Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)
1936-09-03 / 203. szám
mzvBrrTßx I 9 3 ft xzepfemher 3. BARNUM DOKTOR, A CSONTVADÁSZ“ n LONDON. (Az Ellenzék tudósítójától.) Bármim Brown. Biz ez furcsa név. A tömör és férfias angol nyelven épp úgy hangzik, mintha egy derék magyar tudóst Szabó Be- ketownak vagy Lakatos Gzájának hívnának. Valóban, Brown dr.-hoz, aki a világnak oz- idöszerint legkiválóbb őslény hu vára, egészen cifra uton-módon ragadt a Barmira keresztnév. Nem mai gyerek már a doktor, 1873- han látta meg a napvilágot Kansas-ben, pont amikor épp ott tanyázott a Barnum-cirkusz. Barnum-láz dúlt akkor egész Amerikában s ez a járvány annyira hatalmába ejtette a nagy tudós szüleit, hogy habozás nélkül adták egyszülött fiuknak a szen-tkeresztsőgben a Bármim nevet. Tulajdonképen meg lehet érteni az öreg Brownt és életpárját, hiszen a cirkusz a blazirt vén Európát is valósággal önkívületbe ejtette, amikor áthajózott az óceánon, ám minden megértésünk mellett se kétséges, hogy a kis Bamumon is beteljesedett a nőmén est omen törvénye: amilyen egyszerű volt a vezetékneve és szinte mar különc a keresztneve, épolyan lassu, minden háborgástól mentes mederben folyt az élete, foglalkozása viszont keresztnevéhez alkalmazkodott, hiszen az őslénytanra legjobb indulattal se lehet ráfogni, hogy tulsokan \al- lanák szenvedélyüknek. Egy élet az őslénytan szolga* latában. Brown dr. hatéves kora óta él hivatásának. Már kicsigyerek korában különös szeretettel gyűjtögette Kansas aszú mezőin az östengerhátrahagyta csontokat. Azóta persze megjárta a világot, utazott gyalog, lóháton, kocsin, vasúton, sőt, mint például mostanában, repülőgépen is, hogy kőzetekre vadász- szón, amelyekből csontmaradványokat lehet feltárni. Trófeái, mert bízvást nevezhetjük diadalmi jelvényeknek tudományos munkájának eredményét, Newyorkban az amerikai természettudományi múzeumban vannak kiállítva s ott egész terem őrzi a gyűjteményt és nincs az a csontméret, amellyel ne találkoznánk itt. Főiskolai tanulmányait is a kansasi egye- temen végezte. Egy-kettőre kitűnt hallgató- társai közül és legkiválóbb tanibványává lelt W'ilbston-nek, a földtan professzorának, akit ma is Amerika egyik legnagyobb őslénybu- várának tartanak. Igen, Brown elválaszthatatlan társa lett Williston-nek és résztvett valamennyi expedíciójában, egészen a nagy tudós haláláig. A tudományos barátság, az egymást kiegészítő munkatársi viszony tökéletes példája volt közös tevékenységük. Wil- listoa lángelme volt a föltárt csontkövek megmagyarázásában, de hamar elvesztette türelmét ásatás közben. Brown viszont rendíthetetlenül vájta a kőzeteket, akármilyen nehézségekkel került is szembe. Sőt éppen az ásatások térés mutatkozott rendkívül találékonynak. Hogy futó bepillantást nyerjünk kutató munkájába, el kell mondani, hogy az ásatások alkalmával mindig árat használ, olyan szerszámot, amely inkább többé, mint kevésbé hasonlít a cipészek hagyományos fegyveréhez, csak persze nagyobb valamivel. Ezzel az árral távolítja el a földet és a kődarabokat, amelyek a leletet borítják, magát a leletet azonban benne hagyja talajában. A törékeny csontok ugyanis, mihelyt levegő ér hozzájuk, gyorsan szétmállanak. Hogy elejét vegye ennek a veszedelemnek, nyomban sel- Jakkal vonja be az egész csontállományt. A sellak-papirra azután japán rizst önt, ami tudvalevőleg cukor és párisi gipsz keveréke. Ebben a pillanatban el lehet választani a csontokat a talajtól. Ezután történik meg a csontok „áttelepítése“. Az uj talaj hajszálpontos mása a réginek, csak éppen párisi gipszből van. Úgy bánnak az őskori maradványokkal, mintha egy spanyol miliciahar- cos vagy egy svájci-angol turista törött lábáról volna szó .. . Brown dr., amint az egész tudományos világ tudja róla, az ősvilágnak minden eddig ismert lényével személyesen találkozott dgaa——■——— már ásatásai során, az őshallal ép úgy, mint az ősemberrel. Indiából hozta azt a kőga- lambot. amely életében hőbbet nyomott egy tonnánál. Arizona elhagyatott síkságán meg találta a krokodil ősét, Pa tagon iá ban a tör ténelemelötti lovat, Kubában pedig a lajhá lomha elődjét, amelyet szintén az özönvíz söpört ki az élők világából. Hogy milyen nehézségekkel kell megküz denie az ősi én ybu v á ma k, érdekes mozzana tok mesélik Brown dr. életében. Montana ban rábukkant a tyrannosaurus csontvázára A tiszteletreméltó szörnyetegnek csupán ( feje közel járt a nyolc mázsához, az egész csontváza pedig meghaladta a tonnát. A relmes doktor elővette jól bevált módszerét és utána úgy rakta lx? vagonba az egész csontvázat, mint egy szétverhetetlcn bronz szobrot. 1897 óta Brown dr. a természettudomány múzeum alkalmazásában áll. Egyetlen egy szer hagyta el a múzeumot, 1922-Iven, hogy Abesszíniában petróleum után kutasson, az angol-amerikai olajtársaság I ölszól i tusára Petróleumot nem talált, persze csak azer nem, mert nem volt petróleum, de annál ér dekesebb csontmaradványokat tárt föl -u abesszin föld méheböl. Az olajtársaság ezzel is meg volt átmenetileg elégedve s állandó szerződést kínált a doktornak, olyan föl tété lekkel, hogy uj állása ötszörié magasabb jő védelmét biztosított volna, mint tudományos tevékenysége, Bármim megköszönte az aján latot s aztán visszatért a csontvadászathoz Mi a titka sikereinek? Az. hogy megfele azoknak a követelményeknek, amelyeket tu dományémak egyik büszkesége így öntött sza-vakba: t\ jó ,,csontvadász-nak“ egyszerre geo* grnfusiuik, földmunkásnak, kémikusnak és régésznek is kell lennie. Sőt ezenfelül: meg kell. hogy Jegyen 1 tenne a szimat, az ösztön, amit nem lehet megszerezni, ami vele születik az emberrel. Kétszáz évszázaddal vénül „az első amerikai ember“. \ wyoming-i Greybulla-ba dinosaurus- csontvázakra bukkant a doktor. Ezek az óriásgyikok, amelyeknek mindegyike ma s több tizenöt tonnánál, egytöl-egyig szomjan pusztultak el, mégpedig szörnyű ütközet köz- jH.n Alig negyedlioldnyi területen huszon- egyedmagukkal. Csak képzelőtehetségre és színes tolira vár most már a dinosaurusok Marne-csatája. A doktor nevéhez fűződik annak a kérdésnek is a végleges eldöntése, hogy mikor jelent merj az első ember az amerikai szárazföldön. Az uj-mexikói Folsom han ugyanis barátjával, Figgins dr.-ral, rendkívüli leletre bukkant. Hat méter mélyen megtalálta a lörlé- nclemclőtti bölény csontvázát s a jobbsorsra érdemes und palás jobbszemében egy rendkívül finoman kidolgozott kő nyíl at. Nosza doktorunk össz.etelegrafalta az. Egyesült-Államok busz legkiválóbb régészéi s egy tncatravaló futott is a helyszínre esze nélkül. Lgybehangzóan állapították meg, hogy a nyíl cqy húszezer eves amerikai keze munkája. í gy hatott a tudósok véleménye, mint valami meseszerül kinyilatkoztatás, mert addig a szakemberek is esküdtek rá. hogy Amerika első lakosai legföljebb kétezer esztendeje jelenlek meg a szárazföldön s a „folsomi ember* 1- egv csapásra vagy kétszáz. évszázaddal öregebbnek bizonyult. Túl a hatvanon, még mindig fiatalember a doktor ur. Sokat ásott már, de sok helyet tud még, ahol szintén lesz mit ásni. 3Z »LEKS AMY amerikai négereknek kivándorlásáról! Libériába NEWYORK. (Az Ellenzék tudósítójától.) Libéria afrikai néger köztársaság beleegyezését adta hozzá, hogy az Egyesült Államokból kivándorolni akaró amerikai négerek területén megtelepedjenek. A terv felett Amerika színes lakói közt szenvedélyes vita indult meg és Libéria legalaposabb ismerőjének, a tizenkilenc- éves amerikai kutató utazónak, Hillers Árnynak, aki felolvasókörutat tart, Libériáról szóló előadásait mindig zsúfolt terem hallgatja. Hillers Amy ez előadásaira nemcsak a színes, de a fehér hallgatóság is valósággal özönlik, amiben annak is része lehet, hogy Hillers Amy nemcsak Libéria legeredményesebb kutatója, de egyike Amerika legszebb leányainak, akit előadásain a kérdések tömegével ostromolnak. Hillers Amy az amerikai négereknek Libériába való kivándor- lóisóit a legoptimisztikusabban Ítéli meg — Libéria kormányának nagylelkű elhatározása — jelentette ki a napokban Hillers Amy egy amerikai újságírónak — sokban hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok egyik legnehezebb problémája kielégítően és méltó módon oldassák meg. Libéria elnöke, egy rendkívül magasszellemü és lovagias személyiség, újabb bizonyítékát adta ezzel kiváló államférfim tehetségének. Mert az afrikai néger köztársaság, Libéria, a végtelen lehetőségek országa és az amerikai négerek bevándorlása erre az országra a legnagyobb áldást jelentené. Libéria gazdagon tagolt partjaival, mérhetetlen nagyságú őserdőivel, talajának feltárásra váró roppant kincseivel az amerikai négerek bevándorlása révén hallatRomán Nemzeti Utazási és Idegen forgalmi vállalat sajátvezetéseaíaít álló szállodáit I Modem konfort, I pensió szisztéma, I fürdők, stb.Egyé- I ni pausál-kúrák ! Mérsékelt árak Csffüieii SySváii máius hó 15-én megnyitotta! mmn movila, hotel bailor, HOHL 100, VRAJA MĂRII VILLÁM lan kulturális fellendülésnek nézne elébe. Az Egyesült Államok négerei a művészet, a tudomány, a technika és a nemzetgazdaság terén a világháború óta felnyomultak az első sorba és annak az üldözésnek, melyet egy számbelileg semmiképen sem jelentős, de annál brutáli- sabb csoport részesíti őket, főoka éppen sikerük. Amerika fehér lakosságának többsége azonban határozottan elitéli a négerek üldözését. Az amerikai négerek közül kerül ki a kiváló színes egyetemi tanároknak, technikusoknak, feltalálóknak, nemzet gazdászoknak, kereskedőknek, íróknak, színészeknek, énekeseknek, mezőgazdáknak egy kiváló avantgárdája. Nagyon megbecsülik Amerika színes iparosait megbízható, pontos munkájukért is. Libéria afrikai néger köztársaság meglehetős ritka lakosságú terület, meglehetős nagyszámú amerikai négert képes felvenni a lakosság minden rétegéből. A magas intellektuális fokon álló amerikai négereknek az érintkezése az elementáris erejű afrikai őslakossággal, mindkét részre nagyon érdekes lenne. Libéria köziársaság, amely mostani elnökének kormányzása alatt joggal mondhatja magát boldog országnak, olyan fellendülést érne meg, amit ma még elképzelni is alig lehet. Az a lelkesedés, amellyel Amerika néger lakossága ezt a tervet fogadta és amelyet Amerika irányadó tényezői is a legnagyobb szimpátiával fogadlak, a legszebb reményeket kelti a jövővel szemben. Hillers Amy, aki egy gazdag amerikai család sarja, fejtegetéseit azzal a kijelentéssel fejezte be, hogy hozzátartozói és nagyszámú fehér barátja nagyon szívesen kész pénzügyileg is támogatni egy néger kivándorlás tervét. És a gáláns Amerikában különös értéke van egy eszmének, ha azt egy szép fiatal leány támogatja. * VIII. Uj angol bélyegek. Londonból jelentik: Most jelennek meg az uj angol bélyegek első kiadásai. Ezeken a bélyegeken már VIII. Edward király képe szerepel. Az uj postabélyegek külső formájukban abban is eltérnek a régi bélyegektől, hogy a királynak csak a fejét ábrázolják, mig a régi bélyegeket mellkép diszitette. Az uj bélyegeken VIII. Edward király arcképe van, színes alapon. A bélyeg balsarkában az összeg áll, jobbsarkában pedig az angol királyi korona. Egyik könyvkereskedő ismerősöm pana-, szolja, hogy városunkban a detekli vregény fogyasztása érezhetően rnegc; appant. Nem birja kérem a konkurrenciót siránkozott az irodalomárns. Mert nézze (■‘■ok kérem... Miért olvasson az a vásárló soho-belj eseteket egy-két gyilkosság körül, mikor a napilapokban olyan lx'i izgalmat nyerhet a spanyol viadal kapcsán? Magam is beláttam: ez az igazság. Ki van zárva, hogy akadjon west endi csirkefogó, aki annyi szellemmel tudna gyilkosságot végrehajtani és o'yan tömegben, mint egyes spanyol jobb és baloldali terrorvezérek. tegnap azután unalmamban megcsináltam a spanyol belháboru nyersmérlegéi, a különböző sajtóközlemények alapján. Calvo Sotelo nemíetipárti politikus meggyUkaiása, azaz 37 nap óta az eredmény a következő: Sevilla jelenti, bogy a, kommunislák naponta átlag 300 embert lőnek agyon. Madrid jelenti: A forradalmárok mindennapi átlaggyilkossága 300 ember. Hatszáz bulla tehát a napi termelés, mely harminchéttel beszorozva egyenlő 22.200 temetéssel. Bátran hozzávehetünk, az előre nem látott kiadások rovatába, még vagy ötezer felnyársalt torredorjelöltet, a végeredmény tehát 27.200 emberélet. Jobboldali lapjelentések szerint eddig mintegy ötven püspököt és hétezer papot égettek el, húztak karóba, lefejeztek és felakasztottak. Annál elismerésreméltóbb ez a teljesítmény, mert egész .spanyolhonban csak 17 katolikus püspökség van, nyilvánvaló léhát, hogy a kommunisták püspököldöklésben hatalmas előlegben vannak. A felperzselt templomok és kolostorok száma meghaladja a nyolcszázat. írva vagyon, cl kell hinnünk, noha halvány gyanú él bennünk, hogy itt is egy kis ákontó gyújtogatásról lehet szó. A nemzeti haderők hírszolgálatától, tizenkét esetben értesültünk, hogy a toledói, madridi, sansebastiani. iruni stb. kommunista milíciák fellázadlak és a felkelőkhöz csatlakoztak. Nyolc Ízben csatlakozott a felkelőkhöz a kormány egész tengeri hadereje is. Ez a dolog egészen lehetséges, hiszen az olasz— abesszin harcokból tudjuk, hogy összabesz- szinia lakossága olyan példányszámban hódolt be Badoglio mrasallnak, mely arra enged következtetni, hogy minden amhara legalább négyszer tette le a hüségesküt. No és mi van a spanyol repülőgépekkel? Hát itt kész katasztrófa uralkodik. A kormány légelháritói naponta legalább három j felkelő repülőt szednek le a levegőből, mig a sokkal szerénytelenebb nemzeti tüzérség nem bir este lefeküdni, ha legalább öt kormány- gépiét cafatokká nem bombázott. Apropos repülőgépek . .. ezzel nyugodtan rátérhetünk a tulajdonképeni polgárháborúra. A madridi rádió szerint a felkelők minden vonalon és állandó visszavonulásban vannak. Veszteségeik rendkívül súlyosak. A legutóbbi harcok folyamán is nyolcezer forradalmár katona harapott a fűbe. (Szorozva 37-tel, egyenlő 296.000 ember.) Eltekintve ettől a véres végösszegtől, a szerencsétlen forradalmárok kénytelenek uj területeket elfoglalni, hogy legyen hova visszavonulniok a győzedelmes kormánymilicia elől. Viszont, amint Szevillából hallhatjuk, a szétszórt kormánycsapatok az összes harcvonalakon vértengert hagyva maguk mögött,; rendetlen futással menekülnek. A napi veszteséglistán itt sem szerepelhet kevesebb nyolcezer embernél, elvégre ami a madridi rádiónak szabad, miért ne volna szabad Sze- villának? Ez világos. Es itt vannak a menekülések. A franciaországi Hendav városka valósággal nyeli a menekülteket. Nem hiszem messze állnánk az igazságtól, ha azt mondanók, hogy a megiramodott spanyolok napi létszáma 1000 ember (szorozva 37-tel, egyenlő 37.000 menekülő). A fenti adatokból mindenki könnyen kiszámíthatja, meddig tarthat még a spanyol polgárháború. Mivel Spanyolország összlakossága szorosan véve 18 millió lélekre tehető, melyből eddig elkergettek, vagy kiirtottak, lelőttek és felkoncoltak 663.000 embert, föltételezve, hogy a fegyvertfogó férfiak és asszonyok száma nem lehet több, mint kétmillió, még csak rövidke türelem Hölgyeim és Uraim, két hónap még és Molia tábornok egyedül fog megütközni Girai aamiszterel- nökkel. Hacsak, mi, sajtómimkások; közbe nem lépünk. Mert a Szevilla és Madrid által adott hírszolgálatból 95 százalékot levonni — ez is egyik módja az igazságkeresésnek. (R.) FÉRFISZABÓK FIGYELMÉBE. Az őszi szezon divatlapjai már nagy választékban kaphatók az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is I azonnal szállítunk.
