Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)
1936-09-03 / 203. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.16$! 193.9. 0^ ÁFA3 Szerkeszt őség ét ki»dóhiv*t«l: Oaj, Cale» Motile* 4 Fiókki adó hivatal ét könyvosztíly: Piaca Untra 9 ízim- — Telefon szám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ’ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési 840 lej. — pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440> évente • Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 40 többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több L"Vil. ÉVFOLYAM, 2 03. SZÁM. CSÜTÖRTÖK 1936 SZEPTEMBER 3. A paranesur előlépett a hadsereg mögül, ahova a aagg közélet napvilága elől visszahúzódott elődje, Pilsudszki marsall példájára. Sőt, most már az általános külközélet középpontjában áll, a világ fővárosában. Rydz-Smigly lengyel fővezérről csak az ala,pos újságírók tudlak, hogy ö Lengyelország tulajdonképeni államfője. A köztársaság öreg elnöke, Moscicki, a világhírű vegyész tudományos munkálkodásokba merül és csak ünnepélyes alkalmakkor, vagy az államvezetés külsőségeinek esettén jelenik meg. Az 1926.-i hires államcsíny után Pilsudszki tulajdonkép parancsuralmi .rendszert alkotott, de hatalmát láthatatlanul gyakorolta. Belvedere-pcdotában, mint had- :ügyminiszter üldögélt, egyébként a tudós elnökre, az ezredesek kormányára és az ellenzéktől megtisztított Sejmre bízott mindent a legfőbb politikai vezetésen tűi Halálos ágyán a főhatalmat Rydz-Smiglyre hagyta, ki festőművésznek indult, majd művészettörténeti tanulmányokba merült s Pilsudszki varázsára nemzetiszinü szocialistának és a titkos vezérkari iskola tanulójának csapott föl, hogy aztán a marsall légióiban az osztrák oldalon küzdjön és mint az önálló Lengyelország tábornoka diadalt arasson Kievnél az orosz j vörösök fölött, majd része legyen a ,4>arsói csudáir-ban is. Rydz-Smigly eddig a háttérben maradt, de ö vezet: a mostani miniszterelnök a bemutatkozás során nyíltan mondta, hogy a tábornok parancsára és óhajtása szerint alakította meg kormányát; neki tulajdonit jók, hogy a lengyel politika most ismét hajlékonyabbá, keresőbbé, mondjuk kaphatóvá lett, bár még mindig Beck ezredes a külügyminiszter és a Hitler—Pilsudszki kötötte tízéves barátsági szerződés hatálya fönnáll De könnyen lehetséges, hogy a lengyel külpolitika holnap már inkább Páris, mint sem Berlin felé fog napraforgó zni. Egyelőre az orosz veszélyre a káttérben nem ügyelve. A Hépszövetség és az állítólag nyílt kül- közélet ellenére mintha kevésbé biztosan következtethetnénk és kevésbé pillanthatnánk a külközélet díszletei mögé. Az angol állam- férfiúnak van igaza, hogy ma tulajdonkép senki nem tudja bizonyossággal, kivel fog menni holnap ki ellen, bár soha ennyi tömérdek szerződést, főleg agreement-gentle- manf nem kötöttek, mint napjainkban. Talán épp e sok szál miatt kuszáit és bonyolult a helyzeti Hogy mire gondol, mit akar, mit készít elő, mit forral, mit csinál tulajdonkép * I^engyelországt ki tudná megmondani? De a: események alapján mégis arra következtet a világsajtó, hogy Greiser durva danzigi politikája következtében és a sziléziai német kisebbségek ellen folytatott tüntetések, meg eljárások miatt meglazult, ha talán nem is rendült meg végleg a német—lengyel barátság, viszont Gamelin francia vezérkari főnök többnapos vendégeskedése Varsóban és most Rydz-Smigly tüntető fogadtatása Párisban önkéntelen a régi francia—lengyel katonai szövetség fölidézését sejteti. De mi lesz a végleges lengyel döntés, a jövő titka. Mindenesetre most nagy harc folyik Lengyelország megnyerése céljából és további erőfeszítések fognak történni. Vannak, akik a magyar kormányzó kettős látogatását, sőt részben Titulescu bukását összefüggésbe hozzák a lengyel kérdéssel. Csak egy bizonyos: ha Lengyelország visszatér az elhagyott ,,egyenes vonalra“, tisztázni kell Oroszországgal való viszonyát, vagy pedig újból rendezni kell az orosz—francia helyzetei, sőt fölszámolni a lengyel—román és a lengyel—cseh viszálykodásokat vagy feszültségeket. Micsoda uj érdekes jelenségek bukkannak majd föl a Dunamedencében ezeknek az elveknek és helyzetek — súlyos föladatok — tisztázása után? Alkalmasint a történeti idők nem fognak pihenni' nem szabadságra menni és Iá- 1 zasajj fogják gyarapítani sürü gondjainkat. ' sm összes „gárdák“ feloszlatására BusumsSf-ba rendelték a vármegyei prefektusokat. - Sunlan oriMségneknevezi a kisebbségek elnyomását. dia €§ inga hívei oütúbcrre ol korntâitQVâlsâgof iának BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Hivatalos jelentés szerint a kormány tagjai tegnap délben kétórás minisztertanácsot tartottak, melyen Tatarescu miniszterelnök ismertette a bel- és külpolitikai helyzetet. A minisztertanács tu •Ssul vette azokat az intézkedéseket, mt az igazságügyi, belügyi és közoktat miniszterek tesznek a közrend és az ország belső nyugalmának biztosítására. A gárdákat — bárhova is tartozzanak azok — feloszlatják és lefegyverzik. A közlekedésügyi és hadügyminiszterek együttes tervet dolgoznak ki a 18—21 éves ifjetknak közmunkában való f ogl al koztatására. Bucureşti-i lapok jelentése szerint az utak javítását és erdők kitermelését, fürészgyárak építését veszik tervbe elsősorban, hogy a fiatalság erejét építő irányba tereljék. Otyan tervről van szó, mely összhangban áll a nemzeti munka védelmére vonatkozó törvényes Intézkedésekkel. Mig az intellektuel munka- nélküliek összeírása szeptember hóban folyik, addig a kiküldött bizottság a munkaszolgálat rendszerének kidolgozását befejezi. A hadügyminiszter és közlekedésügyi miniszter együttes megbízatásából arra lehet következtetni, hogy katonai fegyelem alatt katonai előképzésről lesz szó a munkatáborokban. A különböző korosztályok behívásáról később fognak dönteni. Iunian i A kormányválság napjaiban Tatarescu — amint ezt megírtuk — többször tanácskozott Tunian volt miniszterrel — a radikális parasztpárt vezérével Sinaia-ban. Politikai körökben nagy szenzációt keltettek a tanácskozások. mert Tunian volt az egyedüli ellenzéki politikus, aki Tatarescuva] felvette a kapcsolatot. Annál nagyobb a meglepetés most, amikor Iunian is beállt a harcos ellenzékiek sorába s tevékeny részt vesz az elindított uj kormánybuktató mozgalomban. — Csehszlovákiában jártam a nyár folyamán — mondotta. — Valódi demokrácia van ebben az országban, hol nagy a szabadság s mindenki átérzi a rend szükségességét. Érzik, hogy van uralom, de ez nem látható. Nálunk megfordítva van: Látjuk az uralmat, de nem érezzük ennek hatását. Hol van a miniszterelnök által hangoztatott munkaprogram? Semmi irányban rend nem tapasztalható. A pénzügyminiszter dicsekszik, hogy adóemelés nélkül is biztosította a költségvetés egyensúlyát, nem kérdi azonban: — mit szólnak ehhez az állampolgárok? dicsekednek, de nem szólnak arról, hogy évente 450 millióval terhelték meg a költségvetést. Minden részen baj van. Nem a saját bajunkkal, de más országok bajával vagyunk elfoglalva. Jugoszláviát védtük Olaszországgal szemben, Franciaország védelmére keltünk a lengvel- oiszági konfliktusban, ök kibékültek, mi a haraggal maradtunk. Csehszlovákiát támogattuk a német—cseh konfliktusban. Ezek is kibékültek, mig mi ma is haragot tartunk. Nem tudjuk, merre haladjunk. Semmi sem választhat el Franciaországtól, de ennek a barátságnak is van határa. Nem élünk senkinek kegyéből. Jogunk van arra. hogy önérzetesen beszéljünk az okos román nép nevében. A felszabadulásért harA gárdák feloszlatása Politikai körökben kíváncsian várják a gárdák feloszlatására vonatkozó kormányintézkedéseket. A nemzeti-parasztpárt szerint előbb a jobboldali gárdákat kell leszerelni, csak azután kerülhet sor a parasztgárdák feloszlatására. — A parasztgárdákat — állítja Madgearu — védelmi célból szerveztük, az élet és vagyonbiztonság védelmére. ,.Lábhoz tett fegyverrel várni“ — ez volt a jelszó, melyet tiszteletben tartottunk. Hibát követ el Tatarescu, midőn egyformán Ítéli el a támadóval az áldozatot. Nekünk nincs szükségünk gárdákra, mert az egész párt védelmi gárdát képez. Megvédi az állampolgárok vagyonát és életét, a demokráciát és az alkotmányos szabadságot. A kormány nem méltatja különösebb figyelemre az ilyen nyilatkozatokat, a nemzeti- parasztpárt viszont el van szánva, hogy a legkisebb sérelem esetén, az uralkodó elé megy panaszával A belügyminiszter még a mai nap folyamán utasítást ad rendőrség, állambiztonsági hivatal és csendőrség számára. Bucuresti-i lapok jelentése szerint a fővárosba rendelték az összes megyei prefektusokat s praktikus rendeleteket adnak ki az ország belső nyugalmának biztosítására. i támad coltunk s most vállaljuk a rabságot? Nem fogadjuk el a jobbágyságot. — Belpolitikai téren nincs semmiféle biztonság. A liberális kormány nem rendelkezik tekintéllyel és kellő bátorsággal. Ahhoz a szégyenteljes állapothoz jutottunk, hogy korlátozták a gyülekezési és gondolatszabadságot. Fenyegetést hallottunk az elmúlt napokban. Az a csoport, melytől a fenyegetés jött, minden kapcsolatot megtagad a támadókkal. A helyzet súlyosságára mutat, hogy mindenki fenyegetést hangoztathat. — A liberális párt azt hiszi, hogy továbbra is uralmon maradhat. Uj rendszerre van szükség, hogy az ország önmagára találjon. Lehet, hogy egy hét múlva, lehet, hogy egy hónap múlva, lehet, hogy három hónap múlva, de rendszerváltozás fog következni. Mi nem a magunk számára követeljük a Hatalmat. Ha igy akarnánk, már ötvenszer uralomra kerülhettünk volna. Javítani akarunk a jelenlegi helyzeten. Nem érheti el ezt olyan kormány, mely csupán egyetlen párthoz tartozik. A kisebbségek Iunian ezután kellő tájékozottsággal azzal foglalkozott: ki következik majd Tătărescu után? — A túlzó nacionalisták — mondotta — elfelejtik, hogy idegen pénzügyi szakértőket hoztak az országba. Mit tettok mai jelszavukért, hogy ,,Románia a románoké“? Én is szívesen hangoztatnám ezt a jelszót, de nem tehetem, mert 19 milliós lakosság között ötmillió olyan kisebbségi van, akik más vallást vallanak magukénak, más nyelven beszélnek, mégis velünk együtt dolgoznak, szenvednek. adót fizetnek s akiket holnap velünk együtt zászló alá hívhatnak. Miért zárjuk ki őket az uj határok közé került nagy családból. Nincs annál nagyobb őrültség, mely gyűlöletet hirdet a határok között. Az ilyen politikát nem lehet megértőnek és hazafiasnak nevezni. A szabad élethez minden állampolgárnak — nemzetiségre való tekintet nélkül — joga van. őrültség valakit nyelve, vágj vallása miatt vádolni. Dolgoznunk kell, hogy tűnjenek el a választófalak s lojális állampolgár legyen minden kisebbségi. ’Ez sokkal inkább „nacionalista politika1“, mint az, melyet ellenfeleink hangoztatnak. Választási kormány? Iunian ezután a nemzeti-parasztpártot támadta s kijelentette, hogy egy újabb nem- zetiparasztpárti kormány elnyomná a szabadságot. — Nincs más megoldás, mint választásikormány alkotása. Álljanak össze mindazok a pártok, melyek a demokrácia védelmét vállalják és létesítenek választási kormányt, az. tán a választás lezajlása után teremtsenek minimális munkaprogramot. Szabad választást követelünk, csak igy lehet a mai belpolitikai helyzetből kivezetni az országot — végezte beszédét Iunian. A Porunca Vremii nem osztja ezt az álláspontot. Cuza és Goga hivei nem sok időt jósolnak az uj kormánynak. Ismét Dinu Bra- tianu személyében látják a bajt, mert a liberális párt elnöke egy szót sem szólt az uj Tatarescu-kormány megalakulása alkalmával. A lap szerint liberálispárti körökben októberben újabb kormányválságra várnak, mely után Vaida vezetésével a nacionalisták kerülnek uralomra. A skandsnéiv államok a háború; veszedelem elhárításáé höveéeiih a ^épszövedségtáS GENF. (Az Ellenzék távirata.) A Népszövetség főtitkársága, mint ismeretes, átiratot intézett a tagállamokhoz, hogy a Népszövetség júliusi közgylésének határozatai értelmében szeptember 1-ig nyújtsák be a nép- szöveLségi alapokmány reformjára vonatkozó javaslataikat. Eddig a szovjet, Franciaország. Argentina, Uruguay és Ujzéland tettek eleget a kérésnek. Ujzéland gyökeres reformot és a háború utáni szerződések módosítását javasolja. GENF. (Az Ellenzék távirata.) Az ujzélan- di kormány jegyzéke után befutott a skandináv kormányok jegyzéke is, amely a négy északi állam javaslatát tartalmazza. Az északi államok elsősorban azt követelik, hogy a Népszövetség hárítson el a külpolitikai utakról minden olyan veszedelmet, amely háborúval fenyeget. Követeli az államok lefegyverzését, továbbá a népszövetségi alapokmány 11., 15., 17. és 19-ik cikkelyeinek erőteljes életbehelyezését. Ezek a cikkelyek a viszályok elhárítására vonatkoznak. Követelik továbbá egy nemzetközi gazdasági értekezlet egybehivásál, ahol a nyersanyagok és a gyarmatok elosztását tárgyalják meg.
