Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)
1936-09-04 / 204. szám
BCCP/V7ÄK ■SKjmtm / 7.? ft mx « pt c m b r r A. •mrimn Hol készülnek az amerikai „velencei“ filmek? A hold kétségkívül valódi, a többi szenzációsan jól sikerült hamisítvány XFWYORK (SzeptemL>cr hó.) Miami, az amerikai mennyország földre csöppeni darabja, az idei nyáron olyant talált Ki, hogy csak. úgy sápadtak tőle a konkurrensek Szil- l< lesi auyakünyvéből kiderült, hogy a „legér. dekesebb korlxrn" van és éppen negyven éves. Hz még egy amerikai fürdőváros életó- Ih'ii sem csekélység, a többit |vedig elvégezte n reklám é.s a színes prospektusok tömege, y reklám, ez a földöntúli méretű angyali találmány, mely tarka papirosszárnyával ott virrasztóit már Miami bölcsőjénél és azóta végigkíséri az élet göröngyös utjain. Két ilyen szép jövőre hivatott nagyvilági dáma született negyven évvel ezelőtt, csaknem egy időben. Az egyik Amerika keleti, a másik a nyugati részén. A mamája mind a kettőnek a szerencse istenasszonya volt, a papági egy ötletmilliomos amerikai A/ egyik Hollywood, a másik Miami. Hollywood nyugaton, Kaliforniában, Miami keleten, Floridában. Mind a kettő földi mennyország akart lenni. Miami elérte colját, Hollywood csak a purga tóriumig emelkedett. FHorida félszigete úgy hajlik lefelé Kuba irányában, mintha az USA itt áztatná kis ujját a tengerbe. Rengeteg langyos viz veszi körül a félszigetet és a vízből annyi mocsár jutott a félszigetre is, hogy negyven évvel ezelőtt több volt a szúnyog és moszkitó Floridában', mint most a milliomos. Fmber alig bírta ki- állam ezt a gőzölgő kiimát, ahol csak izzadni és vakarózni lehetett. Az egymástól láthatatlan távolságokban fekvő apró farmokon még a néger sem állta a munkát és úgy szökdöstek, mint a ernenne i fegyencgyarmatokról. Megjelenik az ötletmilliomos. 1896-ban Washingtonban kellemetlen iigvei támadtak egy, különben életrevaló és talpraesett ügyvédnek. Akkor még a gangsztervi- lágnak hire-hanava sem volt és a közvélemény az apró-cseprő botlásokat is jobban felfújta a kelleténél. John S. Collins, a nevezett ügyvéd, faképnél hagyott néhány kinos elszámolást és búcsút mondott Washingtonnak. .Akkorát szaladt, hogy meg sem állt a floridai szúnyogokig. Itt, a világ végén, már senki se kereste és ráért gondolkodni. Megállapította, hogy ha Floridából a csípős rovarokat leszámítja, ami megmarad: az csupa mennyország. Pálmák vadon nőnek s ha a bura bele is fullad a bozótba, minden haszontalan virág úgy terem, mint valami melegházban. Fs volt ezenkívül Floridának egy megbecsülhetetlen tulajdonsága: nem volt gazdája. John Collins kinézett magának egy határtalan földet a tengerparton és kijelentette, hogy: „ez. az. enyém!“ Senki se tiltakozott, az. a pár ember, aki hallotta, legfeljebb nevetett rajta. Uj lakók. Collins ezek után levelezéshez látóit. Százával irta az episztolákat az Egyesült-Államok különböző városaiba, különböző címekre. Mindazoknak, akik a.pró-cseprő botlások miatt levegőváltozást kivántak, csak még azt nem döntötték el, hogy a világ melyik tája felé induljanak. Most megkapták az irányt, és kik jobb, kik rosszabb anyagi felszereléssel összetalálkoztak a floridai tengerparton s megalapították Miami-Beachot. Egyelőre homályos volt, hol van itt az arany, ellenben az örökké enyhe kiima nem engedte a kedélyeket elromlani s amikor lecsapolták, elég könnyű munkával, a környékbeli mocsarakat, egyszerre megszűnt a szunyoginvázió és a helyzet pillanatról-pilla- nalra komolyodott. Most már volt elég föld és bőven termő eldorádó, csak azt a nehéz kérdést kellett még eldönteni, hogy dolgozni kezdjen-e a már párezer főre felszaporodott társaság, vagy pedig valami okosabb dologhoz fogjon. Hídépítés. Közben Collins mind vakmerőbben engedIe neki a képzeletét. Felfedezett egy kis szigetel Miami Beachha] szemközt. Azért kellett felfedezni, mert a szűk tengerszorost annyira benőtte a tropikus növényzet, hogy mindenki a szárazföld folytatásának gondolta messziről. Collins megnézte közelről és e határozta, hogy három kilométeres fahidat épil a szárazföldről a szigetre. Ettől a gondolattól majdnem polgárháború tört ki Miami Beachbon, de Collins eladogatta földjeit a tovább szállingózó jövevényeknek s barátait is igénybevéve, összehozott hetvenezer dollárt, megépítette a hidat, a szigetet körülbástyázta coralokkal, hogy csinosabb legyen és elnevezte Corali Gablesnek. Ide már csak a milliárdosok hiányoztak hogy tamépositsók „Bucii retirok“-kul. A reklám és a mennyország E|)|H'ii ideje volt, hogy Steve Hannngan egy kaliforniai reklám ügynök elvetődjék Miami Beachha. Körülnézett és már tiszlá hun volt vele, hogy innét meg lehet kontre minálni Kaliforniát. Ha Collins belevert hét veno/er dollárt a hidbn. Ha un agán ennek sokszorosát beleverto reklámba. Az ameri kai lapokban kezdlek megjelenni a hasábos hirdetések: „Ne menjen Európába! Mi<tjn löbbet és szebbet ad!*' Ezt látta az amerikai a breakfast mellett a villanyosokon és a mozilejiedökön. Akinek eszébe sem jutott, hogy Európába menjen elöbb-utóbb elment Miamiim. Ils iti csak ugyan sok jót és szépet talált. Mindenekéiül csodaszép nőket, s a „miami görlök“ hire egyszerre szétszaladt az Egyesült Államok ko molytalan, de pénzes férfiköreilien. A minin görlök ott voltak egyszerre a színes prospek tusok címlapjain is, észvesztő fürdőruhák ban és plen air tazurszlnekben kifestve. D< ott voltak « valóságban is Miamiban! Szépségki rálynök Hannngan szépségkirálynőket sorozol Amerika-szerte é.s akik beváltak, hajón, vo unton és repülőgépen utaztak Miamiba. Karcsú szépségkirálynők szolgáltak ki Min mi minden trafikjában, minden éttermében szállodájában s a legszebbek a strandokon sütkéreztek. Repülő görlök is voltak, akiket Hannigan az érkező repülőgép-utasok szórakoztatására küldött előre az állomásokra, hogy már ott kezdjék megalapozni Miami jó hirét. A/ idegenforgalom egyszerre olyan méreteket oltott, hogy a miauin városi tanács a leányiskolák növendékeit is kirendelte kisegítő gürl.s/.olgálutrn. Egy-egy amerikai férj kirándulása Miamiba kés/ válóper volt és mái maga ez is sokakat csábított. M illlárdosok tündöklése. A/ amerikai felső tízezer és a hozzá szilvasén kapcsolódó középső s/.ázezei a lelet Európában töltötte, addig közülük a román* tikosok Olaszországban. Collins és Hanna* gan felépítette ezek számára Olaszországot, amely a reklámok szerint szebb lett, mint a valódi. A Corali Cables egy részét elnevezték Velencének és át is alakították a névnek megfelelően. Ili is vannak lagúnák, Rialto hídja s megvan a Canale Grande palotasora Gondolák úsznak a vizen s a pálmák mögül itt is felemelkedik az égre a telihold. A hold kélség- te:eniil valódi. Made in Universum, de a többi szenzációsan sikerült hamisítvány. Azok az amerikai filmek, melyekben velencei jelenei fordul elő. mind itt k szüllek s az operatőrnek hajmeresztő gondjai vannak, hogy úgy fogja a képet, hogy a több mint csodaszép vegetáció és a pálmák el ne árulják a turpisságot. A Corali Cablesen, a szállodák kivételével. csak milliárdos lakik. Mindegyiknek van saját palotája, saját pálmnerdüvel s amit fényűzésben a szomszédnál le kell konkur- rá!ni, ez a fok a velencei Ca düronál kezdődik. Ez a milliárdos-paradicsom 1926-ban majdnem tökéletesen elpusztult. Olyan tornádó söpört végig a félszigeten, mely több- ezer emberéletbe került A paloták fele és nyolc nagy szálloda leomlott, a pálmaültetvények háromnegyedrésze megsemmisült A romoknak csak egy kis része tudott ujra- épülni. mert a közbejött gazdasági válság itt is megakasztott minden vállalkozást. Azóta Miamiban a fényűzés és az árak leszállónak, ma már inkább a középosztály nyaralóhelye. A javulás most indult meg, o júliusban lefolyt jubiláns ünnepségek már abban a jegyben folytak le, hogy Miami újra a régi, vagy legalább is a régi szeretne lenni. Hollandia is fegyverkezik AMSZTERDAM. (Az Ellenzék tudósítójától.) Hollandia a zűrzavarban, békétlenségben s a meg-megujuló válságok viharaiban, amelyek esztendők óta rázzák a lázbeteg Európát, valahogy mindig a boldog nyugalom szigetének tetszett. A világháború alatt semleges ország volt, rémségek nem dúlták, vért, idegeket és pénzt nem áldozott, általános jólét és gazdagság virult ezen a kis daTab földön, amelynek minden rögét úgy hódították el a tengeriül a kevésbeszédü, igénytelen, facipős hollandusok. Ha az inflációktól meggyötört, bankbukiások, tisztes, évszázados cégek haldoklása közepette élő európai ember a zavartalan életre és nyugalomra gondolt, ezeket a fogalmakat Hollandiával egyesítette, ahol a tulipánmezők és a vidáman bukfencező szélmalomvitorlák között nem bántanak senkii filléres gondok és nem kell féltenie senkinek a mindennapi kenyerét. Ez a helyzet azonban lassanként megváltozott s ha anyagi bajai nincsenek is népének. Hollandia sem tudja már kivonni magát az öreg Európán végigsöprő járvány alól. A fegyverkezési láz, amely vasba kényszeritetle a békésebb népeket is, Hollandia fölölt sem vonult el nyomtalanul s Vilma királynő országának ma nagyobb a gondja, mint valaha, határainak biztonsága és hathatós védelme. A zűrzavaros nemzetközi helyzet érthetővé teszi, ha a hollandusok sürgősnek látják az ország védelmi állapotának megszilárdítását. Nem lehel ugyan azt mondani, hogy Hollandiában lázas idegesség uralkodnék, de mégis mindenütt érezni azokat az uj szükségszerűségeket. amelyekre pár esztendővel ezelőtt még senki sem gondolt volna. Különös figyelmet fordítanak a korszerű fegyvernemekre, amelyek hihetőleg biztosítják az ország megöltalmazását s megelégedéssel fogadta a holland közvélemény a honvédelmi miniszter bejelentését, hogy a lég- védőiemre szolgáló tüzérséget tizenhat üteggel megerősítik. Valószínű, hogy Hollandia tovább is megy ezen az utón; erre mutat, hogy katonai körökben igen élénk megbeszélés tárgya a határok megerősítése. Különböző hirek keltek szárnyra erről a határbiztosításról, mint ahogy történni szokott ilyen körülmények között, de a szállongó találgatásokat hivatalos helyen eddig még nem igen erősítették meg. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy mind erősebbé válik az országban az a meggyőződés, hogy a nyugtalan Európában nincs többé „boldogság szigete“. NŐI DIVATSZALONOK divatlap juta*» lef- olcsóbban és legnagyobb választékból U Ellenzék kunyvosztályában. Cluj, P, Untad vásárolhatják. Europa—Ellenzék pausálkurák!! Nyaraljon általunk olcsó utószezoni árak mellett: TIISNAD ÉS S0VA1A FÜRDŐN Fenti árakban a következők foglaltatnak benn : Lakás a fürdőtelep legjobb villájában (Pauli villa) napi háromszori kitűnő étkezés a fürdő legjobb éttermeiben, választás szerint, mindennapra fürdőjegy (akár strandfürdőbe, akár szénsavas kádfürdőbe), valamint az ősz- szes borravalók és állami adók. Pciusálárak szeptember 1—30-ig érvényesek!! Indulni bármelyik napon lehet, mind össze annyi kötelezettsége van, hogy indulás előtt 3 nappal jelentkezik az Ellenzék könyvosztályban, Cluj, P. Unirii. Telefonszám 109 Fenti árakban következők foglaltatnak benn: Lakás a fürdőtelep legjobb szállóiban, naponta háromszori étlapszarinti kitűnő étkezés, íürdőjegy minden napra, akár szabadfürdőbe, akár kádfürdőbe, kurtaxák, zenedijak, borravalók, az érkezésnél és elutazásnál személy és podgyász-szállitás Közigazgatás A közigazgatás hivatása az volna, Inw ügyeljen :i polgárok egészségére, elet és vagyonbiztonságára, a köztisztaságra, gondoskodjék jó utakról és azok karbantartásáról, segítségükre legyen, kezükre járjon az embereknek ügyes bajos dolgaik elintézésében. A közigazgatás ugyanis azt a szerepkört van hivatva betölteni, melyet egy gondos es irkos családfő tölt he a családban. Es ineTt a közigazgatás gyámkodásával annyira rea- fekszik az emberekre, ennek a gyámságnak kedveltnek. előzékenynek, egyszerűnek és simának kellene lennie. Különösen nagy súlyt kell arra helyeznie, hogy intézkedése a kellemetlenség jellegét ne öltse magára. Kerülnie kell a látszatát is annak, hogy bánásmód tckintetélren polgár és polgár között különbséget tesz. Minden intézkedését a megfontoltság, a józan ész és az igazságosság szelleme kellene áthassa. Tekintetét sohasem szabad levennie a polgárság fizető, teherbíró képességének határáról. Hiszen ha e szempontokat figyelmen 'kívül hagyja, akkor saját létének nz. életforrását támadja rneg. A jó és hivatása magaslatán állni akaró közigazgatás szerepe, munkája nagyon nehéz. Sok körültekintést, tapintatot, igazság és humánus érzéket követel. Főleg pedig az a szempont kell áthassa, hogy nem a nép áll a közigazgatás szolgálatában, hanem megfordítva. Ha a mindenkori helyzeteknek meg akar felelni, minden igyekezetével azon legyen, hogy a polgárság életét lehetőleg megkönnyítse, nem pedig, hogy megnehezítse felesleges terhekkel. Az észszerű gazdálkodás tényét egv pillanatra sem szabad szem elől tévesztenie. A felesleges és visszatetsző, fényűző jellegű megnyilvánulásokat kerülje. Ennek szem előtt tartása különösen ajánlatos a mai súlyos, gondterhes időkben, mikor a megélhetés lehetősége mind szélesebb rétegeket állít megoldhatatlan feladatok elé. Amikor a tömegek idegei a mai túlterhelt légkörben pattanásig vannak feszítve, az állam létérdeke követeli meg ezt a szempontot. A népek görnyednek a gazdasági krizis alatt. Ennek ellenére az adók és illetékek kigondolásában és kivetésében a községek vetekednek az állammal. A polgárság pedig izzad és fizet. Azaz fizetne, de már napról- napra mindinkább nő azok száma, akik nem bírják a futamot. Foglalkozni kell ezekkel a látszólagos kis ügyekkel is, mert a nemtörődés, ezek elhanyagolása, lenézése szokta szülni a viharfelhőket. Sok kicsi sokra megy! — mondja a közmondás. Es ebben mély igazság rejlik. A sok kicsi egymásra tornyosuló elégedetlenség néha népitéletek formájában robban ki. Két éve. hogy a Cluj-i kültelkeken lévő háztulajdonosoktól is szed a város front — tehát köztisztasági — illetéket anélkül, hogy egyes területek, vagy utcák valaha is látnának városi tisztogató szerszámot. Igaz, hogy ezzel szemben legalább a takarításért fizető háztulajdonosokat kötelezik a gyalogjárók é.s sáncok tisztogatására. Hát ez is megoldás. Egy rókáról két bőrt. Mert eltekintve attól, hogy a gyalogjárók és sáncok köztulajdon és igy már ezen az alapon sem lehetne a háztulajdonosokat kötelezni a takarításra, de ha már megteszik, akkor legalább e címen ne szednének tőlük illetéket. Ez a fura eljárás az egyenlő elbánás elvéről, valamint az igazságról alkotott fogalmainkba ütközik. Egy ilyen szintén kicsinynek látszó tünet a közjármüveknek magáncélokra való felhasználása. Visszatetsző dolog, a mai nehéz gazdasági időkben, vesztegelni látni közjármüveket, vagy autókat közalkalmazottak házai, lakásai előtt, arra várva, hogy őket, vagy családtagjaikat hivatalba, vagy egyéb helyekre szállítsák. Ez a kicsinynek látszó dolog rossz vért szül. Ugyancsak ajánlatos volna beszüntetni a már évenként kötelezővé tett személyazonossági igazolványok kiváltását is. Ez az intézkedés mindennel, csak a polgárok érdekeivel nem indokolható. Pocol Victor. R end el áttörvén y a vált óp é nzh am isitások leküzdésére. Bucuresti-ből jelentik: Az elmúlt évi őszi ülésszakbaji a parlament tör vényt szavazott meg a váltópénzek kibocsá tásának szabályozására. A pénzügyminisztérium most ezt a törvényt rendelettörvény utján módosította. A vonatkozó rendelettörvény szerint, amely a Monitorai Oficial augusztus 28-1 számában jelent meg, a váltópénzemisszió teljes összege változatlanul 4 milliárd 820 millió lej marad, azonban az egyes váltópénzeket nem a mult év őszén kihirdetett törvényben megállapított ötvözetben és méretben készítik el, hanem úgy- amint a minisztertanács ezután megállapítja- Ennek a rendelkezésnek célja az, hogy n, váltópénzek hamisítását minél nehezebbe tegye és igy a váltópénzek körül uralkodó jelenlegi helyzet megszüntethető legyen.
