Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)

1936-09-05 / 205. szám

ÂP,& 3 TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Gal«a Moţilor 4 Fiókká adóhivatal és könyvosztály: Piata Unirii 9 szám. — Telefon szám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440> évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre xo, félévre 20, évente 43 pengő. A többi külföldi államokba csőik a portóktilönbözérttel több LVII. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM. SZOMBAT 1936 SZEPTEMBER 5. • Változatok a világ nagybőgőjén, mondhatná a telivés ze­nész. A mélyek mélységéből jönnek a han- \gok és az emberek idegzete rémülten meg­borzong tőlük. Mert ezek a hangok ugyan az emberi élet elmaradhatatlan hangjai, de az igazi összhang idején elvegyülnek az éde­sebbek, a magasabbak, a színesebbek, a lá- gyabbak tömkelegében, mig most önállóan, sőt egyedül harsognak, búgnak, riasztanak ‘elviselhetetlen. A lázas és kegyetlen vér, a meg-nem-békélés és nyugtalanitás tápot kap e tobzódástól. Már egy hónapja dühöng a spanyol polgárháború és mi remény sincs az őrület befejezésére. Az emberek ettől az egyhangúságtól: a bombák és gránátok ször­nyű robbanásától, a kivégzések vérontásait kísérő sikolyoktól kezdenek megkövülni, sö­téten tekintem a jövőbe. Igaz, hogy a spa­nyol-francia határon magasan fekvő házakat kibérli a külföld sivár kíváncsisága s onnét akár a páholyból, éles távcsöveken át szem­léli a háborút, mint ahogy a fér dűlt lélek Í gyönyörűséget lel a bikémiád cd ok vérontásán íés az ököluiváso-k eluadultságán. De a több­ség még nem veszítette el idegzetének gyön­géd érzékenységét és a jóravalóságot a lé­lek közepében. Ez minden gúnyolódás és szenvtelenség ellenére, amely a Népszövetsé­get <ás a külközéleti játék léha formaságait célbaveszd. meghatottsággal és epedéssel lesi a spangol határszélre szorult madridi diplo­maták ülésezését, hogy végét kérjék a test­vérharc embertelen borzalmainak és egyelő­be túszok, foglyok, rejtőtök cseréjének a ■kölcsönösségét. Csakhogy ezalatt a felboly­gatott köziélek megtelik a gond, gyanakvás, rémület állandó ébresztőivel. Az egész fel­fordulás következtében félteni kezdik a fran­cia helyzet szilárdságát és remegve várják Németország uj baljóslatú kezdeményezéseit. És terjed ok nélkül a vakhir Magyarország és Bulgária fölfegyverkezési szándékáról, ami a dunavölgyi helyzetet veszélyes nyug­talanságba ejtené. Tarkabarka hirszövevényt fonnak a lengyel és román történelem for­dulataiból is. De messziről is izgat sok mélyhangu válto­zat. Oroszország oldaláról jelentkezik a ma­ga külön nyugtalanít ásóival. Nem kell hivat­koznunk a Itatalmaserejü szovjet rádiók eu­rópai nyelveken napi pontossággal és változ- hatatlan makacssággal szétröpködő hajtoga­tására. Főleg Németországot rohamozva tö­rekszenek ha nem is háborút, de legalább háborús hangulatot gyújtani és éleszteni. Most, hogy Lengyelország inkább látszik \franciabarát<nak, mint német szövetségesnek s alkalmasint megismétli a békekötés első éveiben létesített katonai szerződéseket, Oroszország kedvező pillanatot érez, pedig valószínű, hogy fog javulni a lengyel—ro­mán viszony is, melynek alapoka kölcsönös érdek volt a szovjet ellen. És a tisztázatlan, olykor érthetetlen hírek az orosz belpolitika többágu válságáról? Szintén borzadással töl­tik el az emberiséget. Ha ezt a szörnyű óriást a mély változatok zenéje — Tolsztoj hogy félt már tőle — felingerli, seregestől pusztul az élet. Az emberi köztudat elsöté­tül, mikor hallja, hogy némi kegyelemkép a bűnös polgári társadalom, a megbízhatatlan munkásság és a jus murmurandin tulmerész- kedő parasztság börtöntöltelékét rabszolga- munkára vezényelték a gyilkos Murman-vi- vidékre és az uj Sztalin-csatarna mentére. Hogy megöltek hidegvérrel száznál is több embert Kirov halála miatt és lelövöldözik vagy pörbe fogják a Trockij-féle szélsőbal- szárny igazi vagy föltételezett híveit. Az iz­gatott tudattól rajzani kezd az izgatott kép­zelet. így kél a hír, hogy Moloiovot megbuk­tatták, hogy az egyik tábornagyra merénylet fenekedik, viszont a másik a katonai pa­rancsuralom összeesküvését szövi. Stb. A hu­szonkét év óta szenvedő ember minden hír­től megvonaglik és átkozza korát; feszültebb lesz a légkör s törékenyebb a béke. Az árak emelkedése minduntalan újra kezdődik. Meg- megujul a gazdasági válság. Üzletek össze­omlanak, öngyilkos fertözet pusztít. Élet, va­gyon. jogbiztonság prédára kerül. Szélsősé­ges áramlatok győznek. A történelemé sötét és kietlen. o nemzrti-parmzlDárt Isméi találkoznif&g a belügymi ­Megkapták a prefektusok a gárdák feloszlatására szélé utasításokat BUCUREŞTI. f(Az Ellenzék távirata.) A kormány továbbra is az ország belső rendjének biztosításával van elfoglalva A Dimineaţa jelentése szerint ez képezi legfontosabb megbízását. A lap kiemeli Mircea Djuvara igazságügy miniszter ha­tározott állásfoglalását, mely szerint el­sősorban az ország belső rendjére és a törvé­nyességre fog felügyelni. Az uj igazságügyminiszter tudja — írja a Dimineaţa, — hogy az állampolgárok közötti békét és nyugalmat a meglévő törvényes rendelkezések pontos alkalma­zása biz'tositja. Bentoiu belügyi almi- niszter még erőteljesebben adott kifeje­zést a kormány szándékának. A kor­mány — mondotta — nem fogja tűrni, hogy egyes szervezetek ggilkossági-islcola jellegével működjenek, ezért legna­gyobb éberségre van szükség minden vonalon. Elejét kell venni az anarchista mozgal­maknak. Meg lehet engedni a törvénybe, erkölcsbe, humanizmusba nem ütköző tüntetéseket, de szigorúan kell eljárni azzal szemben, ki a törvényes rendelkezéseket kicsu- folja. A Bucuresti-be hivott megyei prefektu­sok már megkapták a rendfenntartásra és a gárdák feloszlatására vonatkozó minisztertanácsi határozat végrehajtásé ra vonatkozó utasításokat és székhelye­ikre utaztak. ;— Nagy riadalmat okozott az uj kormány megalakítása soraikban — írja a lap. — Mi- halaclie ugyanis kötelességet vállalt arra, bogy az ő pártja lesz ősszel uralmon. A kormány átalakításának sikere bebizonyí­totta, hogy a mandátumok lejártáig uralmon marad. A nemzeti parasztpárt vezérei nem képesek ezt elviselni s külföldi összeköttetéseket keresnek, belföldi tüntetéseket rendeznek helyzetük megjavítására. Ismét kudarccal fog járni Mi- halache eljárása. A kormányt az egész liberális párt támogatja és egy­ségesebb, mint valaha. Pentosan végrehajtja programját és akkor távozik, midőn befejezte munkáját. A moltá már Mihalache kormánybuktató akciója. Nyugalomra és a kormányzás állandósá­gára van szüksége az országnak. A kormány tudni fogja, mit tegyen s semmi­féle zavargás, vagy türelmetlenség nem akaszthatja meg útjában. Â belügyminiszter tanácskozása Megírtuk, hogy Juca belügyminiszter látogatást tett Mihalachenál, hogy a pa­rasztgárdák békés feloszlatásának ügyét letárgyalja. A kétórás tanácskozás ered­ménytelenül végződött. A nemzeti pa­rasztpárt elnöke nem adott végleges választ s fenntar­totta a jogot, hogy a kérdést a mai napra Bucuresti-be összehívott párt­vezetőségi ülés elé terjessze. Bucuresti-i lapok valószínűnek tartják, hogy Mihalache a Goga-párti kékingesek és a Vaida-párti feketeingesek szerveze­tének leszereléséhez köti a parasztgár­dák feloszlatását. A Credinţa értesülése szerint a nemzeti parasztpárt kebelében a liberálisok újabb sakkhuzástól tartanak s attól félnek, hogy a kormány csupán a parasztgárdákat szereli le a valóság­ban. A Presa telei on jelentése szerint Juca belügyminiszter Mihalachet ismét meglátogatja, aztán bemutatkozó látogatásait a párt­vezéreknél tovább folytatja. Valószínű, hogy Mihalache után Gogával fog találkozni, aki e célból Ciuceáról felutazik a fővá­rosba. Baj van ismét Lupuval Bucuresti-i lapok jelentése szerint dr. Lupu Prágából Brüsszelbe utazott, hol részt fog venni a béke védelmét szolgáló világkongresszuson. A Tara Noastra — Goga lapja — éltes támadást intéz Lupu dr. ellen külföldi tevékenysége miatt. Tiltakozik az ellen, hogy Lupu bírónak tolja fel magát s bírálatot mond a bel­politikai állapotról a külföldi sajtóban. — A határokon túl — írja a lap — másként Ítélik meg a szavakat, mint Lupu gondolja. Románia tekintélye so­kat vesztett Lupu dr. eljárásával. Azt mondja, hogy a német-politika győzel­me volt Titulescu elejtése s csapást mér­tek ezzel Genfre és a kisantantra. Nevetséges és egyoldalú állítások — folytatja Goga lapja. — Antonescu külügyminiszter kijelentése szerint lé­nyegileg nem változik Románia kül­politikája. Nem politikai, de személyi változásról van szó. A külpolitika állandó jellegét a sze­mélyváltozás nem módosítja. Egyes ellenzéki lapok jelentése szerint a nemzeti parasztpárt kebelében is elége­detlenség tapasztalható Lupu dr. kül­földi tevékenysége miatt. Nincs kizárva, hogy ezt a kérdést is felvetik a mai ta- tanácskozáson. A nemzeti parasztpárt Bucuresti-ben tartózkodó vezérei egyelő­re igen tartózkodó magatartást tanusita nak. Kormánypárti vélemény A Viitorul — a kormány hivatalosa — gúnyos hangon ir a nemzeti parasztpártról. Nincs szó külpolitikai irány- változásról Politikai körökben nagy fontosságot tulaj­donítanak Antonescu külügyminiszter nyilat­kozatának, melyben leszögezte, hogy a kis- antant államokkal fennálló szövetséges vi­szony ápolása a lényege Románia külpoliti­kájának s napról-napra szorosabbá kell termi azt a köteléket, melg összeköti ezeket az államokat. A Tara Noastra — Goga lapja — felteszi a kérdést: — vájjon mindenben követni fog­ják Titulescu külpolitikáját? A lap rámutat hogy az Abesszíniának nyújtott tulságba menő segítség miatt élesen támadta az olasz saj­tó Titulescut. Felemlíti azt is, hogy Titulescu külpolitikája miatt Románia és Lengyelország között el- hidegült a viszony. Nem von le végső követ­keztetést Titulescu személyére vonatkozóan. Kijelenti, hogy nem ismeri tisztán ennek kö­rülményeit s végleges állásfoglalását arra az időre halasztja, -midőn a Titulescu menesz­tésére -vonatkozó összes adatokat ismerni fogja. ICiiliigyniiiiiszdea'i táviratok' Hivatalos jelentés szerint Antonescu knl- I ügyminiszter táviratban közölte a kisantant és Balkán-szövetséghez tartozó államok, An­glia, Franciaország, Italia, Lengyelország és Oroszország külügyminisztereivel, hogy hi­vatalát elfoglalta. A távirati értesítésre most érkeztek meg a válaszok. Stojadinovics jugoszláv külügyminiszter fejezte ki elsőnek szerencsektváiratait. Re­ményének ad kifejezést, hogy Antonescu a béke védelmét s a hagyományos, őszinte ba­ráti és benső együttműködés politikáját szol­gálja. Krofía csehszlovák külügyminiszter örö­mét tolmácsolja, hogy a kisaxitartí Pozsonyban tartandó legköze­lebbi konferenciáján Antonescu külirgy- ügyminiszt őrrel fog találkozni. Meiaxas görög külügyminiszter meleghan­gú táviratban reméli, hogy szoros együttmű­ködéssel a béke és a két baráti, szövetséges állam érdekében fog Románia uj külügymi n.Lszterével együttműködni. Delbos francia külügyminiszter távirati vá­laszában biztositja azon szándékáról Romá­nia uj külügyminiszterét, hogy az együttanü- ködé-st kölcsönös bizalommal a béke védel­mében tovább fogják folytatni. Litvinov orosz külügyminiszter elégtétellel veszi tudomásul, hogy Antonescu. a béke fenntartására vele együtt akar működni s a két ország közötti kapcsolatokat ki akarja mélyíteni. Az orosz külügyminiszter hangoztatja, hogy a szovjet minden országgal, főleg közvetlen szomszédaival a béke fenntartása érdekében együtt akar Fe­ladni. (Folytatása a 8. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents