Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)

1936-09-20 / 218. szám

999* sr-#p:r*±ntitWr TO. rn'CENzmc Nem a szellemi mtmkanéíküíieh összeírása Városunkban is kudarcba iuHadt a kísérlek — Számok, amelyek nem Ssdik a valóságai CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A kor­mány a közelmúltban elrendelte a szellemi munkanélküliek összeírását. Hogy ennek az összeírásnak mi volt a célja, azt nem tud­juk, de azt igen, hogy ez a „népszámlálás“ kudarcba fulladt. Nem azért, mintha a szel­lemi munkanélküliek száma nem haladná meg a százezreket, hanem azért, mert a szellemi munkanélküliek ettől az össze­írástól nem reméltek semmit. A szellemi munkanélküliek összeírása már az egész országban megtörtént s az eredmény rendkívül siralmas. Ha hitelt lehet adni a Bucuresti-i lapok hír­adásának, az ország fővárosában mindössze 500 szel­lemi munkanélküli él. Már pedig hitelt lehet adni, mert például városunkban — az összeírás adatai szerint — még 100 szellemi munkanélküli sincs. A szellemi munkanélküliek összeírását a városi tanács megbízásából a városi anya­könyvi hivatal hajtotta végre. Az anya­könyvi hivatal lelkiismeretes és képzett ve­zetője, Muresan, aki Bucureşti -ben a nép­számlálással 'kapcsolatos előkészítő tanfolya­mokon több Ízben résztvett, pontosan akarta ezt a munkát elvégezni. Előzőleg a lapok utján felhívást intézett a munkanélküliek­hez, hogy az egyes kerületi kapitányságokon a mult hét végéig jelentkezzenek. Közölte velük, hogy ez a jelentkezés sem­mi kötelezettséggel nem jár és semmi kö­vetkezménye sincs. A kerületi kapitányok most terjesztették be az anyakönyvi hivatalhoz a jelentkezőknek névsorát. Az I. kerületből, tehát a város szivéből mindössze 19, a III. kerületből 7, a III.-ból 5, a IV.-bői 2, az V.-böl 8, a VI.-bői 17„ a VIÍ.-bői 3, a VIII.-ból 5 munkanélküli, összesen tehát 66 jelentkezett. Nem lehet el­képzelni, hogy Ardeal legnagyobb egyetemi városában, ahol a legtöbb középiskola van, amelyek évről-évre ontják a szellemi mun­kanélkülieket, csak ennyi lenne a munka- nélküli. -Kétségbe vonjuk ezt s ebben raj­tunk kivül senki sem kőtelked hetik. A baj ott van, hogy a reményt vesztett és egy nap­ról a másra alig éldegélő nyomorgó szel­lemi munkások nem látták semmi célját annak, hogy az összeírásra jelentkezzenek. Készülődés az Iparkamarai választásokra CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) Válasz­tási lázban egyelőre a szokkamarai választá­sok iránt nyilvánul meg első sorban az ér­deklődés, mert a községi választásokat csak a jövő hó közepén ejtik meg. Az iparkamarai választások jelölési határ­ideje nemsokára lejár s éppen ezért az egyes szalccso port okban lázas munka fo­lyik a jelöltek névsorának összeállítása ér­dekében. Az iparkamara nagyipari szakosztálya már megállapodott a tagok személyében és a je­lölő listát Decusara törvényszéki elnökhöz tegnap már be is nyújtották. r . . A lista paritásos s iyy választás esetén a jelöltek százszázalékos győzelemmel fog­nak kikerülni. A nagyiparosok listavezetője dr. Besä Eugen, a Sodronyipar R. T. igazgatója, aki már volt az Iparkamarának elnöke s ebben a tisztsé­gében sok tisztelőt és barátot szerzett ma­gának. A többi jelöltek a kővetkezők: Dr. Böhatiel mérnök, dr. Böszörményi Sándor, dr. Dan Parten, Diamant Izsó, Farkas Imre, Fótiadé loan, dr. Gál Zsigmond, dr. Iacob Adrian, I. Mumteanu a villamosüzem igazga­tóba, dr. Nemes Simon, Petruca loan, dr. Popa loan, Renner Frigyes, Neisz Albert, Biss Andrei, dr. Ágay András, Be rüh old Gusztáv, Bozdog Grigore és Lázár Zoltán. Póttagok: loan Babes, Folosiu Ionel, Hers- kovits Imre, Maior Augustin, Orbán Teodor, Teodoratu S., Varga László, Zudor János, Cmicea Károly és Tompa Sándor. Decusara törvényszéki elnök a jelölő listát elfogadta. Hátra van még a kamara kereskedelmi és kisipari osztályának jelölése. A kereskedők tanácsa Comsa Ionel szenátor listavezetővel már összeállította a jelöltek névsorát. Ezen a listán román, magyar és zsidó kereskedők egyaránt szerepelnek s így ennek a listának győzelme is biztosra vehető. A román ke­reskedelmi érdekeltségek ellenlista összeállí­tására törekednek. Még tárgyalások folynak a kereskedők tanácséival, a megegyezést azonban eddig az a körülmény hiúsította meg, hogy a román kereskedelmi érdekeltségek túl­zott követelésekkel lépnek fél és ezeknek a követeléseknek kielégítése csak az egye­temleges érdek feláldozása árán érhető el. Azért nincs is remény a megegyezésre, vég­eredményben azonban ez nem sokat jelent, mert a kereskedők tanácsának listája min­den igényt kielégít. A kisipari lista elkészí­tése most van folyamatban. A választás iránti érdeklődés úgy ipari, mint kereskedelmi körökben igen nagy. En­nek látható jele az, hogy mindegyre többen váltják ki választó igazolványukat. A kama­ra vezetősége felhívja a választók figyelmét, l hogy lehetőleg már most délután négy órá­tól hét óráig váltsák ki igazolványaikat, hogy később a tolongást elkerüljék. Tovább tart az nzsoráskodás a piacokon CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az El­lenzék több cikkben, hívta fel a közigazgatá­si hatóságok figyelmét az élelmiszerpiacokon folytatott uszoráskodásokra. Megírtuk, hogy úgy a gyümölcspiacon, mint a zöldség- és baromfipiacon a legszemérmetlenebb árdrágítás folyik, mert kufárok tartják kezükben az egész kereskedelmet, akik összevásárolják a termelőktől az árukat s néhány óra múlva már busás haszonnal adnak túl rajta. A város fogyasztó közönségének jogos kí­vánságát tolmácsoltuk tehát akkor, mikor arra kértük a város tanácsát és a rendőrsé­get, hogy vessen véget ennek a garázdálko­dásnak és űzze kj a piacokról a lánckeres­kedelmet folytató árdrágítókat. Azt hittük, hogy szavaink meghallgatásra találnak. Saj­nálattal állapítjuk meg, hogy ebben az irányban nem történt semmi in­tézkedés, a helyzet mit sem javult, sőt nyugodtan meg lehet állapítani, még job­ban romlott. A lánckereskedelmet folytató« piaci árusok szemérmetlensége -tovább folytatódott és me­részségük még fokozódott. Az iparkamara is megállapította, hogy az élelmiszerpiacokon hivatásszerüleg dol­goznak az iparengedély nélküli viszontel- árusitók, akik n fogyasztók és termelők közé furakodva, drágítják az árakat. A legutolsó pillanatban azonban a tanács rá- I eszmélt arra, hogy ez a helyzet tarthatatlan. Ennek bizonysága az, hogy a legutóbbi ta­nácsülésen olyan határozatot hozott, amely ha nem is szünteti meg az élelmiszerekkel folytatott lánckereskedelmet, mégis nagy­mértékben hozzá fog járulni ahhoz, hogy a piaci drágaság némileg enyhüljön. Az tör­tént ugyanis, hogy a gyümölcspiacokon kereskedelmet foly­tató kereskedők beadványban arra kérték a városi tanácsot, tiltsa ki a helyi piacok­ról a vidéki kereskedőket, illetőleg a vá­rosunk területén érvényben levő piaci sza­bályrendelet alapján kötelezze őket arra, hogy csak a hetivásárokon árusíthassanak. Kérésüket azzal indokolták meg, hogy ezek a vidéki kereskedők nem járulnak hozzá a közterhekhez s igy nekik, akik adót fizet­nék, ezekkel szemben előjoguk van. A tanács a kérés teljesítését visszautasította, ami azt jelenti, hogy a vidéki kereskedők, akik nagybani el árusítással foglalkoznak, nem­csak a hetivásárokon, hanem a hét min­den napján forgalomba hozhatják áruikat és igy a nagyobb kínálat le fogja nyomni az árakat. A kérés megtagadását azzal indokolta a városi tanács, hogy a vidéki kereskedők, akik a mi piacainkon árusítanak, mind be­jegyzett cégek és cégüknek székhelyéül vá­rosunk van feltüntetve. A városi tanácsnak tehát nem áll jogában e kereskedőket kitil­tani, mert ezek joggal indíthatnak kártérítési keresetet a városi tanács ellen és a bíróság a kártérítési összeget joggal meg is ítélheti. A gyümölcspiacon tehát feltétlenül javulni fog a helyzet. A baromfipiacon azonban a helyzet változatlan és az uzsoráskodás csak akkor fog megszűn­ni, ha a nyáron vályogvetéssel és gomba­szedéssel foglalkozó Manastur-i cigámjasz- szonyoknak megtiltják a hajnali órákban történő elővásárlásokat, eltávolítják őket a vámtól és arra kötelezik őket hofiv iparengedélyt váltsanak'. trißboz ára 130 Lei »lies volt mostoha anyjába a gyilkos - ezért cite meg Csúnya esaládi titkok a bíróság előtt vm és ezt minden vevőnknek rendelkezésére bocsájtjuk, teljesen INGYEN! Csak rövid időig — szeptember 20-iká- tól kezdődeleg — minden egyes eredeti COTY púder dobozban benne lesz egy üveg ebből a parfümből, mint INGYENES ráadás. GYULA. (Az Ellenzék tudósitójától.) Szándékos emberölés, és hamis vád bűn­tettével vádolva állott ma a gyulai tör­vényszék előtt Pusztai Imre, 27 éves gaz­dálkodó, mert a többször büntetett fia­talember március 14-én meggyilkolta nevelő­anyját, özv. Pusztai lmréné, született Kiss Julianna 64 éves jómódú békési gazdálkodónőt. Kétéves korában örökbefogadták Pusztai Imrét. Nevelőatyja 1923-ban meghalt és 1 a vagyont ő örökölte. 1930-ban megnő- I sült, feleségül vette Szántó Júliát. Ek­kor apósának, Szántó Gábornak a házá­ba költözött, de feleségének 1932-ben bekövetkezett halála után visszaköltözött nevelőanyjához. Anya és motohafia között állandó volt a veszekedés és március 14-én is az özvegy Pusztai lmréné elment a korcsmába mostohafiáért, akivel azután még otthon is vesze­kedett. E közben a fiatal gazdálkodó lehúzta a nevelőanyja fejéről a fekete kendőt és megfojtotta vele. Amikor az asszony összeesett és elkékült, Pusztai Imre befektette a holttestet az ágyba, rátette az ágyneműt, lezárta a házat és még pár napig Békésen, azután pedig Bé­késgyulán korcsmázott. Innen Lökösházára ment és a romján határ mentén járt, amikor magyar csendőrök, akiknek már tudomásuk volt a békési gyilkosságról, felismerték Pusz­tai Imrét. Kiáltozásukra, hogy álljon meg. a gyilkos kivette a zsebéből beretváját és átvágta a nyakát. Néhány hétig kórházban is ápolták. Ak­koriban azt vallotta, hogy nem ö, hanem feleségének a fivére, Szántó László, békéscsabai gazdálko­dó ölte meg az öregasszonyt. Le is tartóztatták Szántót, de később Pusztai Imre megtört és bevallotta, hogy ő követte el a gyil­kosságot. A főtárgyaláson Pusztai Imre elmondot­ta, hogy bűnösnek érzi magát, de nem akarta megölni nevelőanyját. Élettörténetének feltárása során azt val­lotta, hogy legénykorábcm. viszonyt folytatott a mostohaany jávaf és ez egészen nősüléséig tartott. Amikor meghalt a felesége és visszaköltözött a szülői házba, ismét folytatták a viszonyt» de az idén tavasszal az öregasszony el- hidegült tőle és ezért voltak közöttük a veszekedések. A bíróság ezután több tanút hallga­tott ki. A VAKBÉLGYULLADÁS VESZÉLYE ELLE­NI VÉDEKEZÉS egy:k hatásos módszere abban áll, hogy az ember a beleit hetenként legalább egyszer a természetes FERENC JÓZSEF keserü- vizzel — reggel éhgyomorra egy pohárra] — La­posan k tisztítja. Orvosok ajánlják. Rothadásnak indult bullát dobott partra a tenger. Bucuresti-böl jelentik: A Constanta-i kikötőben rothadásnak induló hullát talál­tak a tenger homokján. Megállapítást nyert, hogy öngyilkosságról van szó s az öngyilkos fiatalember Gheorghe Stoeneseu Bucuresti-i diákkal azonos. Szerelmes volt egy diák­lányba, aki elhagyta, ezért dobta el életet. Az eljárás folyik. Rendkívüli országos kongresszust hív ösz- sze a köztisztviselők országos szövetsége. Bucuresti-ből jelentik: A köztisztviselők or­szágos szövetsége rendkívüli kongresszust hiv össze, melynek tárgysorozatán a drága­ság, a CFR uj fizetési szabályzata, a nyug­díjtörvény módosítása szerepelnek. A rend­kívüli országos kongresszust október máso­dik felében fogják megtartani. Gheorghe Bratianu Rómába utazott. Bucu­resti-ből jelentik: Gheorghe Bratianu tegnap indult el olaszországi útjára Atta Constanti- nescu és Mihail Sturdza kíséretében. Eluta­zása előtt bizalmas tanácskozást folytatott Averescu marsallal. Gheorghe Bratianu Ró­mában Mussolini előtt kihallgatáson fog megjelenni.

Next

/
Thumbnails
Contents