Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)
1936-09-18 / 216. szám
VLEfíffZtiR 793 6 nTóptemher 7ft. AHOL EKÉT HÚZ AZ Öleséi»!» a mezőgazdasági munka elefánOaS, mini a beirazinfraldorral 1 .ONDOIM, saeptenxher hó. Kevesen tudják, hogy :i/ afrikai elefántok megszelídítését 11. Lipót belga király, az egykori független Kongó-államok uralkodója kezdeményezte. Lipót király, aki kitűnően ki tudta választani a maga embereit, szerencsésen rátalált Laplume őrnagyban arra a férfiúra, aki ezt a nehéz feladatot kitünően el tudta látni. Az uralkodó állandóan figyelőmmel kisfáié az afrikai eseményeket s egy napon értesült arról, hogy az. Egyenlítő közelében a francia misszionáriusok elfogtak az ős bozótban egy elefántborjut és sikerült az. állatot megszelídíteni, sőt valósággal ngy viselkedik már, mint valami háziállat. Még a könnyű mezőgazdasági munkáknál is fel lehet használni. Lipót király nyomban megbízta Lap- lume őrnagyot, hogy utazzék az .Egyenlítő vidékére és győződjék meg. megfelelnek-e a valóságnak az újságok hírei, egyszersmind teljes felhatalmazást adott neki, hogy megkísérelje a vad elefántok megszel id itését az egész Kongó állam területén. Api és Ganga ia Laplume pillanatig sem habozott. Miután meglátogatta a francia misszionáriusokat ahol a szelídített elefántborjut mezőgazdasági munkára is sikerült felhasználni, felkereste az Uelle fr>ló völgyét, ahol szívesen tanyáznak a vad elefántok és hozzálátott az elefántok elfogásához. Egv kis katonai állomáson, Apiban rendezte be főhadiszállását s ez a krs helyiség a központja mai napig is Afrikában az elefántok szeliditésének. A kezdet igen fáradságos volt. de Laplume őrnagyot nem riasztották vissza a nehézségek. Eleinte néhány indiai elefántvezető segítségét vette igénybe, akik megtanították az afrikai benszülötteket az elefántszelidités alapfogalmaira és pedig nemcsak azokra a fogásokra, amelyekkel az elefántot megfélemlíthetik. hanem azokra az ősi dalokra is, amelyek megnyugtatják az elefántokat. Mai napig is többé-kevésbé az indiai elefántveze- töktől tanult módszerekkel szelídítik az elefántokat Afrikában. Api mellett később Gangaia Na na Bodio is központja lett az elefántszeliditésnek. Erre a második központra azért volt szükség, mert az XJelle folyó völgyében lassanként megritkult az elefántok száma és igy a va- dászexpedicióknak több mint száz kilométert kellett megtenniük Apiból kiindulva, hogy uj elefántokat szerezzenek, mig Gangaia roppant kiterjedésű erdőségek központjában fekszik s ezekben az erdőkben ezrével hemzsegnek a vastagbőrüek. Paszta kézzel Annakidején igen körülményes volt az elefántok elfogása. Most már sokkal egyszerűbb az eljárás. A másfél méter magas, fiatal állatokat puszta kézzel fogják meg. A benszuíött vadászok kézügyessége olyan nagy, hogy nemrég egy csaknem két és félméteres állatot puszta kézzel fogtak el és hoztak be a gyű itőállom ásra. A vadászcsapatot két európai vezeti, hozI Ez az a könyv-szenzáció, amire minden gazda és ker- tész már évek óta vár! ! i \immmmm i' cim alatt most megjelent gazdasági és kertészeti encyklo- Dpr pedia, a szakember né kíi- lözhetetien kézi-könyve ! ! ! A következő gazdasági ágakat öleli fel: Növényte-mesztés (A növény szervezetének és életműködésének vázlatos ismertetése. A talaj eredete és a málás tényezői. A szántás. Trágyázás. A vetés. Részlet-s növénytermesztés. (A szántóföldi növény k csoportosi'ása. A különböző érési időszakok. Rét és legelömüvelés.) Állattenyésztés (Az állattenyésztés jelentősége. Faj és fajía. Takarmányozástan. Lótenyésztés. Szarvas marbatmyésztés. Az őkirályság szarvas- marbafajtái. Juhtenyésztés. A tejgazdaságtan. Sertéstenyésztés. Kecsketenyészté . Baromfitenyésztés. Házinyult nyésztés. Méhészet. Selyemhernyótenyésztés.) Kisgazdaságok berendezése és vezetése. — K rtészet. (Gyümölcstermesztés. Zöldségtermelés.) — SzóTőmivelés. Növényvédelem. Gyümölcsfák. A szőlő betegségei (Kártevői és az ellenük való védekezés.) Növények a növények ellen. Gazdasági növények. Egyéb szükséges felvilágoütások. — Kartonkötés, 645 oldal, S06 képpel, ára csak ÖO 1 íi az „Egereiéi**4 Lönyvosztfáíyáijairj Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal, utánvéttel is szállítjuk. — Kérje a gazdasági szakkönyvek jegyzékét könyvjsztályunktól zájuk csatlakozik százhúsz fekete vadász és nyolc idomított, úgynevezett tanító-elefánt. Az expedíció januárban indul el és májusban tér vissza. Mihelyt elefántosorda nyomára bukkan, a vadászok igyekeznek szét- ugrasztani a csordát és elfogni egy-egy fiatal állatot, amely alkalmas a szeliditésre. Mihelyt elvágták a fiatal állat útját a többitől, a vadászok lármát csapnak, hogy az anyaállatot elriasszák, majd körülveszik a fiatal állatot, megragadják ormányánál, fülénél és lábainál fogva s a közeli fához kötözik. Akkor azután az öreg, okos és csodálatosan idomított tanító-elefántok szállítják el a fiatal állatot az idomitó-telopre. Ha a fiatal állat engedelmeskedik, a szeli- dilett elefánt rendre tanítja az ormányával, de ha kell, az agyarával is nekimegy. A fiatal állat igy gyorsan megérti, hogy kár lázadoznia s néhány nap múlva ellenkezés nélkül követi már négylábú mentorát. Ekét húz az elefánt Amikor azután az elefántok már Gangaia- l>an, vagy Apiban vannak, nyomban megkezdődik az idomitásuk. A tanitó-elefánt jelenlétében kezd közeledni hozzá a szelídítő, hogy az állat megszokja a közellétét s szép szóval, ele ha kell, ostorral szerelje le az izgatott állatot. Csak ezután ül fel a hátára, de még ekkor is kéznél van a tanitó-elefánt, hogy szükség esetén kordában tartsa az uj növendéket. Az idomitási idő 6—12 hónapig tart. Amikor már megszelídítették az elefántot, gyakorlati munkára kezdik tanítani. Meg kell tanulnia fatörzseket és egyéb terhet cipelni, szekeret huzni, ekét vontatni, néhány hónapi gyakorlat után több tonnányi terhet is el tud cipelni a szelidrtett elefánt, különösen, ha a szeliditője jól bánik vele. Másfél év után eladják az idomított elefántot és ápoló felügyelete alatt útnak indítják oda, ahol megvásárolták. De a szomszédos ültetvényesek is szívesen bérelnek mezőgazdasági munkára szelídített elefántokat. # Arak A frissen fogott állat ára mintegy harmincezer frank. Az állat minden centiméternyi növekedésével halszáz frankkal többet ér, ugv hogy például az egy méter hatvan centiméter magas elefánt ára 36.000 frank, a két méter magas állat ára pedig már 60.000 frank. Természetesen az állat tanul.é- konysága is szerepet játszik az ár megállapításánál. Az ültetvényeseknek, akik elefántot akarnak béTekii, mindenekelőtt le kell termiök biztositékképen az állat értékének egyhar- madát, azonkívül kétezer frank évi bért, ha egyszerre két állatot bérelnek, akkor az évi bér alacsonyabb, csak 3200 frank. Az állat élelme és az ápoló bére húsz frankba kerül naponta. A bérelt elefántok csak öt órát dolgoznak és pedig reggel, délután fürdeni viszik őket, majd pedig kihajtják a legelőre. Minthogy az elefánt harminc évig is munkaképes, el lehet mondani, hogy olcsó állat. A gyapot- ültetvényeken hektáronként hétszáz frankba kerül a munka benzintraktorral és százhatvanba ökrökkel; elefántokkal azonban csak száz frankba. Emellett az elefánt tökéletesen alkalmazkodik, az éghajlathoz és eltartása csekély összegbe kerül. Az utóbbi években sikerült tovább tenyészteni az elefántokat a fogságban is. A kis elefánt néhány órával megszületése után már saját lábán mászkál. Az elefántanya gondosan vigyáz a kis borjura, amely már születésekor is mintegy hetvenöt centiméter magas. Gyanakodva fogadja az idegenek közeledését, de ismert ápolóját nyugodtan közelébe engedi. Az anyaelefánt mintegy két évig szoptatja borját és ez alatt az idő alatt nem dolgozhat. A kis borjú tíz év múlva éri el azt a nagyságot, amikor megkezdhetik idomitását. Ilyenformán ma még nem fize- tődik ki az állatok tenyésztése. (—y) Kik kaphatóak állást? A helyi munkás- elhelyező hivatal kővetkező munkásokat keresi: 2 m odei 1 asz tăios Bucureşti, 1 töltött csokoládé-bonbon készítő Cernăuţi, 2 cipész Targoyiste, 1 soffőr, kinek felesége szakácsnő Cluj, 2 sonka és hentesáru készítő Bacău, 2 női fodrász (férfi, vagy nö) Galati, 1 női fodrász (férfi, vagy nő) Iasi, 3 női és férfi fodrász Targoviste, 3 női fodrász (férfi, vagy nő) Targoviste, 2 felsörészkészitő Targoviste, 1 női táska készitő mester Arad, 10 bútorasztalos, 6 kovács, 1 kerékgyártó, 4 bádogos, 2 csizmadia Bucureşti, 1 női fodrász (férfi, vagy nő) Chişinău, 1 fiatal, kezdő péksegéd Orăstie, 1 bádogos Abrud, 2 bognár Teius, 1 kovács Cluj, 1 specialista fényképész Brad és 1 cukrász Câmpeni. MINDENKI HASINÁIJ A! Franciaországban, Angliában, Romániában éppúgy, mint Kanadában vagy még távolabbi országokban is, mindenütt csak dicséretét fogja hallani az Urodonal páratlan jótéteményeinek. A városokban és falvakban egyaránt, mindenütt találni fog betegeket, akik eme csodálatos gyógyszer intenziv használata révén megszabadultak köszvény, reuma, vese és hólyagkövek okozta borzalmas szenvedéseiktől. Ha azt akarjuk, Hogy a köszvényes bántalmak gyógykezelése valóban eredményes és emellett kíméletes legyen, gondoskodnunk kell arról, hogy az a kezelés áthassa a testnek ősz- szes szöveteit és nedveit és hogy elérje az Ízületek legtávolabb eső pontjait is. Nem elegendő, ha a vérkeringésből egyszerűen csak eltávolítjuk, illetve a vizelet utján kiválasztjuk azokat a „romlott nedveket", amelyek hugy- sav és hugysavas nátrium formájában elváltoztatják a vér rendes összetételét. Szükséges, hogy ezen kivül feloldjuk azokat a hugysav lerakódásokat is, amelyek burkolat formájában lerakódnak, a szövetekre, kérgeket képeznek az izületi szalagok mentén és a porcogókon, homokszerü lerakódásokat formálnak és ezzel megakadályozzák a végtag Ízületek szabad mozgását. Erre a feloldó hatásra egyedül az Urodonal képes. Ily különlegesen erőteljes hatással csak az Urodonal rendelkezik; ami egyébiránt világsikerének magyarázata is. Professor G. LEGEROT Az algíri természettudományi főiskola voll élettoni tanára. az USODOMÄL nélkülözhetetlen a köszvény gyógyításánál. INDOKOLT KÉRDÉS Ráfizető ek-e üzemükre a helybeli pékek? Levél, mely szerint: „a pékipar CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Egyik legutóbbi számunkban részletesen ismertettük azokat az okokat, melyek a kenyér váratlan és nagyarányú drágulását vonták maguk után. Beszámoltunk pontos számvetések alapján, hogy a jelenlegi buza és lisztadóztatási módszerek eggrészről a pékek tisztességes és jogos üzleti hasznát semmisítik meg, másrészről pedig a nagg közönség váltóira tesznek újabb terheket. Sajnos, a kenyérkérdésben egyelőre semmi változás nincsen. Ezt az elsőrendű élelmiszerszükségletünket továbbra is a 8.50 lejes uzsoraáron vásároljuk, agrárállomi mivoltunk nagyobb dicsőségére. Ami azonban a pékek helyzetét illeti, arra egy beérkezett levél tárgyilagos közlésével igyekszünk világosságot deriteni. íme a levél: Igen tisztelt Szerkesztő ur! Nagybecsű lapjukban elolvastam a pékipar nehézségeiről szóló beszámolót, melyek mellett a pékek újabban tényleges vagy képletes ráfizetéssel dolgoznak. Noha erős kételyeim vannak arra nézve: akadhat egyáltalában üzletember vagy ipa. ros, aki mesterségét a ráfizetés ellenére is tovább folytatja, az Ellenzék által adott számvetések szerint a Cluj-i pékek haszna valóban szinte egyenlő e semmivel. Van azonban a közölt péknyi la tkoz átoknak egy súlyos és közös szépséghibájuk. Nevezetesen egyáltalában nem beszélnek a fehér sütemények-adta üzleti haszonról, melyek — mint alább látni fogjuk — messze kárpótolják őket a kenyérsütés „ráfizetéseiért“. Igen tisztelt Szerkesztő urî A napokban egyik Cluj-i kenyérüzletben bizonyos méréseket eszközöltem, melyek igen meglepő eredménnyel jártak. Köztudomású, hogy egy vajaskifli ára ma 2 lej. Méréseim szerint 20 darab vajaskifli ad egy kilót, azaz egy kiló vajasldfli forgalmi ára 40 lej. helyzete nem is olyan tragikus“ I Hozzávetőleges számítás szerint egy kilogram vajaskifli előállításához a következő anyagok szükségesek. Időtakaritás céljából I mindjárt az árakat is ideirom. Hetven dkgr. 0-lás liszt 8 lej, 10 dkgr. falusi vaj 5 lej, 2 dkgr. élesztő 0.25 lej és 13 dkgr. viz 0.01 lej. összesen tehát 11 lej 26 báni. Előállítási költség fejében, mely alatt a sütést, formázást, dagaszfeást és kihordást értem, 3 lejt veszek, a viszonteladónak biztosított hasznot maximálisan 4 lejben számolom, a péknek tehát 1 kgr. vajaskifli összesen 18.26 lejbe kerül. A tiszta haszon: 2í lej 14 bani. Nem is megvetendő kereset. Nagyjából hasonló a helyzet az úgynevezett vizes süteményeknél is. Egy kgr. vizes zsemle ára 20 lej, mely a péknek szintén hoz egy 8 lejes átlagos hasznot. Méréseim szerint nem kevésbé kitűnő üzlet a fehér és barna veknik előállítása sem. A negyedkilósaknak ismert pékveknik a gyakorlatban csak 20 dekásak, kilójuk tehát 15 lej, mig a félkilósként feltüntetett barna vekni súlya mindössze 37 deka s igy kilója átlagosan 12 lejbe kerül. Első pillanatra látszik tehát, hogy Cluj-i pékek helyzete nem is olyan tragikus. Sőt, még a gátló hivatalos eljárások és adók ellenére is igen előnyösnek mondható, stb. ... Aláirás. Az itt közölt adatok valódiságáról nem volt módunkban meggyőződni, ezért értük a felelősséget sem vállalhatjuk. Teljes terjedelmében közöltük olvasónk levelét, a komoly vita tiszteletében és azzal a meggondolással, hogy mindennapi kenyerünk kérdéseit csak az érdekelt felek meghallgatásával lehet észszerűen megoldani. De meg kell oldani! A mai birhatetlan kenyérárak különösen a külvárosok szegényebb társadalmi osztályait sodorták válságos helyzetbe, akiknek főtápláléka ma is a kenyér.
