Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)
1936-09-02 / 202. szám
1936 szeptember 2. 0 n.TRAVEt 54. flKORDÉ 1 egény í OKl) 11 Ol TA : L/. 1 00 ISTVÁN Rögtön adott egy befecskendezést a lánynak, hogy meggátolja a betegséget, ami pedig egyáltalán meg sem volt. Mert a lány olyan egészséges volt, amennyire csak egv telivér indián lány lehel. Miután a doktor megtisztogatta a lecskendezö müszerecs- két, azt mondta Kosarionak ,,Az injekció barom pc- soba kerül, neked azonban csak kettőbe. De minden héten legalább hármat kell csinálnunk, ha azt akarom, hogy élj és egészséges légy." „De senor doktor, hogyan tudok én hat pesot fizetni egy héten, amikor csak két és felet keresek?' A doktor műszerei körül babrált, vagty legalább is úgy telt Aztán a lányhoz fordult: „Ezt én belátom, Rosario, ennyit csakugyan nem tudsz fizetni. De én sem ajándékozhatom neked. Ez a foglalkozásom. Es a hivatási becsülettel ellenkezik, látod, hogy mi orvosok ajándékozzunk valamit. A tanulás sok pénzbe kerül és a műszerek és orvosságok igen drágák. De mi hasznod van abból, ha meghalsz, amikor olyan könnyű szerrel megmenekülhetsz! Mégsem akarsz talán készakarva meghalni, vagy igen?“ „Nem, nem. akarok!“ mondta a lány rémülten. „Drága senor doktor, segítsen rajtam, hogy ne hal jak meg!“ A doktor jókedvű lett: „Ez helyes. Ez tetszik nekem. Minek meghalni, ha megmenekülhetsz és még boldog is lehetsz az életben, férjjel és gyerekekkel!“ Rosario nevetett, de szeme megnedvesedett, amikor nevetett. „Megfontoltam Rosario“, folytatta a doktor, „idehallgass csak. Mondanom kell neked valamit De ne szólj a feleségemnek. Agyonver téged, ha megmondod. Feleségem nem teljesen egészséges, mégha egyébként egészségesnek is látszik. Azt akarom mondani: nem tud velem hálni. Érted, mire gondolok?“ „Igen, értem“, mondta a lány, már sejtve, mi következik. Az eset hasonlított ahhoz, ami első gazdájánál is megtörtént, csak durvább és gorombább szavakkal. Legelső gazdája azonban erőszakot alkalmazott, megverte és megfojtással és agyonlövéssel fenyegette, ha nem pótolja a feleségét. „És nézd csak Rosario, te érted már, mire gondolok. Asszony kell nekem. Nem utazhatom el minden hónapban Tapachulá-ba vagy Tonalá-ba, vagy máshová. Minden héten adok neked három injekciót, erre szükséged van, hogy gyógyittasd magad és te fizetsz ezért — úgy gondolom, minden egyes befecskendezésért, háládatosnak mutatkozol. Azt gondolom, hogy a te életed és egészséged és jövendő gyermekeidnek élete megér neked annyit. Vagiy úgy hiszed, hogy nem?“ A gyerekek említése azonban ellenvetésre késztette: „De én nem szeretnék öntől gyereket, senor doktor. Aztán már nem olyan könnyű jó és megfelelő férjet kapni. Hiszen ezt ön is tudja, senor doktor.“ Az orvos megnyugtatóan vállonveregette: „Hiszen én doktor vagyok, nemde, az vagyok csakugyan! Ne legyen semmi gondod. Tudom, hogyan lehet megakadályozni, hogy gyerek legyen. Nem akarok botrányt az én Esposámmal. Nohát, ezt csak mégis elhiszed nekem. Hiszen, ha gyereked lesz, mindent megtud a senora doktor. Légy efelől csak egészen nyugodt.“ A lány nesa szólt sem «rit. Az ur kissé türelmetlen lett: „Nos hát, ahogyan akarod Rosario. Ha meg akarsz halni, nekem mindegy.“ Rosario nyelt egyet: „Nem, meghalni nem akarok.“ És vonakodva és csöndesen hozzátette: „Igen, akkor valóban meg kell tennem, amit ön mond, senor doktor.“ A dolog három hete tartott. Aztán egyik este a senora doktor korábban tért haza valamelyik pletykatársaságból, mint a senor doktor várta A senor doktort és Rosariot pedig együtt találta és még hozzá az ur ágyában, a hálószobában, A senora doktor nem kiabált és nem csapott botrányt. Mindezt nyilván máskorra tartogatta a senor doktornak. Röviden és keményen szólt rá a lányra: „Rosario, szedd össze holmidat és gyere rögtön a sala-ba a béredért. Kár, hogy el kell távolitanom téged. Te ügyes lány vagy De takarodjál a házból! Te makk- egészséges vagy. A senor doktornak nem kell gyó- gyitgatnia téged.“ Ezek a szavak Rosarionak uj tapasztalatot szereztek. Nem ő volt az első, akit a senor doktornak halálos betegségből kellett kigyógyrtania. És noha szégyent érzett, hogy igy meglepték és a senora, akit tisztéit és becsült, mint valami törött cserepet dobta ki a házból, mindamellett örült, hogy most értésére jutott, nem leledzik halálos betegségben és a további gyógyítást nyugodtan nélkülözheti. öt perc alatt összecsomagolta batyucskáját. Kissé félénken ment a sala-ba a senoréhoz. De a senora nem volt rosszakarattal hozzá. Jól ismerte férjecské- jét. A válást nem engedhette meg, mert katolikus volt. El kellett szenvedők a dolgokat és tűrnie kel ELLENZÉK isaß.*2SKL?,«r v..-,. K art* m lett a senor doktor minden kirándulását a szóin szédba. ... , Rövidke pillanatra azt gondolta, meghitt |a K<> sariot, mert tudta, hogy egy uj lány minden In zonnyal hasonló szomszédságba kend a senor dók torral. . „Fogd a béred, Rosario“, szólt a senora doktor. Hálás vagyok neked azért a derék munkáért, amit házamban végeztél Ut van tiz pesoval löbb, mint amennyi jár neked. De holnap reggel kivid légy a városon, vagy visszadugatluk a fogházba. Es meg egyet: ha egy szót szólsz arról, ami ill történt, gondoskodni fogok, hogy egy esztendőre börtönbe kerüli h-'i/am megsértése miatt. Most már tudod Adios, Rosario.“ Rosario elvette a pénzt Mezítláb állt úrnője előtt és csak hétköznapi gyapjú felsőruha volt rajta Kis batyuját a folyosón az ajtó elé tette. „Mii gracias, senora doktor, a szives bánásmódért, amiben önnél részéin volt. Mindig szívesen gondolok önre egész életemben. És mii gracias a pénzért Holnap korán elmegyek, ahogyan parancsolta ön és egészen bizonyos, hogy senkinek sem szolok semmit, ezt a szent szűzre fogadom önnek. Egyetlenegy szóval sem védekezett, hogy a senor doktornak áldozata lett, anélkül, hogy valóban akarta volna. Azt hitte, ezzel megbánthatná a senorát Letérdelt és kezetcsókolt a senorénak. Azután kiment a házból. így ért el, kezében a batyuval, a táncolókhoz, abban a reményben, hogy talál valakit, akivel kora reggel együtt mehet el a városból. Azt gondolta, utazó kereskedőkhöz csatlakozik, hogy ne legyen kénytelen egyedül menni. „Nos hát igy történt, Manuel“, fejezte be, „ez az egész. Most elvihetsz magaddal és asszonyoddá tehetsz. És ha nem akarod, mondd meg, akkor másokkal megyek. Mivelhogy' egészen becsületes akarok lenni hozzád, azért mondtam el mindent, ahogyan van. Légy te is becsületes hozzám és senkinek sem beszélj arról, amit én sem mondok el senkinek, mert megfogadtam a senorának. Neked mégis meg kellett mondanom, hogy megismerj. Különben senki a földön nem tudná meg tőlem. A senora mindig jó volt hozzám.“ Manuel leejtette a batyut és átkarolta Rosariot: „Querida linda, amit te elmondtál nekem, azt máris mindjárt elfelejtettem. Valóban, ha most rágondolok, nem is hallgattam, oda egészen és amit mondtál, csaknem teljes egészében eleresztettem a fülem mellett, mert mindig csak arra gondoltam, hogy; te mindig inkább és inkább az én asszonyom vagy, mert mindezt elmondod nekem,. Csak te jártál az eszemben és hogy mii tehetek, hogy' szivedben vidámmá tegyelek. Uj élet kezdődik nékem is, néked is. Már tudom, mit akarok. És általad tudom. Meg akarok szökni a earretáktól, ahol nincs semmi remény. És veled egyiit akarok elmenni, amily mesz- sze csak elvihet a lábunk. A messzeségben van a szabadság.“ És Rosario, anélkül, hogy' tudatában lett volna szavai igazságának, tisztán bensőséges érzésből rámondta: „Mindig a messzeségben van a szabadság.“ 9. Kart-karban és szorosan egymáshoz simulva álltak jóidéig igy a tágas prérin. Anélkül, hogy szóltak volna tovább, anélkül, hogy gondoltak volna valamire, egymást érezve, megértőén, bizalommal egy - másiránt. Fölöttük a csillagok és körülöttük a mély éj szaka Kis távolságra előttük az árnyékban a kékes fekete horizontra ágaskodtak a carreták és a pihenő oklök. A camterok tábortüzei lassan megint fellob bánták, lobogtuk a nyaldosó tiiznyelvek és vörös szik iákat szórtak és lényük a carretákat, ökröket és a dolgozó rarreterokat majd fehér világosságba mártolta, majd mély árnyékba űzte. Manuel kibontakozott a lány karjából, megint felvette a kis batyui és egymás mellett mentek csapatuknak közeli táborához. A legények, ill is és a szomszédos csoportoknál is, már valamennyien ébren voltak. A kormos bádog edények kávéval és a horpadt nagy zománcos fazekak feketebabbal a tűzön álltak. A cam terok lelnoszogatták az ökröket és hozzáfoglak bejármolni és befogni. Manuel egy ideig tétovázón állt ott és végignézett a felélénkülő táboron, ügy érezte, hogy félig- meddig már nem. tartozik ide. Gondolataiban már messze járt asszonyával. „Óllá“, kiáltott Andreu jókedvűen, ahogy meglátta Manuell, „jó, hogy itt vagy, Manuelito. Hiányoztál Hisz tudod, a többi mind fiatal, bárgyú bir- kácska, aki semmit se tud a bakokról. Átkozott dolog, sehogysem tudunk az ökrökkel zöldágra vergődni Nem és nem mennek előre. Egészen elszoktak a munkától.“ „Ne legyen gondod, Andrucho“, vélte Manuel és szokása szerint rögtön tüzbe jött, „majd felélénkítjük őket.“ „Azt hittem“, nevetett Andreu és kisimította arcából a haját, „hogy alaposan leszoptad magad Ca- ralampiotól vett búcsúképpen és kénytelenek leszünk téged is felrakni.“ „Majdnem“, mondta Manuel, „de más tennivalóm volt.“ „Ay, hombre“, kiáltott most Andreu, szokott módján, a munkára figyelmeztetve, „hombre, nézz csak mégis körül, hol bujkál az istentől elrugaszkodott Amarillo, a fél tülökjével. Éppen most vesztettük el szem elől Úgy látszik odalent van Luciano csapatánál.“ Aztán megpillantotta .Andreu Rosariot. „Buenos dias, muchacha“, üdvözölte barátságosan. „Én Manuel felesége vagyok“, mutatkozott be Rosario, „és veletek megyek le Arriaga-ba.“ „Felicitaciones“, nevetett Andreu, „sok szerencsét mindkettőtöknek. Bienvenido. Hozott isten“. Kezetnyujtott a lánynak: „Most mégse lesz egyedül az én kicsi csillagocskám. Erigy oda hozzá, muchacha. Csillagocskám ott fekszik balra a carreta alatt. Feküdj mellé a petatere és aludjál egy kicsit. Félórát kell még itt erőlködnünk, mielőtt odébbáHunk. Mindakettőtöknek gyalogolnotok kell, a carreták tetejükig teli vannak. Ha akarsz, igyál egy korty kávét és vidd a kanácskát magaddal Csillagocskáboz.“ Rosario a carretához ment, szorosan Gsillagocs- kához bujt, aki fölébredt és Rosario, a mindkettőjüknek meghRt nyelven, tiszta és boldog szívből beszélt és suttogott hozzá. És mintha már régi ismerősök lettek volna. Mert rögtön megértették egymást, hiszen mindakettőt ugyanaz a boldogító remény lelkesítette, ami számukra a szomorú, felegekkel terhes napok után verőfényt ragyogtatok. De mielőtt még elalhattak volna, a csoportok első carretái lassan-lassan, ide-oda inogva, reccsenve és csörömpöli ve elindultak a prérirőL (Vége.) SJUi g&sss Europa—Ellenzék pausálkurák 1! Nyaraljon általunk olcsó utószezoni árak mellett: SSNAD ÉS SO VATA FÜRDŐN Fenti árakban a következők foglaltatnak benn : Lakás a fürdőtelep legjobb villájában (Pauli villa) napi uároin szőri Kitűnő étkezés a fürdő legjobb éttermeiben, választás szerint, mindennapra fürdőjepy (akár strandfürdődé, akár szénsavas kádfürdőbe), valamint az ősz- szes borravalód és állami adók. mSmmm Pausáiárak szeptember 1— 30-ig érvényesek!! Indulni bármelyik napon lehet, mind össze annyi kötelezettsége van, hogy indulás előtt 3 nappal jelentkezik az Ellenzék könyvosztályban, Cluj, P. Unirii. Telefonszám 109 Fenti árakban következők foglaltatnak benn: Lakás a fürdőtelep legjobb szállóiban, naponta háromszori étlapszsrinti kitűnő étkezés, fttrdöjegy minden napra, akár szabadfürdöbe, akár kádfürdőbe, knrtaxák, zanedijak, borravalók, az érkezésnél és elutazásnál személy és pcdgyász-szállitáa
