Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)

1936-09-19 / 217. szám

* r:*■' nZEfíffT/nr HJfi nr erp'tvmhc r ff Nemzetközi küzdelem kábítószer-csempészek ellen Messzeható következményei vannak a Conslanta-ban leleplezett csempé­szetnek. — Hogyan dolgoznak a gyenge idegzetű emberek megrontói? BUCUREŞTI. (Az tEMcuzék tudósitóját61.) Néhány nappal előbb megírtuk, hogy kábi- tdszercsenípészést lepleitek le a Constanta-i kikötő bt'ii. A vizsgálat sorún kiderüli, hogy egy gö­rög hojó f ruhás zu csempészte a kábító­szereket. Az ügy ezzel ivem volt 1 »efejezve. A leleple­zésről a külföldi rendőrségeket is értesítet­tek s ma már Keleten és Nyugaton egyforma erővel folyik a nyomozás :< nemzetközi csempész banda tagjainak kézrekeritésére A világ legkitűnőbb rendőrsége, az. angol, újabban szinte emberfeletti munkát végez. Lehetetlenné akarja tenni a különösen a nagy angol városokban lábrakapott veszedel­mes divatot: a hasis szívását. A külön e cél­ra berendezett titkos helyeken a társadalom minden osztályából találkát adnak egymás­nak a „fehér méreg“ egyik fajának, a ha­sisnak élvezői és mohón hódolnak a folyton jobban és jobban terjedő szón védi1 Ívnek Né. melyek pipában vagy szivarban szívják, má­sok pedig mézzel, liszttel, különféle fűsze­rekkel tésztává gyúrva kis darabokban rág­ják d. És csakhamar elvesztik öntudatukat, úgy érzik, hogy a végtelen űrben lebegnek, majd pedig hallomásaik, tündérálmaik van­nak. A testet, lelket gyilkoló, a szervezetet mérgező bódulat egv-két napig is eltarthat és aki egyszer megpróbálta, az a pusztító be­tegségnek rabja lesz, e szenvedélyből óiig le­het kigyógyitani. A szerencsétlen rendesen megőrül, vagy idegsorvadásba esik. A rendőrségnek nagyan nefréz a dolga, r»ert a hasiséi vezők nevn árulják el rejtekhdveiket és hiába fog­lalnak le rengeteg küldeményt, amely koka­int, ópiumot, heroint és más ily „életport“ tartedvreaz, az ügynökök mégis módját ejtik, hogy ve­vőiket kis zoi gái h a ss ák. Ezren és ezren állanak szolgálatában a szervezetnek, amely hódüószerkekkel el­árasztja a világot. Alig van nap. hogy Londonban éppen úgy, mint San Franciscóban, Parisban éppen úgy, mint Buenos-Airesben, vagy Sanghajban el ne fogjanak egyéneket, akik hódit ószereket árusítanak, de azokat, akik a gyilkos mér­geket tulajdon-képen forgalomba hozzák, akik az emberiség megrontásának kapzsi, lelketlen kufárjai — azokat nem sikerül le­leplezni. Ezeket senki nem ismeri. PeÄg ott élnek a világvárosokban. De senki «ea sejti, hogy a jónevü vállalkozó, az előkelő tőzsdei át ogat ó, az ismert kereskedő, a dúsgazdag magánzó — egy-egv ilyen szer­vezetnek legfőbb irányitója. Ha talán egyik- másik mégis gyanússá válik, megvan a mód­juk és hatalmas összeköttetésük abhoz, hogy semmi bántódásuk ne legyen. Árulókra a rendőrség munkájában nem számíthat. Lényeges dolgot ezek az ügynökök nem igen tudnak; áüa»dóan jól keresnek a méreg el­adásával és erről a biztos, jelentékeny jöve­delemről nem is könnyen mondanak le, de arra is él lehetnek készülve, hogy, h-a csak egy szaft szófasra-k: egy golyó, egy törszurás könnyen végez velük. A kokain n agyba talnrasságaroa k kezei messze d érsek. A Népszövetség egyik osztálya ugyancsak foglalkozik a ve­szedelemmel, amelyet a bóditószerek élvezé­sének elterjedése jelént az emberiségre és nemzetközi szervezkedéssel próbál szembe­szállni a lelketlen kufárokkal. Több ilyen csempész -hiatal mass ág neve szerepel a „fe­kete könyv“-ben. Ezeket állandóan figyelem­mel kísérik. Ha reájuk nem is bizonyíthat- j nak semmit, de mégis többször sikerül a földalatti szervezet egyes tagjait elcsípni vagy nagyobb szállítmányoknak nyomára jutni, azokat elpusztítani. Even ismert alak a Parisban élő Raskin, aki néhány év előtt Oroszországból került a francia fővárosba. Raskinnak Szent Pétervá- ron azelőtt nagy vegyigyára volt. Mikor ha­zájából kénytelen volt menekülni, Elzászban, telepedett le, ahol hatalmos gyárat alapított. Különösen orvosi szerek kerültek ki a gyár­ból, valójában azonban leginkább kokaint, heroint, morfiumot és hasist állított elő és különféle gyógyszerek neve alatt juttatta el megbizottaihoz, akik továbbadták a bo­ri itászere.ket ügynökeiknek. Raskin később, amikor üzelmei gyanút kel­tettek, abbahagyta a mérgek gyártását, de ekkor már Svájcban, Bulgáriában, Belgium­ban több mint negyven gyár lartozott Ras­kin érdekkörébe. Soha nem mutatkozott, senki nem ismerte ezeken a helyeken, uta­sításait is csak közvetítők utján juttatja el a gyárakba és ezek a közvetítők sem kerül­nek soha szemei elé. fbmmesait » legkülön­bözőbb utón és módon juttatja el hozzájuk. Keleti társak Raskin összeköttetései elnyulnak a tárol keletre, ahol két üzleHxirátja is van. Az egyik a kínai C.srutin, «kit hazájában az ,,ópium-király“ néven ismernek. óriási mennyiségű lxMitószert hozat forgalomba. Hogy merniyi lehet a jövede'rae, amelyet el­pusztított életek, állatokká sülyeszlett eml>e- rek gyarapításiak, mutatja — áldozatkész­sége. Miikor Kina Japánnal háborúba keve­redett, Cseutm, a „jó hazafia saját költ­ségén húszezer embert fegrpherezetl fel Japán legbirhedtebb csempész -nagyhatal­ma egy nagybirtokos és nagyiparos. Neve Mashayosho. óriási birtokai vannak, színhá­zainak, mulatóinak száma jelentékeny, de ■ vagyonának főforrása: több vegyszergyára. I ahol hóditószereket áHitanak elő. Mashayos- ho ugyan leginkább Ázsiában „dolgozik", de azért európai összeköttetései is vannak. Dél-Amerikának is szállít. Dúsgazdag ember. Ha figyelembe vesszük, hogy Kina lakos­ságának körülijeiül a fele, Egyiptomnak egy­RÓMX. (Szeptember 18.) Olaszország­ban régen közismert, de odahaza ná­lunk aligha tudja mindenki, mit jelent Gardone s bogy ennek a természettől kítpott egyéni szépségén kivül még egy nevezetessége van: itt lökik D(Annunzio, Olaszország nagy költője. Az olasz állam hazafias érdemeiért és különösen Fiume elfoglalásáért azzal fejezte ki háláját a költőnek, hogy Gardoneban egy pompás villát, a hozzátartozó óriási kerttel neki ajándékozott. Azóta — csaknem tizenhét éve — itt él D'Annunzio, csendben, tel­jesen visszavonulva a világtól. Azelőtt is nagyon ritkán mutatkozott nyilvánosan, de három év óta — mesélik a gardo- nei lakosok — egyáltalában nem lát­ták a 74 esztendős írót. Kanyargós ut visz fel a hegyoldalba, ahol a költő villája áll. Ez a kifejezés: villa, azonban nem egészen helytálló, mert a magas falakkal körülvett, több- hoklnyi parkban lévő hatalmas épület olyan benyomást kelt, mintha egy kö­zépkori, feudális várur örökségeként ma­radt volna a XX. század nagynevű olasz Írójára. Várhoz hasonlóan, többméter magas fal keríti körül a Vitto- riale-t — igy hívják D'Annunzio ottho­nát — mert a ház ura igy akarta bizto­sítani magának, hogy házában és park­jában zavartalanul élhessen és ne legyen kitéve kiváncsiak érdeklődő pillantásai­nak, amit semmiesetre sem maradna el, ha a park, mondjuk, rácsos kerítéssel lenne körülvéve. Gardone központjából mintegy félóra alatt lehet feljutni a felső templomhoz, amelynek helyén a XII. században vár állott. A vártorony maradványaiból emelték a mostani templom tornyát, a körülötte lévő terraszról remek kilátás nyilik a Garda-tóra, a hegyekre és az Isola Garda nevű, nem messze lévő kis szigetre. A templomtól pár percnyire van a Vittoriale. Az impozáns, magas főkapu felett ez a felírás olvasható: QueVho ehe ho donato (csak az az enyém, amit odaajándékoztam). Elindulok a bejárat felé, de itt utamat állja egy őr. Tilbalcozóaji int: no, no, casa privátat... Igyekszem meglágyítani a szigorú férfiú szivét és illően elmagyarázom, milyen mesz- sziről jöttem és milyen régi vágyam, hogy belül ről megnézhessem a hi rés-nevezetes Vi t- toriale-t, mire „megnyugtat“, hogy ez a kí­vánságom lelj esen reménytelen. A maestro teljesen elzárkózik az idegenek­től. De amikor az őr meghallja, hogy ,,gior- nalista" vagyok, megenyhül egy kissé és any- nyit megenged, hogy átlépjem a kaput és onnan megnézzem, mi van a várfalon belül. ‘ Ez a kegy azonban, ami bármily kicsi,• I mégis csak kevés idegennek jutott oisztálv- l részül — nem tart tovább pár pillanatnál. « Itarrnada hódol a kábítószerek é(•vezetőnek; ha a rendőrségek megállapitása szerint az üzérek már Európáidul is erősen dolgoznak, hogy minél számosabb vevőjük legyen — érthető a fokozott figyelem, amellyel ezt a kérdést kezelik. A rrm-i viszonyok kedvező hvbrjt biztosi foknak a bóditóozerek üzéreinek. A megélhetési nehézségek, a kiiz drlrncs élet, az idegrontó hajsza, a ívok csa­lódás, reményteJemség mind növelik a „feltér méreg“ és a többi s/er rabszolgáit. „Feledni“ és ha mór az ébrenlét oly ke­serves, legalább ,,tündén szépet álmodni“, „semmiről nem tudni“, ezek a jelszavuk, amelyeket a lelketlen kuf árok hangoztatnak és amely csábitó ígéreteknek annyian enged­nek. Az orvosi tudomány is kiveszi részét a kokain, ópium, hasis ellen vívott nehéz har­cok kin. A Ivlegeket szanatóriumok ban he­lyezik el, hogy szenvedélyükről leszoktassak őket. Kínában is több ilyen „leszoktató“ in­tézet van. Amikor pedig a betegek gyógyul­va elhagyják a kórházat, az orvosok a kar­jukra keresztet tetoválnak.. Ez a „halálkere-szt“. így akarják figyelmeztetni a kórházból tá­vozót, hogy ha a szenvedély ismét hatalmá­ba keríti, akkor halál vár reá. A roppan! erőfeszítése lem* k Kínában meg is van a látszatja: az újabb időben több ilven ópium ha ri am g becsukott. Nem voltok, vendégei. Annál megdöbbentőbb tehát, hogy most Angliában ütötte fel fejét a veszedelem Remélni lehet azonban, hogy a lakosság jó­zansága és a szigorú intézkedések naég csi­rájában elfojtják a veszedelmet. (nn.) Csak néhány lépés, néhány gyors, vizsgáló­dó tekintet az épületre és az egzotikus nö­vényekben gazdag kertre — és máris vissza kell vonulnom . , . A bejárattól nincs messze ez egyszerű stílusban tartott fő épület, amelynek ajtaja körül a falait cimer- pajzsok és reliefek díszítik. A portál felett két bronz tábla függ, mindegyikre egy-egy aforizmáját vésett e a költő. A villa belseje részben a költő fantáziája, részben neves művészek tervei után készült. A liataluaas, nagyértékü könyvtáron kivül rengeteg műkincs van felhalmozva D'Annun­zio házában. A kert előterében magas, karcsú oszlopon álló aranyozott Madonna-szobor hívja fel a figyelmet, odébb kis patak csergedezik. Útja elején ötméteres vízeséssel zuhog alá a hegyoldalból, fokozva a trópikus növényzetű kert vad regényességét. Három híd vezet át a kerten keresztül-kasul kanyargó vizerecs- kén. mind a három e költő tervei szerint épült. Az egyiket „nyula-k hidjá“-nak nevez­te el. a másik a „vágyak hídja", a harma­dik oeve: „a vasfejek hid ja". Fájó szívvel el kell hagynom e Vittoriale belsejét. Az őr — aki. mint általában az olaszok, igen ba­rátságos és közlékeny egyéniség — azt a ta­nácsot adja, menjek fel a várfal mentén a kert hátsó oldalához, onnan, a legmagasabb pontról, jól lehet látni a lejtős hegyoldalt, ami mind D’Annunzio tulajdona. Tízperces ut mindössze, hogy elérjem azt a pontot, amire az előzékeny őr figyelmeztetett s ahonnan pompás látvány nyilik a begyekkel körülvett tóra, de kitünően látni a Vittoriale kisebbszerü dzsungel re emlékeztető parkját is. S lent a napfényben csillog a ,,Puglia“, a hajó, amellyel a költő bevonult Fiúméba. A karcsú, árbocos hajónak csak a fele dí­szíti D'Annunzio kertjét, másak felét a ve­lencei hadtörténelmi múzeumban helyezték el. Két 76 mm. ágyú is ven a hajón, ame­lyekkel a költő nemzeti ümnepeken üdvlövéseket ad le. Mussolini miniszterelnök már többször is meglátogatta otthonában Olaszországnak nemzeti hősként is tisztelt világhírű íróját, aki ilyenkor is mindig megszólaltatja ágyú­it és százegy ágyulövést ad Ie a Duce tisz­teletére . . . — D'Annunzio úgy él, mint egy remete — mondja egy gordonéi hölgy — hogy itt lakik, azt csak onnan vesszük észre, hogy időnként megdördülnek odafenn, a magas hegyoldalban az ágyuk . . . D'Anmunzionak az a kívánsága, hogy itt, a Vittoriale kertjében temessék majd el, az általa tervezett mauzóleumban. És elhatá­rozta azt is, hogy halála után a „queTho ebe ho donato“ felírásának megfelelően a Vittoriale-t úgy, amint van, Pugiia-val, mű­kincsekkel együtt, az államra hagyja, azzal a kikötéssel, hogy azt múzeummá ala­kítsák. Alckor majd elérheti a világ apraja- nagyja, amire a költő életében csak vágya­kozva gondolt: megtekinthetik belülről is D'Annunzio otthonát... (—k.) Remeteéletet él D’Annunzio, a nagy olasz költő — inm ■— TKaask^arn’i Intriká A szerkesztőség lépcsőházóhan áll SzuM- né, két gyerekkel. Van neki hat, hét, de most ások kettőt hozott mutatóba. Rongybabák « az édesanyjuk is csupa valószínűbe» rongy, másra szabott rózsás pongyolában ■ kendőkben Kezében a .szegény asszony ok d- maradhata-tlan „rétikul je“: szalmából font cekkor, tele limlommal, újságpapírral, rongydarabokkal, krumplikkal, tört csészék­kel, ilyesmivel. Azt mondja Szubóné: — Nagy Ixijba vagyok lelkim, isten tudja mi lesz velünk Kiteltek a lakásból, csak öt­ven lej kéne legalább, hogy kivegyek egy szobát, mert hideg van écca-ka, nem hálha­tunk nyócan az udvaron mégse, a legna­gyobb baj, bogy nem hoggyák a gyermeke­ket WóduLni, eddig m g csak megvótunk, mert egyiket az egyik sarokra küldtem, má­sikat a másikra, csak hoztak haza valamit. Ölvén jó vót eddig, ös szék ódul tok valami keveset, de most vége, nem engedik az urak, összefogdossák iiket. Jaj, mit csináljon a .sze­gény em-ler9 Csak legalább ö<tven lejem vé­na. hogy kivehessen! azt az ügyes kis szobát. Hisz küldoném én ükét oskolába, de az is pénzbe kerül. Dógozni meg igen picik s nem is kapnak munkát. En se kapok. Nagy gardasági valóság, kezicsóko'om. Hát teccik rám gondulni, ügyi lelkem, ha lesz valami? Azt feleljük, hogy rendben van, rágondo­lunk. Nagy hál állkod ások között összetereli gyermekeit, mwit kotló a csibéket és lemegy a lépcsőn. A jelenetet végignézte a k ifi is-nénink, aki tízóraira valót hoz a szerkesztőségbe. Most ott áll és néz Szabóné után arcán merev, megvető, gőgös kifejezéssel. — Mi baj, néni? — kérdezzük tőle. — Csak elnézem ezt ez asszonyt — feldi iirtrikusau — hogy mennyire gajdol, óbégab meg vacakol. Jobb téli kabátja von ennek, mint nekem. En vágj'ok az igazi szegény, mink vagyunk az igazi szegények, akik nem kérünk segítséget, nem járunk a szerkesztő­ség nyakára. Debát mink tisztességes embe­rek vagyunk, dógozunk, nincs olyan jó dol­gunk, mini ezeknek. Mert jó dóga van ennek az asszonynak, tele van gyermekkel, küdi őket kódúini. Bár nekem lenne oJya^i jó dó­gom, mint neki ... Istenem, milyen szomoró világ ez, egyik szegény asszony irigyü a másik szegény asz- S2onyt, mert az koldultat a gyermekeivel..., (M. L.y KÜLFÖLDI SZÁMLÁK BEÁLLÍTÁSA A MÉRLEGBE. Bucurestiből jelentik: A legfelsőbb pénzügyi bizottság 193b de­cember 18-i határozata szerint az 1935 március 7—8 utáni keltezésű, erős valu­tában kiállított külföldi számlákat az importprémium hozzáadásával, a forga­lom tárgyát képezhető valutákban kiál­lított számlákat pedig a mérleg lezárásá­nak napján érvényes forgalmi árban le­het a mérlegbe beállítani. Az 1935 már­cius 7-ét megelőző keltezésű számláknál a prémium nem adható hozzá. Ez az a könyv-szenzáció, ! amire minden gazda és kér- i tész már évek óta vár! ! , MMimmAm dm alatt most megjelent gaz­dasági és kertészeti encyklo- pedia, a szakember néikíi- | lözhetetlen kézi-könyve ! ! ! ! A következő gazdasági ágakat öleli fel: j Növénytermesztés (A növény szervezetének j és életműködésének vázlatos ismertetése. A talaj endete és a málás tényezői. A j szánté:. Trágyázás. A vetés. Részletes nö- ) vénytermesztés. (A szántóföldi növények ■ csoportosilása. A különböző érési időszakok. | Rét és legelőmüvelés.) Állattenyésztés (Az j állattenyésztés jelentősége. Faj és faj'ta. ! Takarmányozástan. Lótenyésztés. Szarvas­mar hat3nyésztés. Az ókirályság szarvas- marbafajtái. Juhtenyésztés. A tejgazdaság- tan. Sertéstenyésztés. Kecsketenyésztés. Ba- | romfitenyésztés- Házinyalt nyésztés. Méhé­szet. Selyemhernyótenyészíés.) Kisgazdasá- I gok berendezése és vezetése. — Kertészet. ! (Gyümölcstermesztés. Zöldségtermelés.} — , Szőlőmivelés. Növényvédelem. Gyümölcs­fák. A szőlő betegségei (Kártevői és az el- ] lenük való védekezés.) Növények a nővé- ! nvek ellen. Gazdasági növények. Egyéb szükséges felvilágosítások. — Kartonkötés, ] 645 oldal, 306 képpel, ára csak 90 lai az „ÖSesszélí“ ?<önyvosztfáSyábs59 Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal, után­véttel is szállítjuk. — Kérje a gazdasági rzakkönyvek jegyzékét könyvesztályunktől

Next

/
Thumbnails
Contents