Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)

1936-09-29 / 225. szám

TTTti szeptember 2 9. Hogyan hészül Paris sra 7 Kirándulás térben és tdőben PARIS. (Szeptember hó.) Az 1937-i világ­kiállítás aiklalmából sok szó esik Paris leg­régibb közkertjének, a Jardin des Ptairtes­nak iij ,,toalatt“-jéröl. Ez a kis, immár háromszáz esztendős pa­radicsom szószérólt füvészkertet jeleni. De temérdek érdekes növénye, ritka palántája és egyéb fája között, az exotikus állatvilág ezer­nyi képviselőjének tőszomszédságában, Páns gyermek seregei játszanak, kergetöznek, itţ-ott verekszenek, mindezt a nyugati metropolisok koraérett apró polgárainak pallérozottsá- gával. A medvék mélyen a földl>easolt vermeik­ben. a meseszép tropikus szárnyasok kecses kalitkáikban, a ragadozók ketreceik hatalmas vasrácsa mögött, mindannyian nagyobb ké­nyelemhez, „emberségesebb“ életkörülmé­nyekhez jutnak a tervezett, süt részben már végre is hajtott újítások révén. Különösen a virágágyak pazarabbá, sziu- pompásabbá tételére fordítóit nagy gon­dot az oly magas fokon álló párisi kert- mibvészet. Fontos reformszámba megy a tudományos élet és a műveltebb turista rétegek szemé­ben, hogy a Jardin des Plantes-hoz szerve­sen tartozó Museum, mely az állat- és nö­vénytan fejlesztés-vei és egyetemi oktatásával kapcsolatos intézmény, értékes néprajzi gyűjteményét átviszi az újjáépített Troca- dero-palotába. Hatvanmillió franknyi költ­séggel mégy múzeum fog itt otthonra taládni s ezek közül a legérdekesebb kétségtelenül a néprajzi lesz, mely a hajdani Trooadero ethnográfiai kiállításába olvadva, Musée de 1'Homme (az Ember múzeuma) nevet kap. Az állatkertet egykor, mint a király kertjét ismerte a kö­zönség s egy lő25-ben kelt rendelettel terem­tette meg XIII. Lajos, az udvari orvosok­nak szánván, gyógynövények telepeként. Rengeteg olyan történelmi és tudományos irodalmi vonatkozást tartalmaznak ódon épü­letei, rézkarcok, kéz-iratok, érmek, miegyéb, melyeket a párisiaknak is cs-ak egy elenyésző töredéke ismer. Patinás itt minden, a 17-ik és 18-ik szá­zad megsárgult Írásai, a rozsdamarta, csat­tok vaskos foliánsokon, világhírű botaniku­sok púderes, copfos feje az ősi arcképeken. De főleg Buffon egyidejűleg komoly és fri­vol lénye, tudós koponyája és cáfra köntösei kisértenek itt, a rokokó esztendőinek bájos zománcával vonva be minden tárgyat és em­léket, mely itt oly ékesen az emberi, a tudo­mányos szeMem haladásának m érföl des csiz­májáról beszél. Az első nagy francia utazók gyűjtötte ter­mészetrajzi ritkaságokhoz, az Antillákról, Dél-Amerikából, Egyiptomból idehordott szépségekben, a 'hires parkfestők, Nicolas Robert, Jean Joubert, Claude Anbriet reme­keihez ő, Buffon, csatolta a botanika történetének folyton gazdagodó osztályát. Kibővítette, a Szajnáig terjesztette a Jardin des Plan- tes-ot, ahol ma szobra áll s ahol féltve őr­zik a nagy kutató, a kitűnő stilista, az elegáns udvaronc Íróasztalát, karosszékét, levelezését, kéziratait. Úgy egybeforrottt a kertjével, tudományos munkássága oly mélyen gyökerezik annak talajában, akár a közepén pompázó akácfa, mely közel félezeréves és amelyről azt mond­ják: „Európa legősibb akácfája“. Bevallom, nem találom szebbnek, különb­nek szülővároskám szivemheznőtt akácainál. Kelet Amint illik, az exotikumok kertjével szem­ben az utca túlsó oldalán: Afrika! Vagy ta­lán, bárba Délről is van szó: a Kelet; a ma- hometán világ. Páris mecsetje!... A füvész- kertek, múzeumok, laboratóriumok, a bota­nikusokról és geológusokról nevezett utcák gócpontjában. A természetrajz három vilá­gának ritkaságai, érdekességei közepette. Lá­zasan lüktető nyugati élet sodrában az Isz­lám közönyének szintje . . . Egy darab Tunisz, Algir, vagy Marokkó. Fehérre meszelt, vályogszerü falak, rácsos ablakok előtt néhány várakozó luxusautó. Majolika lépcső vezet a rituális vendéglő­höz, Sűrű, sárguló lombozatra tündéri fényt vetnek alulról, a bronz-kálitokba zárt arab lámpások. Mindjárt a bejárat mögött füge­fák hajolnak feléd, rajtuk az érett füge. A terem körül futó faburkolatnak szantál- illata fogja meg az embert. A kevésbé regé­nyes lélek azt is megfigyelheti, hogy — ta­lán a ridegebb éghajlat miatt — a drága, törékeny anyag hogyan pattog és repedezik mindenfelé. Moszkm művész faragta ajtón keresztül kis kertbe jutunk, mely szabálytalan ábrát mutat, szeszélyes, arab stílusai falai között. Kis poros akácfák festett lámpásokat rejte­getnek. Tengerparti kavicsokból rakott fforá­diósok, mindmegannyi titokzatos létrát ve/e magas bokrok közé, melyek mögött telajzou fantáziánk az Ezeregyéj minden büntettek amerikai filmek elképzelése szerint, sejteti. Vagy a gyengébb lelkek számára, szultannok- nek és Azra-törzsbeli rabszolgáknak szerelmi epedését. Ötszögül medence, lakkozott téglából, fűk sziák, szék fűk szegélyezik a kis szökökutat. Cserepekben, ami némileg gyengíti a lokális színezetet. Széles karosszék a peremén, ben- ne kényelmes török irr. Távolabb, fülkék­ben, két kövér Fntimé, vagy Zuleika, alapo­san kifestve, elnyujtózva. Körülöttük udvar- lóik. Egyik előtt a köteles narghile, vizipip-a, mely minden szippantásnál hallhatóan bugy­borékol s melyen úgy lxibral vaskos ujjai­val, mintha furulyázna. Tamburin, északafrikai egyel) hangszerek játéka, férfias, komor hangon nekelt mono­ton dalai a sivatagnak, hol a Szahara éjéből felhangzó, inélabos pásztorok rögtönözte sirá­mokra, hol bizantinul* liturgiára emlékeztei­nek. Időben, térben milliónyi mérföldre a künn zajló, harsogó francia fővárostól . . . Csak a hihetetlenül mocskos, sárga-fekete lé, amit móka néven kis, finom rézcsészék­ben szolgálnak föl, ébreszt a rideg valósag- ( ra. no meg annak a két tucat. Cook veze- I reite turistának inváziója, akik, mintha a j középkor szaracén betöréseit bosszulnák meg, olyan illúziót rombolva lármával vi­harzónák be. Itt vége az ezerketledik éjszaka arab va­rázsának! ... (—/•) AGY- ÉS SZIVÉRELMESZESEDÉSBEN SZEN­VEDŐKNEK megbecsülhetetlen szolgálatot trrz az enyhe természetes FERENC JÓZSEF keserii- viz azáltal, hogy a tápcsatorna t.-rtalmaát kímé­letesen levezeti és ez emésztőrendszer működését biztosan eősegitj. Orvosok ajánlják. Borzalmas gyilkosság. Richmondból jelen­tik: A város egyik elhagyót helyén levágott véres női fejet találtak. A fej ujságpapirba volt csomagolva. A kegyetlenül meggyilkolt nő fejnélküli testét már a mult pénteken megtalálták egyik elhagyott mezei utón. Azt hiszik, hogy az áldozatot bosszúból gyilkol­ták meg. Megállapították ugyanis, hogy a meggyilkolt nő koronatanú volt abban a perben,, amelyben elitéltek három gonosz­tevőt, aki meggyilkolt egy húszéves fiatal leányt. E. FAIVRE a Poitiersi egyetem klinikai tanára HÉRARD tanár, az Orvostudományi Aka­démia v. elnök®. LANCEREAUX, az Or­vostudományi Aka­démia v. elnöke. IEGEROT, az elgeri Természettudományi Főiskolának v. élettani professzora. KIVÁLÓ ORVOSTANAROK a köszvényeselcnek időnként toxinmentesitö gyógykezelést ajánlanak használandó erre a célra, minden évszakváltczáskor, mível: ü'':.r-v-T'v’é a hideg, a nyirkosság éí a húsételekben dusabb táplálkozás hugysavszaporulatof termeinek és e- löidézik mindazokat ez okokat amelyek az úgy­nevezett izületi bántalmak alatt ismert kóros álla­potot teremtik. az emberi szervezet túlfokozott tevékenységet fejt ki, a vér regenerálódik és olyan jelenségeket mutat, mint a fák nedve; ilyenkor segítségére kell legyünk a vérnek abban, hogy megszabaduljon a szervekben és szövetekben felhalmozódott hugy- savtól. A nyári hónapokban a vese nehezebben látja el feladatát, amely a vér átszüréséböl áll, a bő­séges izzadás a vizeletet sűrűbbé teszi és ennek következtében kevesebb hugysav válik ki. a vér ugyanolyan változáson ment át, mint ígycsz* szol és másfelöl az első hidegek gyakran rósz közérzetnek és a belső mérgek lassú kiválasztó­dásának szoktak okai lenni Az URODCNAL megőrzi az ifjúságot, megvédi az egészséget, meggyó­gyítja a rheumát, a köszvényt, megakadályozza az elhízást az érelme­szesedést és megelőzi az uremiát. Magyar siker széria Berlinben A magyar film, színház, irodalom és zene páratlan sikerei a német fővárosban BERLIN, szeptember vége. Németország­ban nagy magyar sikereket lehet elkönyvel­ni az utóbbi időben. Nézzük csak meg a vezető berlini mozik műsorát. A Kurfürsten - dämm legelőkelőbb premier színházában, a gyönyörű „Glória Palast“-ban nem kévés ebi1., mint három teljes hónapon át ment Tas- nády Mária első filmje, a Willy Birgellel és Lil Dagoverrel együtt forgatott „Végakord“. Innen alig egy kőhajitásnyira, a legmoder­nebb moziban, a „Capitol“-ban Eggert Márta „Schloss in Flandern“ cimü nagy, énekes filmje startolt a siker felé, ugyanakkor, ami­kor Nagy Kató és Gigli megrenditően szép és maradéktalanul művészi „Ave Maria“-ja az „Ufa Palast am Zoo“-ban hozott egy szűnni nem akaró táblás házas szériát. Bizonyítékául annak azonban, hogy „alte Liebe, rostet nicht“, ki s csodálkoznék azon, hogy a kurfürstendammi Kamara-mozi pla­kátjairól viszont Gaál Franciska, alias .,Csi- bi“ nevet a repriz jegyekért is sorbanálló poroszokra. Egy pillantás a gyárak munka- programjába: az Ufa éppen befejezte Rökk Marika negyedik filmjét, a „S te drágám velem utazol“-t, Turay Ida már az athéni nap hevében dolgozik Hans Alberssel együtt, Uggcrt Márta „Udvari Ivoncert“-jét pedig már az egész birodalomban előre kötötték le a mozisok. De újból lencse elé állították a németek, immár harmadik filmjéhez a fiatal Simó Margitot is, kinek egyre jobb formát mutató filmjei közül ezúttal már nem kisebb partner, mint Carl Ludwig Diehl fog a tehetséges magyar táncosszinésznő- nek méltó kíséretet adni. Ugyan melyik magyar ember tudja hogy a jól ismert Erika von Thaelmann neve mögött magyar asszony rejtőzik'? Az \sz- szonyregiment« film nagy' sikere alkalmá- I bál erdekes pedig erről nem megfeledkez­ni, épp ugy, amint említést érdemel Buday Dénes „Napsugár“ dalának átütő nagy si­kere is, melynek fülbemászó melódiáit a német közönség a most Pestre kerülő „Sze­relmes város“ cimü Jan Kiepura filmből tanulta meg... Irodalmi és színházi sikerek Mit igér a küszöbön álló színházi sze­zon? A budapesti Operaház októberi bny- reuthi vendégszereplésének várható sike­rét a már előre kiárusított Festspielhaus táblájáról mérhetjük le. Wagner klasszi­kus városa bizonyára joggal finnyáskodha- tik a fél életüket jóformán ott eltöltő nagy nemzetközi muzsikusok és színészek sike­rében és bukásában. A pestiek vendégsze­replésének sikeréről azonban ugy meg van­nak győződve, hogy egyes rossznyelvek szerint az egyik éppen akkor szabadságra menni akaró kritkus már előre megírta dicsérettől áradozó bírálatát. Igen komoly formában tárgyalnak Her- czeg Ferenc több darabjának bemutatásá­ról. Szó van arról is, hogy ezek egyik­másikát épp ugy, mint Madách Ember tra­gédiáját, jövő tavasszal a berlini Dietrich Eckardt Bohnén, a világnak legnagyobb, 20.000 személyes szabadtéri színpadán hoz­zák ki, de több magyar vonatkozású hang­játék fordításáról tárgyal a berlini rádió is, melynél ettől függetlenül jóformán szüntelenül futnak be azok a levelek, me­lyek cigányzenét követelnek a Deutschlandsen­d értől. Nos s a könnyebb művészetek? Noiret Irén, a hat nyelven éneklő szőke dizőz, Hamburg legnagyobb hoteljének, az Atlanticanak hali­jában ad négy héten át most már intim körű előadóestét, útja innen pedig London­ba vezet... A hollandiai turnéjáról Pestre tartó Lé- szay Katót ugyancsak a németek szedték le a vonatról. A kis Lészav Kató igy Berlin legismertebb művész bárjában, a Dzsungel­ben népszerűsíti most Buday Dénes, Brodsz- ky Miklós, Fényes Szabolcs és a többi ma­gyar muzsikus nótáit. Múltkor valaki meg is kérdezte már tőle tréfából, hogy minden magyar muzsikus-e, mire Lészav Kató pilla­natig sem zavarba jőve, gondolkozás nélkül vágta rá: persze, hogy nem . . . vannak — énekesnők is ... Ne feledkezzünk meg azonban a klasszi­kus magyar zenéről sem — ezt a jelszót Berlinben, Schulhof Andor, a német főváros társaságának egyik legkedveltebb magyarja adta ki. Schulhofnak saját koncert irodája van a német fővárosban. Ezen az irodán kiviil azután még csak nagy energiája és alapos tudása van a volt magyar főhadnagy­nak, ki addig nem nyugodott, mig idén, egy szezonban Bartók nem fog önálló magyar estét adni Berlinben, meg nem állt, mig be­mutatásra nem tűzte a világhírű Bruno Kit­tel féle kórus Kodály Psalmus Hungaricusát, Berlinbe hozza azonkívül Telmányit és Zat- hureckyt a magyar hegedű, Károlyi Gyulát a zongora és E'erencsik Jánost, Rajter Lajost a pesti operaházi karmesterkedés tehetsé­geit. A magjrar zene jó kezekbe került. . . Végezetül nem maradhat ki ebből a kró­nikából a fiatal Csicsáky Elemér neve sem, kinek a berlini „Deutsche Allgemeine Zei­tungéban és az egész német szakirodalom­ban egymásután megjelenő avantgardista filmcikkei egyre nagyobb feltűnést keltenek. Csicsáky ebben a percben már az Ufa iro­dalmi osztályán dolgozik, de tagjai közé vá­lasztotta a német filmkamara is — a sze­rény modorú Timisoara-i magyar újságíró további karrierje ezek után ma már Berlin egyik legszebb ígérete. Ma csak rövid mérleget akartunk adni Berlin készülő vagy már be is teljesedett magyar sikereiről. A naptár egyelőre szep­tember végét jelzi.. . de Úristen, mi lesz itt akkor, ha ez igy megy tovább — januárra?... Doros Ferenc.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents