Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)

1936-08-09 / 183. szám

PtLENZfiK I 9 3 f) augusztus 9. . \aemmtnsanam.r *«■*■■«■■»■■■•» mmnmhí M u r e $-m t g y e Odoráéi u-in egye Hivata­lai VI vusdk tízdum Magánorvosok nemzetiség szerint r. n. 1 /s. in. Ösz­szes száma Orvo sok összes I száma I Hivata­los or- v na k 1 - 8208 i&raa Magánt' nemz r. 1 n. ;VOsok éti só , 1 i ut ZS. 1 111. Ősz­szes száma Orvo­sok 1 SZC8 száma Váro­sokon 35 4 2 2d )7 46 ■1 1 9 1 4 ti* 13 22 Fal­vakon­17 2 r> i 10 2 19 86 I 7 1 — 2 5 12 Városokon: Mureş-mcgyâben: Târgu-Mureş cs Reghin; Udorheiu-me­gyében; Odorlieiu es 1. U. üuca. * Ebből 2 nyugdíjas, orvosi gyakorlatot nem folytat. Az adatok azt mutatják, hogy az orvo­sok aránytalan többsége városon helyezke­dik ok akár hivatalos, akár magánorvosi minőségben. Mures megyében a hivatalos orvosok ' a-a él városon s csak ‘/3-a falun. Odorheiu megyében a hivatalos orvosok 5'Ö-a városon s csak 4 5 % -a él ialun. Az 1 egy orvosra eső lakosság arányszáma tehát volrakép eltérést mutat a valóságban attól . számtól, amit merev statisztikai módszer­rel az előbb számítottunk ki. A valóságban a falvakon a fentieknél sokkal több ember­re esik i — i orvos, ami a népbetegségek .rányainak egymagában is elég magyarázó­ja. Az állam újabban azt a célszerű intéz- sedést tette, hogy orvosnélküli vidékeken 2joo lejes havif izetéses, lakásos községi or­vosi állásokat Hetesitett. De bármekkora is a panasz az orvosi elhelyezkedés kilátásta­lan s ág a miatt, ezen állásokra kevés jelent­kező akad, sokat be se lehet tölteni. Min­denki városban akar elhelyezkedni. Ez áll a magánorvosokra is. Mures megyében, ahol a falun élő hivatalos orvosok arányszáma Vs, a falun ellő magánorvosoké még ennél is kevesebb. Odorheiu magyar magánorvosai­nak 72%-G él városon s csak 28%-a falun. A számadatok áttekintésénél azzal a szo­morú ténnyel találkozunk, hogy a magyar magánorvosok aránya a fentieknél is rosz- szabb. Mures megyében a falvakon a ma­gyar magánorvosok nem 1/s, hanem csak Ve-e él (19-ből összesen 2), mig Odorheiu megyében a magyar magánorvosok nem 28%-a, hanem csak 25%-a, (8-ból 2). Ez a tény két szempontból is pusztító jellegű. Amint az a városi népmozgalmi adatokból közismert, a városok magyar jakossága leg­több helyen csökkenő irányzatot mutat. Ez a csökkent s szegényedő réteg nem képes eltartani a szükség mértéke felett arányta­lanul! megnövekedett számú magyar városi orvosokat, ami ezek elproletarizálódásához vezet. Másrészt viszont a falvak stabil-jelle- gü magyar lakosságának, társadalmi, gazda­sági és kulturális megmaradásunk alapjá­nak nincs meg az egészségügyi védője, élet- irányitója éppen most, amikor élettani alap­jában, maga és utódai létében támadják meg a népbetegségek. Az ok kettős: lelki és tár­sadalmi. önzetlen (és nem üzletes) lelkű, önmagává)! szemben igénytelenebb, a kérdés emberi s magyar mélységeit látó s vállaló öntudatos uj magyar orvosnemzedék kell. ben, különösen ha az még újságíró is. Er­re csak azt felelem, hogy minden ország­nak végtelen fontos az idegenforgalom, de azért van árnyalati különbség előzékenység és előzékenység között. Ezt a bizonyos hajó­jegyet valószínűleg más országban is meg­kaptam volna. De hogy? Ez a- különbség. Itáliában valaki azt tanácsolta, hogy men­jek el a Compagnia* Adriatica Navigazione Italiana fiumei igazgatóságához. Menjek be a vezérigazgatóhoz, mondjam el, hogy kül­földi újságíró vagyok, hogy pénzt nem hoz­hatok, be az országba s hogy Abbáziában is vendég vagyok. Mutassam meg újságíró iga­zolványomat, kérjek egy szabadj egyet Velen, céhe. Meg fogom kapni. Elmegyek Fiúméba. Az Adria Tengerhajó­zási Rt. remek palotájába, márvány és ha­talmas bőrkarosszékek és előkelő csönd kö­zölt megmondom kit keresek. Hat termen át, azonnal bevezetnek hozzá. (Másutt: A vezérigazgató urat? Nem fo­gad kérem. Tessék talán szerdán. Vagy: Kit jelentsek be? Milyen ügyben? Tessék ita­lán a titkár úrhoz.) Komoly, elegáns ur, hatalmas Íróasztal, hatalmas karoszék, telefon s a szokásos ve­zérigazgatói kellékek, vezérigazgatói nagy­képűség és fontoskodás nélkül. Bemutatko­zom. Szépen meghallgat, előkaparl igazolvá­nyomat udvarias gesztussal! 'elhárítja, rám nézve találná sértőnek, ha nem hinne ne­kem. Szó nélkül nyúl a telefonhoz, feltár­csázza Abbáziát, az ottani utazási irodát, pár szóval megmondja, hogyha jelentkezem, ál­lítsanak ki nekem tour-retour szabadjegyet. Hczzámforduí: — Mikor akar utazni? — Holnap. Es a magyar társadalomnak minden erőfe­szítéssel segítségére kell sietnie, hogy meg­felelő szervezettség megadja a falun való el­helyezkedés legelemibb kezdő lehetőségeit. 111 is elérkeztünk mai kisebbségi életünk legelső 'létparancsához: a társadalmi szervez­kedéshez. Ha a falvakon elhelyezkedett ma­gánorvosok számát nemzetiségük szerint nézzük, azt látjuk, hogy Mures megyében a 19 falusi magánorvosból csak 2 a magyar (ugyanannyi a román), ezzel szemben 5 né­met és 10 zsidó magánorvos él a falvakban, Odorheiu megyében viszont a falusi 5 ma­gánorvosból i román, 2 zsidó és 2 magyar. Ezek a számok a megyék nemzetiségi arány­számának nem felelnek meg. Mi lehet tehát egyetlen magyarázatuk? Az, hogy a többi együttélő népnek aránytalanul nagyobb a társadalmi szervezettsége, amely biztosítani tudja magánorvosai elhelyezkedését. A falusi orvosi elhelyezkedésnek legelső feltétele, hogy az illető orvosnak legyen elég pénze (vagy hosszúlejáratú, kiskamiatu köl­csöne), amelyből falusi rendelője nagyobb berendezési költségeit fedezze s amiből , praxisa megindulásáig eléljen, (a falusi ren­delő beszerzéséhez aránylag nagyobb összeg i azért kell, mert a falusi orvosnak mindig | általános praxist is kell folytatnia, még ha valamiben specialista is), tehát a fontosabb j specialitások, műszerek anyagát is be kell , szereznie. Ezzel szemben a túlnyomóiig 1 csak a specialitását űző városi orvos rende­lője annak megfelelően az induláskor kevés­bé költséges. A falusi betegápolás másik nél­külözhetetlen feltétele, hogy valamelyes tár­sadalmi szervezettség, vagy legalább erős összetartás álljon mellette, ami a létalapját : biztosítja, vagy praxisa kibontakozását elő­segíti. Az első feltétel nélkül lehetetlen, a • második nélkül vakmerőség ismeretlenül is- j mereten vidéken szerencsét próbálni. A szá- j mök azt bizonyítják, hogy az együttélő né­pek mindegyike jobban meg tudja adni fa­lun letelepedni akaró orvosának ezt a két feltételt, mint a magyar. Ezt a lesújtó képet csak az enyhíti, hogy áldozatos egyéni kezdeményezésből vannak már Olyan uttörések, melyek a fejlődés irá­nyához mai lehetőségeinket mutatják. Ezek j elseje Balázs Ferenc elgondolása-, amely a j vidék integrális szövetkezeti megszervezé­sébe az orvosi önellátás gondolatát is beik­tatta (>a vidék orvosi tanácsadója“), aki né­— Domani, s'gnorina. Köszönöm — és vLsszaakasztja a kagylót. — Köszönöm, nagyon hálás vagyok. — Kérem — mosolyog — nagyon örül­tem. Viszontlátásra. Másutt: ha egyáltalán beengedtek volna egy olyan vállalat vezérigazgatójához, amelynek a világ minden tengerén futnak a hajói s minden világvárosban van képvise­lete, (hogy a fantasztikus nagyságú alaptő­kéről ne is beszéljünk)' miután útlevelemet s összes igazolványaimat megvizsgálták volna, a direktor roppant elő kellően olyan nagy dolgot, csinált volna abból a hallatlan szi- vességből, amit nekem és lapomnak tesz, hogy az egészen megbecsülhetetlen és viszo­nozni sem lehet. Úgy találta volna, hogy igazolványomban hiányzik a párisi nemzet­közi szervezet pecsétje, tehát ő nem köteles elismerni. Ellenben hagyjuk ezt, ő nem olyan ember, de beláthatom, ugye, hogy a dolog nem m>egy olyan simán. írjak két kérvényt. Egyet neki. Egyet a központnak. Esetleg már nyolc nap alatt megjün a válasz. Arról szó se lehet hogy a jövő héten utazzak, ho­va gondolok? Talán, augusztus 7-én indul egy hajó. Hogy akkor már otthon ltefl.il len­nem, mert lejár a szabadságom? Hát erről aztán ő igazán nem tehet, ajánlja magát, volt szerencséje, máskor mindent a legna­gyobb örömmel, de most ugyebár lehetetlen s különben is neki olyan rengeteg dolga van, nem ér rá ilyen bagateLl ügyekkel foglal­kozni, nem is érti, mént küldték hozzá...) így lenne vallahogy másutt s így vök Itáliá­ban. Ilyen egyszerűen, rendesen, természe­tesen . Hát csoda, ha becsüli az ember őket? hány.száz. család havi pár lejéből ÖMSzemdó- dó fix összeg eLidiében nemcsak gyógyítója a családoknak, de időnkénti állandó házior­vosi látogatásaival és tanácsaival betegségeik megelőzője is. Az elgondolás a gyakorlat­ban módosult: a kivitt iiatal orvos lix fi­zetőse számára nem akadt elég jelentkező család, viszont azonban a felkeltett érdek­lődés ás az orvos ügyessége megmdkotta a magánpraxist s a célt mégis elérték: egy vi­dék orvoshoz, egy orvos kenyérhez jutott. A gondolat pedig Hassan-lassan mind több helyen kicsirázott: ma már különböző fele­kezetű egyházközségek, szövetkezetek, tár­sadalmi egyletek kísérelik meg, hogy a szükséges társadalmi segítséget biztosítsák nemcsak az orvosi utánpótlásra, de uj or­vosi letelepedési lehetőségek megteremtésére is. Mintha már oldódnék itt-ott az egyéni és faji egészséggel való nemtörődömség je­ge. Már egyre sűrűbben keresnek vidékre magyar orvosokat. De van-e ennek a ke­resletnek megfelelő kínálat? Van-e annyi fiatal magyar orvos legaJlább, amennyi ma el tudna helyezkedni? Nincs. A pályavá­lasztás nehézségei miatt magyar fiú alig megy orvosi szakra. vevő no.sztrdikálási eljárás után fogadják e itt, cnélkül j>edig sem intézményeknél, magánorvosként el nem helyezkedhet Ezen az erén át kimen! és ottrekedt ímh ezreiben intelligencia utánpótlásunk y<v- vérzett ol, fel kell hát emelni szavunk az újabb elvérzési ilehctősé^ek láttán s a szülő kel, gyermekekéi figyelmeztetnünk, hogy itteni magyar népközösségünk iránti köte­lessége is azt diktálja, taníttassa itl a gyér mekét! De ezt parancsolja egyéni érdeke is, mert a magyarországi óriási intelligencia- túltermelésben néhány kivételesen nagy ö®z- xzeköttelésekkel rendelkezőén kívül elhe­lyezkedésre senkinek sincs kilátása. (Itt em. Ütjük meg, hogy elhelyezkedési szempont­ból értelmetlen az itteni diploma útin a specialitás külföldi megszerzése. A külföldi specialitásra ugyanolyan rendelkezések ér­vényesek, mint a külföldi diplomára: ezeket is nosztrifikálni kell, anélkül sem címben, sem hirdetésben, stb. nem használhatók. A helyes továbbképzési ut: itteni diploma után itteni specialitás-szerzés, a továbbképzést pedig rövidebb-hosszabb, határozott célú külföldi tanulmányutak tudják kiegészí­teni.) II. Pályaválasztási kérdések ül. Teendők Két tényt kell megállapítanunk az orvos- tanhallgatók na vonatkozólag. Az egyik az, hogy arinyszimuk mélyen alatta van or­szágrészünk magyar lakosságának. S. Drago- mir idézett munkája (43—44. o.) szerint or­szágrészünk és a Banat összlakossága 1930- ban: 5,543.250. Ebből román 3,206.261 (57.9%), magyar 1,353.675 (24.4%), német (sváb szász) 543.622 (9.8%). A magyar la­kosság 24.4 %-os arányával szemben a ma­gyar orvostanhallgatók mai aránya csak 12.7%. A másik, hogy az alsó éveken egyre ke­vesebb a magyar orvostanhallgatók száma- (VI. év: 22; V.: 22; IV.: 16; III-: 20; II.: 25; mig az I. éven csak 16. Az összes I. éves orvostanhallgatóknak ez csak 11.5%-a, mig az V. éven 20%, a VI. éven 15.2% ) Ez az abszolút csökkenés armii jelentősebb, mert az 1. évesek száma általában legalább K-el több a VI. éveseknél. Jelen esetben le­vő 16 helyett Így 2? kellene legyen (11.5% helyet 2c 34!) A magyarázat egyszerű. 5—6 évvel ezelőtt, a gazdasági válság heveny ki­törését megelőzőleg egyfelől nagyobbak vofl- tak az elhelyezkedési, illetve kenyérkereseti kilátások, másfelől pedig a szülőknek, a társadalomnak több pénze volt, hogy a pá­lya nagyobb költségeit vállalhassák. A kon­junkturális kilátások és a pénzforgalom, il­letve hitel egyidejű óriási csökkenése min­denkit elriasztott & pályáról. A háború utá­ni évek konjunktura-kezdeti idejének orvos­tanhallgató-áradatával szemben az ellenkező sarkpontna jutótunk: az orvostanhallgató- hiányra. Ez a hiány annál végzetesebb, mert mint láttuk, szerény tfársadalmi kezdések­kel ugyan, de máris valamit javulnak az el­helyezkedési kilátások. Rs nem lesz ember, orvos az uj kilátások, lehetőségek számára! Az orvosi pályától való elfordulásnak a tanulmányi idővel kapcsolatos okait a kö­vetkezőkben látom: i. A pálya hosszúsága. Hivatalosan 6 év, de átlagosan legalább 7 évet jelent. S a nálunk nem ritka rövidlá­tással az éretségizettek inkább mennek a 3 éves tanári, ill. 4 éves jogi' pályára, csak azért, mert pár évvel rövidebb, holott azo­kon sokkal kevésbé fognak tudni elhelyez­kedni, mint az orvosi pályán. 2. Nagyobb tanulmányi költségek. Az or­vosi pálya tanulmányi költségei nemcsak relative nagyobbak (6 év), hanem abszolúte is, különösen a tandij. Nem kis tétel a tan­könyvköltség sem. 3. A kisebbségi ifjúság anyagi helyzeté­ben nagyon fontos ok: az orvosi tanulmá­nyi idő alatt mellékkeresetet folytatni a ta­nulmányok elhanyagolása nélkül nem leltet. Nem lehet a kötelező magas óraszám és gyakorlatok miatt sem és nem lehet a min­den erőt igényelő hatalmas tananyag miatt sem. Ezzel sezmben tanárjelölt s jogász könnyen vállalhat mellékkeresetet tanulmá­nyai elhanyagolása nélkül is, amellett podig ezek a mellékkeresetek nem is ellentétesek tanulmányi irányukkal (priváttanitás, irodai alkalmazás, stb.) Az elnéptelenedés egyik oka az a logikai­lag meg nem magyarázható tévedés is, amellyel újabban megint sok szülő küldi gyermekét külföldi, főleg magyarországi egyetemekre. Ez a lépés az ottani jóval' ma­gasabb tanulmányi költségek miatt nem­csak hogy anyagilag teljesen leszegényiti a családokat, de az elhelyezkedés szempont­jából teljesen értelmetlen is. Ma még in- káhjjp, mint régebb, külföldön bárhol szer­zet! orvosi diplomát, csak éveket igénybe­A mai nagy orvoshiányon és az orvosi pálya kerüléséből 5—6 év múlva elkerülhe­tetlenül kialakuló orvosnclküliségen segiteni egyik legégetőbb, legnagyobb horderejű kér­désünk, melyre nem lehet elég hangsúllyal felhívni mindenki figyelmét, aktben szán­dék és anyagi lehetőség von a- segitésre. Az elhelyezkedés kilátásainak állandó megjavítása a fenti uttörések példáinak ki­szél esitésével és szervezésével: ez az egyik teendő-csoport, amire ezúttal részletesebben nem térek ki. Pár szóban azonban foglalkozni akarok még a pályaválasztás akadályainak elhárítá­sával. Az e körüli teendők mind egyetlen nagy feladat részei: a mostani irányítatlan, a szükségletekkel semmi kapcsolatot nem tartó pályaválasztást az orvosi pályánál is irányítottá s a szükséglet mértéke szerinti­vé kell tenni. A következő részletfeladato­kon át közelíthetjük meg ezt a célt: 1. Az elhelyezkedés kilátásáról és a pálya összes fontos tudnivalóiról a pályaválasztó ifjúságot tájékoztatni kell. A pályaválasz­tás ne elképzelések, vagy hamis illúziók alapján, de a valóságos helyzet ismeretében történjék. Jelen cikk is ezt a célt akarja szolgálni. 2. Minden rendelkezésre álló és mihama­rább megteremtendő eszközzel törekedni kell arra, hogy alkalmas, jeilemileg, szelle­mileg és testileg egyaránt megfelelő fiatalok­ból a szükségletnek megfelelő számú válasz- szón orvosi pályát belföldi egyetemeken. 3. Az alkalmas, de szegény fiatalok ko­moly anyagi támogatása. A komoly szót hangsúlyoznunk kell. Orvosi pálya elvég­zésében a fenti sorozatos anyagi akadályok között csak az jelent igazi támogatási, ha nem pár száz lejes gyorssegélyeket, hanem kevesebb számú, megfelelő embernek ösz- töndijszerü, legalább minden tanulmányi költségét fedező támogatást nyújtunk. 4. A jeilemileg, testileg alkalmasak közül az anyagilag legjobban ráutaltak kiválasz­tása különös körültekintéssel és fokozott szigorúsággal történjék. Ezeket a gondolatokat minden diáksegé­lyezési tényező legfokozottabb figyelmébe ■ajánlom. Az orvosi pályaválasztás elősegi tése ma egyik legégetőbb, elodázást percig sem tűrő kérdése kisebbségi életünknek. KERTGáZDASÁG gyümölcs-, virág-, konyhakertészeti, szőlészeti, gyógynövénytermelési, baromfitenyésztési és méhészeti lap. Megjelenik havonta egyszer. A júliusi szám tartalma: Kertgazdasági iskola. A jó kert három főkelléke. Virág- és zöldségkertészeti tanácsok. Kaktuszbetegségek. Ta ajfüién elektro­mos árammal. A mai kertes ház. Zöldnyesés. Korai burgonya — őszi vetéssel. Szőlősgazdák — fel a fejjel! Gyógynövény termel és. Rabarbara. Baromfi — a gyümölesősben. Méhlegelő. Kert­gazdasági tanácsok. Halkeltető láda. Hirek. Adás-vétel. Üzeneteik. Kertészhumor. — Egye szám ára 20.— lej, vidékre 23.— lej, pénz, vag> postabélyeg beküldése ellenében azonnal küldi az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYA, Cluj Piát* Umrii. Előfizetési álrak: egy évre 200.—, félévrt 100.—, negyedévre 50.— lej. Mutatványszámo» j.— lej postabélyeg ellenében készséggel küldünk ; Az uj közigazgatási törvény magyar for­dítása (dr. Kiss ‘Endre ügyvéd fordításában) 50 lejért kapható az Ellenzék könyviosztályá­ban, Piaţa Unirii. Vidékiek 60 lej pénz, vagy postabélyeg beküldése ellenében bérmentve kapják. Az ELLENZÉK a haladást ssotgédfa. * kisebbségi és emberi jogok eiőharcúSÁ

Next

/
Thumbnails
Contents