Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)

1936-09-06 / 206. szám

ELLENZÉK IW*» »*&p4,«amhcr 6. A hé* világpolitikája t\reaMWDCJ8«MB&:> 1 —> ■HmnHHIBMaWianaHBMi Diplomáciai látszat és élő valóság Az európai külpolitika nyugtalan menete nem változott a lefolyt héten sem. A nyugta­lanság már annyira megszokottá vált, hogy senki sem lát többé rendkívülit benne. Hoz­zá alkalmazkodunk mindenhez, akkor is, ha a földrész egyensúlya ugyanakkor olyan bizonytalan alapokon nyugszik, hogy alig van valamelyes biztosíték az egyik-má­sik napon bekövetkezhető fölborulással szem­ben. Egyedül az állandó nyugtalansághoz hozzáedződött európai idegek eddigi teherbí­rása biztató jel valamennyire e fenyegető katasztrofális lehetőségekkel szemben. Euró­pa külpolitikai központjaiban a nyugtalan­ságra okot odó napi események tudatos hat- térin' szorításával, láthatólag megkezdődött a készülődés tervbevett őszi nemzetközi tár­gyalásokra. Mindenik fél teljes diplomáciai fegyverzetben igyekszik a tárgyalásokra föl­vonulni, igyekeznek megerősíteni az egy­mással szembenálló frontokat és diplomáciai látogatások utján próbálnak olyan újabb kapcsolatokat kiépíteni, melyek a szemben­álló álláspontok megerősítésére, vagy az el­lenfél álláspontjainak gyöngitésére szolgál­nak. Bevégzett tények teremtése is hozzá tar­tozik a felvonulás diplomáciai fegyverzeté­hez, ami különösen a német külpolitikáim* tartozik mesteri ügyességgel használt kellé­kei közé. Közben szélső erőfeszítéssel folyik a fegyverkezés. Az őszi nemzetközi megbe­szélések tárgyaló felei a szó legszorosabb ér­lel mében állig felfegyverkezve ülnek majd a tárgyoló-asztalhoz. Hibás lépés Moszkva részéről A diplomáciai lépéseknek megfelelőleg tel­jes erővel folynak a publicisztikai előcsatá- rozások is. Az előkészítő támadásoknak kü­lönösen egyik irányvonalát lehet világosan látni. A szovjetoroszok ellenfelei fölhasznál­ják a nagy keleti birodalom moszkvai perrel nyilvánvalóvá vált belső zavarait arra, hogy ezen az alapon háttérbe szorítsák a készülő európai tanácskozásokon is. Moszkvának az utóbbi időben kifejtett ügyes diplomáciai taktikája Titán a hatalmi sakkjáték megfi­gyelői különös ügyetlenség számba könyvel­hetik el, hogy Sztálin és környezete éppen a mostani napokat találta alkalmasnak a nagy feltűnést keltő megtorló rendszabályok ki­robbantására. Meglehet, sőt valószínűnek lát­szik, hogy a pillanat megválasztásában Mosz­kvának sem volt szabadkeze. A következ­mény mindenesetre az, hogy akik Európá­ban már a szovjetorosz viszonyok teljes kon­szolidálódásával számítottak, láthatólag szin­tén meginogtak ebben a meggyőződésükben. Ennek pedig az ellenfél minden gyöngéjét kihasználó nemzetközi hatalmi játékban el- maradhatatlanul meglesznek a diplomáciai következményei is, bár nem valószínű, hogy áz óriási moszkovita erőt diplomáciai számí­tásaiba bevevő Páris, most hajlandó volna ezen a számításon egyszerre változtatni. Az elszigetelt spanyol polgár* háború A spanyol polgárháborút egyelőre sikerült a többi eseményektől elszigetelni. Ez nem je­lent annyit, hogy végleg megszakadtak vol­na a spanyolországi események veszedelmes kapcsolatai a nemzetközi élet többi válságos eseményével. A küzdő felek egyik vagy mási­kának döntő győzelme valószínűleg újra teljes erővel vetné fül a polgárháború kezdetén föl­vetődött veszedelmes problémákat. Egyelőre azonban a spanyol polgárháború belső ki­égésére rendezkedtek be az európai kül- ügyek vezetői. Ez a belső kiégés pedig még hónapokat vehet igénybe, katonai szakértők szerint eltarthat a karácsonyi napokig is. Hogy a szembenálló erők csak a teljes felőr- lődés után adják fel a harcot, azt megrázó újságcikkben állapítja meg Alcala Zamora, a spanyol köztársaság volt elnöke, akit a szél­sőbaloldal győzelme pár hónap előtt emelt ki elnöki székéből. ,,Ha a mai spanyol kor­mány mögött — irja Zamora — nem volna egy megalapozott és hatalmas társadalmi erő, a hivatalos tényezők nem is álmodnának ar­ról, hogy a fölkelésnek ellenálljanak. Ugyan­ezt mondhatjuk a hadseregről is: ha nem volna egy igen erős ellenzéki áramlat, a lá­zadó katonák régen össze zúzódtak volna egy­részt a közhatalom szervei, másrészt a fel­dühödött sokaság ellenállhatatlan ereje kö­zött . . . Én kételkedem abban, hogy a mai nemzetközi összeütközésekben, ahol pusztí­tásokra olyan tág tér nyílik, egyáltalán győz­tes lehet valaki: de polgárháborúk egész biz­tosan csak legyőzőiteket hagynak maguk után.“ A spanyol polgárháborúnak spanyol- szempontból csak legyőzöttei lesznek. Hogy Spanyolországon kivid lesznek-e olyan erők, amelyek bősz not húzhatnak belőle, az ké­sőbb fog kiderülni. Lengyel látszat és lengyel valóság A uyugnteurópaj tűzvész nehezen sikerült elszigetelésével egyidejűleg természetesen újra Közép- és Keletourópa kérdései kerül­tek a külpolitikai érdeklődés előterébe. Kü­lönösen Rydz-Smigly tábornok franciaorszá­gi látogatása ad erre alkalmat, mert ennek a látogatásnak politikai jelentőségét sem Pá- risbaji, sem Varsóban nem tagadják. A len­gyel külpolitika az utolsó években gyakran szolgált meglepetéssel a nemzetközi esemé­nyeket figyelő európai közvélemény számára. Miután hosszú ideig Páris legszorosabb szö­vetségese volt, föladta ezt az irányzatot és erősen közeledett Berlinhez, s most megint az a látszat, hogy a francia orientáció jut Varsóban előtérbe. A látszat azonban nem föltétlenül felel meg a valóságnak. A lengyel diplomáciai szövevényes játékához nem lehet ilyen egyszerű magyarázatokkal hozzáférni. A varsói szövevényes játékot egy rendkívül nehéz földrajzi helyzet és egy hosszú és szo­morú eseményekben gazdag történelem ta­pasztalatai magyarázhatják csuk meg. Len­gyelország két óriásnép közé van beékelve, melyek a történelem folyamán, hol együtt, hol külön-külön veszélyeztették a független­ségét. Az alig két évtized előtt szabaddá vált lengyel nép idegeibe még erősen be van ed­ződve a 104 éves (külföldi uralom <niléke, mely állandó gyanakvásra készteti szomszé­daival szemben. Ma Németország és Orosz­ország Európa két legéleseblwn szemJjenálló J ellenfele, amelyek ha egymással összeütköz­nek, első nagy harcaikat lengyel területen vívják meg. Ebben az esetijei) pedig a len­gyel állam újabb, fiatal függetlenségét megint a legnagyobb veszedelem fenyegetné. Változott helyzet, változott szükségletek Amig Németország katonai ereje még ro­mokban hevert és a függetlenné vált Len­gyelország két nagy szomszédja közül erős nyomást csak a keleti szomszéd részéről ér­zett, természetes volt a kizárólagos francia barátság. A francia hatalom egyidejűleg meg védhet te Lengyelországot a gyenge Né­metországtól és a bolsevista Oroszországtól, mellyel Pá-ri.s óbban az időben szintén szem­ben állott. Németország megerősödése és az ennek következtélíen létrejött francia—orosz harálkozás óta azonban teljesen megválto­zol! a helyzet Ixmgyelország számára. Varsó először a németekhez igyekezett közeledni, mert Németországban Iáit« az ellensúlyt a franciák által többé föl nem tartózhatott orosz nyomással szemben. És ugyanakkor biztos lehetett abban, hogy egy esetleges né­met támadással szemben Franciaország már a saját érdekében is, bármilyen viszonyok között elkerülhetetlenül a lengyelek segítsé­gére sietne. Németországnak az utóbbi idő- Ik'u mutatkozó rohamos katonai megerősö­dése é-s a német külpolitika újabban mutat­kozó igényeivel szemlxin azonban Lengyelor- szágra nézve a fentvázolt helyzet is megvál­tozott. Most már arra van szüksége, hogy ujrn megerősítse a németekkel szemben adott esetben igénybe vehető ellensúlyt is. A helyzet tehát ma Varsó számára a követke­zőképen vázolható: az orosz nyomással szemben Németország támogatása szükséges, a német nyomással szemben pedig Francia- országnak kell támogatnia Lengyelországot és ehhez a támogatáshoz a franciákon ke­resztül esetleg az oroszok is hozzájárulhat­nak. Amivel Varsó számit A lengyel külpolitika ma főleg három nagy európai erővel: Parissal, Berlinnel és Moszk­vával számit. Az utolsó két évben Moszkvá­val szemben Berlinre helyezte a hangsúlyt. Most úgy érzi, hogy Berlinnel szemlxm is szüksége van Páris kihangsulyozására. (Ez nem jelent annyit, hogy egyidejűleg ne akar­ná fenntartani a berlini védelmet is Moszk­vával szemben.) Páris azonban szorosabb kapcsolatba került Moszkvával, ami a nehéz lengyel diplomáciai játékot még nehezebbé és varsói felfogás szerint még szükségesebbé is teszi. Franciaország és Lengyelország kö­zött 1923-tól katonai szövetség áll fenn, mely az utolsó évek folyamán nem nagyjelentősé­gű papírdokumentummá változott át. Sőt egyes diplomáciai számításokban már fölme­rült a lengyel—német katonai együttműkö­dés lehetősége is. Rydz-Smigly, lengyel ál- lamföhelyettes hadseregfőparancsnok párisi látogatásával azonban alighanem uj életre fog kelni a régi francia—lengyel katonai szerződés is. Lengyelország a németekkel 1934-ben létrehozott kölcsönös meg-nem-tá- madási szerződésben vigyázott arra, hogy ez a megállapodás ne érintse Parissal fennálló katonai megegyezését, amely pedig a néme­tekkel való megegyezés pillanatában megle­hetősen háttérbe szorult. Most ez a háttérbe- szoritás Varsó számára többé már nem időszerű, anélkül azonban, hogy föl akarná adni a németekkel létrehozott barátságosabb viszonyt. A tárgyalások most alighanem a körül folynak, hogy a két dolog összehango­lása Páris szerint lehetséges-e. Franciaország számára mindenesetre nagy nyereség, hogy Varsót ki tudja vonni Berlin kizárólagos irá­nyítása alól. Szó van arról is, hogy . a fran­ciák Lengyelországnak kölcsönt adnak, mely jórészben francia hadfelszerelési gyárak ál­tal a lengyel hadsereg felszerelése számára szállítandó hadianyagban nyilvánulna meg. És szó esik ezzel egyidejűleg' a kereskedelmi kapcsolatok élénkítéséről is. Lengyelország nyilvánvalóan közeledik Franciaországhoz. A közeledés föltételei közé tartozik azonban, hogy nem köti le magát egy olyan háborús konfliktus esetére, amely Németország és Oroszország között törne ki s amely nyil­vánvalóan Lengyelország területét veszélyez­tetné elsősorban. A párisi diplomácia nehe­zen megoldható feladata lett mostan, hogy ezt a lengyel álláspontot egyeztesse össze a Franciaország és Szovjetoroszország között fennálló katonai megállapodásokkal. Német figyelmeztetés I A berlini külügyminisztériumnak az utolsó ! napokon tett egyik diplomáciai lépése min- I denesetre figyelmezteti a lengyeleket, bogy német részről sem érzik magukat teljesen le- fegyverzettnek az újabb helyzettel szemben. A német diplomácia kölcsönös meg-nem-tá­madási szerződést ajánlott föl Litvániának, aminek megkötésére ez, a másik két bolti ál- ! lommal való tanácskozás után, hajlandónak is mutatkozik. Litvánia a vilnai kérdés mi­att tudvalevőleg a legélesebb ellentétben áll Irengyelországgal. Németország és Litvánia között a memeli kérdésért szintén éles az el­lentét. De Hitler, amint a lengyel—német jó­viszony pár év előtti megteremtésének pél­dája mutatja, gyakran lepte meg a világot ózzál, hogy Németország legélesebb ellenfelei­vel is váratlanul kibékült. Litvánia nem je­lent nagy erőt a hatalmi sakkjátékban, mely Európa északkeletén folyik. De o német ke­leti politika további számításaiban jelentős szerepe lehet az eddig főleg moszkvai érdek­körhöz tartozó kis Litvániának is. —s. ICes'esketdeSmí levelezőknek fosiLos !?íf Megjelent az oly régen nélkülözött román kereskedelmi gyorsírás tankönyve, melynek segítségével minden egyéb utbaigazitás nél­kül 30 leckében el lehet könnyen sajátí­tani a román kereskedelmi gyorsírást. A rendkívül gondos kiállítású könyv 100.—- lejért kapható az Ellenzék könyvosztálvá- l ban, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel AZ EUROPA Román Nemzeti Utazási és idegen forgalmi vállalat sajáívezeíésealatt álló szállodáit Modern konforí, p ensió szisztéma, j fürdők, stb. Egyé­ni paasál-kurák !j Mérsékelt árak i Carmen Sylván május hó 15-én megnyitotta! HOTEL MOVILA, HOTEL BÄIL0Ü, HOTEL Mm, VRAJA MÄRH VILLÁK A cluji mozi-szezon nyitó slágere: SHSPLEY TEMPLE a Kßs lázadó-ban BEJKjMCr Mit hallgassunk meg? Vasárnap, szeptember 6. BUCUREŞTI. 6.30: Reggeli műsor, 10.50: Ha­rangszó. Egyházj berzéd, 11.10: Karének. 11.40: Idő járás jelentés. Vízállás. Marcu zenekar. Köz­ben íz.30: Sport. 14: Gazdáknak. 18: Időszerű tnyag, 18.15: Kok t'ánczenekar. 19: Felolvasás, 19.20: A tánczene folytatása. 20.05: Felo-.vasás, 20.20: Rádíózenckar: Suppé: Pajkos diákok, nyi­tány. Niemann: Modern táncszvit. Ascher: Ta­vasz a Bécsi erdőben, egyveleg. Lindemann: Orosz táncegyveleg. Popper: Gavott. Armandola: Andaluz szerenád. Rus:: Induló. 22.30: Hirek, 22.55: Motzoj zenekar, 23.55: Hírek. BUDAPEST. 10.30: Hirek, 11—11.55: Refor­mátus isrentisztelet. 12—11.15: Egyházi ének és rzentbeszéd, 13.30: Honvédzenekar. 14.45: Vi- lághiradó. 15.10: Rácz Béla és cigányzenekara, 15.45: Felolvasás. 16: Rádióelőadássorozat. 16.50: Ketter Ernő zongorázik. 17.30: Előadás. 18: A rádió szalonzenekara. 18.3c: Előadás, 19.30: Né- piesedünk. Nagy Endre csevegése, 20: Magyar operettegyveleg. 21.35: Hanglemezek, 22.35: Hí­rek, 24: Közvetítés a Britznniz-szíilóból. Jazz- zenekar. BECS. 22.20: Szánthó Enid éneke.. — BER­LIN. 21: Lortzing: A fegyverkovács, háromfelvo" násos vigopera. — PÁRIS. 21.30: Donizetti: Don Pasquale, háromfe’vonásos opera. — RE­GIONAL. 19.45: Schumann Erzsébet szoprán és Goossens fuvolaművész hangversenye. — ROMA. 18: Rádiózenekar, 21.50: Paretíi: I dispettosi amanţi, egyfelvonásos opera. — VARSÓ. 22.30: Kosowka Irén zongorázik. — ZÁGRÁB. 21: Rí­diózeneka-r. ^ Hétfő, szeptember 7. BUCUREŞTI. 5.30: • Reggeli műsor. 12.30: Idő- járásjelentés, vízállás, sport, 12.40: Lemezek. Köz­ben 13.45: Hirek, 14: Hirek, 18: Rádiózenekar, 19.05: Felolvasás, 20.30: Brahms: Szonáta. Radu- lescu hegedű é? F&onescu zongoraművész játéka, 21: Időszerű anyag, 21.05: Lohmann Pál énekel. Loewe: Edward. Schubert: Tartarus; Holdas est. Wolfő Gyaloglás. Holtan akarod-e látni kedvese­det, 21.30: Hirek, Sport, 21.45: Dinicu zenekar, 22.45: Hirek. BUDAPEST. 13.05: Vándoryné Szathmáry Aranka éneke], 13.30: Hirek, 13.55: Simonyiné Groh K-ára hegedül, 14.30: Bajaikjkazéncksr, 15.40: Hirek, 17.15: A rádió diákfélórája, 17.45: Hírek, iS: Örz.[ párisi divat Levél, 18.30: Farkas Béla és cigányzenekara, 19.30: Előadás. 2c: Keleti Lili zongorázik. 20.40: Szrtnyü Zoltán elbeszélé­sei, 21.05: A rádió szalonzenekara, 22.20: Hirek, 22.40: Az Operaház tagjaiból alakult szalonzene- kar, 24: Hanglemezek, 0.05: Hírek. BÉCS. 23.20: Rádiózenekar. — BELGRAD. 21: Opera. — BRESLAU. 20: A "Wialdbauer—Kerpely négyes játékai. — MILÁNÓ. 21.40: Lehár: A cá- revics, három-felvonásos operett. — REGIONAL. 21: Hangverreny. — RÓMA. 21.40: Mai olasz zene. — VARSÓ. 20.45: Lengyel cselló és zongo­radarabok. — ZÁGRÁB. 21.23: Opera. Nem akartak elutazni az elefántok, Bucu­resti-ből jelentik: A borzalom óráit élte Constanta lakossága csütörtökön. A kikötő­ben vadállatok bömböltek, ordítottak. A Kludski cirkusz indult Keletre. Az állatok úgy látszik megérezték a tengert s a leg­nagyobb erőfeszítésre volt szükség, hogy a rájuk váró hajóra szállítsák őket. Főleg az elefántok ellenkeztek. A jámbor, megszelí­dített állatok semmikép sem akartak a hajó­hidra vonulni, hiába ösztökélték őket. Végül hatalmas kalitkában darukkal emelték be egyenként a hajó fedélzetére. A város lakos­sága valósággal fellélegzett, mikor az állat­sereglet elvitorlázott Keletre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents