Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)

1936-09-19 / 217. szám

ULLfíN TfiK wmamaxTxsBrm <19 3 ft nrept ember 19 ■wrggüJMiii miwwiimxwBim Néggsiáz oüűalas váűirato! adott ha a hadbíróság dr. Rosha Horton eggctci&ii régész-tanár pereben Mit tartalmaz a vádirat? — Számos tanút idéztek meg a főtárgyalásra CDUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Dr. Rosta Márton Cluj-i egyetemi régészhmár, a helybeli egyetem klasszikus régiségeket feltáró osztályának vezetője ellen Allamelle- nes izgatás chnén eljárás indult meg. Roska Márton dr.-t egyéként még a nyár elején felfüggesztették állásától és az ostromálla­potra való tekintettel a helybeli VI. hadtest bírósága folytatta le ellene a vizsgálatot. Dr. Munteanu Cornel kapitány, katonai vizsgáló- biró adta ki ellene a vádiratot, amelyet a helybeli Patria cikke alapján közlünk. Dr. Roska ügyében a hadbíróság ez év október 2-án tartja meg a tárgyalást. Négyszáz oldalas vádirat készült el a perben, amelyben a katonai ügyész felsorolja dr. Roska régésztörténeti tevékenységének minden olyan fázisát, ame­lyet az állam biztonsága ellen izgatónak tart. ,, 1928-ban — mondja többek között a vádirat — Magyarországon, Budapesten meg­alakult az ,,Erdélyi Férfiak Egyesülete“ Te­leki Pál gróf egyetemi tanáT elnöklete alatt. Az egyesület az Ardeal-ból Magyarországra emigrált magyarokból áll, célja pedig ,,a trianoni békeszerződések revíziójának érde- kébeni propaganda“, hogy elérhetővé tegyék Transdtvániának Magyarországhoz való visz- s/.acsatolósát“. (Ezt állítja a vádirat máso­dik ügycsomójának 13. oldala.) A vádlott Roska Márton dr., a Cluj-i egye­tem klasszikus régiségeket feltáró osztályá­nak vezetője ismerte az egyesület célját, ösz- szeköttetést tartott feran azzal és az egye­sület néhány tagjával, névszerint Gál Ist­ván, Buday Árpád, Szilágyi Zoltán, Kampis Antal és Asztalos Miklóssal folytatott elő­zetes megbeszélései nyomán tudatosan részt- vett az egyesület revizionista tevékenységé­ben. Többször volt Budapesten, ahol együtt dolgozott Gállal és Budavval. Főként Asztalos Miklóssal tartott össze­köttetést. Asztalos Miklós magyar történész több­ször meglátogatta Cluj-on a vádlottat és közéletünk minden ágazatáról értesülést szerzett. Igv ..Erdély és Revízió“ cimü mun­kájában bemutatja Transilvánia egész köz­jogi szervezetét, valamint hogyan tudnának a magyarok újból uralkodni abban az eset­ben, ha visszahódítanák Ardeal-t — mondja a vádirat. — Nem terjedünk ki — folytatja továbbá — ennek a revizionistának egyéb müveire, amelyek irányunkban ugyancsak tendenciózus jelleggel bárnak. Mi a vád? .Az „Erdélyi Férfiak Egyesülete“ egyéb revizionista közlemények mellett egy kollek­tiv munkát ás kiadott ,,A történelmi Erdély“ címmel. A mű, amely látszólagos tudomá­nyos hajlandóságaival a magyarság evangé­liuma, 740 oldal terjedelmű könyv alakjá­ban 55 ábrával, a szövegben térképekké] és 64 mümelléklettel jelent meg. A könyvet Budapesten nyomták ez év tavaszán és Tran- silvániában is terjesztették. A mű elkészíté­sében közreműködtek: gróf Teleki Pál, Gál István, Fodor Ferenc, Roska Márton, Buday Árpád, Asztalos Miklós, Szilágyi István, Ta­HA LAKÁST KERES, HA LAKÁSA KIADÓ, HA TELKE ELADÓ, más Lajos, Puikámszky Béla, Némefhy Imre, 'Huszár Lajos, Kampis Antal, Genthen Ist­ván, Bariba Dénes, Kalocsa Sándor és Hoff- bauer László. Ennek a közleménynek revizionista célza­tát gróf Teleki Pál a könyv előszavában kategórikusan bejelenti. A mű zárószavában, annak szerkesztője. Asztalos Miklós elmondja, hogy a könyv az egyesület által kiadott revi­zionista müvek közé tartozik. A könyv tar­talmúitól kitűnik az is, hogy annak szerzői minden alkalommal és minden szempont­ból brizonyitanj akarják a magyaroknak Ardeal fölött való uralmi jogát. Aztán Ardeal-t úgy tüntetik fel, mint Ma­gyarország kiegészítő részét és védőbástyá­ját. (13-ik oldal 17. jel.) A 71-ik oldalon következik a vádlott dr. Roska Márton „Erdfc’v őskora“ cimü müve. A miiben annak Írója országrészünket, amióta csak ember léte­zik a földön, az emberi egyetemes kultúra tényezőjének mondja. Ezt az igazságot bizonyítja a kő, réz, bronz és vaskorszakok leírásával a Daciának a ró- j maiak által való elfoglalásáig visszamaradt őskori emlékek alapján. A mű egész terje­delmében kizárólagosan magyar helyrajzi névtárat használ és teljesen elvetik a hivatalos ro­mán elnevezéseket. Dr. Roska Márton műve után dr. Buday Árpádnak, szegedi egyetemi tanárnak cikke következik, aki egyébként kollégája volt a Cluj-i egyetemen a vádlottnak. A cikk címe „Erdély földjének római kora", amelyben azt állítja, hogy a neo-Iatin (valah) nép* tömeg és ennek nyelve nem fejlődhetett ki országrészünkben (131. oldal) és hogy a ró­maink által Dáciába telepített lakosság nem volt latin, hanem a római birodalom keleti részéiül lakott idegen elemekből áll. (139. oldal.) Roska Márton tanulmányai A „Történelmi iFlrdély" cimü könyv to­vábbi részébon dr. Roska Mártonnak még két müvét találja az. olvasó: .Erdély és a népvándorlások“ és „A honfoglalás és Er­dély“ címmel. Az első tanulmányban dr. Roska Márton megemlékezik a római birodalom hanyatlá­sáról és az uj népeknek, különösen a gótok- nak Krisztus után 274-ben Aurelúmus csá­szár által elhagyott Dáciába való beözönlé- séről. Azután megismétli azt a feltevését, hogy Transilvánia hármas szerep betöltésé­re maradt fent: hogy alkosson, átvegyen és átadjon. (151. oldal.) Második tanulmányában a 163., 172. olda­lon megyőződésse! hangoztatja azt a véle­ményét, hogy a magyaroknak Transilvániá- l>n való behatolása és megtelepedése még Árpád idejéből keltezhető — mondja a vád­irat — vagyis 896-tól, nem pedig 1000 után, Szent István királytól, ahogy maga a magyar történelem és hagyomány is tartja. Az ilyen állításoknak a célja már abból is kiviláglik, hogy a vádlott dr. Roska Márton ezen utolsó dolgozat 172. oldalán Ardeal-t az ó-király­ságtól különhatánoltan a volt Magyarország és az ó-királyság között fennállott régi ha­tárvonallal ábrázolja, keleten pedig nyoma sincs a román—magyar határnak. Ugyan­csak itt is mindenütt a magyar helyrajzi elnevezéseket használja. Hogy Ardeal a régi Magyarország kiegé­szítő része, a vádlott megismétli egy más tanulmányában is, amely röpirat formában Budapesten „Archeológiái értesitö“ címen jelent meg. (Második iratcsomó, 150. oldal.) A „Történelmi Erdély“ cimü tudományos álarcu könyv Ardeal-ba is eljutott és meg­tette hatását, mert volt alkalmunk ismerte­tését látni a Clui-on megjelenő Muzeum“ cimü foryóiratban. A vádhaíározat HANEM HIRDESSEN AZ ELLENZÉK APRÓ­HIRDETÉSEI KÖZT 3 RÖVID IDŐ ALATT EREDMÉNYT ÉR EL Apróhirdetések árait mélyen leszállítot­tuk. Már 20 lejért hirdethet (10 szó) az Ellenzékben. Állást* keresők szavanként csak 1 lejt űzetnek. (Dij előre íizatoaió) Fenti fejtegetéseinkből — fejezi be a vizs­gálóbíró — megállapítható, hogy dr. Roska Márton a „Történelmi Erdélv“-ben, ebben a hatalmas revizionista és irredentista mun­kában közreadott dolgozatai által tudatosan a magyar revizionista ténykedés szolgálatában állott. A vádlott a ..Törté­nelmi Erdélyében egyébként az Ardeal-i Muzeum igazgató-őrének és egyetemi do­censnek címezi magát, amely hivatalokat a magyar uralom alatt birt a Cluj-i egye­temen, úgy hogy jelenlegi helyzetét, mint a régi ségi osztály vezetője, csak ideiglenesnek tekinti, éppen úgy, mint budapesti és szegedi mun­katársai, azt remélve, hogy a revízió nyo­mán ismét fel fog támadni a régi Magyar- ország. A beterjesztett iratok alapján a VI. had­test bírósága a közrend ellen elkövetett újabb bűncse­lekmények megtorlására vonatkozó tör­vény 11-ik cikkelyének d) pontja II. be­kezdésének és a törvény 28-ik cikkelye ál­tal minősített és büntetett állam ellenes iz­gatás címén eljárást indított. Beidézése és kihallgatása folyamán dr. Roska Márton vádlott nem ismeri be a neki tulaj­donított cselekedetet és a kihallgatási jegy­zőkönyvekben foglaltakat valótlannak jelen­tette ki. Tanúként hallgattattak ki: Pintea Gherasim, Moga Marius, Ferenczi Sándor és Daicovici Constantin professzor, akik vala­mennyien a Cluj-i egyetem klasszikus régi­ségeket felkutató osztályán működnek; Tekintettel arra, hogy úgy az előzetes nyomozás, mint az ügyben következő vizs­gálat folyamán megállapítást nyert, hogy a vádlott dr. Roska Márton 1936 év tavaszán Cluj-on, a budapesti „Erdélyi Férfiak Egye­sülete“ vezetőinek egyes tagjaival, nevezete­sen Gál István, Buday Árpád, Szilágyi Zoltán és különösképen Asztalos Miklóssal való előzetes megbeszéléseket folytatott, holott ismerte ezen fentemlitett magyar revizio­nista egyesület célját a román állam terü­leti integritása ellen. Tekintettel arra, hogy a lázitó revizionis­ta ténykedés a „Történelmi Erdély“ cimü könyv elterjesztése által Cluj város területé­re is kiterjedt és hogy Quj városa az I. D. Nr. 3376—1933, I. D. Nr. 455—>1936 értel­mében és az 1544—1933. számú miniszter­tanácsi jegyzőkönyvnek megfelelőleg ostrom- állapot alá tartozik, következéskópen a köz­rend ellen elkövetett újabb bűncselekmény megtorlására vonatkozó törvény 28. cikkelye értelmében ennek az ügynek kivizsgálása és elbírálása a VI. hadtest bíróságának ha­táskörébe tartozik; Tekintve, hogy ilyen tett a vádlott ter- 1 hére a jogban mint „ÁUameüeaies izgatás“ mi nősitt étik és hogy a tényleges körülmé­nyek a közrend dien elkövetett újabb bűn­cselekmény megtorlására vonatkozó törvény 11. cikkelye d) pontja II. bekezdés által elő­irt alkotó elemeket kimeritik; Ugyancsak, hogy vizsgálati fogságban tartása nem szüksé­ge Ezen okok alapján megállapítjuk, hogy a vádlott dr. Roska Marton, a Clu j-i egyetem klasszikus régiségeket feltáró osztályának vezetője Cluj-on Shr. Octavian Goga 13. szám alatti lakos a „közrend ellen elköve­tett újabb bűncselekmények megtorlására vonatkozó törvény" 11. cikkelye, d) pont­jának II. bekezdése által előirt és bünte­tett „államellenes izgatás“ elkövetése miatt és a „közrend ellen elkövetett újabb bűn­cselekmények megtorlására vonatkozó tör­vény" 28. cikkelye, valamint az ostrom- állapotra vonatkozó T. D. Nr. 3776—1933 és a 1547—1933. számú minisztertanácsi jegyzőkönyv, továbbá az I. D. Nr. 455— 1936 értelmében a VT. hadtest bírósága elé állítandó. A hadbíróság a főtárgyalásra számos ta­nút idézett meg. HACSEK ÉS SAJÓ TRÉFÁI 3 kötetben, 4 5 lejért I. rész: Hacsek és Sajó — sportról és színházról. II. rész: Hacsek és Sajó — a, családról. III. rész: Hacsek é<. Sajó — a politikáról. KodátolT pél­dányszámok kaphatók az Ellenzék könyvosztá­lyában, Cluj, Piaca Unirii. Vidékiek lejt küld­jenek be, pénzben, vagy postahelyedben. Posta" fordultával kapják a sorozatot. Utánvéttel nem küldjük. MIT IR A Rt)MÁN SAJTÓ LUPTA: Nagy figyelemmel olvadtuk Djn- vara iga z ságü gymln Lsz tor nyilatkozatát. A Bucureşti-! ügyvédi kamara egyik kiváló tagja, igy a* igazságügyi kérdéseket jól is­meri. Együtt élt nap-nap után a törvény­széki bírák kai és tisztviselőkkel, nem csoda, hogy már az első percben felismerte köte­lességét. Programjába vette a bírói fizetés megjavítását, tisztviselőinek szerény, de biz­tos megélhetést kíván nyújtani. Hatalmas munkaprogramja van: könnyiteoá akar a törvényszék forgalmán, meg akarja a sem­mi töszéki polgári eljárást gyorsítani. Ezután a polgári törvénykönyv és kereskedelmi tör­vény egységesítése, a .sajtóreform és a mi­niszteri felelősségről szóló törvény beterjesz­tése következik. Djuvara igazságügyminisz­ter a belpolitikai élet képét akarja megvál­toztatni. Régtől ismerjük s tudjuk, hogy nem egyszerű frázisokat akart hangoztatni. CRUCIADA ROMANISMUUJI: Az állam ügyelni akar tisztviselőire és gázálarcot köz­vetít. Eleinte nem vettük a dolgot túlságosan komolyan. Azt hittük egyszerű ajánlatról van szó, melyet elfogadhatunk, vagy eluta sithatunk. Miután a tisztviselők költségve tése általában deficittel zárul, senki sem sietett gázálarcot vásárolni. Az állam azon ban nem vette le gondját róluk és elrendel te, hogy egy éven át minden hónapban 40 lejt vonjanak le fizetéseikből, igy aztán évi 480 lej megtakarítást lehet elérni s a gáz álarc árát kifizethetik. Az összeg kicsinynek látszik, a háromezer lejes fizetésnél azon ban mégis megérzik. Sok esetben a oapidij felét jelenti s az a veszély is fenyeget, hogy rendszer lehet ebből, mely ruha, élelmiszer és más dolgok kényszerű vásárlásét fogja eredményezni. Hol van az megírva, hogy a tisztviselő az állam által kínált árut köteles vásárolni? Nem minden tisztviselőnek van gázálarcra szüksége. Mit tesz majd a polgári lakosság? Vegyenek maguknak gázálarcot — hangzik a felelet. Mit egyenek akkor? A jövő katonáit nem lehet ilyen kiadásokra kényszeríteni. VIITORUL: Bucureşti-ben megnyílt a XXI. nemzetközi kereskedelmi kongresszus, mely az államok közti kereskedelmi kapcsolatok kimélyitésén dolgozik. Ezek a kapcsolatok sokat szenvedtek a különböző rendszerektől. Ezt nemcsak egyes országok, de általában a világgazdaság is megérezték. A kiküldöt­tek személyéből következtetni lehet a kon­gresszus fontosságára. Nagytekintélyű nem- zetgazdászok, a világgazdasági helyzet kitű­nő ismerői világítják meg a pénzügyi és ke­reskedelmi problémákat, hogy a nemzetközi forgalmat megkönnyítsék. A kongresszus po­litikai és nemzeti szempontból is fontos. A delegátusok saját szemükkel fognak meg­győződni arról, hogy teljes rend van az or­szágban s mindenki dolgozik. Tapasztalni fogják, hogy a békés munkában mindenki­vel együtt akarunk dolgozni. MEGINDUL A SZARVASMARHA ÉS SERTÉSEXPORT. Bucurestiből jelentik; Németország kormánya nagymennyiségű állatrmportra határozta el magát. A né­met kormány ugv határozott, hogy 1936 szeptember elsejétől 1937 január 15-i^ Romániából hatezer szarvasmarha szál litható Németországba, 1936 október ló­tól kezdve pedig 40.000 élő és és 40.000 vágott sertés behozatalára adott enge­délyt. Az állatkivitel emelésére a román kormány is megfelelő intézkedéseket tett és az állatexportőrök szindikátusá­nak tízmillió lej értékű árunak kompen­zációs utón való exportjára adott enge­délyt. Gazdasági körökben remélik, hogy az uj lendülettel meginduló szarvasmar­ha és sertésexport kedvező kihatással lesz az állatok belföldi piacára is. Bi­zonyosra veszik, hogy az export élénkü­lésével a belföldi árak is a gazdákra nézve kedvezőbben alakulnak. 1 Mégis az ország leg- sierencsésebb sors­jegy főelárusitója a B3 Banca Română de Comerţ Bucureşti, mert a szeptember hó 15-iki húzáson 1,000.000 lejt a 243120 sz. melléksorsj eggyel, 100.000 lejt a 34174 sz. fősorsjeggyel, 50.000 lejt a 268280 sz. mellékscrs- jeggyel, 30.000 lejt az 51871 sz. fősorsjeggyel, 30.000 lejt a 64260 sz. fősorsjeggyel és még rengeteg kisebb nyereményt ebből a kollektorából hoztak ki. — C1 u j i képviselet: „ELLENZÉK“ KÖNYVOSZTÁLYA CLUJ, Piaţa Unirii 9. szám alatt. — Telefonszám : 103.

Next

/
Thumbnails
Contents