Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)
1936-09-20 / 218. szám
G PLI.P.NZfiK fg\ a/uLiii a táblát megváltoztatták. Végül igy festett: ,,Tragikovics 'Titusz belügyminiszter mindenkinek rendelkezésére all esütörtökön délután öttől hétig.“ V. Egyik csütörtökön beléptet egy becsi- pett munkás cigarettával a szájában. — Mi az, -— kiáltott rá Tragikovics, kocsmában vagyunk? — Az van kiírva a tábládon, — felelte a munkás, — hogy rendelkezésemre állsz. Különben is az. én adómból kapod a fizetésedet, hát ne nagyon kiabálj, alkalmazottam vagy. Tragikovics két rémes pofont adott a BOBI warn részegnek és kidobta. Aztán behivatta a titkárt. A táblát javítsák ki. Nem „mindenkinek rendelkezésére áll“, hanem „ft>- gnd". A titkár indult. Ö utána szólt: — Várjon csak. Talán még megvan az elődömnek a táblája. Olyan szép, díszes tábla volt. Azt kellene kitenni, csak a nevet fessék át rajta. VI. Erre azonban már nem került sor. A Radikális Párt megbukott. Az uj belügyminiszter mérsékelt haladópárti programmal gróf Üragomirowski-Graffen- stein lett. A nevet nem kellett átfesteni. ízlések és szokások Nyaralásom összehozott egy vidéki úri házban olyan régen nem látott kedves rég barátnőmmel, aki hosszú évek óta London (Ionban él. Karcsii, mint a nádszál és mind nyájunk mulatságára úgy beszél, magyarul annyi t-vel, h-val, th-val és oa-val, minth: neun is a magyar Alföld, hanem a ködös A1 bion szülötte volna. Előkelő állásban levő önáHó, dolgozó nő, akit persze megrohan tunk jó magyaros kíváncsisággal: ezer kér dést intézve hozzá életmódja, szokásai irá nyában. így kerültünk házigazdáink kitűnő kony haja révén az annyival könnyebb angol ét kezesre. S miközben kitűnő értvággyal fo gvaszto-tta angol baráménk a tejfölös papri késesükét s az egyéb magyarosan vajas, zsi r >s, tejfölös ételeket, elmondta, hogy otthon Londonban, miket eszik ilyenkor délben luncb-re. Többnyire valami salátát, hozzá rol and butter-t. Ez olyan zsetnlyeféle vajjal és utána kávéi. Ez az ebédje., mert hisz a lunch-öt akkor eszik Iá és 1 óra között, mikor mi ebédelni szoktunk. Nem hagytunk azután békét neki és sorra el kellett mondania mindazokat az angol ételeket, amik hangos kacagást keltettek a jó, komoly, vastag ebédekért rajongó vidéki urak között. Elmondok itt egy párat okulás céljából, hogy mik is azok. amiktől se Karlsbadba nem juthat az ember, se a szóda bicaxóóná- nak nem lesz állandó fogyasztója. Egyik nap például, — igv mondta — grilled hering, roston sült beringet, rol and buttert és kávét ebédel; máskor porridget. Ez egy gerstüféle, vizben főzve, kis vajjal leöntve, sóval, cukorral Ízesítve. Vagy egy cékla, paradicsom és saláta keveréket ecettel és olajjal, esetleg kis majonézzel, hozzá a vajaszsemye és kávé. Szoktak roston sült paradicsomot vajas pi - ritott kenyéren is enni és utána megint kávét Miközben éppen fiatal pulyka pecsenyét fogyasztottunk vörös káposztával, utána almásrétessel, szörnyülködve hallgattuk a saláta- és kávé-ebédek krónikáját Mikor aztán a papirvékon yságu zabpehely egészséges voltáról beszélt nekünk, amit szintén vízbe, legjobb esetben kis tejbe főzve fogyasztanak s amit nálunk legfeljebb csecsemőknek nyújtunk, hahotázva vicceltük, hogy a papír vékonyságú zabpelyhek mentén lassacskán még az is kisül, hogy parpirszeletíkékel ebédelnek sóval. Nem is szólva arról a különös ételről, amiről még szótár kapcsán se tudtuk kisütni, hogy az micsoda. Emondta ugyanis, hogy nagyon jó dolog a watercress is. Ez valami vizen növő füféle, amit apróra vágva vajaszsemlyén esznek. S hozzá ki teát, ki kávét. Persze megindult a viccelődés, hogy füvet esznek kávéhoz. Erről a watercressről kisült, hogy németül Brunnenkresse. Ettől se lettünk okosabbak Mikor igy angolról németre kisüla'bizáltűk minden eredmény nélkül, még német—magyar szótárra is vetemed- \ tünk. Ennek során pedig megudtuk, hogy a Kresse, az magyarul zsázsa. De ezzel se jutottunk egy hajszállal se tovább s igy mai napig se tudjuk, hogy mi az a fü, amit az angolok szeretek. Angol barátnénkat azután megtámadtuk, hogy ha ilyen lunchöket is eszik, jól tudjuk, hogy ez neki csak tizórai, mert hisz az angolok este ebédelnek. Kisült azonban, hogy abban még magyar máradt, hogy nem szokott és nem tud este nagy ebédeket enni és bizony az ő főétkezése ez a mindenféle saláta és kávé. Talán mondanom sem kell, hogy irigykedve néztünk rá mi, akik kilókban olimpiai bajnokok voltunk mellette. El kell azonban még egy pár ránk nézve egész különös ételt és különös szokást mondanom, amit kedves angol barátnőnktől hallottunk, aki lassacskán velünk mulatott szörnyülködésünkön. Nagyon szeretik például a banánt eperlekvárral keverve, vagy tejjel, esetleg tejszínnel. Búzát tejlien főzve. Stu-ed prunes, párol szilvát savanyú tejföllel leöntve és megcukrozva. Azután kis restaurantokban a zellernek hosszúra növelt szárát vázákban, vízben ad ják az asztalra s azt sózogatva harapják olyanformán mint nálunk jó parasztosan a fiatal hagymát eszik. Elegáns vendéglőkbe pedig a grape fruit- ot, ami most nálunk is divatos lett, de persze csak gyümölcsnek, előételnek adják, pohárba kifacsarva s egy befőtt cseresznye- szemmel díszítve. Még leves helyett is járja. Ez is irigylésre méltó szokás és ízlés a hiz- laló leves helyett. Az ember csodálkozik ezen, pedig ha elgondolom, hogy Drezdában egyszer sörlevest akartak nekem adni mazsolával, akkor nincs mit csodálkozna a grape fruit előételen som. Ami pedig a szokásokat illeti, *rra nézve is különös, hogy ahol olyan finomak az emil>erek, hogy a fogpiszkáló ismeretlen fogalom, egy ételt dicsérni étkezés közben shocking, ahol étkezés után nevetséges, egészségére kívánni egymásnak a zalzjndy- het, ott sok úri házban még ma is szokás, hogy a házigazda maga szeleteli fel a húst és osztogatja szét a vendégeinek. Vagy pedig elegáns házakban, kastélyokban, a reggeli el van készítve a kredencen s a bakén sült füstölthus alatt kis láng ezüst spiritusz forrulóbun ég, az. tartja melegen; és mindenki n>egy its maga vesz. magának Indőle. Vagy pedig az. asz.tal közepén van ez a haken, olyan ham and eggs-féle az és abból a házigazda osztogat mindenkinek. Persze, amint meghallottuk mi, jókedvű nyaralók, hogy Londonban Isten őrizz megdicsérni egy ételt, minden különösen jót sikerült fogásnál hévvel dicsértünk. Hozzátéve, hogy bár ez. Angliában nem illik, mi mégis megmondjuk, hogy jó volt! A háziasszony pedig, dacára, hogy ez sem illik angol szokások szerint, kinálgatta vendégeit. Igaza is volt, mert hisz. ahogy kezdtem: Az ízlések és szokások különbözőek. Kínában például más a szokás, mint Angliában. Ott Tiencsinben egy dúsgazdag kínai vacsorát adott s egy európai mesélte, hogy ott az a szokás, hogy ha a házigazda egy vendégét nagyon ki akarja tüntetni, akkor a saját tányérjáról a legjobb és legszebb falatokat benyomja a vendége szájába. Jó, hogy nem angol, hanem csak magyar volt az, akivel ezt csinálták. Mi még nem vagyunk olyan távol az. erőszakos kinálgatás- tól. Mouche. 1936 H r. c fi t e rrt h e r 2 0. wvmt Nyelvtanok és szótárak legnagyobb választékban az. Ellenzék l<önyvo8z.tá1yában!! Hit tud az orvostudomány a vadak félelmetes fiatásu nyilmérgeiröl Jclky András történetében, May Károly regényeiben, Winnetou históriájában döbbenetes fejezeteket lehet olvasni a vademberek gyilkos hatású mérgezett nyilairól s bizonyiára mindenki megkönnyezte gyermekkorában a szel id és szép Kvanga szomorú halálai, amelyet ugyancsak a vademberek mérgezett nyílvesszője okozott. Aki azonban azt hiszi, hogy a technika szédítő fej1ődése folytán ma már nem kell félni Amerika és Afrika őserde;ben a mérgezett nyilaktól, az élénken téved. A. Lubbert hamburgi főtörzsorvos egy német tudományos folyóiratban nemrég érdekes cikket irt erről a kérdésről és felsorolta azokat a félelmetes mérgeket, amelyeket a vadak még ma is használnak. Ázsiában, Ausztráliában és Afrikában — írja a tudós főtörzsorvos, számos olyan nép van, amely még ma is szorgalmasan készíti a nyiLmérgeket. A modern orvosi tudomány már régóta kutatja ezeknek a vegyianyagoknak összetételét, főként azért, mert kiderült, hogy ezeket a rendkívüli hatékony mérgeket az orvostudomány is kitünően felhasználhatja. Hatásukat tekintve, ezek a mérgek három csoportra oszthatók: vannak köztük sziv- mérgek, görcsöt okozó mérgek és lélegzést bénító mérgek. Néhány méreg pedig erős helyi gyulladást idéz elő. A „fejedelmi méreg“ Az ázsiai nyilmérgek között három rendkívül erős méreg van: a tieuté, vagy upas radja, az antjár és a bikli-méreg. A tieuté, amelyet upas'-radzsának, azaz fejedelmi méregnek is neveznek, — malájt nyelven upasnak hívják a mérget, — különösen Holland Indiában használatos. Ez a méreg egy harminc méter hosszú karvastagsagu kúszó növény gyökeréből készül , s mintegy hatvan százalék sztrichnint tartalmaz. Merevgörcsöt okoz. Az antjár erős szivméreg. A Szunda-szi- geteken terem. A harminc méter magas fa kérgéből tejszerü nedv csurog, amely az an- tarin nevű méreg alapanyagát tartalmazza. Ez a méreg hasonló hatást idéz elő, mmt a digitalis. Borneo és Tonking szigetén csaknem valamennyi nyilméreg alapanyaga az. antjár. Ez a méreg évtizedekig is eláll. Nepálban és a Himalája vidékén viszont a bikh mérget használják. Ezzel a méreggel a testében még az elefánt is alig tud egy kilométernyi utat vánszorogni, pedig az elefánt igen nagy adag mérget kibir. A ja páni a inok is ezt a mérgei használják. Hullaméreg a nyílhegyen Az ausztráliai nyllmérgekről aránylag igen keveset tudunk. Néhány ausztráliai törzs meglehetősen ízléstelen anyagokat használ nyilai méreggel való bekenésére. így például egyes törzsek felbomlott hullákba, huLlamé- regbe, mártják a nyilak hegyét, mások mocsaras talajba áztatják a nyilakat. Amerikában elsősorban a guyanai, venezuelai, equadori, perui és brazíliai indián törzsek használnak nyilmérgeket. A nyilmérgek fő aJLkotóanyagai a különböző sztrichnin- fajták kérgei. Ezek a mérgek az idegvégző- j déseket bénitják meg. E mérgek közös ösz- szefogilaló neve: kuráre. A kűrire megbénítja a melhzmokat, ami fulladást okoz. Mialatt az érzés és az öntudat tiszta marad, a megsebzett ember képtelen egyetlen tagját megmozdítani, vagy akár egyetlen hangot adni. Az európaiak AJrikában ismerték meg e’őször a vadak mérgezett nyiLait. A XV- század közepén da Cunha hires portugáliai tengerész számos kísérőjével együtt a Gambia torkolatánál félórán belül elpusztult a nyilméreg gyilkos hatása alatt. Ezt az inée nevű mérget még ma is használják Sena- gambiában, Guineában és Gabunban, elefántvadászatra is. Az inée erős hatású szivméreg, amelyet a Strophantus hispidus mag- vaiból nyernek. Strophanous-fajták és más rokonnövények adják a Sambesi és Somali- föld vidékén használatos nyilak méreganyagát is. A Nilus (partvidékén a Kakoh és a Hölloh nevű mérget használják, amint itt, az Euphorbia Gandel abrum és az Euphorbia venefica tejszerü nedvét nevezik. A belső afrikai vad törzsek nyilmérgeiröl j jóformán mit sem tudónk, noha még ma is számos európai pusztul el e mérgek hatása alatt. Ezeket a mérgeket néhány beavatott készíti és ezek a varázslók féltékenyen őrzik titkos tudományukat, amelynek nagy tekintélyüket köszönhetik. Csak igen ritka esetben sikerült rávenni egyiket vagy másikat, hogy megszólaljon és elárulja a méreg titkát. Mikor efelől faggatják őket, többnyire csődöt mond a. legcsábitóbb ajándék, még a pálinka is. Humboldt Sándor, a nagy tudós, egyike voh atna keveseknek, akik e téren sikert értek el. A felső Orinokonál sikerült rávenme egy varázslót, hogy a méreg készítésének titkát elárulja neki. Humboldt kénytelen volt a boszorkányüslben fortyogó folyadékot többször is megkóstolni, hogy megállapíthassa a mérges folyadék egyre keserűbb izét. Bátran megtehette, mert a varázsló megmagyarázta neki, hogy a kuráro csak az esetben hat, ha egyenesen a vérpályába kerül. A tudományos kutatás azonban legtöbb esetben csak :gen csekély mennyiségű méreg- anyaghoz jut, amely egy-egy véletlenül elzsákmányolt, vagy elvesztett nyílvessző hegyére tapad. Ez a kis mennyiség pedig alig elégséges arra, hogy a méreg pontos vegyi összetételét ki lehessen mutatni, különösen abban az esetben, ha a nyílhegyen többféle méreg keveredik. A legnehezebb kimutatni, hogy milyen növényből készült a méreg. Gyermekek, mmt kísérleti nyulak Ha pc dául egy busman mérges nyilát megvizsgáljuk, legfeljebb annyit lehet kimutatni, hogy a méreg hordozója valami fehérje, egy toxalbumin. De ki tudná megállapítani, hogy ezt a fehérje valami bogár lárvájából származik-e, amely egy törpe növény gyökerén é’ősködött. Hogyan jön rá a vad ember erre a titokra? Valószínűen úgy, hogy minden tárgyat megvizsgál, vájjon mire alkalmas: táplálék-e, vagy pedig méreg. Ennek a megvizsgálására először is a kutyákat használja fel, ha ezek nem fordulnak fel a kóstolás után, akkor a gyermekek kerülnek sorra és csak azután kóstolják meg az ismeretlen anyagot maguk a szülők. így próbálták ki a Diamphidia simplex mérgét is. Először a kutyák bőre alá fecskendezték, azután a gyermekeken próbálták ki s amikor látták, hogy a méreg hatása halálos, birtokukban volt egy tökéletes nyilméreg, mindössze a bogarak lárváit kellett összeszedrtiök, hogy összezúzva bekenjék vele nyilaik hegyét. Ezek a nyilak egyébként mintegy ötven centiméter hosszú, ceruzavastag, üres nádcsövek. A nyíl felső végén ujjnyi nagyságú, sima fehér csonthegy nyúlik ki. Ha ezt a csonthegyet kihúzzák, előbukkan az eddig a csőben elrejtett mérgezett nyílhegy, amely tizenöt centiméter hosszú, rendkívül finoman kihelyezett, alig néhány milliméter széles tű. Amint látnivaló, a vadak rendkívül ravasz módon biztosítják magukat az ellen, hogy a nyílhegy véletlenül a gazdáját sebezze meg és amellett állandóan épségben és frissen tartják a mérget is. Még huszonkét év után is megtartják mérgező hatásukat ezek a nyilak. A vadaknak ellenmérgük is van a nyilméreg- re, amelyet egy gyökér porából nyernek. Ezzel a porral hintik be a megnagyobbított sebet. A busmanoknak különben igen sok erős- hatású nyilmérgük van. Ilyen például az Ot- juangurume, a Kai hores, Kai hawab stf> Ezeket a mérgeket vegyi szempontból még nem tisztázták. A busmanok a nyilmérgeket orvosságnak is használják. Megjelent és már kapható a „Magyar Larousse“; S ÉVÁI ARA 4f80 LEI 2400 hasábon, 1200 oldalon, 35.000 címszót tartalmaz, 2000 szövegképpel, 32 darab melléklettel, 20 egész oldalas szines térképpel, rendkive. erős kötésben. Még SZEPTEMBER hónapban előjegyzési ára 430•— lei ixmm Még néhány példány kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj. - Most vegye meg, mert később 600 lej lesz. Vidéki rendeléseket' utánvéttel, azonnal inézünk!
