Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)

1936-09-06 / 206. szám

8 ELLENZŐK / 9 3 ft szeptember 6. Vesegyulladás ellen rózsaiinktura, fej'fájás ellen alabást Hogyan gyógyították a betegeket 250 év előtt Pest-Buda fürdővárosban A fürdőkről különben Buda város taná­csa 1733-ban németnyelvű propagandafüze- tet 'adott ki, amely, ugylátszi'k, hogy az ide­genforgalom emelését akarta szol tál ni. Ez x/ ütött-koporl, öreg bibliás betűkkel nyo­mott német könyv megmagyarázza, hogy mire jók a budai fürdők. Nincsen az a be­tegség, amelyet ezek a fürdők meg ne gyó­gy itótnak volna. Gutaütést, bénaságot, szemet, tüdőt, iz- zadmányt, viz.ibetegséget, köszvényt orvosol, de fáradtság ellen is jó, mert minden fá­radtság egy eljövendő betegség hírnöke. A görcsöt elmulasztja, az opebántalmakat esi 1- lapitja, fiatalít, elmulasztja a gyomortu’l- tengést, az étvágytalanságot és gyors vérke­ringést idéz elő. Külön szabályzatot állít össze a könyv arról, hogy miképpen kelil a budai fórdőket használni. Azt mondja ez űz irás, hogy a legjobb a 18—70 év közöttieknek fürdeni, mert hetven éven túl már egy kissé vesze­delmes a fürdés a meleg fürdőben. Fürdő­ben enni nem való, közvetlen evés után nincs javalva a fürdő, egyébként hangsu­BUDAPEST. (szeptember hó.) Tökélete­sen fölszerel; kórháziak, rádiumos gyógyin­tézetek, szanatóriumok és világhírű orvos­professzorok őrkősinek ma Budapest egész­ségügyén és elité[>.-élhetetlen, hogy valami- ven veszedelmes járvány tomboljon a mo­dern x ilá'gvárosban. Szinte hilieteden, hogy valamikor regen szabadon garázdálkodott Budán és Pesten a pestis, amely ellen pri­mitiv eszközökkel védekeztek az egészség­ügy akkori őrei. A török unalom aló! való t elszabad akis utáni idők életét Íratta meg dr. Illyefalvy 1. Lajos statisztikai hivatali igaz­gató és Pásztor Mihálynak .a jubileumra ké­szült lebilincselően érdekes könyve szines képet rajzol arról az időről, amikor a két város népe szabad prédája volt imndcn jár­ványos betegségnek. Ebben az időben külföldön naigyon rossz híre volt Budának és Pestnek, járványfészeknek uirtották a két várost. Kórház jóformán nem is volt ebben az időben Pesten és Budán, legfeljebb olyan | kórház, ahol a katonákat ápolták. Ami­kor a pestisjárvány felütötte a fejét, lé­tesítettek egy pestiskórházat, hogy elkülö- r.itsék a betegeket. Az idegen átutazókat egy-két hétre vesztegzár alatt tartották. Azok, akik ebben a korban gyógyítással foglalkoztak, nem voltak túlságosan nép­szerűek. Koilonics bibornok, kinek figyelme mindenre kiterjedt, nagyon rossz vélemény­nyel volt az orvosokról és azért akart Bu­dán orvosegyetemet állítani, mert szerinte a magyar orvos csak arra jó, hogy a teme­tőkét megtöltse. Gyógyászattal különben foglalkoztak orvosdoktorok, borbélyok, fürdősök, tu­dósasszonyok, kuruzstók, sőt szerzetesek is. Az orvosdoktorok főként belgyógyászattal foglalkoztak, a borbélyok pedig a sebészek voltak.. A gyógyszerészet monopólium volt, a patikusoknak azonban nagy konkurrenciát jelentettek a vásárra já­ró vándororvosok, afféle csodadoktorok, akik az orvosságot is maguk árusították. A török fürdők voltak a legkomolyabb egészségügyi ténye­zők ebben az időben. A török korszakban Budáin kilenc és Pesten két fürdő volt. A mai Szent Gellért-fürdő heLyén állott a Sá­ros-fürdő, amit idegenek és szegények hasz­náltak. Főleg betegek fürdőitek benne, mert a vize a vérbaj és még hót másik betegség ellen használt. Az előkelőségek fürdője volt a Rudas-fürdő és a Rác-fürdő, de a leghí­resebb és a legnépszerűbb a mai Császár­fürdő volt. Ez a sok fürdő a töröSvilág után az uj telepesek kezébe került és érde­kes, hagy például a Rudas-fürdőben és a Rác-fürdőben férfiak és nők együtt fürödtek. örül az unokájának? — Hát ki nem örül? ki beszél itt a kicsi Lilikémről? én azt a kényes dög Módit nem várom, bár vitte volna Irén' magával, éppen olyan hisztérikus fehérnép, mint ő. — Talán bizony terhére van az a kis foxi, elfér ebben a nagy kertben. Másnap Liliké, Mlédi, a kis fehér foxi és öreg ur bebarangolták a kertet, öreg ur 'ki­tüntető figyelmességgel kalauzolta őket mindenfelé. Szinte felhívta a figyelmüket egy-egy érdekesebb dologra. Módit megvédte minden tolakodó, ku­vasz ismeretség ellen, öreg ur igazi grand- seigneur módjára viselkedett. Médi utálatos nyafka dög volt. Semmi sem tetszett neki. Kényesikedett. Liliké nélkül vonított. Enni nem akart. Nagyapó undorral nézte, de Li­liké kedvéért egy gusztusos csibecombbal kínálta meg. Médi elfordította a fejét, nem fogadta el. Már-már aggódni kezdtek .mi­atta, hogy éhen hal. A nagyanyó féltett díványára feküdt, öreg ur mélységes csodálkozására. Okos szemét hol nagyanyóra, holl Médire emelte. Persze ehes lett a kis gonosz és a mosószappant el­csente, azzal lakott jól. Aztán' titokban í csirkék elől ette meg a kukorica szemet. Et a kettő volt a kedvenc csemegéje. — Extravagáns fehérnép — dörmögte nagyapó, öreg ur nézte ezt a csodabogarai s nagyanyó rajta kapta Kurt von Jaegers- helmet, amint a kamrába osont és teleszed­te a száját a kukoricás zsákból. Sohse nyúl semmihez eddig. Megbolondult ez a kutyí lyozza, hogy nem szabad egyszerre belemen­ni a vizbe. A kétszáz esztendős könyv néhány kitű­nő gyógyszere is a jóiul. Fejfájás ellen ahüxúst- romifltistromot, álomkór ellen erősen illato­zó Ixdzsomokat, fáradtság ellen aJlkönnöst és kandirozott citromhéjat, ájulás ellen jó bort és cikóriát ajánl, de azt i® mondja, hogy az átsvániyviz is csillapjkja az erős szomjúságot. Fia valakinek gyulladás, vagy piro.se,ág jelentkezik a bőrén, akkor belső­leg antfmoniumot kclll bevenni, külNŐleg pe­dig rákokból kipréselt nedvekkel kell a pi- ros-ságot bekenni. Étvágytalanság esetén gyenge kénsavgőz, sógőz, füszercsbor és ver­muth az orvosság, de a hideg benediktiner sem árt. Egyébként )ót tesz, ha a betegeket für­dés előtt peruviai balzsammal kemk be. Ha a májban és vesében gyulladást érez a beteg, igyák romlott citromlevet és rózsatinkturát, de nem árt, ha iszik a fürdő vizéből is. Egyébként pedig azt ajánlja, hogy aki beteg és fürdőkurát használ, az éljen diétáson, ne nyelje forrón és hirtelen az ételt, ne igyék tulerős bort, ne izgassa magát, éljen mértékletes életet és aki fürdőt használ, hagyja a fürdőn kívül a gondokat, amelyek végeredményben a betegséget elő- ídéz.ik. íme, ezek voltak az orvosságok, amelyek kétszáz esztendővel ezelőtt Budán minden bojt és betegséget meggyógyítottak. A hatvanéves bayreuthi ünnepi játékokon BAYREUTH, (augusztus végén.) Ha az ember a salzburgi Festspielekről érkezik Bayreuthba, alső, amit észrevesz, az a ko­moly, szinte már komor ünnepélyesség- amely a sokszínű, tarkán mozgalmas és min­den mélysége ellenére is mondain Salzburg, után itt fogadja. Salzburgban ezer látnivaló van s ez a sok minden szétforgácsolja a fi­gyelmet, sokfelé osztja az érdeklődést, Bay- reuthban azonban az egész élet egy dolog köré koncentrálódik. Sokszor fel is vetődött már a gondolat, hogy salzburgi mintára itt is változatossá kellene tenni a műsort, s ta­nácsos 'lenne Wagner örökértékü remekei mellett más szerzőket is megszólaltam, mert attól féltek, hogy az orthodox wagneri tra­díciókhoz való ragaszkodás végül egész Bny- reuthot megkövült múzeummá változtatja, ahol üvegszekrényben, vagy spirituszban mutogatják a zenedrámákat. Most aztán bebizonyosodott, bogy ilyen félelemre éppen semmi ok sincsen, mert az a csöndes, már-már vallásos áhítat, amely akaratlanul is erőt vesz itt mindenkin, bi­zonyság reá, hogy Wagnert ma, halála után ötvenhárom esztendővel még mindig olyan titokzatosság övezi, mint életében s ez a bizarr, diszharmonikus zseni egyedül s ké­pes olyan fokozott érdeklődést kiváltani, mint a divatrevükkel összekötött tarka salz- ! is — tűnődött és utána lopódzott, hogy lássa, mit csinál vele? Hát a temaszon szé­pen kitette a Médi elébe, aki nagy kénye­sen fölcsipegette. Gavallér voftt öreg ur. Mig nagyapóra azt kellett mondani, aranyos, vidéki öreg bácsi, addig Kurt von Jaegensheimiól nem lehetett megtagadni az igazi ur jelzői. S már nincsenek. Előbb elment nagyanyó. í Nagyapó ittmaradt a pipával és a kutya- j val. Már ritkábban vadászgatabt. Aztán a ; pipa is elmaradt a föllépő aszthrna miatt, j Kettesben totyogtak a kertben, öreg ur is alig vonszolta magát. Rét-három lépésre meg-megálltak. Nagyapó köhögött cudarul, j Öreg ur leült két hátsó lábára, melyben in- ' sorvadás kezdte romboló munkáját. A sok ! vadászástól kapta. Ha nagyapó kezébe vette a puskát, mert ] ■az öreg Elek vaddisznót jdemt-ett a kukori- ■ cáshan, öreg ur farikát csóválta, de inár nem j üvöltött örömében. Nagyapó kedvtelenül vbszaakasztotta a fegyvert. Ezt utólag hallottam pajtásomtól. Egy reggel nagyapó szólította a, kutyát. Nem mozdult. Ott feküdt csendesen, kinyúlva nagyapó ágya előtt, a medvebőrön. Nagy­apó a szivéhez kapott és vége volt. így ment el sorban nagyanyó, pipa, puska, kutya s nélkülük nagyapó mit is keresett volna ezen a világon? A 'szomorujelentés nagyapó kí­vánsága volt. Mindig azt mondta, h® meg­halok, lőjjétek agyon Kurt von Jaegershei- mot. S most nagyapó halt meg ő utána. burgi napok. Wagner titokzatos géniusza ránehezedik az emberekre s megfigyeltem hogy Bayreuthban a legtöbb ember önkeny- telenül is lábujjhegyen jár. Mig a salzburgi Festspielékböl nemzetközi idegenforgalmi attrakció lett s ma már ott tartanak, hogy Toscanini hangversenyei fontosságban nem állanak előbb, mint a koncerten megjelent dámák nagytoalettjei, itt az ünnepi játékok templomi ájtatosságok, amelyektől annyira távolesik minden profán dolog, mint a dóm orgonájától a szaxofon. Salzburgban a Dóm-tér árkádjain, amelyek alatt a jeder­mann nézőközönsége szorong, öles plakátok hirdetik a Mirabell-bárt és a játékkaszinót, de azt hiszem, Bayreuthban elnyelné a föld azt a vakmerőt, aki dzsesszre, vagy pláne bakkaratra merne gondolni. 53­A jószemü ember azt is megfigyeli hogy amíg Salzburg la'S9»n de biztosan clveczitette határozott német karakterét, itt Bayreuthban csodálaos módon kristá­lyosodott ki a német szellem komolysága cs ünnepélyessége. A Mozart-városban Mo­zart már csak vendég s q szezon nagy ese­ménye az idén is Verdi volt, a Falstaff, olasz nyelven, olasz szereplőkkel, Bayreuth azonban megmaradt németnek. A Wahnfried-vi'lLa kertjéhez kora reggel­től késő estig tart a zarándokolás. Baede- keres csoportok jönnél el ide a világ min­den tájáról és mindenki legalább egy őszi­rózsát tesz a sírra Aki Bayreuthban odajá­rult ehhez a sirhoz, megtisztuíltan megy el, lelkében jobb ember lesz. Mert mindenkit megfog a különös varázslat, — a mélység és német transzcendentalizmus, amelyet Wag­neren keresztül érez és sejt meg. Napközben kis csoportok verődnek össze a szál;! ók előtt, .az utcasarkokon, vagy a ven­déglők kertjeiben és a régi srilusu bajor 'sö­rözőkben. Idegen emberek ülnek egymás mellé és feledve spanyol forradalmat-, hábo­rús feszültséget, órákon keresztül tudnak vi­tatkozni egy oboahang fölött, amely talán elírás a partitúrában, vagy egy nib-efungi motívum metafizikai értelmén. Elsüllyedt világ ez, boldog sziget. A faragott Stubék­ban és a fák törzseiben szellemek Laknak, akik megmutatják magúkat a Adandóknak, körülöttük repkednek a zene é. a müvóvzet fehér szárnyain és az. ember szinte érti a madárdalt az. erdőben, munt ftatai Sieg­fried. Olserammcrgnubeui -generációk éhek azért, hogy Krisztus kimzen védéseit mam- f osztó! jók a világnak, Bayreuthban pedig minden cserje, minden kő -azért van, hogy részesévé begyen a wa-gneri heroikus kathar- z.isnak. * A Festspielhaus előtt lx>*szu sorokban áll­nak az. emberek jegyért hajnal óta, de hiába. Már elővételben, hetekkel előbb elkelt min­den jegy. A zenebarátok azért kitartanak őr­helyükön: hátha megbetegedett valaki én visszahozza a jegyét, kt még ázsióval se le­het jegyet kapni, mert a németek a legszi­gorúbban büntetik a spekulációt, a salzburgi hordárok és szemfüles szál iodaszolgák leg­főbb keresed forrását. Bayreuthban nincs üz­let és nincs üzJetszag. Néha feltűnik a Festspielhaus elolt vagy az utcákon egy feketeruhás öreg hölgy, ilyenkor <a tömeg elnémul és tiszteletté!jesen utat nyit, a férfiak pedig alázatosan leveszik a kalapjukat Winnifred Wagner, Wagner Siegfried özvegye, aki anyja, Cosima és férje halála óta az ürmepi játékokat vezeti és igaz­gatja. A Festspielhaus falán márványtáblába vés­ték az első bayreuthi előadás szereposztását. Éppen hatvan évvel ezelőtt folyt le az az előadás, amelyen Vilmos császár és Lajos ba­jor király is megjelent — és amelyen olyan kevésszámú közönség gyűlt egybe, hogy az ünnepi játékok terve jó időre bizonytalan­ná vált s amikor Wagner halála után három esztendővel, 1886-ban ismét megnyitotta kapuit a Festspielhaus, hogy bemutassa a Parsivalt, az 1700 személy s'zámára épült színházban alig akadt háromszáz ember, csak imitt-amott ült valaki az üresen tátongó széksorokban. — így ültünk itt együtt 1914 nyarán is — meséli egy szakállas ur, egy nagy né­met lap mükritikusa. — Áhitatosan gondol­tunk a mesterre és a Walkürre, amelyet este készültünk meghallgatni. És egyszerre meg­szólaltak a trombiták, pedig még csak kora délután volt és dobok peregtek. Énekelve jött végig az utón egy sereg fiatalember, előttük magasra tartott zászló: vitt egy káplár. Kitört a háború — és mi nem tud­tunk semmit. Szövegkönyveke: olvastunk és j partitúrát bújtunk. Olyan távol volt az a világ, amoly meggyulladt körülöttünk, hogy észre sem vettük... Ma este megint a Waikür van műsoron. A kihunytnak hitt üszkök megint fellob- | bánnák itt-ott az életben, de ideben: a * meseországban, nagy és rejtélyes német er­dők hallgatnak, manók és törpék játszanak, a vizek mélyén sellók énekelnek és ónások leselkednek barlangok mélyén. Vájjon nem ez-e az igazi élet és az a másik a hazug? Nem a gyermekmesék és a képeskönyvek j tarka világa, a mondák ősi misztikuma a valóságos világ és ott kint a farkasok üvöl­tése, az emberek rosszasága az álom? Ezt érzi mindenki, amikor Furtwängler föllép az emelvényre és a rejtett zenekar Fricka bosszú -motívumába kezd. Kint, a Festspielhaus előtt száz és száz autó sorako­zik, majdnem csupa külföldi rendszám van rajtuk, előadás után pedig nem táncolni megy a rengeteg idegen, de még vacsorázni is elfelejt legtöbbje. Hazamegy és lefekszik és mielőtt el tud aludni, még sokáig bámul ki a sötétségbe, a csillagos égre, ahonnan titok­zatos partok kikötőlámpásai hívogatnak. Mi pedig még az éjjel átmegyünk Mün­chenbe. Mert szoba nincsen Bayreuthban. YiHaenassági zsebkönyv 13956. év re Minden elektrotechnikával foglalkozó szak­embernek nélkülözhetetlen ki® kézikönyv. 3 kötet ára 424 oldalon, rengeteg szakrajzzai 235 lej az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk utánvéttel is. Megjelent és már kapható a „Magyar Larousse“: RÉVAI 2400 hasábon, 1200 oldalon, 35.000 cím­szót tartalmaz, 2000 szövegképpel, 32 da­rab melléklettel, 20 egész oldalas szines térképpel, rendkívül erős kötésben. Még julius és augusztus hónapban előjegy­zési ára 430’— lel Még néhány példány kapható az Ellenzék könyvcszti- l>ában, Cluj. - Most vegye meg, mert később 600 lej lesz. Vidéki rendeléseket utánvéttel, azonnal intézünk!

Next

/
Thumbnails
Contents