Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)
1936-09-17 / 215. szám
ELLENTflK W». - • '-■<'■ ■i'i tiiirIiViii<toi'-r|^SP?bJH(MBBiM> II Megkezdődött a végsó, éö harc az amerikai szavazatokért A régi és ujviSág összecsapása előli a/ o sorsdöntő különbség, amely ;i kél páll közüli fennáll. Úgy u kö/láisasági, mint 11 demokrata program a közjóiéi, a szabadság a demokrácia, a biztonság u függetlenség, az amerikai tradíciók slli. keveset jelentó #zó lámáitól hangos A lényeg mégis nyilvánvaló. Roosevelt az allamhatnlom által iívnyitntI /zö;- és inugánynzdasáyot a tear ja, l.aiidon, a köztársasági párt elnökjelölt je, az eyyéni szabadságon és felelősségen, helyesebben egyéni felelőtlenségen felépülő liberális rrndszrri LONDON. (Szeptember hó.) Az amerikai elnökválasztások nagy drámai cselekményének előjátéka véget ért, ezzel megkezdődött a in'ysö. döntő Iwrc a szrmazat okért A vA lasztást a szokásos amerikai ngilációs hadjárat elölte meg, talán csak valamivel nagyobb arányokban, hatalmasabb eszközök megmozgatásával, mint a múltban bármikor. A pártok minden erejüket megfeszítették, hogy a tömegekre hathassa mik, ez legjobban kifejezésre jutott a konvenciókon, ezeken a kolosszális arányú propagând agy üléseken, amelyekhez hasonlót seho'sem találunk uz európai politikai életben. Tipikusan amerikai ízlés, gondolkodásmód és egyéniség teremtette meg ezeket a konvenciókat, amelyeken sorsdöntő politikai események a mi érzésünk szerint majdnem vásári bohóckodás, fülsiketítő tombolás közepette játszódnak le. A konvenciók lefolyása ugyanaz, akármelyik pártról van szó. Szintér a republikánusoknál a filadelfiai nagy vigadó. Szereplők a két politikai párt vezető tisztviselői, statiszták u delegátusok, nagyrészt nőkből álló tömege, nézőközönség a karzaton ülő párl- hivek. tízezrei, hallgatóság az utca és a rádió révén az egész ország. A konvenciót a rezesbandák népszerű indulói nyitják meg. Az ellenpártot kigunyoló tréfás verses indulókat a republikánusok az ,,Oh Susanna", a demokraták a ,,Happy days are here again“, mindig népszerű dallamára énekelték. Ezzel megindultak a tradicionális szabályszerűséggel egy egész héten át tartó események. Ezek közül az első a vezérdelegátusok egyike által elmondott u. n. kulcsbeszéd, amely az ellenpárt hibáit ostorozza és a saját párt erényeit dicsőíti. A következő napok fénypontja a konvenció elnökének nagy beszéde, amelynek tárgya a kulcsbeszéd főbb pontjai. Ezután következik a pártpolitikai program, az u. n. platform felolvasása és az elnökjelölő beszéd, amelyet a jelölt managere, vagy valamely nagytekintélyű barátja mond el. Ezután következik a szavazás és mig a republikánusoknál az utolsó pont a jelölést közlő bizottság megválasztása, addig a demokratáknál Roosevelt óta a jelölést elfogadó beszéd. A közbeeső napokat politikai szónoklatok, viták és egy hosszú, valóságos varieté revue, harsogó zene és a beszédeket követő hosszú ovációk töltik ki. A beszéd sikerét és az ajánlott jelölt népszerűségét az ováció mértéke és tartama fejezi ki. A nagyterem egyik falán óriási hőmérő formájú ooációméter áll, amelyen a mérhető tetszészaj maximumát a százas szám jelzi. A jelölt nevének első emlitése után az ovációméter gyakran eléri a százat, az ováció gyakran szünet és laokadás nélkül sípok, szirénák, fütyülök és kerepelők iszonyatos kakofóniájában órákig is eltart. Az erőik összefogására és a céltudatos küzdelemre jellemző, hogy az idén a köztársaságok már a második szavazásnál egyhangúan Land ont jelölték, míg Roosevelt jelölése ellenjelölt hiányában lelkesen harsogó közfelkiáltással történt. Sorsdöntő órák A konvenciók vásári lármája és fölvonulásai mögött Amerika mégás sorsdöntő órákra készül, az egész amerikai életben megérzik ezeknek az óráknak feszültsége. Arról van szó, megmarad-e Amerika Roosevelt által megjelölt utón, a centralizált, fokozatosan kiépülő szociális állom életének utján, vagy visszatér-e a liberális individualizmusnak ma szinte az egész világon hanyatló rendszeréhez. Laudon és Roosevelt, a demokraták és a republikánusok mérkőzése ezúttal a régi és uj uilág végső döntő összecsapását jelenti és alighanem jó időre eldönti Amerika jövőjét. A küzdelem lényegileg újból csak a két nagy párt között folyik. Az amerikai történelemben nagynéha feltűnik egy-egy nagyszabású pártonkivüli jelenség, mint La Föltette, aki 1924-ben hallatlanul lendületes választási propagandával közel ötmillió szavazatot szerzett magának, rendszerint azonban csak a két nagy történelmi párt, a köztársaságiak és demokraták kerülnek szembe egymással. Még a kettő közül is mostanság komoly fölényben volt az elefánttal szimbolizált köz- társasági párt, a Great Old Party, röviden a G. 0. P. Az amerikai élet nagy pénzhatal- masságai szinte páratlanul tökéletes szervezeteket építettek ki a párt számára, hatalmas anyagi eszközeikkel, a tökéletesebb szervezet erejével rendszerint lehengerelték az ultrakonzervatív kapitalista status <pio vé- dclmébeu a demokratákat. A legutóbbi hetvenöt évben a demokraták mindössze négyszer arattak győzelmet, ilyenkor mindig szinte radikális reformprogram alapján. A lényeges változás 1932-ben következett be: a feltörő Roosevelt huszonhárommillió szavazatot kapott, ami rekordszámot jelent és megmutatja, mennyire népszerűtlenné vált a köz- társasági párt a közgazdasági válság esztendejében. Azóta a politikai szükségesség, az idők szelleme kényszeritette a köztársaságiakat arra, hogy legalább kifelé megreformálják pártjukat, látszólag szakítsanak u pénzfeje- delmekíkel és iparmágnásokkal, haladó szellemű szociális beállítottságú politikai programot készítsenek, pártszervezeteiket pedig felfrissítsék a Középnyugat feltörő fiataljaival. Ezzel n reformprogramúnál próbálják visszaszerezni a tömegeket, amelyek Roosevelt reformmunkáját lehetővé tették. Ugyanekkor a demokraták kénytelenek tekintettel lenni a közgazdasági élet hatalmasságaira, a középegzisztenciák hatalmas tömegeire, a Rooscvelt-féle „New-Deal“ intézményeit ezért csak bizonyos keretek között használhatják fel a nincstelen szavazók miLlióinak megszerzésére. Rádiópap a küzdelemben A választási programok csak a választóközönség ízlésével és felfogásával törődnek. Sokszor tartalmatlan és minden küte'ezett- ség nélküli Ígéretek. Ezekből nem tűnik ki ■ amely az. utóbbi időkben mindenütt a világon elvesztette legfontosabb tartóoszlopait, vezető motívumai közül csak az egyéni érdek és önzés marad meg. A két nagy történelmi párton kívül ez alkalommal még három párt veszi fel a választási küzdelmet. Ezek n: Unió-párt, a szocialisták és a kommunisták Jelentősége közülök — bár csak közvetett jelentősége — egyedül a Ixunke szenátort, a szociális érzékéről és áldozatkészségéről közismert vadnyugati ügyvédet jelölő Unió-pártnak van, amelynek szélsőséges, a .szocializmusnak, kommunizmusnak, fasizmusnak és a nemzeti szocializmusnak idealizált és amerikai nevezőre hozott változatát képező politikai hitvallása sokak előli annál nagyobb vonzó erővel bir, meri azt Coughlin barát, a XIII. Ix ó és XI. Pius szociális felfogását millió és millió rádióhallgató előtt népszerűsítő, hires rádiópap is támogatja. A kérdés — és erre feleletet előre nehéz adni — csak az, hogy a Leni ke melyik nagy párttól fog több szavazatot elhódítani. Hárommillió demokrata szavazat Roosevelt helyzetét fenyegetné és minden Lmdonlól elvett szavazat a republikánusok esélyeit csökkentené. A kommunisták itt is a zavaros politikai és gazdasági helyzetből szeretnének tökét kovácsolni. Elnök- jelöltjük Browder, osztályharcot hirdet „a reakció, a fasizmus és a háború" ellen. Az alelnökül jelölt néger Ford feladata a munkanélküli színesek szavazatainak meghódítása, A szocialisták az elnökségre ismét Norman Thomas volt presbiterianus papot jelölték. Mögötte az amerikai munkásságnak csak egy frakciója áll. Green, az amerikai szakszervezetek központi elnöke és a legbefolyásosabb munkásvezérek: Berry és Lewis inkább Rooseveltet támogatják. Thomas szemére veti Roosevelt- nek, hogy egész működéséből egyedül a demokraták mögött álló üzleti érdekeknek volt haszna. A republikánusokat pedig a nagytőke fizetett ügynökeiként bélyegzi meg. J| A nemzetközi szocializmus Amerikában t sohasem volt népszerű, számottevő tényező. ' Az amerikai politikai légkör nem felel meg i neki s a nehéz gazdasági helyzet ellenére sem számíthat nagyszámú szavazatra. A közelgő elnökválasztás ismét a demokraták és republikánusok, Roosevelt és Lan- don, a New- Deal és az ortodox amerikai gazdaságtan-párt harca lesz. Roosevelt a közmüvek államosításáért, a kapitalizmus korlátlan hatalmának megtöréséért, a munkaidő mérsékléséért, a napszám és munkadijak minimálásáért, a gyermek- és aggkori munkának megszüntetéséért és az általános állami társadalombiztosítás bevezetéséért száll sikra. Bár elméletben ellenzi az inflációt és a kiegyenlítetlen költségvetést, a deficit eltüntetését, valamint a közterhek és állam- adósságok csökkentésének kérdését csak a szerinte előbbre való fenti problémák megoldása utáni időben akarja megoldani. A republikánusoknak bevallottan legfőbb gondja a költségvetés I egyensúlya és a közterhek mérséklése, de mindennek lehetőségét és módját nem jelölik meg. A dollárt illetőleg a korábbi aranyalapra való visszatérés veszedelmes gondolatával foglalkoznak. Határozottan el- I leneznek a munka védelmére, a tőke és a termelés szabadságának korlátozására irá- I nyúló minden újabb intézkedést. Ebben az alkotmány egyes homályos pontjaira támaszkodva, az alkotmányosság és törvényesség kérdésével végső fokon dönteni hivatott legfelső bíróság is támogatja őket, amely a roosevelti törvényhozásnak az aranyalapra való letérés kivételével, jóformán minden fontos újítását alkotmányellenesnek minősítette és megdöntötte. Amerika kijutott a válságból Különös, hogy a gazdasági liber álizmus nagy védelmezői erősen pártolják a védővámok növelésének szükségét és elitélik a Roosevelt által bevezetett és igazán szép eredményeket felmutató kétoldalú kölcsönök, külkereskedelmi szerződések rendszerét. A republikánusok az észszerüséggel és az élet valóságaival szembe helyezkedve, a háborús adósságoknak mielőbbi teljes behajtását szorgalmazzák és a gazdasági liberálizmussal szembe helyezkedve, az amerikai aularkia szűk- 1 ségességét és lehetőségét hangsúlyozzák, amelyben az amerikai kereskedelemnek csak exportálnia szabad, de importálnia nem . .. A nemzetközi jogi érintkezést illetően mindkét párt a legnagyobb tartózkodást és visszafejlődést mutatja. Korábbi programjukkal szemben mindketten elejtik a Kellogg- paktum gyakorlati alkalmazásának, a háborús veszély esetén való nemzetközi konzultatív eljárásnak és a nemzetközi bíráskodásban való részvételnek gondolatát, sőt a republikánus párt az utóbbit kifejezetten megtagadja. Ha a vajúdó amerikai politikai helyzetet kellő távlatból és a kivül álló objektivitásával nézzük, arra a megállapításra kell jutnunk, hogy Hoovert a páratlan világgazdasági krízis ellenállhatatlan kényszere, a változó politikai és gazdasági ideológiák sodra seper, te el. Rooseveltet ugyanez az áramlat emelte az elnöki székbe a válság hullámvölgyéből, a konjunktúra lendülete és az idők változata emelte magasra. Be kell ismernünk azt is, hogy az ő tevékenysége nagyban hozzájárult Amerikának a gazdasági válság káoszából való kiemelkedéséhez. Ma, az első Roosevelt-éra végén, az ame- riaki pénz-, ipari és kereskedelmi gazdaság jóformán teljesen visszanyerte a válság előtti helyzetét. 1932-vel szemben a nemzeti jövedelem évi negyvenmilliárdról hatvarrmilliárd dollárra^ a bankbetétek összege huszonhétmilliárdról •negyvenmilliárd dollárra emelkedett. A bankkamatláb közkölesönök esetében négytized százalékig esett vissza, a magánkölcsönök kamatlába is négy százalékig csökkent. Az ipari termelés, a kereskedelmi forgalom úgy mennyiségben, mint értékben közel jár a válságot megelőző idők átlagához. Az amerikai belkereskedelemhez viszonyítva, aránylag mindig kisméretű amerikai külkereskedelem -— az előbbinek konjunkturális időkben is alig néhány százaléka — is kezdi visszanyerni korábbi helyzetét. Ezzel szemben áll a folyton növekvő deficit, a Roosevelt alatt 13 milliárd dollárral megnövekedett és immár 35 milliárd dollár összegű rekord-államadósság. A helyzet láttán önkéntelenül RoosevcR elnökjelölést elfogadó nagy beszédének a szavai jutnak eszünkbe: Némely generációnak sokat juttatott a sors, némelyiktől sokat vár az Net, a mi generációnknak a végzettel való küzdelem jutott osztályrészül. (—g.) FONTOS ORVOSI KOMPENDIUM ÁRLESZÁLLÍTÁSBAN. Frommer—Czartorlsykl: Szülészet és nőgyógyászat (Szülészeti és nő- gyógyászati míítéttan) az eddigi 420.— lej helyett most rövid ideig csak 198 lej a* Ellenzék könyvosztályában, Cluj, P. Unirii Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. I 9 3 f> szeptember 1 7. „Mozgó-patikák“ csapják ke a hiszékeny népet GliíEORLIlJ \’l (Az Ellenzék tudósítójától.) Az országos kirakóvá'.áf ok sok furcsaságai között most ,,mozgó patikák "kai is találkozunk, melyek élelmes, de lelkiismeretlen emberek kereseti forrását képezik, hogy jóhiszemű falusiakat csapjanak be és károsítsanak meg kisebb nagyobb összegekkel. A mozgó-patika rendszerint lü-rkocsin van berendezve. Két férfiből és kosarakból áll, melyekl>en a ,,gyógyszernek állanak. Olcsó és praktikus berendezés. A kiszolgáló személyzet közül egyik románul, másik magyarul ismerteti a „gyógyszereik" gyors és csodás hatásait. Egyik férfi a tulajdonos, a másik „kisegítő" lehet. „Csodaszereik" a hathatós „orvosságok" kristályvízként, de rikítóan színes papírokban sorakoztak egymás mellett. Kis emberpalántát tessékelnek a kocsiba „szemléltető előadáshoz". Sovány kis karját leöntik valami hig folyadékkal és kegyetlenül dörzsölik, inig habzó szájjal adják tudtára az összeverődött közönségnek, hogy az „eljárással" percek alatt el fog múlni mindenféle fájdalom. Közben |>edig fekete lé alakjában csepeg a mocsok, amit az „asz- szisztens ur“ — úgy látszik — mindig kezén hord. A baj ott kezdődik, hogy az atyafiak meg is vették a kotyvalékot. Mert hogyan és miként lehetséges, hogy ma piaci portékaként kiabálnak gyógyszereket, melyek csak arra jók, hogy hiszékeny, buta embereket körmönfont módon félrevezessenek. (—bé) EMÉSZTÉSI GYENGESÉG, vérszegénység, le- j soványodás. sápadtság, mingybeegségek, ekcémák. furunkdusok eseteiben a természetes FERENC JÓZSEF kessrüviz gyorsan szabályozza a belek annyira fonto« működését és a vért biztosan felfrissíti. Orvosok ajánlják. BEKÜLDÖTT MUSS A braitü református egyházól. Kedves testvérem! A bnaiki református .'zórványegyház jaj- szav* bizonyára minden gyülekezet fülébe e jutott. Beszédes bizonyság emellett az a tény, hogy több ; est vérközösség küldötte el kisebb-nagyobb adományát egyházközségünk iskola-alapjára. A felmerülendő költségek fedezésére azonban ez a jóítk'aratu adomány igen csekély összeg. Ezért igyekszünk úgy segíteni magunkon, hogy megpróbálunk két kiadványunkkal igénybe venni a hívek jóindulatát. Kérjük azért Tes-véremet, szíveskedjék övéj között előfizetőket szerezni két könyvünkre, amelyeknek e cinre: „A 75 éves brailaj református egyház“ és ..Presbi'eri levelek“. Első: emlékkönyv formájában adja egyházunk 7S éves életét. Második: nyolc presbiteri levelet tartalmaz biblja-magyarázatos alakban, szólván a gyülekezetek őráló hoz, különös tekingette! a szórványokra. Mindkét munka körülbelül 50—60 oldali terjedelmű lesz, 30—30 lejes árban. Szíveskedjék legkésőbb 2 hét leforgása' alatt szándékát tudtunkra adm. Testvéri szeretettel: Hegyi Mózef. lelkész (Parochia Reformata (Calvina) din Braála). A Kisiparos Szövetség Oíuj-i fiókja tudomására' hozza a kézmüiparosok nak, hogy szeptember 14-toj kezdve a Piaţa Mihai Viteazul 17 szám alatti irodája minden nap 8—2-ig a felek rendelkezésére áll iparosokat érdeklő ügyekben. Az iroda vezetése Senedan volt ipaTtestücti titkárra van bízva. Ez az a könyv-szenzáció, amire minden gazda és kertész már évek óta vár! ! AZDATIIDONiiNY cim alatt most megjelent gazdasági és kertészeti encyklo- pedia, a szakember nélkülözhetetlen kézi-könyve 1 !! A következő gazdasági ágakat öleli fel: Növénytermesziés (A növény szervezetének és életműködésének vázlatos ismertetése. A talaj eredete és a málás tényezői. A szántás. Trágyázás. A vetés. Részletes növénytermesztés. (A szántóföldi növények csoportosiiása. A különböző érési időszakok. Rét és legelőmüvelés.) Állattenyésztés (Az állattenyésztés jelentősége. Faj és fajta. Takarmányozástan. Lótenyésztés. Szarvas' marhatenyésztés. Az ókirályság szarvasmarhafajtái. Juhtenyésztés. A tejgazdaságtan. Sertéstenyésztés. Kecsketenyósztés. Baromfitenyésztés. Házinynltenyésztés. Méhészet. Selyemhernyótenyésztés.) Kisgazdaságok berendezése és vezetése. — Kertészet. (Gyümölcstermesztés. Zöldségtermelés.) — Szőlőművelés. Növényvédelem. Gyümölcsfák. A szőlő betegségei (Kártevői és az ellenük való védekezés.) Növények a növények ellen. Gazdasági növények. Egyéb szükséges felvilágosítások. — Kartonkötés, 645 oldal, 306 képpel, ára csak 90 lei az „Eüeniélí“ SíönyvosztfályásheR Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal, utánvéttel is szállítjuk. — Kérje a gazdasági szakkönyvek jegyzékét könyvosztályunktól
