugyanígy tesznek azok, ti ki L az állami háztartás vezetésével vannak megbízva. Nyilatkozatokat adnak, hogy min­den jól megy, mióta szolgálnak. Dolgoznak, nyugalom, remi van, haladunk, szerencsések vagyunk. íMert mindenhez értenek és min­denhez hozzáfognak. Midőn megalkottuk Nagy-Romániát, aránylag kevesebb tartozás és több vagyon volt. Ma a lej a leggyöngébb valuta Európában és aránylag legtöbb tar­tozásunk van. Belső és külső hitelünk telje­sen elpusztult. Petróleum, gáz, erdő, viz, érc van az országban és nem fejlődik i[zárunk. Díjaz érved r zni őrt ti kis llonUurai unt volt I helyzetének. Mennyit halad tank? Haragot tartunk régi ellenségeinkkel: Néirertország- gal, Magyarországgal és Bulgáriával s ráadá­sul uj ellenségeket kaptunk Oroszországban és Dáliában. Jugoszlávia gyanúperrel él, Anglia lenéz, Franciaországgal úgy állunk, hogy minden alkalommal hangsúlyoznunk kell barátságunkat, különített senki s<in hi­szi Látszólagos barátság köt Csehszlovákiá­hoz és Törökországhoz, Lengyelországgal sz.e.mlten pedig hirtelenélten nem tudjuk: ba­rát, vagy ellenség vagyunk? Majdnem elfe­ledtük, normális viszonyt tartunk Uruguay állammal. Tizenhét állam van Euró|táhan — köztük négy diktatúra — de s«1k>1 sincs os­tromállapot. RIPORTSOROZAT A KÁRPÁTOK-TOVEBOL lem marad gyermek, nem lesz ifjúsági faluinkban? Népnevelésre, orvosra van szükség sürgősen Megjelent a I Í951 ÉVRE! Bélyeggyűjtők figyelmébe ! Hüchel SCafócslogus Európa-rész Lei 195. Europa- Übersee egyben (Weltkatalog) Lei 294. Kaphatók az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii 9. szám Vidékre után­véttel is, azonnal szállítjuk !! CEDATEI.. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Firtos-hegy alatt fekszik ez a falu és a monda szerint a firtosi vár történetével kap­csolatos a születése. A várban lakó barátok cselédei ilt laktak leni ebben a mély völgy­ben, innen művelték a barátok birtokát és lassanként annyira megszaporodtak, hogv egész falut tettek ki. Amikor teljesen lesze­gényedve végleg elköltöztek a Firtosról a barátok és összeomlott a vár, itt maradt a falu tövében és évről-évre erősödött. Az egy­kori cselédek mint a saját birtokukat mű­velték azt a földet, amelyen régen szolgák voltak és a cseléd-falu lassanként önálló községgé lett. Az eredetnek és a régi élet­módnak a mai életben is nem egy nyomát lehet találni. J61é.t és «reménység a .«rzámok tükrében A községnek 460 lakosa van, akik 108 ház­ban és körülbelül ugyanennyi családra oszolva laknak. Egy családra tehát átlagos számításban négy tag esik, ami társadalmi tekintetben a legalacsonyabb elfogadható szám, mert a szülők után éppen csak utó­dok maradnak, de szaporulat nincs. Ez külö­nösen falun feltűnő, hol régen öt-hat gyer­mek volt minden családban. Azonban nem­csak ebben a faluban áll igy a helyzet, mert a székelyek között az utóbbi esztendőkben általánossá vált, hogy két gyermeknél több ne legyen a családban és legtöbb helyen még éppen ennyi sem. A falu határának kiterjedése 1600 hold, amelynek jelentékeny része erdő. Egy lakos­ra ilyenformán három és fél hold birtok esik, egy családnak tehát átlagos számítás­ban lő hold birtok jut. Ekkora birtokból még úgy is meg lehet élni, ha az gyenge minőségű és keveset termő, mint ahogy a jelen esetben tényleg az. Ellenben hiába szá­mítjuk ki, hogy meg lehetne élni, vagy7 meg kellene élni, mert a valóságban nem igy áll a helyzet. Ez az aránylag sok föld sem tudja eltartani a lakosságot és a község egyötöd része arra kényszerül, hogy másfelé keresse meg kenyerét. A 460 lakosból nyolcvan - nyolcvanöt állandóan szolgálni megy és majdnem kivétel nélkül Bucuresti-be. Éhből a számból fogalmat alkothatunk arról a nagymértékű özönlésről, amellyel a megélhetés nélküli székely nép az ország fő­városát elárasztja és néptelenül hagyja a falvakat akkor, amikor a szaporodás kevés : volta, vagy hiánya amugyis lassú elnéptele- ! nedéssel fenyegeti. Minden falunak megvan I a maga városa vagy vidéke, ahová előszere­tettel vándorol ki itthonról, de a túlnyomó rész mégis Bucureşti-t keresi fel, melynek legnagyobb a befogadó képessége. Ebben a faluban, ahol most járunk, a szolgálatra me­nők túlnyomó része nő, mert nekik van a legtöbb érvényesülési lehetőségük, férfiak kevesen mennek el, mert munkájukat nem tudják érvényesíteni. Nem ritkák azonban azok az esetek, amikor egész családok köl­töznek el itthonról, mert igy házmesteri vagy hasonló állást könnyebben kaphatnak. És a föld drága itthon, a leggyengébb minőségű is tiz-tizenkétezer lej holdanként. Mert az emberek ragaszkodnak a földhöz és ezzel együtt ragaszkodnak ahhoz, hogy itt­hon élhessenek. A terményeknek, amelyet a köves és sovány földből nagynehezen kicsi­karnak, nincs ára. Ezért nem élhet meg tizen­öt hold földön sem. egy négytagú család. Mivel cselédekből alakult ki lassanként a község, természetes, hogy uradalom és nagy­birtok sohasem volt közöttük. A legnagyobb birtokos gazdának ma száz holdja van, de nincs is aki ebben a tekintetben megközelí­tené. Hatvan és száz hold közötti gazda öt van, a legtöbb család 30—40 hold földdel rendelkezik, ezek a közepes gazdák és ez a földmennyiség az, ami ezen a vidéken egy családot el bin tartani. Amiből még élni lehet önként következik tehát, hogy ha a gaz­dák egyrészének negyven hold földje van, a többinek el kellett adnia a maga részét. Nagyon sok a szegény ember, akik itthon dolgoznak napszámba meg haszonbérbe. Olyan lakosa azonban nincs a falunak, aki­nek legalább benvalója ne lenne, mindenki a maga házában lakik. Különös tulajdonsága a falu határának, hogy a kukorica nem terem meg rajta. Év­századokon keresztül még a legjobb gazdák is pénzen vették a kukoricát, amire a falusi háztartásban és gazdaságban olyan nagy szükség van. A világháború után azonban segítettek magukon az emberek. A szomszé­dos Tareesti községtől kétszáz holdas terü­letet vett a község, amelyen most kukoricát termelnek. Viszont a buza jól megterem és I emellett igen fejlett a gyümölcstermelés, va­lamint a szarvasmarhatenyésztés is. Virágzó tejcsarnoka van a községnek, ahol a tejet értékesítik és ez képezi a lakosság legfőbb jövedelmi forrását. Iparosai is volnának a falunak, minden főbb iparág képviselve van, csak munka nincs a mühelvekben. Ugyanis a falusi la­kosság maga is ért minden iparághoz és ma­ga csinálja meg, amire szüksége van. Minden férfi fur-farag, elvégzi az asztalos és kere­kes munkát a maga szükségére, minden má­sodik házban cipész lakik. Az asszonyok megszövik, amire a háznál szükség van, el­lenben semmiféle iparágban fejlettebb házi­ipar nincs. Mivel távol esik a község a forgalmas út­vonalaktól, híven megőrizte népviseletét és egyéb népművészeti sajátságait. Az asszonyok és leányok színes és ízléses öltözködése mellett a férfiak, de főleg a fiatal legények abban a sujtásos posztózub­bonyban járnak, amilyent őseik is hordtak évszázadokkal ezelőtt. Kocsma és iskola egy fedél alatt A lakosság teljes egészében unitárius val- lásu és unitárius felekezeti iskolát tart fenn gyermekei számára, ősrégi felekezeti iskola ez, 1830-tól vannak róla írásbeli emlékek, de azelőtt már jóval fennállott. A közhata­lomváltozás után is ragaszkodtak hozzá a hivek és vállalták, hogy7 minden anyagi ál- ! dozat árán is fenntartják. Az iskola csak egy tanerős, mig a tan­köteles gyermekek száma évenként 65—75 között váltakozik. Ez a körülmény arra késztette az egyház vezetőségét, hogy állít­sák fel a második tanerőt és ezirányu kéré­süket beadták az illetékes tanügyi hatósá­gokhoz. A közoktatásügyi minisztérium azon­ban nem engedélyezte a második tanerő beállítását, hanem elrendelte, hogy a falu­ban állami iskolát kell építeni. Ez történt az elmúlt tavasszal és a rendeletet rövidesen végre is hajtották, úgy hogy az uj állami iskola az őszön már meg is nyílt. Az iskola számára tanulókról kellett gon­doskodni, ami úgy történt, hogy egyszerűen elvették a felekezeti iskolától az ötvenes lét­szám feletti unitárius tanulókat. Helyisége azonban még mindig nem volt az állami is­kolának, mig végre úgy oldották meg a kérdést, hogy karácsony táján összerótták a községházában a tanácstermet és a csendőr- pihenőt, ez lett az iskolabelyiség, mert épí­tésre pénz hiányában nem lehetett gondolni és még sokáig nem is lehet. De teljesen fö­lösleges az a kiadás, ami az építéssel járna, mert a falu valamennyi gyermeke kényel­mesen elférne a meglévő tágas unitárius is­koláiban, amit a község szintén a maga költ­ségén épített. A felekezeti iskolának ma ötven tanulója van, mig az államinak 22, Most előállott az a helyzet, hogy a községnek nincs tanácster­me, az ídámni ibJüoim peefig Mm, egy fedél alatt ram a községi kocámU val, amitől n*u)L egy fal válancr.tjo el. Bedig a törvény értelmében n kocsmától legalább 50 méter távolságnak kHl lennie az iskoláig, de ezt nem venzik észre ■ tan­ügyi hatóságit. Azt azonban kifogásolták, hogy a feb-4.'- zeti iskola udvara nem «lég nagy és a táruló hiába mérte fel lűzonyitáskéTrt, hogy az G0 tanaié számára 500 négyzetméteres udvar veszi körül az iskolát, továbbra rs fenntar­tották kifogásaikat. Arról pedig rraegfeied- keztek, hogy az állami iskolának egyáltalá­ban nincs udvara. Amig itt 72 tanuló nem • járhatott egy tanító érié és külön tanítót sem engedélyeztek számukra, addig u szomszé­dos Eu peni községben 80—100 gyermek jár egy tanító elé az állami iskolába, Korai hírfái A lefkészi hivatalban a népesedési adato­kat tanulmányozzuk. Az évenkénti termé­szetes szaporulat átlagosan öt. Közel ötszáz lakoshoz viszonyítva tehát két és fél ezre­lék. Minimális szám akkor, amikor külön­ben Románia vezet Európában a szaporodás tekintetében. A román községek tízszer vagy tizenötször ilyen szaporák. És egy ekkora községben 3—-4 házasságot kötnek évenként. 1934-ben tizenkét születés volt és tíz halá­lozás, 1935-ben 11 születés és négy halálo­zás. Az első évben a tíz halott közül hat egyéven aluli gyermek volt, tehát az abban az évben született gyermekeknek pontosan fele meghalt, mielőtt az egy éves életkort elérte volna. A második évben a négy halott közül kettő volt egyéven aluli, ez már vala­mivel jobb arány, mrrit az előző, ahol a halottak feléinél több volt a csecsemő ha­lott. Ez a nagy gyermekhalandóság talán még a szaporodás hiányánál is ijesztőbb. A faluban nem marad gyermek, nem lesz ifjú­ság, csak komoly öregek, akikkel ha vége* a kór, egyszerre rohamos elnéptelenedés pusztít végig. És kit terhel ezért a felelős­ség? Orvosra volna szükség és tanítaná kel­lene a népet. Itt a legközelebbi orvos 25 kilométerre van. Különben itt leselkedik a korai halál nem csak a gyermekekre, hanem a felnőttekre is. (k gy-) ARANYÉRNÉL DERÉK ÉS KERESZTFA- JÁSNÁL. A MÁJ ÉS A VÉGBÉL FELÉ IRÁ­NYULÓ VÉRTOLULÁSOKNÁL az igen enyhe hatású természetes FERENC JÓZSEF keserüviz lehetőleg mindennap reggel és erre fél-félpohár- nyi mennyiségben használandó. Orvosok ajánl­ják. I KÖZPONTI SZOLGÁLATRA RENDELTÉK l ZT BE GRIGORCEA BUDAPESTI ROMÁN KÖ- * -Hí VETET. Bueuresti-ből jelentik: A Gazeta je- É : leütése szerint Antoneseu külügyminiszter a | e t külügyminisztérium vezértitkárává nevezte -te ki Grigorcea budapesti román köretet. Gri- ' goreeát nem mentették fel eddigi állásától Erh s Bueuresti-i tartózkodása alatt Gapitanea-nu not követségi tanácsos fogja helyettesíteni a bu­dapesti követségen. Jókai Mór és Mikszáth A\ Kálmán müvei ideigle- -9 nes árleszállításban! Jókai Megtörtént regék — — Lei 3^ 3 A tengerszemii hölgy — — 55 72 sy 5» A szerelem bolondjai — — 99 72 sy 55 Rab Ráby — — — — 99 72 sy 99 Uj föGdesur — — — — 55 66 99 Rákóczi fia — — — — 5» 99 Virradóra — — — — ’5 5* >5 Aranyember — — —­99 86 91 Szegény gazdagok — — 55 9S 79 99 Délvirágok — — — — o 2$ 99 Szélcsend alatt — — — >5 32 Sj *5 A magyar nép élce — — 55 32 S£ 5* Nagyenyedi két tüzfa — 18 81 55 Árnyképek — —• — — 2 5 5’ Egy ember, aki mindent tud »5 32 55 Elbeszélések — — — 5» 2J ?s 5» Észak honából — — — >> 18 81 55 Kalózkirály — — — 5» 25 7s 55 Milyenek a nők? — — — •5 25 U Mikszáth: A vén gazember — — >5 40 01 „ A gyerekek — — — — 55 4° C4 55 Akii Miklós — — — y9 40 Ci. 55 Gavallérok. A sipsirica — }9 40 c* »5 Az eladó birtok. Mindenki lépik egyet — — — »5 40 c4 55 Prakovszky, a siket kovács. A kis prímás ' — — >5 4° • c4 „ Világit este a szentjános bo­gár is — — — — 9» 40 5’ Noszthy fiú esete Tóth Ma­rival (kötve) — — 99 99 99 ’5 A fekete kakas — — — 99 40 c4 55 Uj Zrínyi ász — — — 99 40 Minden kötet kifogástalan hófehér papíron Az árleszállítás csak szeptember 30-ig tart Később háromszorosan magas bolti árak fog­nak majd érvénybe lépni. — Most vegyen az Ellenzék köny vosztály ában* Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is szállítják Kérje a teljes könyvárleszállitás jegyzék#

Next

/
Thumbnails
Contents