Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)
1936-09-06 / 206. szám
8 ELLENZŐK / 9 3 ft szeptember 6. Vesegyulladás ellen rózsaiinktura, fej'fájás ellen alabást Hogyan gyógyították a betegeket 250 év előtt Pest-Buda fürdővárosban A fürdőkről különben Buda város tanácsa 1733-ban németnyelvű propagandafüze- tet 'adott ki, amely, ugylátszi'k, hogy az idegenforgalom emelését akarta szol tál ni. Ez x/ ütött-koporl, öreg bibliás betűkkel nyomott német könyv megmagyarázza, hogy mire jók a budai fürdők. Nincsen az a betegség, amelyet ezek a fürdők meg ne gyógy itótnak volna. Gutaütést, bénaságot, szemet, tüdőt, iz- zadmányt, viz.ibetegséget, köszvényt orvosol, de fáradtság ellen is jó, mert minden fáradtság egy eljövendő betegség hírnöke. A görcsöt elmulasztja, az opebántalmakat esi 1- lapitja, fiatalít, elmulasztja a gyomortu’l- tengést, az étvágytalanságot és gyors vérkeringést idéz elő. Külön szabályzatot állít össze a könyv arról, hogy miképpen kelil a budai fórdőket használni. Azt mondja ez űz irás, hogy a legjobb a 18—70 év közöttieknek fürdeni, mert hetven éven túl már egy kissé veszedelmes a fürdés a meleg fürdőben. Fürdőben enni nem való, közvetlen evés után nincs javalva a fürdő, egyébként hangsuBUDAPEST. (szeptember hó.) Tökéletesen fölszerel; kórháziak, rádiumos gyógyintézetek, szanatóriumok és világhírű orvosprofesszorok őrkősinek ma Budapest egészségügyén és elité[>.-élhetetlen, hogy valami- ven veszedelmes járvány tomboljon a modern x ilá'gvárosban. Szinte hilieteden, hogy valamikor regen szabadon garázdálkodott Budán és Pesten a pestis, amely ellen primitiv eszközökkel védekeztek az egészségügy akkori őrei. A török unalom aló! való t elszabad akis utáni idők életét Íratta meg dr. Illyefalvy 1. Lajos statisztikai hivatali igazgató és Pásztor Mihálynak .a jubileumra készült lebilincselően érdekes könyve szines képet rajzol arról az időről, amikor a két város népe szabad prédája volt imndcn járványos betegségnek. Ebben az időben külföldön naigyon rossz híre volt Budának és Pestnek, járványfészeknek uirtották a két várost. Kórház jóformán nem is volt ebben az időben Pesten és Budán, legfeljebb olyan | kórház, ahol a katonákat ápolták. Amikor a pestisjárvány felütötte a fejét, létesítettek egy pestiskórházat, hogy elkülö- r.itsék a betegeket. Az idegen átutazókat egy-két hétre vesztegzár alatt tartották. Azok, akik ebben a korban gyógyítással foglalkoztak, nem voltak túlságosan népszerűek. Koilonics bibornok, kinek figyelme mindenre kiterjedt, nagyon rossz véleménynyel volt az orvosokról és azért akart Budán orvosegyetemet állítani, mert szerinte a magyar orvos csak arra jó, hogy a temetőkét megtöltse. Gyógyászattal különben foglalkoztak orvosdoktorok, borbélyok, fürdősök, tudósasszonyok, kuruzstók, sőt szerzetesek is. Az orvosdoktorok főként belgyógyászattal foglalkoztak, a borbélyok pedig a sebészek voltak.. A gyógyszerészet monopólium volt, a patikusoknak azonban nagy konkurrenciát jelentettek a vásárra járó vándororvosok, afféle csodadoktorok, akik az orvosságot is maguk árusították. A török fürdők voltak a legkomolyabb egészségügyi tényezők ebben az időben. A török korszakban Budáin kilenc és Pesten két fürdő volt. A mai Szent Gellért-fürdő heLyén állott a Sáros-fürdő, amit idegenek és szegények használtak. Főleg betegek fürdőitek benne, mert a vize a vérbaj és még hót másik betegség ellen használt. Az előkelőségek fürdője volt a Rudas-fürdő és a Rác-fürdő, de a leghíresebb és a legnépszerűbb a mai Császárfürdő volt. Ez a sok fürdő a töröSvilág után az uj telepesek kezébe került és érdekes, hagy például a Rudas-fürdőben és a Rác-fürdőben férfiak és nők együtt fürödtek. örül az unokájának? — Hát ki nem örül? ki beszél itt a kicsi Lilikémről? én azt a kényes dög Módit nem várom, bár vitte volna Irén' magával, éppen olyan hisztérikus fehérnép, mint ő. — Talán bizony terhére van az a kis foxi, elfér ebben a nagy kertben. Másnap Liliké, Mlédi, a kis fehér foxi és öreg ur bebarangolták a kertet, öreg ur 'kitüntető figyelmességgel kalauzolta őket mindenfelé. Szinte felhívta a figyelmüket egy-egy érdekesebb dologra. Módit megvédte minden tolakodó, kuvasz ismeretség ellen, öreg ur igazi grand- seigneur módjára viselkedett. Médi utálatos nyafka dög volt. Semmi sem tetszett neki. Kényesikedett. Liliké nélkül vonított. Enni nem akart. Nagyapó undorral nézte, de Liliké kedvéért egy gusztusos csibecombbal kínálta meg. Médi elfordította a fejét, nem fogadta el. Már-már aggódni kezdtek .miatta, hogy éhen hal. A nagyanyó féltett díványára feküdt, öreg ur mélységes csodálkozására. Okos szemét hol nagyanyóra, holl Médire emelte. Persze ehes lett a kis gonosz és a mosószappant elcsente, azzal lakott jól. Aztán' titokban í csirkék elől ette meg a kukorica szemet. Et a kettő volt a kedvenc csemegéje. — Extravagáns fehérnép — dörmögte nagyapó, öreg ur nézte ezt a csodabogarai s nagyanyó rajta kapta Kurt von Jaegers- helmet, amint a kamrába osont és teleszedte a száját a kukoricás zsákból. Sohse nyúl semmihez eddig. Megbolondult ez a kutyí lyozza, hogy nem szabad egyszerre belemenni a vizbe. A kétszáz esztendős könyv néhány kitűnő gyógyszere is a jóiul. Fejfájás ellen ahüxúst- romifltistromot, álomkór ellen erősen illatozó Ixdzsomokat, fáradtság ellen aJlkönnöst és kandirozott citromhéjat, ájulás ellen jó bort és cikóriát ajánl, de azt i® mondja, hogy az átsvániyviz is csillapjkja az erős szomjúságot. Fia valakinek gyulladás, vagy piro.se,ág jelentkezik a bőrén, akkor belsőleg antfmoniumot kclll bevenni, külNŐleg pedig rákokból kipréselt nedvekkel kell a pi- ros-ságot bekenni. Étvágytalanság esetén gyenge kénsavgőz, sógőz, füszercsbor és vermuth az orvosság, de a hideg benediktiner sem árt. Egyébként )ót tesz, ha a betegeket fürdés előtt peruviai balzsammal kemk be. Ha a májban és vesében gyulladást érez a beteg, igyák romlott citromlevet és rózsatinkturát, de nem árt, ha iszik a fürdő vizéből is. Egyébként pedig azt ajánlja, hogy aki beteg és fürdőkurát használ, az éljen diétáson, ne nyelje forrón és hirtelen az ételt, ne igyék tulerős bort, ne izgassa magát, éljen mértékletes életet és aki fürdőt használ, hagyja a fürdőn kívül a gondokat, amelyek végeredményben a betegséget elő- ídéz.ik. íme, ezek voltak az orvosságok, amelyek kétszáz esztendővel ezelőtt Budán minden bojt és betegséget meggyógyítottak. A hatvanéves bayreuthi ünnepi játékokon BAYREUTH, (augusztus végén.) Ha az ember a salzburgi Festspielekről érkezik Bayreuthba, alső, amit észrevesz, az a komoly, szinte már komor ünnepélyesség- amely a sokszínű, tarkán mozgalmas és minden mélysége ellenére is mondain Salzburg, után itt fogadja. Salzburgban ezer látnivaló van s ez a sok minden szétforgácsolja a figyelmet, sokfelé osztja az érdeklődést, Bay- reuthban azonban az egész élet egy dolog köré koncentrálódik. Sokszor fel is vetődött már a gondolat, hogy salzburgi mintára itt is változatossá kellene tenni a műsort, s tanácsos 'lenne Wagner örökértékü remekei mellett más szerzőket is megszólaltam, mert attól féltek, hogy az orthodox wagneri tradíciókhoz való ragaszkodás végül egész Bny- reuthot megkövült múzeummá változtatja, ahol üvegszekrényben, vagy spirituszban mutogatják a zenedrámákat. Most aztán bebizonyosodott, bogy ilyen félelemre éppen semmi ok sincsen, mert az a csöndes, már-már vallásos áhítat, amely akaratlanul is erőt vesz itt mindenkin, bizonyság reá, hogy Wagnert ma, halála után ötvenhárom esztendővel még mindig olyan titokzatosság övezi, mint életében s ez a bizarr, diszharmonikus zseni egyedül s képes olyan fokozott érdeklődést kiváltani, mint a divatrevükkel összekötött tarka salz- ! is — tűnődött és utána lopódzott, hogy lássa, mit csinál vele? Hát a temaszon szépen kitette a Médi elébe, aki nagy kényesen fölcsipegette. Gavallér voftt öreg ur. Mig nagyapóra azt kellett mondani, aranyos, vidéki öreg bácsi, addig Kurt von Jaegensheimiól nem lehetett megtagadni az igazi ur jelzői. S már nincsenek. Előbb elment nagyanyó. í Nagyapó ittmaradt a pipával és a kutya- j val. Már ritkábban vadászgatabt. Aztán a ; pipa is elmaradt a föllépő aszthrna miatt, j Kettesben totyogtak a kertben, öreg ur is alig vonszolta magát. Rét-három lépésre meg-megálltak. Nagyapó köhögött cudarul, j Öreg ur leült két hátsó lábára, melyben in- ' sorvadás kezdte romboló munkáját. A sok ! vadászástól kapta. Ha nagyapó kezébe vette a puskát, mert ] ■az öreg Elek vaddisznót jdemt-ett a kukori- ■ cáshan, öreg ur farikát csóválta, de inár nem j üvöltött örömében. Nagyapó kedvtelenül vbszaakasztotta a fegyvert. Ezt utólag hallottam pajtásomtól. Egy reggel nagyapó szólította a, kutyát. Nem mozdult. Ott feküdt csendesen, kinyúlva nagyapó ágya előtt, a medvebőrön. Nagyapó a szivéhez kapott és vége volt. így ment el sorban nagyanyó, pipa, puska, kutya s nélkülük nagyapó mit is keresett volna ezen a világon? A 'szomorujelentés nagyapó kívánsága volt. Mindig azt mondta, h® meghalok, lőjjétek agyon Kurt von Jaegershei- mot. S most nagyapó halt meg ő utána. burgi napok. Wagner titokzatos géniusza ránehezedik az emberekre s megfigyeltem hogy Bayreuthban a legtöbb ember önkeny- telenül is lábujjhegyen jár. Mig a salzburgi Festspielékböl nemzetközi idegenforgalmi attrakció lett s ma már ott tartanak, hogy Toscanini hangversenyei fontosságban nem állanak előbb, mint a koncerten megjelent dámák nagytoalettjei, itt az ünnepi játékok templomi ájtatosságok, amelyektől annyira távolesik minden profán dolog, mint a dóm orgonájától a szaxofon. Salzburgban a Dóm-tér árkádjain, amelyek alatt a jedermann nézőközönsége szorong, öles plakátok hirdetik a Mirabell-bárt és a játékkaszinót, de azt hiszem, Bayreuthban elnyelné a föld azt a vakmerőt, aki dzsesszre, vagy pláne bakkaratra merne gondolni. 53A jószemü ember azt is megfigyeli hogy amíg Salzburg la'S9»n de biztosan clveczitette határozott német karakterét, itt Bayreuthban csodálaos módon kristályosodott ki a német szellem komolysága cs ünnepélyessége. A Mozart-városban Mozart már csak vendég s q szezon nagy eseménye az idén is Verdi volt, a Falstaff, olasz nyelven, olasz szereplőkkel, Bayreuth azonban megmaradt németnek. A Wahnfried-vi'lLa kertjéhez kora reggeltől késő estig tart a zarándokolás. Baede- keres csoportok jönnél el ide a világ minden tájáról és mindenki legalább egy őszirózsát tesz a sírra Aki Bayreuthban odajárult ehhez a sirhoz, megtisztuíltan megy el, lelkében jobb ember lesz. Mert mindenkit megfog a különös varázslat, — a mélység és német transzcendentalizmus, amelyet Wagneren keresztül érez és sejt meg. Napközben kis csoportok verődnek össze a szál;! ók előtt, .az utcasarkokon, vagy a vendéglők kertjeiben és a régi srilusu bajor 'sörözőkben. Idegen emberek ülnek egymás mellé és feledve spanyol forradalmat-, háborús feszültséget, órákon keresztül tudnak vitatkozni egy oboahang fölött, amely talán elírás a partitúrában, vagy egy nib-efungi motívum metafizikai értelmén. Elsüllyedt világ ez, boldog sziget. A faragott Stubékban és a fák törzseiben szellemek Laknak, akik megmutatják magúkat a Adandóknak, körülöttük repkednek a zene é. a müvóvzet fehér szárnyain és az. ember szinte érti a madárdalt az. erdőben, munt ftatai Siegfried. Olserammcrgnubeui -generációk éhek azért, hogy Krisztus kimzen védéseit mam- f osztó! jók a világnak, Bayreuthban pedig minden cserje, minden kő -azért van, hogy részesévé begyen a wa-gneri heroikus kathar- z.isnak. * A Festspielhaus előtt lx>*szu sorokban állnak az. emberek jegyért hajnal óta, de hiába. Már elővételben, hetekkel előbb elkelt minden jegy. A zenebarátok azért kitartanak őrhelyükön: hátha megbetegedett valaki én visszahozza a jegyét, kt még ázsióval se lehet jegyet kapni, mert a németek a legszigorúbban büntetik a spekulációt, a salzburgi hordárok és szemfüles szál iodaszolgák legfőbb keresed forrását. Bayreuthban nincs üzlet és nincs üzJetszag. Néha feltűnik a Festspielhaus elolt vagy az utcákon egy feketeruhás öreg hölgy, ilyenkor <a tömeg elnémul és tiszteletté!jesen utat nyit, a férfiak pedig alázatosan leveszik a kalapjukat Winnifred Wagner, Wagner Siegfried özvegye, aki anyja, Cosima és férje halála óta az ürmepi játékokat vezeti és igazgatja. A Festspielhaus falán márványtáblába vésték az első bayreuthi előadás szereposztását. Éppen hatvan évvel ezelőtt folyt le az az előadás, amelyen Vilmos császár és Lajos bajor király is megjelent — és amelyen olyan kevésszámú közönség gyűlt egybe, hogy az ünnepi játékok terve jó időre bizonytalanná vált s amikor Wagner halála után három esztendővel, 1886-ban ismét megnyitotta kapuit a Festspielhaus, hogy bemutassa a Parsivalt, az 1700 személy s'zámára épült színházban alig akadt háromszáz ember, csak imitt-amott ült valaki az üresen tátongó széksorokban. — így ültünk itt együtt 1914 nyarán is — meséli egy szakállas ur, egy nagy német lap mükritikusa. — Áhitatosan gondoltunk a mesterre és a Walkürre, amelyet este készültünk meghallgatni. És egyszerre megszólaltak a trombiták, pedig még csak kora délután volt és dobok peregtek. Énekelve jött végig az utón egy sereg fiatalember, előttük magasra tartott zászló: vitt egy káplár. Kitört a háború — és mi nem tudtunk semmit. Szövegkönyveke: olvastunk és j partitúrát bújtunk. Olyan távol volt az a világ, amoly meggyulladt körülöttünk, hogy észre sem vettük... Ma este megint a Waikür van műsoron. A kihunytnak hitt üszkök megint fellob- | bánnák itt-ott az életben, de ideben: a * meseországban, nagy és rejtélyes német erdők hallgatnak, manók és törpék játszanak, a vizek mélyén sellók énekelnek és ónások leselkednek barlangok mélyén. Vájjon nem ez-e az igazi élet és az a másik a hazug? Nem a gyermekmesék és a képeskönyvek j tarka világa, a mondák ősi misztikuma a valóságos világ és ott kint a farkasok üvöltése, az emberek rosszasága az álom? Ezt érzi mindenki, amikor Furtwängler föllép az emelvényre és a rejtett zenekar Fricka bosszú -motívumába kezd. Kint, a Festspielhaus előtt száz és száz autó sorakozik, majdnem csupa külföldi rendszám van rajtuk, előadás után pedig nem táncolni megy a rengeteg idegen, de még vacsorázni is elfelejt legtöbbje. Hazamegy és lefekszik és mielőtt el tud aludni, még sokáig bámul ki a sötétségbe, a csillagos égre, ahonnan titokzatos partok kikötőlámpásai hívogatnak. Mi pedig még az éjjel átmegyünk Münchenbe. Mert szoba nincsen Bayreuthban. YiHaenassági zsebkönyv 13956. év re Minden elektrotechnikával foglalkozó szakembernek nélkülözhetetlen ki® kézikönyv. 3 kötet ára 424 oldalon, rengeteg szakrajzzai 235 lej az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk utánvéttel is. Megjelent és már kapható a „Magyar Larousse“: RÉVAI 2400 hasábon, 1200 oldalon, 35.000 címszót tartalmaz, 2000 szövegképpel, 32 darab melléklettel, 20 egész oldalas szines térképpel, rendkívül erős kötésben. Még julius és augusztus hónapban előjegyzési ára 430’— lel Még néhány példány kapható az Ellenzék könyvcszti- l>ában, Cluj. - Most vegye meg, mert később 600 lej lesz. Vidéki rendeléseket utánvéttel, azonnal intézünk!
