Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)

1936-09-19 / 217. szám

TibCA POŞTALA PLĂTITĂ ÎN NUMERAH No. 141.163/1929 0? ÁRA3 A Szerkesztőség és .kiadóhivatal: Citij, Calea Moţilor4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P»ta Unirii 9. szám. —- Telefonszám: 109. — Levélcím: Ckij, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA. BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente 840 lej. — Magyarországra,; negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözetcel több* LVII. ÉVFOLYAM, 117. SZÁM. SZOMBAT 1936 SZEPTEMBER 19. iHnlescn Hetének megmentéséért Iclsci A XII. nemzetközi kongresszust pergetik le a nép­kisebbségek, akik évenként hűségesen elkül­dik AO és néhány milliónyi tömegük szerény képviseletét Svájcba, mindig megelőzve a Népszövetség közgyűlését. A- időponttal való politizálás célja, hogy a Népszövetség a fris­sében érezze meg a kisebbségi sirámok ha­tását. Igaz, eddig sikertelenül. Amikor a ki­sebbségi kongresszus először ment Genfbe, hogy az idő mellett a hely hatását is gyü- mölcsöztesse, Briand, a Népszövetség szent­lelke és pacsirtája hirtelen az édes ének he­lyett a vérszomjas keselyük visításán szólalt meg és kisebbségi kongressziss „zsarolását“ oly dölyfös, lenéző és kegyetlen támadással illette, amelyhez képest a mult évben kül­ügyminiszterünk hires kamarai beszéde a magyar párt elnöke előtte felolvasott nyilat­kozatára csak enyhe turbékolás volt. Pedig ugyancsak megdermedt a vérünk hallatára, mint ahogy az összeszámít szivek menny­dörögve dobogtak AO millió lelkében, Európa számos helyén, amelyet a kisebbségi sorsban kerültek tárgyi és szellemi munkájukkal az emberiség egy-egy szép meleg, jó fészkének teremtettek meg. Briand pályája ettől kezd­ve lehanyatlott s csakhamar a Pán-Európa-i tervével együtt a köztársasági elnökválasztás romjai temették el. Ez a szellem hat és em­lékezik. A kisebbségi kongresszus mind éle­sebb formát öltött és végre ráeszmélt az eréig szükségletére. Nekilátott a kisebbségek egyre sötétülő helyzetképeinek a közléséhez az elmélet -‘politikai és statisztika tudomá­nyos nyögdécselése helyett. Sajnos, a kisebbségek helyzete igy is to­vább romlott. Ma Európa legtöbb nemzeti­ségekkel telitett államában a kisebbségi jog­védelem ronggyá lett. A halasztott békeköte­lezettségek nyomában a szerződések kilyu­kasztása és a befejezett tények politikája, karöltve a jobboldalok nemzeti kizárólagossá­gával akkor is elporlasztották volna emberi, nemzetközi és alkotmányos jogainkat, ha Németország nem lép fel még a kisebbségi kongresszuson is a disszimilációs elvvel, ha csakhamar a III. birodalom megszervezése után hangag magatartást nem tanúsít a Nép- szövetség politikai főbizottságában és csak­hamar végleg ki nem vonul a Népszövetség­ből. De miért ismételni a tönkremenetel fo­lyamat át ? A kisebbségi harc egyre visszhang- talanabb, egyre légüresebb térben való esze­veszett csapkodás lett. Csak most kezd némi fényesük derengeni a biborfekete látóhatáron. A spanyol polgárháború megmozgatott ki­sebbségeket és ezek mozdulnak a szovjetben is. De a legfőbb körülmény, hogy az angol alsóház Y,\v»>>'»’îî komorsággal rögzítette meg a kisebbségi helyzet általános romlását .• v>’ vT .y öLViv\' nrrrNk?’/ Nyilván a nép- szövetségi alapokmány elkerülhetetlen meg­újítása kapcsán. Csehország is létkérdést kezd látni a jó megoldásban. Erősödnek a követelmények a megígért önkormányzatok ügyében. Értjük, ha most a XII. kisebbségi kongresszus Anglia felé tájékozódik és a mi kiküldötteink emlékirata értelmében foglal­kozik a népszövetségi reform kisebbségi vo­natkozásaival, különösen a hágai bíróság be­kapcsolásának föltétlcn szükségével. De ne­künk itthon is elkövetkezett a belső meg­egyezés szükségének a végzetes időpontja és föltétlensége. Itthon kell a döntő rendezést kikezdenünk még áldozatok árán is, melye­ket az inponderabiliák terén tehetünk, ha ez­zel megszabadít hat julc tömegünket a nyelvi, i vallási és kenyérkereseti veszedelmektől, ha i középosztályunkra hárítva stéles mérvben az j állami jelleg szolgálatát, a földművelő sza- j badszellemiségü, iparig kereskedelmi, pénz- . ügyi és közigazgatási területen megmentjük a korlátlan érvényesülés lehetőségét. BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Az ország figyelme a nagybeteg Tituies- cu személye felé irányul, kinek állapota alig javult az utolsó 24 órában. Titules- cu betegségével szemben úgyszólván tehetetlenül állanak az orvosok. Előbbi megállapítás szerint betegsége vészes vérszegénység. Ma már azonban mind kimondottabb mérgezési tünetek is jelentkeznek. A Presa ma reggeli telefonjelentése is megerősíti a hirt és csaknem teljes hatá­rozottsággal közli, hogy Titulescu volt külügyminiszter vészes vérszegénysége mellett mérgezési tüne­tekről is szó van. A Presa jelentése szerint ma reggel 4 óra 50 perckor és 7 óra 30 perckor érkezett a legutolsó telefonértesítés Bucuresti-be Titulescu állapotáról. A jelentések arról számolnak be, hogy A Népszövetség ma kezdődő, őszi ülés­szakára, melynek tárgysorozatán az alap­okmány reformja is szerepel, az egyes orszá­gok bekért véleménye mellé tegnap csatla­kozott a nemzeti kisebbségek genfi kongresz- szusán elhangzott vélemény is. S ez a véle­mény nem kisebb jelentőségű, mint azok, melyeket az egyes kormányok küldtek Genf­be, mert negyvenmillió európai életérdekeit képviseli, akiknek tűrhető helyzete épp any- nyira előföltételét képezi a béke igazi meg­szervezésének, mint az országok közötti el­lentétek elsimítása. A nemzeti kisebbségek Géniben tanácskozó tizenkettedik értekezlete tegnap erre vonatkozólag a kővetkező hatá­rozatot hozta: A tizenkettedik kisebbségi kongresz- szus behatóan tanulmányozta a nem» zeti kisebbségek helyzetét és megálla­pította, hogy számos európai államban a legelemibb kisebbségi jogok megta­gadása válságosán kiélezett helyzetét teremtett. Sajnálattal állapította meg azt is, hogy a kisebbségi kérdés a nép- szövetségi alapokmány módosításával kapcsolatos tervekben alig kerül meg­említésre. Ennek a kérdésnek megol­dása pedig nélkülözhetetlen előfeltéte­le Európa békés rendezésének. Rövide­sen meg kell találni a módját annak, hogy a kisebbségek elemi jogainak gyakorlását intézményesen biztosítsák. A nemzeti kisebbségek tizenkettedik kongresszusa ezért negyvenmillió em­ber nevében követeli, hogy a népszö­vetségi alapokmány módosításának kérdésénél ne mellőzzék a kisebbségi kérdést sem. Ehhez pedig föltétlenül szükség van arra, hogy a nemzeti ki­sebbségek jogait a népszövetségi alap­okmányba is belefoglalják. A kisebb­ségi kongresszus elvárja tehát, hogy az i alapokmány módosításának vitájával vegyi utón vizsgálják a nagy bet eg vé­rét, miután az orvosok eddig nem is­mert jelenségeket észleltek a sejtek anyagában. Amennyiben a beteg állapota megengedi, ma újabb vérátömlesztéssel kísérle­teznek. A vérátömlesztést a Titulescu betegágyá­hoz hivott Breitner osztrák egyetemi ta­nár végzi s a vért Landovski párisi orvospfrofesz- szornak ugyancsak orvos leányától ve­szik, aki távirati hívásra St.-Moritzba utazott. Tegnap Titulescu kezelőorvosai újabb konzíliumot tartottak, melynek befejeztével nem adtak ki je­lentést a lapoknak. Francia lapok változatlanul súlyosnak tartják Titulescu állapotát s komolyan aggódnak Titulescu életéért. kapcsolatban meghallgassák a kisebb­ségek képviseletét is. Géniből különben azt jelentik, hogy Olasz­ország nem vesz részt a ma kezdődő nép- szövetségi tanácsülésen. Olasz részről ragasza kodnak ahhoz, hogy részvételük előtt az abesszin delegátusok eltávolítása a Népszö­vetségből végleges legyen. Minthogy pedig az abesszin delegáció megérkezett Genfbe, az olasz kormány távol marad ásával akar ja kényszeríteni a Népszövetséget, hogy ebben a kérdésben a további húzód ozásnak véget vessen. A népszövetségi közgyűlésre kikül­dött olasz delegáció ugyan készen áll a genfi utazásra, de a közgyűlési részvételt is az abesszin delegtáusok végleges kizárásától te­szik függővé Rómában. A Népszövetség ve­zető diplomatáinak tehát mindjárt a tanács­kozások első napjain világos helyzetet kell teremtem ebben a kellemetlen és kényes kérdésben. Valószínűnek látszik különben, hegy London és Paris között errevonatkozó- lag már megállapodás jött létre. A megálla­podás értelmében a megfelelő javaslatot vagy Eden angol külügyminiszter, vagy Delbos francia külügyminiszter fogja megtenni. Minden jel arra vall különben, hogy vála­szul a nürnbergi beszédekben megnyilatkozó német aktivitásra, most francia részről indul meg erős diplomáciai tevékenység. A francia kormány Genf ben részletesen kidolgozott le­szerelési és fegyverkezés-ellenőrzési javasla­tot feg előterjeszteni, melyet Delbos külügy­miniszter nagy külpolitikai beszéddel indo­kol meg. Blum miniszterelnök és Delbo« rö­videsen látogatást tesznek Törőkországban és Jugoszláviában, Viennot külügyi államtit­kár Prágába látogat és Cot légügyi miniszter Bucuresti-be készül, ahol a kormánnyal Ro­mánia repülőgépei! áfásának kérdésében fog tárgyalná. Az uj francia diplomáciai tevé­kenységet Blum miniszterelnök tegnap a rá­dió számára elmondott nagy beszéddel nyi­totta meg, melyben Hitlernek a demokrati­kus államrendszerek ellen elmondott éles őfelsége II. Károly király tegnap má­sodízben érdeklődött telefonon Titu­lescu állapota felől. A volt külügyminiszter felesége és ba­rátai állandóan a nagybeteg ágya mel­lett tartózkodnak s remélik, hogy meg­menthetik. A Presa telefon jelentése szerint Titulescu szótlanul tűri lázát. Dinu Cesianu párisi román követ — tegnap megérkezett St.-Moritzba s Ti­tulescu állapotáról időnként értesítése­ket küld a kormánynak. St-Moritzhan tartózkodott néhány órán keresztül Lupu dr. is. kit a kormány átszervezése után Titulescu magához hívott. A beteg­ségre való tekintettel nem lehetett szó politikáról és Lupu dr. rövid meghitt beszélgetés után Parisba utazott szavaira te válaszolt A franciák nagy több sége — mondta Blum miniszterelnök — ra­gaszkodik a francia forradalom hagyomá­nyaihoz. A francia állam demokrata állam és a francia nép gondolkozása demokrata elvekkel van átszőve. A mult század égési történelme bizonyíthatja különben, hogy i demokrata rendszerek legalább te olyan szí lárdak, mint az egyetlen ember uralmától függővé tett kormányrendszerek. Francig ország azonban egyetlen népre sem akarja rákényszeríteni azt a kormányzási formát, melyet maga részéről a legböiescbbnek tart A francia nép békében akar élni minden nemzettel, tekintet nélkül arra, hegy ezek­nek belpolitikáját milyen elvek irányítják. A francia felfogás szerint létrehozandó béke feltételezi minden nép szabad önrendelkezéái jogát és az államok közötti jogegyenlőséget akár nagy, akár kis államról legyen szó és feltételezi az erkölcsi és anyagi leszerelést is. Franciaország nemzetközi politikáját a Népszövetségre kívánja tovább fa felépíteni. A francia kormány man nyugszik, amig a béke megvalósítására irányuló szózata meg­hallgatást nem nyer. Béke azonban nem épülhet fel igazságtalanságokon. A békét nem lehet kis részletekben megvalósítani, csak Európa népei egyetemes biztonságának létrehozásával. Franciaországban — végezte beszédét Blum niintezterelnök — bizonyos elvek szemben állanak egymással, de ez nem gyengeség, hanem erő jele. A franciák kö­zött lehetnek belső elleuftétek. de mindany- nyian egyformán készek arra, hogy szükség esetén a legteljesebb önfeláldozással védjék meg hazájukat. Blum miniszterelnök beszédét párisi par­lamenti körökben a francia külpolitika ui fejezete bevezetésének tekintik. Erre az uj külpolitikai fejezetire, párisi magyarázat sze­rint, a locamói értekezlet újabb elhalasztása ad okot, ami Franciaország és Anglia kül-4 politikáját még erősebben összekapcsolja egymással. (Folgtatása a S-ik oldal ouj Negyvenmillió ember nevében ^ kisebbségi kérdés rendezéséi követeti a Népszövetségtől a Géniben ülésező tizenkettedik kisebbségi kongresszus

Next

/
Thumbnails
Contents