Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)
1936-09-16 / 214. szám
mmammmmamt 7*36 nTt>ptcu»b'ţ>r 16. Harc a Népszövetség reformja körül III. GENT, szeptember hó. Hivatalosan a Nép* szövetség évek óta nem foglalkozott a reform kérdésével. A világsajtó utolsó nagv vitája is 1933 és 34-ben zajlott le. A közvetlen okot akkoriban Mussolini szolgáltatta azzal a kijelentésével, hogy ..a Népszövetség elvesztette minden politikai súlyát és történelmi jelentőségét*“. Majd 1933 december 5-én a fasiszta nagytanács határozatot hozott, amelyben Olaszország további megmaradását a Népszövetségben a genfi intézmény gyökeres reformjától tette függővé. Kz az éles állásfoglalás arra késztetett egész sereg államférfit, hogy síkra szálljon a Japán és Németország kilépése folytán am úgyis gyengült és ,,kíméletre szoruló“ Népszövetség mellett. Mivel azonban hivatalos reformtervezetet egyik állam sem nyújtott 1k\ a nyilatkozatok megszűntek, a sajtó ismét elcsendesedett és a Népszövetség is napirendre tért a reform kérdése felett. Egy bizonyos vonatkozásban, vagyis a Briand— Kellogg paktumnak a Népszövetség alapokmányával való összhangbahozása kapcsán a reform évről-évre szerepel az őszi közgyűlés napirendjén. De a párisi paktum aláírása után alakított bizottság, amelynek ez az összhangbahozás lett volna a feladata, a nehézségek miatt már 1931-ben abbahagyta a munkáit és azóta a kérdést a közgyűlés minden évben a következő évi összejövetelig elnapolja. Reformmunkák szempontjából a Népszövetség igazi fénykora a megalapítása utáni első évekre esik. Akkoriban azt hitték, hogy az alapokmányon fontos változtatásokat fognak eszközölni és általában nagy reform- gondolatokat valósítanak majd meg. Egyes országok, mint Kanada vagy Svédország úgyszólván csak a reform reményében csatlakoztak a N épszövetséghez. Svájc külön feltételeket biztosított magának örökös semlegességére való hivatkozással. De a reformjavaslatok tárgyalásánál részben nagy technikai nehézségek adódtak, részben elvi ellentállás mutatkozott. A reform ellen szólt a Népszövetség rövid múltja, a tapasztalat hiánya, a veszély, hogy' ha könnyű szerrel módosítják, az alapokmányt, a bizonytalanság és á-llhatatlanság benyomását keltik. Eőleg azonban azért sem akarták a Népszövetség alapokmányát módosítani, nehogy azt a látszatot keltsék, mintha a ver- saillesi szerződést — amelynek az alapokmány első 26 pontját képezi — szintén módosítanák. A módosítás szakasz lehetőségét biztosító Maga az alapokmány utolsó szakaszában gondoskodik a reform lehetőségéről szöveg- módositás utján, amiket a tagállamoknak azután ratifikálni kell, hogy jogerőre emelkedjenek. Az eredeti népszövetségi tervezet nem tartalmazott ilyen értelmű rendelkezést, csak a párisi Grillon szállodában ülésező bizottság szövegezési munkája közben alakult ki az a felfogás, hogy a Népszövetségnek hajlékonynak és alkalmazkodóképesnek kell lennie, hogy lépést tarthasson a fejlődéssel. Sajnos azonban a 26. szakasz szövege olyan homályos, hogy első sorban azt kellene módosítani, mielőtt a segítségével más változtatásokat lehetne az alapokmány szövegén ejteni. Az 1921-es közgyűlés el is fogadott három határozatot, de mivel a szükséges ratifikációk elmaradtak, ezek a határozatok nem léptek életbe. A tapasztalat azt mutatja, hogy aránylag könnyebb a tanács, de még a népes közgyűlés egyhangú határozatát is megszerezni, mint a már megszavazott javaslatok számára a tagállamok részéről szükséges ratifikációkat. Ilyen körülmények között érthető, ha szövegmódosításokká] csak néhány formai változtatást eszközöltek az alapokmány eredeti szövegén. Az Állandó Nemzetközi Bíróság felállítása szükségessé tette, hogy a 12., 13. és 15. cikk néhány szavát megváltoztassák. Majd dicséretre méltó sietséggel megváltoztatták a 6. szakasz egyik bekezdését, mert az eredeti szöveg értelmében nem lehetett a tagállamok évi pénzügyi hozzájárulását megállapítani és igy a Népszövetség működésének alapfeltétele, vagyis a bevételeinek biztosítása hiányzott volua. Végül a 4. szakasz módosításával meghatározták a közgyűlés jogait a nem állandó tanácstagok választására vonatkozóan. 1921 óta tulajdonképeni uj szövegmódosítási javaslatokat nem nyújtottak be a Népszövetséghez. Két másik eljárás a szövegmódositásoknál erodményeítthbnek bizonyult reformok megvalósítására, vagyis |X>ntosabt>an az alapokmányban foglalt elvek továbbfejlesztésére és kiegészítésére. Ezek az. úgynevezett értei- mezü határozatok és külön egyezmények, melyeket a Népszövetség keret élnm kötnek, mintegy gyakorlati folytatásaként az. alapokmány elgondolásainak. Értelmező határozatok A legfontosabb értelmező határozatok szintén 1921 -bői származnak és az alapokmány 16. szakaszában foglalt gazdasági és pénzügyi megtorló intézkedések gyakorlati alkalmazását részletezik arra az esetre, ha a tagállamok közösen járnának el valamelyik ország ellen, mert az a nemzetközi jog szabályai ellen vétett. Az alapokmány egyes szakaszai feltétlenül rászorultak ilyen részletező értelmezésre, mert közülök több esak általános irányelveket tartalmaz és a Népszövetség gyakorlatára bizta, hogy a valóságban mint fogja ezeket az elveket alkalmazni. De a Népszövetségnek azt a szándékát, hogy értelmező határozatokkal tovább építse az alapokmányt, a tagállamok egy része nem helyeselte, mert az állami szuverén irtás elvere hivatkozva úgy találták, hogy a gyakorlati értei tue zés az államok szuverén joga. De féltek attól is, hogy túl merev általános szabályokat állítsanak fel, attól tartva, hogy a |>ol i ti kai problémák változatos és egyszeri természetüknél fogva amugysem |ehet majd ugyanazt az eljárást különböző eseleklw-n alkalmazni. Ez az aggodalom éppen a megtorló intézkedésekkel szemben indokolt. Kis, szegéi ív országoktól, vagy nyersanyagban szűkölködő államoktól ha megvonják a hadviseléshez feltétlenül szükséges anyagokat, kiviteli tilalommal, a külföldi hitelek megszüli tetésévr! kényszeríteni lehet őket a háború beszüntetésére vagy esetleg, ha időben alkalmazzák ezeket a rendszabályokat, meg is lohet akadályozni, hogy háborúba kezdjenek De gazdag, hatalmas, nyersanyaggal rendelkező országok elleti ezek a rendszabályok kétes értékűek. A felmerült nehézséget a Népszövetség úgy kerülte meg, hogy finom különbséget állapított meg u. n. közönséges. esetleges értelmezések között, amelyek ad hoc kérdések megoldásánál szükségesek és általános, elvi jelentőségű értelme- zések között. De még az. utóbbiakat sem ismerte el hiteles, jogerős értékiieknek, mert különben az ilyen értelmezések az össze- tévesztósig hasonlítottak volna az. alapokmány módosításához, hanem osak ,,irányelveknek’' tekintette őket. amelyet a közgyűlés megszavaz és a tagállamoknak, mint ideiglenes megoldást javasol. A szankciók ügye Olaszország ellen az elmúlt év őszén az 1921-es értelmező határozatok alapján folyt az eljárás, noha ezek a határozatok szigorú jog: szempontból nem jogerősek. Ezért támadták egyes nemzetközi jogászok olyan élesen a Népszövetség eljárását. 1921 után különböző bizottságok dolgoztak az alapokmány 10., 11. szakaszának az értelmezésén, a 16-os szakasszal is újból foglalkoztak, a 18-assal is, amely arra kötelezi az államokat, hogy a nemzetközi szereződéseket a Népszövetségnél jegyezzék be. Végül 1931-ből származik az utolsó nagy ,,értelmező“ kísérlet, amely arra irányult, hogy az alapokmányt összhangba hozzák a Briand—Kellog paktummal. A két paktum közölt a leglényegesebb különbség tudvalevőleg az, hogy a Népszövetség csak a támadó háborút tiltja és arra kötelezi a tagokat, hogy a Népszövetség békítő eljárása után, ha az npm vezetne eredményre, bizonyos ideig ne kezdjenek háborút, míg a Briand— Kellogg paktnni minden háborút törvényen kivül helyez. Nagy hiánya, hogy semmiféle gyakorlati megoldást nem javasol. A két paktum összeegyeztetése lényegesen módosítaná a Nép- szövetség alapokmányát, amitől az államok vonakodtak, de másfelől azért volna fontos, mert lehetségessé tenné az Eszakamerikai Egyesült-Államok belépését a Népszövetségbe, ami felbecsülhetetlen értéket jelentene a genfi intézmény számára. 1931-ben ezt a munkát is abbahagyta a Népszövetség, részint, mert a nehézségek igen nagyoknak bizonyultak, részint, mert a leszerelési konferenciában bizakodott, amely 1932 elején meg is nyill. A konferencia eredményeit leszerelési egyezmény foglalta volna össze és az kiterjedt volna a béke fenntartásának valamennyi részletkérdésére, vagyis a hábo- rus okok e’báritására, a biztonságra és a kollektiv eljárásra. A leszerelési konferencia tud* alevőleg megbukott és vele azok a nagy- sz-ibásu tervek, amelyeket megvalósításától tettek függővé. A harmadik mód, amellyel a Népszövetség alapokmányát továbbfejleszteni próbálták, az u. n. külön egyezmények, melyeket a Népszövetség keretében kötöttek. Ide tartozik az :920-as protokollum, amely elismeri a hágai Állandó Nemzetközi Bíróság kötelező illetékességét bizonyos politikai természetű nemzetközi viszályokra is. A későbbi nagy tervekből sem az 1923-as garancia- paktum, sem az 1924-es genfi protokollum nem valósult meg. Nem léphettek életbe azok az egyezmények sem, amelyek kimondottan a leszerelési egyezmény érvénybe- lépz séhez voltak kötve. Viszont sikerült 1928-ban tető arlá hozni az ,vActes -Généra- les” cimü egyezményt, amely ismét egy további lépést jelent a politikai viszályok békés elintézésében. Kifogásolták azonban, hogy a szerződések felülvizsgálását nem vette fel szövegébe és általában, hogy túl sok kivételt és fenntartási engedélyez. Apponyi Albert, amikor az 1923-as közgyűlésen az „Actes Générales“ kitűnő szerkezeiét, szövegének tudományos pontosságát méltatta, a fenntartásokról igy nyilatkozott az ő páratlan finom, szellemes szónoki modorában: „A lehetőség, hogy fenntartásokkal éljünk, a nemzetközi életben rendkívül megkönnyíti annak az iránynak az alkalmazását, amit igy jellemeznék: összeegyeztetni az erényért járó tisztességet a bűn örömeivel“. Miért buktak meg a nagy tervek? Ha az. okot keressük, hogy miért buktak meg a Népszövetség legmerészebb és részben legszebb elgondolásai is, két főokot találunk. Részben ellentétben állottak a Népszövetség alapokmányával, a Népszövetség pedig megbátrált az. összhangbahozás technikai nehézségei elöl. A másik okot ezeknek a tervezeteknek az egyoldalúságában kell keresni. Valamennyien a Népszövetség statikus jellegét domborították ki és erösbitették volna, a megtorló intézkedéseket részletezték, anélkül, hogy elég teret engedtek volna a természetes evolúció törvényeinek. Tulságosan merev, automatikus rendszert akartak kiépíteni, de nem gondoskodtak megfelelő alapról. Nemzetközi vonatkozásban ez. a megoldás a középkori nemzeti törvényhozásokra emlékeztetne, amely a nemzet legszegényebb és legkiszolgáltatottabb elemeit használja ki legerősebben, azoknak biztosítja a legkevesebb jogvédelmet és velük szemben jár e! a legszigorúbban. Ez ellen Anglia, a semleges államok és több más ország tiltakozott. Középmegoldást nem találtak és igy a terveket egészében elejtették. Az evolúciós és a statikus felfogás közötti harc folytatódott a leszerelési konferencia alatt és alkalmasint a régi ellentétek és b régi érvek fel fognak elevenedni a küszöbön álló reformviták során is. Bár az elmúlt évek sok tanulságot hoztak és nem egy kérdést megoldottak a Népszövetség helyett, a nagy elvi ellentétek még ma is fennállanak, de másfelől lényeges eltolódás mutatkozik az erőmegosztásban az evolúciós irány javára. Alkalmasint a mostani reformmunkák során is az értelmező javaslatokat és a külön egyezményeket fogják szorgalmazni. A regionális paktumok, amelyeknek gondolatát a huszas évek elején Benes vetette fel és amelyeket egyes országok, igy Francia- ország ma is melegen pártolnak, azonban sehogysem látszanak alkalmasnak arra, hogy egy olyan általános nagy egyezményhez vezessenek, amilyennek például a genfi proto- kollumot szánták. Hiába kötik ezeket a regionális egyezményeket a Népszövetség keretében és jegyzik be őket a titkárságnál, ezek a formai körülmények mit sem változtatnak azon a tényen, hogy a mai nemzetközi politikai helyzetben a regionális kölcsönös segélynyújtási paktumok nagyon is emlékeztetnek a régi u. n. defenzív szövetségekre és igen könnyen ellencsoportosulásokat eredményezhetnek, ami visszatérést jelentene az Európára mindennél veszedelmesebb egyensúly-politikához. Szekula Ágnes. E könyv a kereskedő igazi munkatársa lesz. - A főbb fejezetek rímei: Általános kirakatszemlélet. A kirakatrendezés felfogása és munkamenete. A kirakati rajz, festés és szövegirás. Kirakatrendezési anyagok leírása és árki- számitási szokványai. Szerszám ismeretek. A színekről. Különféle árunemekböl összeállított kirakatok. A kirakatrendezői hivatás. A vaskos, közel 300 oldalos könyv ára csak 165 lej az Ellenzék könyvosztályában, P. Unirii Leszállította a fiibla a ítegiiin-i gyilkos Eócsiszár büntotosétf TAJUIU-MURRS. (Az. Ellenzék tudósítója tói.) Az Ellenzék olva.sói elüti L*nwerel<-s az a szörnyű gyilkosság, mely Beghin-ben ez év május elsején történt Május elsején reggel Rapolszky Emil Reghin-i lókereskedő láthatóan ittas áHa-poUjeui megjelent Mokruy Le jos Ix-iite^mesier Üzletéi*-», ott szévenszurto Ma kray he nt earnest ért s azután, mintha misem törtéirt uolna, terzn- • ment és lefeküdt aludni. \ törvényes eljárás rendjén a törvényszék néhány hónappal ezelőtt tartotta meg az első bűnvádi tárgyalást, molven elsőnek a vád. lottat hallgattak ki, azonban Rapolszky a bíróság előtt azt vallotta, hogy tettére ittassága miatt egyáltalában nem tud emlékezni. Május elsejét előző éjszaka ugyanis nagyobb társasággal mulatott reggelig s annyira be volt rúgva, hogy nem tud emlékezni semmire sem. A szemtanuk azonban elmondották, hogy feldühödve jött a mészárszékbe ahol feleségének nem akarták a május elsejére tervezett flekken*ütéshez való húst kimérni és először alaposan összeverte botjával a hentes szolgáját, majd felkapta n hatalmas mészárosbórdot és Mukray felé hajította Mnkray a halálos csapás elől hirtelen a pult alá bujt el. Abban a pillanatban azonban, mikor ismét felegyenesedett, Rapolszky egy disznóölőkéssel szive tájékán átszurta a mellét s csak annyit mondott még: — Rapolszky, te engem megszűrtél — és holtan esett össze. A gyilkos p«dig — mint aki nem tud semmiről — nyugodt lépésekkel hazament és lefeküdt aludni. A törvényszék szándékos emberölés büntette miatt vonta felelősségre Rapolszkvt s .5 évi {egyházra ítélte. Az Ítélet ellen a lókereskedő felebbezett s a bíróság most foglalkozott másodfokon az üggyel. Az ítélőtábla Juliu Ghila dr. védőbeszéde után az enyhítő paragrafusokat nagyobb mértékben alkalmazta és a gyilkos lócsiszár büntetését 5 évről 4, évi fegxjházra enyhítette. Az ítéletben az ügyész megnyugodott, mig az elitéit felebbezést jelentett be. GYOMOR ÉS BÉLBATOKNÁL, A MÁJ ÉS AZ EPEUTAR MEGBETEGEDÉSEINÉL, reggel egy pohár valódi FERENC JÓZSEF keserüviz kortyonként elfogyasztva remek természetaikotta hashajtó! Orvosok ajánlják. Budapesten tanulmányozzák a (sexpori kérdését a romániai fatermeíők BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától.) Az Ugrr központi irodájában tanulmányozásra ültek össze a fatermelők képviselői, hogyr megbeszéljék a Magyarország felé irányuló export kérdését. Az értekezleten résztvettek: Dumit- rescu, a fatermelő üzemek egyesületének igazgatója, Simionescu, a Caps vezérigazgatója, Oana szenátor, a Regna adminisztrátora, Popa igazgató, a Cluj-i Forestrrea Romanatól, N. Speter a Car- patiana igazgatója, Kemény György', a Lomás igazgatója és Darvas, a Laroche és Darvas-cég igazgatója. Az értekezleten elhatározták, hogy egyr bizottságot küldenek ki Budapestre az export-kérdéseknek a helyszínen való tanulmányozása céljából. Ennek a bizottságnak C. Marinescu, a Caps aligazgatója, Oana szenátor, Vermes Jenő, Kemény' György', Speter és Darvas igazgatók a tagjai. HACSEK ÉS SAJÓ TRÉFÁI 3 kőiéiben, 45 lejért I. rész: Hkcsek és Sajó — eporcróí és színházról. II. rész: Hacsek és Sajó — családról/, ül. rész: ITacsek é<. Sajó — a politikáról. Korlátok példányszámok kaphatóik az. Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piota Unirii. Vidékiek SS lejt küldjenek be, pénzben, vagy postahely égben. Posta" fordultával kapják a sorozatot. Utánvéttel nem küldjük. A könyv fontos mellékletei: 50 old. ábrarész, mely a szerszámok használatát, a kirakati mozdulatok tanácsait, a teljes szabadkéri és mértani rajzolás tanmenetet, a kirakat-írást, a srinharmónia mérést, a selyemáruk ráncolásának lehetőségeit, a ruha-tűzés alapelemeit mutatja. 35 oldalas képes melléklet: kirakatok, kiállítások és üzlet-homlokzatok. A Jól rendezett kirakat, a JÓ ÜZLE1 MENET TITKA! Szécsi Hacker József: HIR9H3T-REKDEZÉS Vidékre utánvéttel is szállítunk Kérje azonnal a könyvujdonsá- gok jegyzékét! Díjtalan kapja!
